Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-29 / 52. szám
1912. december 29. Békés 7 pedig oly szerencsétlenül, hogy a kormány egy élő- fához szorította s a gép rudja belefuródott a hasába. A szerencsétlenül járt munkást azonnal beszállították Gádorosra, onnan pedig Arpádhalmára, hol másnap a szerencsétlen ember kiszenvedett. A szerencsétlen véget ért ember 32 éves, nős és családos ember. A kir. járásbíróság vizsgálatot indított az irányban, hogy a halálos szerencsétlenség körül terhel-e valakit gondatlanság ? Öngyilkos cselédleány. Veres Katalin csorvási cselédleány Grünbaum Jakab kereskedőnél szolgált. Úgy a gazda, mint a leány megvoltak egymással elégedve, amit bizonyít az is, hogy a 16 éves Kati már több mint egy esztendőn át hűségesen teljesítette kötelességét. Nem is lett volna a leánynak semmi baja, ha nincs a ház körül fiatal ember, aki reá hamarosan kivetette a hálóját. Kati megszédült. Engedett a mézes-mázos szavaknak. Azt hitte, hogy az mind való, amit a fiatal ember a fülébe suttog. Aztán megtörtént a baj. A leány elkeseredett és hétfőn reggel kiment a vasúti töltésre s ott a robogó vonat elé vetette magát, melynek kerekei 8zémarcangolták. Teaivókra nézve fontos. Minden teaismerőnek és mindazoknak, akik barátjai egy csésze zamatos, illatos teának, saját érdekében áll, hogy az United Kingdom Tea Company, London angol királyi udvari szállítók, a walesi herceg, számtalan európai kapacitás, intézetek és több ezer szálloda szállítójának világhírű »U. K.« jegyű teájával próbát tegyenek Az United Kingdon Tea Company közvetlenül Indiában és Kínában eszközli vásárlásait és igy módjában van válogatott finom minőségű teát szállítani. E cég londoni villanyüzemü berendezései a maga nemében a legnagyobbak Európában. A keverékek a legnagyobb szaktudással és hozzáértéssel állitatnak össze, úgy, hogy azok zamat és illat tekintetében a legkényesebb igényeket is kielégítik. Különlegességképen ajánlja az United Kingdom Tea Company »Kingdom Melangec keverékét, amely a birminghami és windsori angol királyi udvarnál úgyszintén a legmagasabb arisztokracia körében évek óta használatban van E világmárka főképviselői .- •Gyulán Zuzmann Janos, Erattiui János, Békésen ifj. Czervinszky István. Kívánságra készséggel küldenek ingyen és bérmentesen izelőmintát Felhívjuk szives figyelmét a hirdetésre. Hivatalos órabeosztás Békéscsabán. Békéscsaba község képviselőtestülete próbaképen olyan munkarendet állapított meg, hogy az év nyári hónapjaiban a hivatalos órákat délelőtt 7 órától délután 1 óráig terjedőleg osztotta be. A próba azonban nem vált be, mert egyrészt a közönség igényei nem nyertek ilyen beosztás mellett kellő kielégítést, másrészt a hivatali ügyek elintézése késedelmesebb volt, mint a régi rend mellett. Ez indította a képviselőtestületet arra, hogy visszatérjen az előbbi állapotra és a hivatalos órákat úgy a nyári, mint a téli hónapokban délelőtt 8—12 és délután ?—5 óráig terjedőleg állapítsa meg. A képviselőtestület határozatát két tisztviselő megfelebbezte, azonban azt hisszük, hogy mégis csak a község és a közér dek kívánsága, nem pedig egy-két tisztviselőnek egyéni kényelme az irányadó ennek a kérdésnek az elbírálásánál, miért is kétségtelennek tartjuk, hogy a képviselőtestületnek határozatát a törvényhatóság legközelebbi közgyűlésén — mivel ez az ügy fel van véve a póttárgysorozatba — helybenhagyja. A mi kávénk ízlik mindig a legjobban, valahányszor azt az anyuska a Kassa-i gyárban készült „Valódi“ : Franck :-kal készíti, konstatálta egyhangúlag az asztal körül ülő egész család ; oly fűszeres ereje van, oly kitünően Ízlik és sokkal tetszetősebb szinü. A „Valódi“ : Franck :-ot tartalmazó ládikák és csomagocskák gyárjegy gyanánt a kávódarálót viselik. Irodalom. A Divat Szalon legújabb síáma érkezett hozzánk s mi csak szolgálatot teszünk olvasóinknak, a mikor e céljának oly teljesen megfelelő asszony-újságot figyelmükbe ajánljuk. Nehéz időket élünk, még nehezebbtől félünk s ilyenkor mindenkinek szüksége van egy ilyen hű barátra, a mely minden tudnivalóra megtanít, kenyérkeresethez vezet és nemes szórakozással könnyít a bizonytalanság és csüg- gedés percein. Csodálatos újság ez. Színes divatképek között érkezik hozzánk, ügy véljük : csak a legújabb divat csodáit ismerjük meg. Mohón nyúlunk utána — hiszen, ki ne érdeklődne a divat s a szép öltözködés iránt! — és mikor az olvasás végére érünk, azt tapasztaljuk, hogy nem a luxus táplálására kaptunk kedvet, hanem az egész sereg olyan tudnivalót nyertünk, a mellyel a luxus ellen küzdve, mégis mindig elegánsan öltözhetünk, a viselkedésünk minden vonalon korrekt lesz, értünk a háztartás ezerfelé ágazó fortélyához és sok olyan iparművészeti gazdasági dolgot tanultunk meg, a mellyel e nehéz időkben könnyithetünk nem csak kedves szórakozással e nehéz percekben, de könnyithetünk a megélhetés gondjain is. A Divat Szalonban természetesen válogatott szépirodalom, sőt gyermek-újság is van s igy, a ki erre a lapra három korona ötven fillért egy negyedévre előfizet, kap : egy dustartalmu divatlapot, egy tökéletes kézimunka-ujságot, a hasznos, szükséges ismeretek egész tárházát, egy teljes szép- irodalmi lapot, egy kedves gyermek újságot és az ingyen mellékletek, szabásnak egész halmazát. Mutatványszámot ingyen küld a Divat Szalon kiadó- hivatala. Budapest, IV., Eskü-ut 5 . 630 1—2 Közgazdaság. A gyulai vasúti állomás kibővítésének köz- igazgatási bejárása — mint annak idején megírtuk — november 12-én tartatott meg, mely alkalommal a bemutatott tervekkel szemben úgy a város mint az érdekeltek részéről sok észrevétel merült fel. A kereskedelmi miniszter elhatározását most közli a vármegyével. Ennek értelmében a tárgyaláson létrejött megállapodásokat jóváhagyja és jóváhagyja a terveket is azzal a változtatással, amelyek a város képviselői részéről az Erkel-malomoál levő útátjáró elvezetésének irányára vonatkozólag előterjesztettek. Érdekes döntése a miniszternek, hogy szemben az államvasutak képviselőinek álláspontjával, a mely szerint a Bak majori felüljáró még nem feltétlenül szükséges, ezzel ellenkezőleg kimondja, hogy a felüljáró igenis szükséges, figyelemmel a Bak-major környékén tervbe vett bővítési munkálatokra. A felüljáró tervének sürgős elkészítését a miniszter el is rendeli. Ellenben nem engedélyezi a miniszter az Erkel-malomnál levő útátjáró további fentartását. (Dobozi ut) Az elutasítás indoka az, hogy ezen a helyen útátjáró közforgalm' és utbiztonsági szempontból nem engedélyezhető. Az építési engedélyt a bővítési munkálatokra a miniszter megadja a rendelkezésre álló hitel erejéig. A gyulai pótvásár, amelyet tudvalevőleg a miniszter a különböző betegségek miatt szeptemberben eltiltott és elmaradt őszivásári állatfelhajtás következtében engedélyezett, f. hó 18—21-ike közt tartatott meg. A pótvásár ezúttal nem az eladók, hanem vevők hiánya miatt volt sikertelen. Sertés és szarvasmarba pótvásárhoz képest rendkívül nagy számban hajtatott ugyanis fel, nemcsak közeli, hanem távolabbi vidékről is, de vevők hiányában olyan nyomott árak voltak, hogy az eladóa a felhajtott állatok túlnyomó részét visszaszállítani kénytelenit- tettek. Belső vásár, miután az engedélyezve nem volt, egyáltalán nem volt tartható. Ultimátum. Nem Oroszország, se nem Szerbia, hanem a csabai Kereskedelmi Csarnok adott ultimátumot — az adósoknak Ugyanis a Csarnok egyik bgközelebbi ülésén határozatba hozta, hogy újévkor a felek számlatartozásaiknak teljes összegben leendő kifizetésére azzal kéretnek fel, hogyha azt 30 nap alatt ki nem egyenlítik, úgy a követelések behajtás céljából a Kereskedelmi Csarnokra ruház- tatnak át. Ezt a határozatot minden számlához mellékelve megküldik az adósoknak. Bővebb tárgyalásba e pont fölött nem bocsájtkozunk, mert bizonyos az, hogy a mai áldatlan pénzszük világban a kereskedők és iparosok helyzete nyomasztó, azonban az is világos, hogy a hiteltélvezők se örvendenek rózsás állapotoknak. Államsegély. A kereskedelmi miniszter a békéscsabai selyemfonóda részére a fennálló törvény alapján járó államsegélyt a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az 1922. évi december végéig véglegesítette. Békéscsaba község állatorvosai. Békéscsaba község legutóbb akánt határozott, hogy a jelenlegi három állatorvos helyett két állatorvosi állást rendszeresít. Az egyiknek ad 1400 korona fizetést; a másiknak — a vágóhídi orvosnak — pedig 4000 koronában állapította meg a javadalmát. Ezt a községi határozatot a törvényhatósági bizottság is jóváhagyta. Ezen határozat ellen azonban felebbeztek Bottyánszki Pál és társai, valamint Bajcsi Gusztáv állatorvos. A belügyminiszter, a földművelésügyi miniszterrel egyetértőleg azonban nem hagyta jóvá a kérdéses határozatot, hanem elrendelte, hogy a jelenlegi három állatorvosi állás megmaradjon és a harmadik állás azonnal betöltessék. Indokul azt hozza fel a miniszter, hogy Békéscsabán 104 napon hetivásár, 8 napon országos vásár van, továbbá van 22 mészáros, vannak piaci husárusitók, ennélfogva ezen és egyéb hivatalos teendők az egyik helyhatósági állatorvost annyira igénybe veszik, hogy azt a munkát annál kevésbbé képes elvégezni, mert a statisztika szerint Békéscsabán egy állatorvosra 7377 nagyobb és 17186 kisebb állat esik, holott a vármegye többi községeiben egy helyhatósági állatorvos feladata és működése csak 5143 nagyobb és 8680 kisebb állatra vonatkozik. Heti piac. Gyula, december 27. A budapesti gabonatőzsdén a héten is állandóan lanyha az irányzat, a gabona árai folyton ha- nyatlanak. Hetipiacunkon gyenge kínálat mellett eladatott: Búza . 18-80 20-40 Árpa . 19-20 19-40 Zab . 19-60 20-40 Tengeri (uj) . . 1120 12-40 Első gyulai képkeretlécgyár. A kézi ipar, melyet annak idején a céhek képviseltek, a gépmunka előnyeinek felismerésével átengedte helyét a sokkal tágabb, úgyszólván korlátlan terű termelési tényezőnek, a gyáriparnak. Mig azelőtt az egyéni ügyesség és erőnek hosszú gyakorlat utján vált csak lehetővé, hogy a termelésben számottevő egyed legyen, a fizikái törvények precíz ösmeretével megalkotott es kényszer- mozgású gépek oly tömegben ontják a szükségleti cikkeket, melyeket a kézi erő még akkor sem, volna képes produkálni, ha az egész társadalom a termelés szolgálatába állana. A gépmunka beállítása tehát nagy tehermentesítést hozott létre s a társadalom egyes tagját a kézimunka alacsonyabb értékegységéből a szellemi tevékenység magasabb egységébe emelte. Minden rohamos átalakulás a gazdasági életben rázkódtatást és ellenhatásokat szül s természetes, hogy mig a kulturnépek a kézitermelés rendszeréből a gyári termelésre tértek át, egész társadalmi osztályok tűntek el és fel s az egyéni nézetek egész halmaza keletkezett és semmisült meg. A legnagyobb veszély, melyet ez a rendszer- változás méhében hozott, egyes foglalkozási egye- dek létalapjának pillanatnyi megdöntése volt. Azonban amily mértékben vált szerves tagjává a közgazdaságnak a gyáripar, oly mértékben szívta fel és látta el a veszélyeztetett egyedeket és osztályokat létalappal, de ellátott és magához vont olyan egyedeket is, melyek azideig semmi pozitív keresetfór- rásra nem támaszkodtak. Amíg a háziipari korszakban a termelő egye- dek legfőbb tőkéje a megszerzett ügyesség s az anyagi tőke e mellett márodrangu szerepet játszik, a gyáripar megteremtésével a tőke kezd mind nagyobb fontosságra emelkedni s túlszárnyalva tényező társait, a legelső pozícióba kerül. A céh tagjának a műhelyen, néhány szerszá- ■ mon s kevés nyersanyagon kivül egyéb investitiója I nem volt, mig a gyárüzem nagyobb építkezést, értékes gépek s jelentékeny nyersanyag beszerzését teszi szükségessé. Az üzem fentartásához alkalmazott nagyszámú munkás és tisztviselők bére és fizetése, az előállított termelvények elhelyezése, illetőleg azok értékének visszafolytáig, szintén növelik a befektetést. Ezen körülmények uj hatást váltottak ki a gazdasági életben s ez a hatás volt a tőkék egyesítése, melynek a legszerencsésebb megoldási formája a részvénytársaságok keletkezése lett. Egyesíteni a kis tőkéket oly módon, hogy a felelősség korlátolt, illetve átháritott tevékenységi kötelezettség a tőkét adók legnagyobb részét ne terhelje, ez a mód, mely a gyakorlati követelményeknek legjobban megfelelt. Minden termelési ág, mely gyárilag űzhető, a tőkeszükségletnek ilyen módon való beszerzését sikerrel hajtotta végre. A gyárüzemek terjedése a közgazdaságban minden várakozáson túli föllendülést eredményezett A tőkék egyesítése, egyébként nehezen megoldható feladatok végrehajtását, más kulturcélokat szolgáló vállalkozások, kutatások kivitelét tette lehetővé. A fogyasztás nagy mérvben való emelkedése olcsóbb tömegtermelést s igy az ogyes cikkek bárki által való hozzájutását idézte elő. Magasabb kereseti átlag s a kereső egyedek módfeletti megszaporitása által az általános fogyasztást nem remélt módon növelte, amit ismét a mezőgazdaság rohamos fejlődése követett. S miután a gyárüzem helyhez kötött, természetszerűleg azon környék érezte ezen előnyös hatásokat legintenzivebben, amelyeken belül egy vagy több gyárüzem létesült.
