Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-17 / 46. szám
Békés 1912. november 17. 6 3. A födóiugerendáknak a fészkeikhez való csatlakozásánál történt hibák, a melyekből a mintá helytelen felállítására vagy nem kellő szilárdságára kell következtetni. 4. A mi az első pofiiban említett hibát illeti, a szakértők megállapították, hogy 5—7 cm. méretű kavicsok beépitótét is lehetett észlelni, a mi azt eredményezte, hogy azok a nagy szemek a szűk mintákban ékelődtek, torlódtak és az úgynevezett kavics fészkek képződésére adtak alkalmat ott, a hol a nagy kavicsok Ösz- szetorlódnak a kellő összekötő habarcs nélkül. A vasbetótek elhelyezésénél elkövetett hibák első sorban abban nyilvánulnak, hogy a betonozás közben a vasbetét helyzetét elmulasztották kellőképen biztosítani, mert egyes gerendákban a betótvasak a gerenda középsikja helyett a szélén találtattak, más esetbon pedig a szabadon látható vasbetét ném a gerenda közepén halad, hanem diagonalis arányban. A gerendák felfekvését illetőleg a szakértők úgy látták, hogy a gerenda és a fészek közép- j vonala sok helyen nem volt közös, hanem el- j tolódások észlelteitek, különböző fokozatokban. , így látható volt olyan fekvés, melynél a gerenda oldallapja a fészek oldallapjával egybeesett, sőt olyan is, melynél a gerenda oldallapja kijebb volt, mint a fészeké. És ebben a typusban talál-. tatott 4 cm. tevő eltolódás is, amellyel a gerenda támaszkodása már teljen megbízhatatlan, minthogy csak 4 cm. szélességben függ össze a fészekkel s a lenyirás veszélyének van kitéve. Másik hiba volt a gerendáknak a falra váló támaszkodásánál az, hogy ha már a terv szerint az elosztó gerenda mellőztetett, ott, ahol valamely gerenda szellőző akna vonalába, vagy a falban hagyott csorbázatba esik, a gerenda helyes alátámasztásának biztosítására kivétel nélkül mindenütt kiválltásokat kellett volna beiktatni, ami azonban elmulasztatott. A beton mmőségi hibái tekintetében figyelembe kell venni, hogy a beton keverő gép eleinte nem jól működött s a keverék a gépből vagy nagyon vizesen, vagy nagyon szárazon jött ki, — amikor is a kettőt kézi erővel össze- vegyitettók — vagy pedig a száraz keveréket vízzel lelocsolták és az építkezésnél leendő használás végett elszállították. A kavicsanyagot nem tisztították meg jól az idegen anyágoktól. A keverésnél a cementtel lehetőleg takarékoskodtak. Órákig állott sőt előző napi betonkeveréket is felhasználták a beépítésre. Ezek az adatok szolgálnak alapul a szakértők ama véleményének, hogy a felhasznált betonanyag nem egyszemű tömör, hanem a változó minőségű helyenkint szivacsos, laza szerkezetű, könnyen szétverhető s beépítése nem törtét azzal a fokozottabb gondossággal, a mely a jelen esetbon a vékony méretek miatt még szükségesebb volt, mint normális méretek esetében. A födém leszakadásánál az is szerepet játszott, hogy a födémnek a minta állványból való kibontása alkalmával a födém alátámasztásai tel-j jesen elszedettek, pedig a salakbeton készítését és elhelyezését kellett még a födémen végezni, j minek folytán a födém anyagkészlettel volt meg- j terhelendő és a salakbeton dörgölése által lökés- j nek és rázkodtatásoknak kiteendő, a mi fokozott I Óvatosságot tett szükségessé j Ez lesz a főtárgyalás anyaga, a mit csak j még azzal kell kiegészíteni, hogy az ellenőrző szakértő véleménye szerint a leszakadt vasbeton j födém elkészítése a legteljesebb gonddal és szakszerűséggel történt, úgy hogy a leszakadás el nem hárítható ^szerencsétlenségnek tulajdonítandó, melyért felelősség senkit sem terhel. Közgazdaság. Átszállás Békéscsabán a gyorsvonatról. A közigazgatási bizottság felírt a kereskedelmi miniszterhez, intézkedjék, hogy megszüntettessék az a jelenlegi állapot, hogy a délután fél 6 órakor Budapestről jövő gyorsvonat Békéscsabán elállja az útját a Nagyvárad felé közlekedő 5005. sz. személy vonatnak, miáltal a gyorsvonati utasoknak a kocsi másik oldalán rögtön át kell szállni a nagyváradi vonatba, amiből folyólag a rövid várakozási idő miatt lemaradások és egyéb kellemetlenségek származnak. A közigazgatási bizottságnak Kéry Gyula főispán részéről hathatósan támogatott felterjesztésére, az államvasut aképen intézkedett, hogy az 5005. sz. vonat Békéscsabán már napok óta az első vágányon áll, tehát a gyorsvonatból az átszállás minden nehézség nélkül megtörténhet a Gyula felé közlekedő vonatba. Az ebadó-szabályrendelet módosítása. A törvényhatósági bizottság legutóbbi rendes közgyűlésén — amint már közöltük — egyhangúan ellene szegült a kereskedelmi miniszter azon kívánságának, hogy az ebadó-szabályrendeletet módosítsa oly irányban, hogy az adótételeket felemelje és az ebadómentességet korlátozza. Ä kereskedelmi miniszter most válaszol a törvényhatósági bizottság határozatára és sajnálattal veszi azt tudomásul, hogy a törvényhatóság az ö kívánságát, amely pedig a köz- és állategészségügy, valamint a közgazdasági érdekek megóvását czélozza, oly ridegen elutasította és újból felhívja a törvényhatóságot, hogy az ő rendeletét újabb megfontolás tárgyává tegye és a kívánt módosításokat vezesse keresztül a szabályrendeleten. A miniszter — úgy látszik — nem ismeri cékés- vármegyj törvényhatóságát, ha azt hiszi, hogy a vármegye közönsége az egyszerű felhívásra teljesíteni fogja a kérelmét. Heti piac. Gyula, november 15. A budapesti gabonatőzsde irányzata ismét lanyhára fordult, a búza ára 20—30 fillérrel visszaesett. H(?ti piacunkon csekély kínálat mellett eladatot Búza . 19 — 2030 Árpa . 1920 19-40 Zab . 20-40 20-60 Tengeri (csöves) . 14 40 14.60 Gyulai élet. (Nöegyletc ruhakiosztás.) Hogy őnagyságáék ebédutáni szundikálását meg ne zavarjuk, a nőegyleti ruhakiosztás kezdetét közkívánatra két óráról háromra kellett áthelyeznünk. Szívesen megtettük, mert nekünk van szivünk, s mi örülünk, ha valakivel jót tehetünk! Persze ennek aztán viseltük a következményeit. Mikorra odaérkeztünk, a misera plebs megelőzött s a szegényeknek egész tengere állotta el a gyűlésterem bejáratát, fenyegető zárt sorokban Hogy jutunk itt be? Szépen öltözött, kedves hölgyek tömegébe az ember szívesen behatol és egy kis jóleső tolakodás árán utat nyit magának, de mi lesz itt, ahol a szűk folyosón a város valamennyi divatból kiment öreg anyókája összefogózva védi már órákkal előbb nagy csatározások árán elfoglalt pozícióját? Mert ha nem >s koldusok ezek itt, de az is bizonyos, hogy nincsenek semmiféle arisztokrata családdal rokonságban, legfeljebb Ádám és Éva kapcsán ! Uram boesá! De ki vannak válogatva. Vájjon voltak ezek is valaha szépek és fiatalok, kedvesek és kívánatosak? Ezek is daloltak, kacagtak, táncoltak és — tán szerelmi vallomásokat is hallgattak valamikor, de réges régen? Szinte hihetetlen. S vájjon az a piros bluzos karcsú barna leányka, aki a betegen fekvő nagyanyja jutalékját jött helyette átvenni, szintén ilyen anyóka lesz valaha? Jaj! be szigorú törvény ez a természet törvénye! No de ha idekint a múltak borongó emléke suhogtatja bagoly szárnyait, annál kedvesebben rop köd ám odabenn az aranyos jelen Ifjú hölgyek hosszú asztalokon rakosgatják a sok holmit, a nagy és kis kendőket, cipőket szoknyát, kabátot, vásznat és ruhakelméket, szépen sorba, szépen rendbe. Igen, mert rendnek muszáj lenni, és az van is. Ebben a nők . nagy mesterek. (Aki nem hiszi, kérje meg a feleségét, hogy rendezze el az íróasztalát) A fővezényletet Schröder Kornélné és dr. Lovich Ödönné látják el. Mondhatom nehéz dolog volna tőlük valamit ellopni. Mindent látnak és mindent tudnak. A siránkozó szegények, nem bírnak rajtuk kifogni. De talán kifognának, ha őrt nem állana a derék raktáros Somogyi Jánosné és a segédje a mindenütt használható Puskás Andrásné, akik minden szegénynek élettörténetét könyv nélkül ismerik. Mert nagy dolog ám ennyi kérésnek ellentállani. Hatvanhat öreg cseléd lobogtatja a tornácon kezé- bt-n a cédulát s ami arra van írva, az mindenkinek dukál, egyéb semmi. Beszólitják egyenbint a türelmesen várakozókat, s előlegesen bevallott kívánalmuk szerint kinek- kinek kiadják megillető részét. A dolog szép rendben végbemegy. Csakhogy amint vannak az életben számfeletti fogalmazók és napidijasok, épugy vannak ám előre nem látott számfeletti szegények is. Hat ezeknek mit adjanak ? Már-már elutasítanák őket, ha dr Márki Jánosné, aki az egész kiosztás alatt mint a szegények ügyvéde szerepelt, azon indítványt nem tette volna, hogy a Taktári maradvány készletét is ki kell osztani. Ezen eszme Novák Arpádné és Székely Lajosné hathatós fellépésével túlsúlyra jutott és azonnal végrehajtatott. A raktár ugyan üres lett, de a szegények megelégedetten távoztak. Hogy a gyulai nőegyletnek sem lesz soha százezer korona alaptőkéje, az ha nem is bizonyos, de nagyon valószínű, »Mert szegények mindenkor lesznek veletek« — mondja a szentirás, a nőknek pedig mindenkor lesz szivük és gondoskodnak az irgalmasság filléreinek szétosztásáról s igy a jótékony nőegylet hivatása nem évülhet el soha. Az a hálálkodás és köszönet pedig, amelyet á szegények reszkető ajka a jószivü adakozókra mondott, váljék mind áldássá és tetézze a derék nőegyletet, mert ez ezt valóban megérdemli. 0 Törvényszéki csarnok. Uj Ügyvéd Dr. Schriffert Ferenc gyulai ügyvéd- jelölt folyó hó 11-én jó sikerrel letette az ügyvédi vizsgát a budapesti ügyvéd-vizsgáló bizottság előtt. Irodáját Gyulán már meg is nyitotta. Heti bünkrónika. A megrágalmazott bíróÖzv. Pohán Jáno6né sz Moravcsik Juliánná szarvasi lakos Kurucz Istvánnal és családjával kemény háborúságban élt a kir. járásbíróság előtt, a hol különféle büntető perekben csatázták egymással. Ezeket a kevésbé kellemetes bűnügyeket a szarvasi kir. járásbíróságnál Schabatka Mihály járásbitó intézte, aki egy bűnügyben özv. Pohán Jánosné ellen döntött. A derék nő ezen felindulva, — a múlt év őszén azt a kijelentést tette többek előtt Schabatka Mihály járásbiróról, hogy azért mentette fel Kuru- czékat, mert Kurucz pénzzel jól megfizette, mikor senki sem látta. Ezért a súlyos kijelentéséért a kir. ügyészség.rágalmazás vétségével vádolta meg özv. Pohán Jánosnét, akit a törvényszék 8 napi fogházra és 2 napi fogházra átváltoztatandó 20 kor. pénzbüntetésre Ítélt. A felső bíróságok ez ítélethez hozzájárulván, az jogerőre emelkedett. A mezöberenyi asszony-invasio Spitzer Béla mezőberényi kereskedőnek volt egy fiatalkorú tanonca, aki a múlt év őszétől ez év tavaszáig az üzletből rengeteg árut : viganókat, vásznat, selyemblúzokat, zsebkendőt, napernyőt, esernyőt és más egyéb női divatárut lopkodott ösz- sze, jobb ügyhöz méltó kitartással és buzgalommal, azután pedig a lopott holmit mezőberényi asszonyok között potomáron elvesztegette A nagyreményű tanonc cselekményének következményeitől megmenekült, mert a gazdája nem kívánta a megbüntetését, az asszonyok azonban orgazdaság bűntettével terhelten állottak a múlt héten a kir törvényszék elé. Nem kevesebb mint 12 asszony állt sorfalat az igazság kiszolgáltatásának Mind a 12 asszonyt el is Ítélte a kir. törvényszék 2 naptól 2 hónapig terjedő fogházra és az egész regement mindjárt az ítélet kihirdetése után levonult a fogházba. Megtéverit borbély. Öcsödön Hodoba István szatocsüzlet-tulajdonos ez év julius havában azt kezdte észrevenni, hogy az üzlet forgalma Ugyan csak olyan mint azelőtt, a jövedelem mégis sokkal kevesebb. Hodoba és a felesége tehát kutatni kezdték, hogy hova tűnik el az ő jövedelmük. A kutatás eredményre vezetett, mert Hodobáné egyszer rajta kapta a velők egy udvarban lakó Farkas Lajos borbélyt, amint az üzletet megdézsmálta. A feljelentésre megindult nyomozat azután kiderítette, hogy Farkas Lajos az üzlet udvarra nyíló ablakát betörte és igy bejutva az üzletbe, az ott talált pénzt elvitte magával Ezután már Farkas Lajos rendszeresen bejárt az üzletbe, honnan a nyár folyamán lassanként 300 koronát ellopott. A kir törvényszék Farkas Lajost 6 hónapi börtönre ítélte. Véletlen látogatás. Majoros Sándor öcsödi lakos a f. évi március hó 7-én este 7 órakor átment Nyesdi János szomszédjához beszélgetni. Körülbelül egy óra múlva tért haza és midőn az udvarába ért, észrevette, hogy a madzaggal bekötött istállóajtó nyitva van. Gyufát gyújtott és az istállóban Jakab Gusztáv öcsödi cigányt találta. Majoros Sándor rögtön arra gondolt, hogy Jakab Gusztáv a lovát akarta elkötni. Ám Jakab Gusztáv tüstént felvilágosította Majorost, hogy óriási tévedésben van, mert ő kissé ittas állapotban „véletlenül“ csupán meglátogatni akarta az „ő kedves Sándor bátyját.“ A hatóságok azonban különösnek találták, hogy a véletlen látogatás színhelyéül Jakab Gusztáv éppen az istállót szemelte ki és hogy benne a Majoros Sándor látásának vágya hirtelen akkorára nőtt. mely őt még a kerítés megmászására is késztette, ugyaazért Jakab Gusztáv ellen lopás bűntettének kísérletéért bűnügyi eljárás indult meg A törvényszék azonban a lefolytatott tárgyaláson azt látta bizonyítottnak, hogy Jakab Gusztáv a szóban forgó alkalommal olyan részeg volt, hogy nem tudta, mit csinál és ez alapon őt felmentette. ■ Különféle szoba- J i bútorja» eladó! Rákóczy Ferenc-utca 4. sz. a. öifc i_i |
