Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-03 / 44. szám

Békés L912. november 3. t _______________________________________ fi yula város legtöbb adót fizetőinek névjegy zéke az 1912. évben. Korona. Weisz Mór keresk ip. kam. tag 7040 98 Braun Mór keresk. ip. kam. tag 5530-38 K. Schriffert József 2981 78 Gróf Almásy Dénes 2888-98 Czinczár Adolf 2689-44 Dr. fierényi Armin ügyvéd 1883 9« Scherer Benedek tanító 1641-94 Hóm. kath. Egyház Dr. Ladies László ügyvéd 1517-29 146012 Neuman György 1371-43 Novak Árpád 1326 16 Dr. Márkus Mihály ügyvéd 1162-86 Gyulavidéki takarékpénztár r. t. 1126­Reisner Emánuel 1103 40 özv. Miskucza Györgyné 1102 17 Dr. Follmann János ügyvéd 1081-66 Drágán Szimion Joun 1080 28 Dr. Lindenberger János esperes plébános 1026-96 Özv. Uferbnoh Rezsőné 1022 08 Schmidt Gyula 1013 89 Dr. Márki Jáuos kir. közjegyző 987 20 Szabó A. András 950 67 Reisner Ede 923 — Békésmegyei Takpénztár Egyesület 91301 N. Szabados József 89090 Dr. Martos József ügyvéd 884-70 Novak Kamill 880 40 Wittmanu György 871-76 Dr. Kaczvinszky János orvos 847 60 F. Schriffert István 846 24 Dr Kun Pál orvos 835-28 Dr. Berkes Sándor orvos 792 08 Hubay Lajos tszéki biró 780 04 Dr. Szirbik Bálint vm aljegyző 758-— Künzl Ernő társ. főmérnök 751 50 Dr. Liszy Viktor kir. főügyész 743 22 Beisner Béla 713 01 Reisner Arthur 713-01 Gerlein Mihály 696-22 Református Egyház 687-84 V. Szakmáry Arisztid tszéki biró 670 82 özv. Bogár Lázárné 669 28 Kovács József 659 68 Cz. Kiss József 647-10 özv. Seress Máiyásné 622 33 F. Seriffért József 619 3! Stern László 619-18 Csatlós Balazs 609-94 F. Schriffert Mihá| v 607-12 M. Schriffert József 601 87 Illés József 592-68 Scbillinger Lipót 591-81 Végh Gabor 59 L — Ifj. Szilágyi István 587 52 Bangó Jáuos 58717 Sál József asztalos, ip kam. tag 579- ­Dr. Bíró Béla ügyvéd 56008 Jóságos lelkét, melyet a nyomor még fino­mabbá csiszolt, az „Osztályrészem“ c. költeményé­ből ismerjük meg. Az örömet, bút szivárványszinbe látja lelke s amit érez, álmodik, dallá szövődik. A dal vigasztaló zenéje a könnyet, a kint, a vért, az átkot hallelu- jává változtatja. S megszáll a vágy, hogy letöröljem Könnyeit a szomorkodóknak ; S a béke útját megjelöljem Azoknak én. akik csalódtak, őh fáj e furcsa, gúnyos élet; S lelkem gyakorta felzokog: Az emberek mind oly szegények S nem lesznek soha boldogoki A lét nehéz igája türelmet s szánalmat oltott belé s jól tudja, hogy sohse boldog, akinek bol­dogság a vágya. Vigaszul csak az marad számára, hogy más is kínlódik eleget. Saját búbánatomban érzem jÖrök bánatját a világnak, S a lelki szomjazók nevében Sóhajtom el szelíd imámat. öntudatlanul szakad ki a dal szivéből, min­den érzését elárulja s ő mindezt csak érzi. S habár előre látná, hogy szeretteiiül,- ifjan, árván, dicsőség nélkül dobják majdan sirverembe, az üdvösség utáni vágyat váltig öntené siró zenébe s dalolva várná a halált és sóhajtaná ki lelkét. Bánatos sorok szivárványszinbe vonva, de hogy énekelhetne vígat, ki ily panaszra nyithatja ajkát: Wittmann János 559 38 őzv. gróf Altnásy Kálmánná 555 81 Czilbauer Mátyás 547 27 Klimpnt Ferenc 54659 Fábián Ferenc 534 03 Csomós István 528 35 Dr. Daimel Sándor vm. főjegyző 524-— Dr. Zöldy János vm. főorvos 52220 Ifj Kohlmann Ferenc 52F96 Gubás Péter lelkész 517 86 Kempf Mátyás 515 06 Grüubaum Armin 50182 Braun Izidor 501-20 Murvai Istváu 500 49 Dr. Szél Imre orvos 493-92 Dr. Simonka György ügyvéd . 493-62 Wieland Dénes gyógyszerész 486-— Bezsán József lelkész 478’62 Payer Béla gyógyszerész 478 40 Schmidt Iván 477 50 Dr. Zöldy Géza 475'98 Dernkó György 475'20 Fábián János 473 01 G Schriffert József 464-61 Biberea Péter lelkész 459 82 Sánta Mihálv 457 71 Wittmann Frigyes 457 16 Winkler Lajos gyógyszerész 455-80 Schröder Körnél ügyvéd 455'40 E. Schriffert József 449-09 Vlagyovics János 444 27 Féhn István 439 50 Dr. Najjy Kálmán kir. j. biró 439 — Licska Ferenc 434 60 Kökény Ferenc 429 98 Székely Zsigmond tanító 429-14 Balog József 427-60 Illich János 422-67 Dászkál Szilárd 417-23 özv. Reinhardt Józsefné 408 12 Ludvig Ferenc 40tr28 Zimmer József kántortanitó 406 02 Dr. Geszti József orvos 4u5 — Tanügy. A főgimnáziumban ma délután fél hat órakor természettudományi előadás lesz a természetrajzi előadó teremben (I. emelet.) Az előadást Daróczy László főgimnáziumi tanár tartja, tárgya: Az érzék­szervek csalódásai. A látás, hallás, szaglás, Ízlés, ta­pintás érzéki csalódásait, a víziók, a hallucinációk kérdését tárgyalja az előadó. B.lépődij személyen- kint 40 fillér. Reviczky Gyula költesze e A főgimnázium!)m vasárnap délután Csura Miklós tanár, lapunk kedves poéta munkatársa, díszes számú közönség előtt fel­olvasást tartott Reviczky Gyula a 80-as és 90-es évek ifjú kóltőnemzedékenek legrckonszenvesebb és Én egyebet se láttam, mint halált Apám, anyám korán a sirba szállt. . . . (Arra fiú.) az az anya, kinek aranykötésü imakönyvét megkönnyezi. Vigaszt csak abban talál, hogy füst az élet, elenyészünk, mint a kicsi cigarett Majd az Istenhez fordul panaszával: „egy átok üz! hiába vágyom az emberekkel tenni jót“ s ő tűr, tűr, mint a bibliai Jób. Nem értik jóakaratát: Ki lát szivembe? Senkii — Mégis Fölirják, hányszor vétkezik . . . De nem haragszom, hisz az ember Egymás bírája nem lehet. (Tedeum.) Minden csalódást túl fog élni, a keresztlevele hazudja fiatalságát, pedig a vénség szomorú nyu­galma lakozik már lelkében s érzi, hogy minden nagy érzés fájdalommal jár, tehát nagy bölcseség veszteg maradni s nem törődni semmivel Nősülő barátjához irt tanácsainál is kitör keserűsége. „Ne- I kern a házasság szigetje idegen föld csodás beszéd. . Csak menj barátom menj a nászra, én igy halok meg egyedül.“ Legszebb vigasza az életben, hogy Idegen sebek balzsamja lesz Meleg vére bánatos szivemnek . . . s Minden ember szeretni (og. bár Nem szeretett senki e világon. (A halál után.) Egész élete magánosán telik le s ez a kísérője haláláig Gyönyörű gondolatokat gördít Magány c költeménye. legtehetségesebb tagjának költészetéről A felolvasás, amelyet vázlatilag lapunk mai tárcájában ismerte­tünk, igen tartalmas és magas nívójú, s teljesen méltó volt a — fájdalom korán elhunyt — jeles lírikus szép emlékéhez. A közönség növekedő érdek­lődéssel és feszült figyelemmel csüggött a tanul­mánynak beillő szép előadáson és azt végezetül lel­kesen megtapsolta. A reformáció 395. évfordulóját, október 31-ikét mely nem csupán a múlté, hanem napja a jelennek, sőt minden bizonnyal a messze jövőnek is, a gyulai református egyház is megünnepelte. Nem emberek­nek, hanem Isten lelkének adózott, mert e nap alkotása több mint emberi mű: az evangélium, a lélek diadala. Az ünnepély két részből állott. Délelőtt 8 órakor alkalmi istentisztelet volt a temp'omban, délután 3 órakor pedig a ref. tanuló ifjúság rende­zett ünnepélyt a Novák-utcai iskola tantermében. Ez ünnepélyt a körének után Dombi Lajos esperes- lelkész nyitotta meg, ki röviden kifejtette a refor­máció nagy jelentőségét s kérte Istent, hogy gyújtsa M ltlkeinkben az ős idők buzgalmat s tegyen méltó fiákká a nagy elődökhöz. Utana Gombkötő Ferenc gimn. tanuló szavalt el egy ünnepi ódát ifjúi lelke­sedéssel. Emlékbeszédet Bagdy Dániel hitoktató mondott a reformáció áldásairól, kifejtvén, hogy a reformáció által lett szabaddá a hit, a gondolat, a vizsgálódás, az értelem, a tudomány, az ember, hogy a reformáció adta vissza az embernek az élő szemé­lyes hitet, mely nem elmélet, nem külsőség, hanem élet, s ezzel lelket adott a vallásnak, mert a vallást is a lélek eleveníti meg Rámutatott arra, hogy mily sokat köszönhet nemzetünk a reformációnak, hogy a biblia fordításokban magyar nyelvünk édes bü-bája zendül meg, hogy a reformáció története hazánk lefényesebb lapjára tartozik, hogy protestáns hőseink : nemzeti hőjók, protestaus költőink : nem­zeti költők, protestáns vértanúink: nemzeti vértanuk, hogy a mohácsi vész óta géniuszunk : a Protestan­tismus. Rámuiatott arra, hogy a protestantizmusra vár Jézus nagy jóslatának betöltése, munkájának tovább folytatása, mert a protestantizmus az élő hit vallásai a családi élet, a uépnevelés, a hü mun­kásság, a hazaszeretet, a magas ideálok vallása. Az emlékbeszédet Tövisháti Juliánná polg leányiskolái tanuló keresetlen egyszerűséggel előadott, de minden jelenlevőre jó hatást gyakorolt szavalata követte. Máró Gyula ref. tanító áltál mély érzéssel előadott »Luther éneke« után Mészáros Imre gimn. tanuló olvasott tel a gályaiab lelkéi-zek szomorú sorsáról, szenvt déseiről. A felolvasás után raíogh Irénke és Szabó Emma polg. isk. tanulók szavaltak bajos egy­A magányt már gagyogó gyermekkorában is­merte, ő vette át már születésekor s ringatta böl- csejét. Bus dajkadal zsong fülébe most is: nincs apád, anyád Azóta részvétlen világban hű kísérője, télidőn se fogadta családi fészek védő melege : Anyai csók : epedtem érted S leltem közömbös arcokat 1 Más gyermek anya-ölbe fogva Csitul el, hogyha könnyezik: Az én szemem sivár homokra Hullatta forró gyöngyeit . . . Egy sirra hullt, hogy azt se lássam; Abban feküdt szegény anyám 1 Mindenki meglelte párját, egyedül ő érezte árvaságát, kit senki sem szeret. A boldogság után lihegett s a komor árnyban olvasta ezt a monda­tot : Neked a napban is homály van, ahol te jársz, ott nem ragyog De mégis, csituljon el szive, mert ha látja, kik úsznak a felszínen, pusztába kellene rejtőznie, mert ott nincs sújtva, megalázva, ki érző szívvel születik Ott a földi vágyak, gerjedelmek lefoszlanának s az erős szivek erényét, a lemondást gyakorolná. S majd egy nap, eljővén az óra. Mely egyszer üt mindenkinek: Megtudnád álmok álmodója, Hogy élni szép, de halni szebb. Nap szórna fényt haló szemedbe. Rád hullna hervadó virág, S a lombok közt szellő rebegne Fölötted halkan gyászimát.

Next

/
Thumbnails
Contents