Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-17 / 46. szám
1912. november 17. Békés 5 előadását Holéczy Ida szavalata előzte meg; Vajda Jánosnak őszi tájak cimü hangulatos költeményét szavalta szépen, az érzelem mélységével, találó színezéssel. A műsort gyulai Vadas Mártonná művészi éneke fejezte be; Offenbach Hoffmann meséiből Antonia dalát énekelte ; hangjának erőteljessége, a magasabb hangfokon is szépen érvényesülő tisztasága igen kellemes hatást gyakorolt a közönségre. A zon- gorakiséretet Szántó Sománé látta el; a gonddal és szabatossággal végzett kiséret találó és méltó volt az énekrészhez s mindketten megérdemelték a kitüntető tapsot és éljenzést. A szarvasi leányegyesület előadó-gyűlésének diszes közönsége egy hasznosan és kellemesen, töltött óra kedves emlékével távozott az előadó-teremből. Méltó elismerés és feltétlen dicséret illeti a leányegpesület vezetőségét azért az önzetlen és fáradságot nem ismerő munkáért, mellyel e kultúrintézmény ügyét szolgálják ; kicsinyes személyi harcok, önző érdekek nem zavarják, haladnak tovább megháboritlanul s nem lankadó erővel küzdenek a cél felé . . . Községi választások. Körözsladány község képviselőtestülete e hó 9-én töltötte be az üresedésben levő irnoki állásokat. Az adóügyi jegyző mellé : N Tóth Mártont választotta meg Írnokul. Anyakönyvvezetői írnok pedik Lombay Rózsi lett. A békéscsabai református templom teljesen elkészült, úgy, hogy most már a presbitérium a felszentelési ünnepély előkészítésén fáradozik. Az ünnepély napja már ki is van tűzve december L5-re, mely ünnepélyen részt fog venni dr. Baltajtár Dezső református püspök is. Tüdőbeteg dispensaire B késcsabán. A József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesület, méltányolva a békéscsabai közönség áldozatkészségét, elhatározta, hogy ■ Csabán még ez év folyamán tüdőbeteg gondozó intézetet létesít. A gondozó intézet célja, hogy azokat a szegény betegeket, kik a szanatóriumokba be nem juthatnak, ingyen orvosi segélyben, ingyen gyógyszerben részesítse s indokolt esetekben ingyen tejről is gondoskodjál, számukra. Ez ügyben már e hó végén közgyűlést tart a fiók, melyen való részvétüket bejelentették : Pakots József, az ismert iré, az egyesület főtitkára és dr. Geszti József, a gyulai szanatórium igazgató-főorvosa. Gyújtogató macska. Szalóki Lajos gerendási gazdaembernek a szobájában hétfőn az összes bútorok elégtek. A tűz úgy támadt, hogy a gazda macskája a tűzhelyen melegedve, tüzet fogott, mely aztán kínjában szaladgálva a bútorok között, felgyújtotta a lakást. A kár 300 korona, mely azonban biztosításból megtérül. Kondoros ünnepe. A kondorosi ág. ev. egyháznak és lelkészének Keviczky Lászlónak vasárnap tartották meg 25 éves jubileumát. Az ünnepségen különösen Szarvasról, Csabáról, Gyuláról és Orosházáról vettek részt nagyobb számmal. Az ünnepély hálaadó istentisztelettel kezdődött, amely alkalommal az egyház temploma kicsinynek bizonyult az ünneplő közönség befogadására. Délben a kondorosi csárdában bankett volt, melyen igen sokan vettek részt, hol számos felköszöntő hangzott el Bankett után felolvasták az üdvözlő táviratokat. Este jóté- konycélu táncmulatság volt, amely a reggeli órákban ért véget. Elhunyt főjegyző. Salacz József, Szarvas nyugalmazott főjegyzője e hónap 12-én, kedden 53 éves korában elhunyt. Koporsójára a községi elöljáróság koszorút helyezett és haláláról külön gyászjelentést is adott ki. Az elhuuyt főjegyzőt szerdán délután temették nagy részvét mellett. Vasúti baleset Gyomán. Súlyos természetű baleset történt f. hó 3-án a gyomai vasúti állomáson. Miszlai István fékező egy kocsit akart bekapcsolni a közeledő vonathoz. Azonban a tolatásnál az összeütközés oly erővel történt, hogy Miszlai elesett s egyik lába a kocsi kereke alá került, mely azt bokában kettémetszette. Miszlait súlyos sérüléseivel a csabai kórházba szállították. A rendőrség vizsgálatot indított az irányban, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. Eljegyzés. Tarján Géza, nemesmiliticsi gyógyszerész e hó 7-én eljegyezte Csabán Szalay Sándor leányát, Emmyt. Öngyilkos urileány. Szomorú csapás érte Elefá?it Pál békéscsabai adóhivatali ellenőrt. Tizenhétéves Margit nevű leánya hétfőn délelőtt öngyilkos lett. A fiatal leány, mióta édesanyja meghalt maga vezette a háztartást s legnagyobb szeretettel gondoskodott kicsiny testvéreiről is. Hétfőn reggel a cselédet és kis testvéreit elküldte hazulról s bezárkózott az egyik szobába, hol halva találták a szerencsétlen leányt, ki egy kék sállal az ablak keresztfájára felakasztotta magát. Az öngyilkosság okát megállapítani nem lehetett, mert a leány levelet nem hagyott hátra. A megdöbbentő eset mély részvétet keltett az apa iránt, kit úgy hivatalnok-társai, mint ösme- rősei tisztelnek és becsülnek. A szerencsétlen véget ért fiatal leány temetése kedden délután volt, amelyen előkelő gyászoló közönség jelent meg. Békés község képviselőtestülete f. hó 14-én rendes közgyűlést tartott, melyre azonban szokatlanul csekély számban gyűltek össze a képviselők. Élénkebb vita kerekedett a községi iskolák költség- vetésénél és a rendőrök korpótlék ügyében, melyben kimondotta a képviselőtestület, hogy a szabály- rendeletileg megállapított ötizben esedékes 72 koronás korpótlékokra a rendőrök 1898. évi január 1 -töl számítandó szolgálatuktól tarthatnak igényt. Hosszas vitára adott alkalmat a villamos hálózat továbbfejlesztésének kérdése is. Végül is a költségvetési előirányzatot 443,597 korona bevételi s 609,590 korona kiadási végösszeggel elfogadta a képviselőtestület. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy bár a község az elmúlt évben szokatlanul nagyarányú beruházásokat eszközölt, mindamellett pótadöja lejebb szállt. ami mindenesetre csak üdvös hatást gyakorolhat Békés lakosságára, amelyet egyesek a szabályrendelet alkotása ellen éppen az adók tetemes emelkedésének rémképével igyekeztek befolyásolni. Bezárólag megemlítjük, hogy a képviselőtestület 200 koronával vármegyénk gazdasági egyesületének alapitó tagjai sorába lépett. Halálozás, özv Polgár Pálné szül. Laczay Viktória, néhai Polgar Pál, volt békési községi katonaügyi jegyző özvegye, folyó hó 11-én d. u. 3 órakor életének 86-ik, özvegységének 17-ik évében súlyos szenvedés után Békésen elhunyt. Temetése folyó hó 13-án d. u. 3 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint, nagy részvét mellett ment végbe. A köztiszteletben álló úrnő elhunytét előkelő, kiterjedt rokonság gyászolja. Főtárgyalás a gyulai kórház összeomlása ügyében. Régebben már több ízben megemlékeztünk a Bókésvármegyei kórház kibővítését célzó építkezések közben 1910. évi augusztus hó 30-án délután fél 3 óra tájban bekövetkezett arról a nagyarányú szerencsétlenségről, a midőn a sebészeti pavilion II-od emeleti, épen döngölós alatt álló födémé leszakadt s magával rántva az I emeleti, földszinti és pince födémeket, egész a pince fenekéig zuhant. Ez alkalommal Handra Dávid és B. Szabó Ferenc munkások meghaltak, Szász Ferenc, Pálinkás István, Bállá András, Emhő József és Szalmási István munkások ki- sobb nagyobb (de 8 napon túl gyógyuló) sérüléseket szenvedtek. A bűnügyi eljárás megindult, ámde a tényállás kiderítése, az összeomlás okának és az e miatti felelősségnek megállapítása, a terheltek többszörös perorvoslata és a hozott bírósági határozatok jogerejének bevárása több mint két évet vettek igénybe, addig, mig az ügy főtárgyalásra megérett. A kir. törvényszék vádtanácsa ez ügyben még junius végén meghozta határozatát, de részint a nyári szabadságok, részint az ügy terjedelme és nagyobb tanulmányozást igénylő volta miatt az ügy főtárgyalásra kitűzése csak most kerülhetett sorra. A kir. törvényszék ez ügyben a főtárgyalást ez óv november hó 25 és 26. napjaira tűzte ki, de jó, ha a tárgyalás 27-ón estig befejezhető lesz, mert a megidézett tanuk száma 60, az összes megidézettek száma 80. — A kihallgatandók nagy száma tehát, valamint a szakértők véleményének előterjesztése és a perbeszódek előrelátható hosszabb időt igénybe vevő volta a főtárgyalást elég izgalmassá és hosszadalmassá fogják tenni. Ez ügyben a tényállást nagyjából a következőkben ismertetjük: Bókésvármegye Gyulán levő közkórházának bővítését határozta el, amely bővítésnek legjelentékenyebb része egy uj nagyarányú, sebészeti pavilion építése volt A terv szerint e pavilion menyezetei vasbetonból voltak készítendők A menyezetek munkálatai 1910. évi május hó 6-án vették kezdetüket és julius hó 20 áu nyertek befejezést, próbaterhelésük a kereskedelmi minisztérium kiküldöttje: Vasvári Géza kir mérnök által 1919. évi augusztus hó 16-tól 19-ik napjáig foganatosíttatott jó eredménnyel. A vasbeton födémeket dr. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár tervezte s azokat a kereskedelmi minisztériumban Vasvári Géza kir. mérnök vizsgálta felül A vasbeton munkálatokat Pick Mór és Tóbiás László szegedi vállalkozók nyerték el s azok vezetésére a nevezett vállalkozók Edvi Illés Kálmánt alkalmazták. Az egész építés ellenőrzésével a kereskedelmi minisztérium részéről 1910. április hó 23-ikáig János József államépitészeti hivatali mérnök, a jelzett naptól fogva pedig Razel József aradi államépitészeti hivatali mérnök volt megbízva. A bókésmegyei közkórház II. emeleti mütő termének vasbeton menyezete, illetve annak egy része 1910. évi augusztus hó 30-án délután tél 3 óra tájban éppen akkor, amidőn az egyúttal tetőt képezett menyezetet a munkások vasbeton salakkal borították és döngölték, leszakadt, rázuhant az I. emelet menyezetére, azt, valamint a földszint és a pince menyezétót leszakította s ez alkalommal Handra Dávid és B. Szabó Ferenc munkások meghaltak, Szász Ferenc, Pálinkás István, Bállá András, Emhő József és Szatmári István munkások 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A vasbeton munkálatok veszedelmességónek jelei már jó előre mutatkoztak. Horváth János, Márkus Péter, Müller Frigyes, Hack Mátyás, Hack Ferenc, Rirakker Ferenc és Török József tanuk vallomása szerint a leszakadás előtt egy héttel vagy 10 nappal a később leszakadt födémen úgy hoszban, mint keresztben repedések voltak láthatók A tető meg volt hajolva, mert az eső-viz a közepe táján egy helyre összegyűlt s a repedéseken keresztül becsurgott a terembe. E repedéseket Rózsa József pallér utasítására Hack Mátyás munkás javította ki. Hack Mátyás és Hack Ferenc tanuk vallomásával is bizonyítást nyert, hogy augusztus 23-án Hack Mátyás egy másik szobában egy megrepedt gerendát vett észre, úgy hogy abba szeget verhetett. Augusztus 30-án súlyosabb következmények mutatkoztak. Szűcs István, Juhász Z. István, id. Steigerwald József, Tar János, Illich István, Pomutz Demeter, Knoifel Antal, Szabó Mária, Farkas Katalin, Kukla György, Pfaff János, Géczi János és Patkós János tanuk vallomásával bizonyítottan a kérdéses födémen a leszakadás napján nemcsak újabb repedések mutatkoztak keresztben, hosszában, hanem midőn a födém alatt dolgozók közül Id. Steigerwald Józsefnek a nyakába por hullott a repedésekből és a munkások feltekintettek, látták, hogy 4—5 gerenda meg van hajolva, sőt a felette levő lemeztől el is vált Hogy minő súlyos sérülése volt a födémnek, kitűnik a Tar János ama vallomásából, hegy a kereszt repedésbe evőkósét bedugta a nyeléig. Hack Mátyás és Kukla György tanuk vallomásával viszont az nyert bizonyítást, hogy a repedéseknek Goro- bonies Pál által történt kijavításánál deszkát kellett felerősíteni, hogy a cement ló megálljon, ami nyilvánossá teszi, hogy a repedés olyan széles volt mely a deszka alkalmazását szükségessé tette, mert enólkül a cement lé alul kifolyt volna. A bírói helyszíni szemle alkalmával a IL emeleti kis kórteJem melletti nappali szoba gerendája kézzel mozgathatónak találtatott. A midőn a tető alatt dolgozók az említett súlyos elváltozásokat észlelték az egyidejűleg a tetőn kint dolgozott munkások érezték, hogy valahányszor egy megterhelt talicska végig gurult a tetőn és valahányszor annak tartalmát kiöntötték, a tető mindannyiszor megrezdült Annyira félelmetes állapotban volt a födém, hogy a minden szakképzettség nélküli munkások ösztönszerüleg a miatt kezdtek aggódni, miként a tető le fog szakadni A próbaterhelés pedig, melynek szokásos lefolyását, részleteit és jelentőségét a szakértői vélemény könnyen hozzáférhetően tünteti fel, demonstrative kimutatta a betonlétesitmény nagy hibáit. Az 1910. évi szeptember és október hónapokban megejtett kiterjedt próbaterhelésk eredménye szerint ugyanis a nyugati szárnyban levő II. emeleti (tető) födémek nagyobb részénél, melyek a leszakadt födém közelében vannak, részint kisebb nagyobb hiányok, részint a tartó- végeken repedések találtattak, részint pedig a próbaterhelések eredménye volt kedvezőtlen. A 28-as jelű 13 méter hosszú kórterem födémének több gerendája ugyanis a próbaterhelés alatt a biztossági állványra leült, miért is ezen terem födémének lebontása rendeltetett el. Ugyancsak lebontandó volt a felvevő helyiség födémé, a melynek gerendáin nagyobb hiányok és repedések mutatkoztak. A 6—7. sz. helyiségben a lépcső- ház melletti egy mező a mutatkozó nagyobb repedés m att szintén lebontandó volt. E próbaterhelés eredményeként továbbá más tartóknak a megerősítése rendeltetett el. A próbaterhelósi jegyzőkönyv szerint tehát a sebészeti pavilion ugyanazon szárnyán és ugyanazon emeletén, a melyen a leszakadás történt, a födémek közül az egyik az egyszeres (nem fokozott) próbaterhelés alatt leszakadt, mások pedig annyira rosszul viselkedtek, hogy újraépítésüket kellett elrendelni. Ámbár tehát a közeledő veszély ugyancsak jelentkezett félreismerhetetlen tünetei révén, jó előre, az arra kötelezettek részéről még sem történt semmi annak megerősítésére. A bírósági szakértők szerint a vasbeton munkálatoknak a következő hibái voltak: l A beton kavics anyagának túlságos durva szemű volta. 2. A lemezek és gerendák vasbetétjének nem szakszerű elhelyezése.
