Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-03 / 44. szám

1912. november 3.

szerűséggel, nagy tetszés mellett. Az ünnepély Balogh Mátyás esperes! titkár lelkes, tüzes szavalata után karénekkel záródott. A reformációi emlékünnepélyalapra önkéntes adakozásból 13'07 korona gyűlt be. Hálás köszönet s Isten áldása a jó-szivü adakozóknak.

ü iiefe.

A közigazgatási bizottság november havi rendes ülését f. hó 11-én fogja tartani.

Kinevezés.Kéry Gyula főispán dr. Tárók Gábor, békési ügyvédet vármegyei tiszteletbeli főügyésszé nevezte ki. Török Gábor, aki a vármegyei törvényhatósági bizottságnak már rég óta tagja, továbbá a vármegyei közigazgatási bizottságban is hosszabb idő óta értékes szolgálatokat teljesít a közügy érdekében, úgyszintén a községi közigazgatás terén is önzetlen sokoldalú munkásságot fejt ki, erre a kitüntetésre teljes mértékben rászolgált és igy örömmel veszünk arról tudomást.

Köriratok. Békésvármegyéhez legutóbb két körirat érkezett abból a célból, hogy azokat a vár megye hasonló szellemű felirattal támogassa, Miskolc város törvényhatósági bizottsága azt kéri a kormánytól, hogy az állami vasmüvek lépjenek ki a vas- kartellből, mert erkölcstelen dolog az, hogy az állam is oka legyen annak, hogy a városok közmüvek létesítésében nagy nehézségekkel küzdjenek a horribilis vasárak miatt. Csanád vármegye pedig azt a köririratát küldi meg, amelyben a kormány figyelmét felhívja arra, hogy a városi állami anyakönyvvezetők és helyetteseik sorsáról az uj városi törvényben gondoskodás történjék. Az állami anyakönyvvezetők ugyanis a városokban nem rendes fizetéssel, hanem csak nevetségesen csekély tiszteletdijjal vannak ellátva, ennélfogva sem fizetésemelésben nem részesülhetnek, sem ők vagy hozzátartozóik nyugdijat nem kaphatnak, pedig feladatuk olyan terhes és felelősségteljes, hogy más mellékkeresettel sem foglalkozhatnak. A köriratban foglalt kérelem igen megszívlelendő, teljesen jogos és méltányos, miért is kétségtelen, hogy azt a törvényhatósági bizottság melegen fogja támogatni.

A gyulai gyermekmenhely céljaira a vármegye — amint annak idején megírtuk — 120’000 koronát ajánlott fel abból a pénzből, amelyet a községnek egy vármegyei szeretetház céljaira mintegy 15 évvel ezelőtt, gyámpénztári tartalékalapjaikból összadtak A szeretetházat azonban az összegyűlt tőkéből létesíteni és fenntartani — az összeg csekélysége miatt

De úgy tekintsünk az emberekre, hogy a föld se jó, se ferde, hiszen „A világ csak — hangulat!“ De jól ismeri magát s önnön lelkén át az emberekét:

Azért boldog mégse leszek.

Talán, mert mindig messze vágyom S csak ép az nem kell, ami van:

Az árnyékból a fényt imádom,

S hol más sir, én járok vígan . . .

Megunok mindent, mi enyém lett,

Csak vágyam nem pihen soha!

(Tantalusz)

Ez a vágy öli meg a boldogságot, legfölebb parancsolni lehet a vágynak, de akkor vége a boldogságnak s ha elértem, unottan veszem, kifáradtam a vágyakozásban. Megbánja későn, hogy rokonit elhagyta, kik pedig szeretettel csüggtek rajta, nem ismert a ház haragot soha

S mégis jobb — szóltam — hogy haragszanak,

Csak legalább ne szánakozzanak;

Szánásnak megvetés a rokona.

(Késő bánat.)

A szánakozás volt a tüzes pallos, mely a néni szelíd tekintetétől elűzte. Ennyi bánat, testi betegség tönkretette s Arcóban találjuk. Ezután már csak a lemondás buja, néma lassú hervadás jön. Számlálgatja, találgatja, mennyi van még hátra,

Meghaljak ? Oh ne még, ne még,

Agyam még eszmetűzben ég.

Forró szivem jobban pihen A napon, óh a sir setét.

(Ssámlálgatom . . .)

nem lehetett volna — azokból a törvényhatósági bizottság a belügyminiszter felhívására úgy határozott hogy az összegyűlt tőkéből és kamatából 120000 koronát a Gyulán építendő gyermekmenhely épületére megszavaz és a tőke és kamat többi részét — Gyula kivételével — a községeknek visszaadja. A törvényhatósági bizottságnak kérdéses határozatát a belügyminiszter most jóváhagyta és egyben a gyulai gyermekmenhely céljaira a város által felajánlandó telek ügyét sürgeti abból a célból, hogy a gyermekmenhely Gyulán mielőbb felépíthető legyen.

Hivatal vizsgálat. Kéry Gyula főispán szerdán és csütörtökön a szeghalmi járás főszolgabírói hivatal és a község ügyvitelét vizsgálta meg és ugyanez alkalommal Szeghalmon számos látogatást is tőn.

A honvédség köréből. A gyulai 2-ik honvédgyalogezred kebelében a november elseji előléptetések során a könetkező változások történtek : Előlépett Adorján Ágoston százados őrnaggyá, Bedi Gyula főhadnagy századossá, Rozsnyai László hadnagy' főhadnaggyá, Réti Andor, Mittermayer Imre és Sáfáry Lajos zászlósok hadnaggyá. Áthelyeztetett Kéler Szalay László százados a 10 ik honvédgyalogezredhez, Gyulára pedig Lautschek József százados a 24-ik ezredtől, B'órzsey János zászlós a 18-ik ezredtől helyeztetett át. Beosztatott. Galotsik Miklós százados fegyver- és lötörzstisztí helyre. Itt említjük meg, hogy Dutkay Béla brassói 24-ik honvédgyalogezred- beli főhadnagy városunk szülötte századossá lépett elő.

Újoncok eskütétele. A gyulai 2-dik honvédgyalogezredhez október 15-én bevonult újoncok ünnepélyes felesketése november 1-én ment végbe. Az istentisztelet után Galotsik Miklós százados vezénylete alatt félszázszlóaijban állították fel a legénységet a laktanya udvarán. Az ünnepélyhez az egész tisztikar teljes díszben vonult ki. Vincz Sándor ezredes beszéde után felemelt zászló mellett Endrődy Géza főhadnagy magyarul, Wendörjer Imre főhadnagy németül, Zöld Márton őrnagy román nyelven eskette fel az újoncokat. Ezután a csapat a tisztikar előtt elvonult, mire az ünnepély véget ért.

A vármegye közkórházi bizottsága csütörtökön délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Berkes Sándor kórházi igazgató bejelentette, hogy a múlt hét folyamán megtekintette a vármegye közkórházát Oláh Gusztáv, az elme- gyógyügy országos felügyelője, továbbá Hajós Béla közegészségügyi főfelügyelő, akik a látottak és tapasztaltak felett nagy megelégedésüknek adtak kifejezést Egyben a kérdéses alkalommal megtárgyalták a jövő évi kórházi költségvetés tételeit és annak eredménye az volt, hogy a költségvetésből és a pótköltségvetésből mintegy 31000 korona törlését fogják a belügyminiszternek javaslatba hozni és ezen

Békés ________

A költő pár nap múlva megírja hattyúdalát, utolsó perceiben Emma jut eszébe s agóniája előtt e pár sort Írja le reszkető kézzel: „A tőled kapott kendővel törlőm le izzadságomat, izzadságomat s nem könnyemet“ s lelke az égbe szállt

*

* *

Végül vallásos költészetéről kell megemlékezni. Bár életútjában tüske tépte, megszakgatta legszentebb érzéseit, lelke mindvégig Isten akaratában talált megnyugvást. A megnyugvás szavait hallatja legtöbb költeményében, igy az Imakönyvem c. fohászában. A szomorú emlékek raja jelenik meg előtte, de megkönnyebbül, megkönnyíti az ima, mert imádság kell a szen- zedőnek, akit a sors árván hagyott. Schopenhauer olvasása közben is örömre, boldogságra vágyik. Bünbánat tartására hívja föl az emberiséget, mert a bölcs század minden bálványt ledöntött,

De a szív semmit se kapott,

Nem boldog s nem jó az ember.

(Tartsatok bttnbánatot!)

A világ romlottságát csak a mindent átható s megbocsájtó szeretet lesz képes megjavítani. Istent mindenütt érzi, de elméje nem képes öt felfogni s nyelven megnevezni.

A kereszténységnek a pogány mithologián, erkölcsein nyert győzedelmét legszebben a „Pán halála“ tükrözteti vissza. A pogány világ vad erkölcseivel szemben a szenvedő s köny- nyező kereszténységnek nyújtja a pálmát. Ez a költemény nemcsak Reviczkynek, hanem az egész magyar irodalomnak is egyik legszebb gyöngye.

Reviczkyt manapság klasszikus költőink közt emlegetjük s ez az értékelés igazságos. Kis téren, a Ura terén mozog tehetsége, de e tekintetben kortársait messze fölülmúlja. Legnagyobb érdeme az, hogy líránkat modernné, európaivá tette. Érzései mindig őszinték s hű rajzai nemcsak az emberi léleknek, hanem korának is. A küzdő, szenvedő s érzésekben gazdag emberi bensőnek változatos képei költészete s ez fogja halhatatlanná tenni műveit s emlékét. Csura Miklós.

a

levonások figyelembevételével a kórház jövő évi napi ápolási dija 2 korona 26 fillérben fog az előirányzott két korona 38 fillér helyett megállapittatni. Elhatározta a kórházi bizottság azt is, hogy az országos felügyelő kívánságára engedélyt ad arra, hogy az elmegyógyintézetbe még 40 uj elmebeteg legyen az állami kórházakból, ahol nagy a túlzsúfoltság, átutalható, illetve elhelyezhető, minek folytán két férfi és egy női ápoló felvétele válik szükségessé. Ez az állapot azonban csak ideiglenes jellegű lesz, vagyis csak addig tart, mig az országban épülés alatt levő uj elmegyógyintézetekben ez a 40 beteg elhelyezést nyerhet. Végül az igazgató előterjesztésére a bizottság — egyelőre 3 havi érvénynyel egy uj étrendet állapított meg a kórházra és alkalmazottakra nézve, amelynek keretében különösen a bus- és kenyér-adagok mintegy 20 százalékkal leszállittatnak. Ezt a változást az élelmiszerek, kiváltképen a hus-árak rohamos emelkedése tette szükségessé, ami a kórház kiadásait tetemesen felszöktette.

Adótiszti vizsga. B. Kovács Sándor orosházi m. kir. adóhivatali gyakornok október 28-án sikerrel letette az adótiszti szakvizsgát, a gyulai pénzügyigazgatóság kebelében Botka István pénzügyigazgató helyettes elnöklésével alakult vizsgáló- bizottság előtt.

A gyulai állami tisztviselők mozgalma. A képviselőház pénzügyi bizottságának keddi ülésén a pénzügyminiszter kijelentette, hogy az állami alkat - mazotsak rég várt uj uyugdij-törvónyjavaslatát, melyet szeptember 17-én terjesztett volt be a képviselőházhoz, mindaddig nem kiváuja tárgyaltatni, mig a parlamenti élet normális mederbe nem tér vissza. A pénzügyi bizottság ezt a kijelentést tudomásul vette s a javaslat felett napirendre tért. E váratlan tény hírét az állami tisztviselői körök meglehetős lehangoltsággal fogadták és sokan ebben, ennek a fontos és sürgős megoldásra váró tisztviselői kérdésnek bizonytalan időre való elodázását látják, miért is Zádor Mór pénzügyigazgató, a békésmegyei állami tisztviselők gyulai körének elnöke, az egyesület tagjait ma, vasárnap délelőtt 10 órára, a pénzügy- igazgatóság tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A közgyűlés tárgya a nyugdíjtörvény visszavonásával szemben elfoglalandó álláspont megvitatása és intézkedés a teendők iránt.

A képviselőtestület csütörtökön délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen mintegy hatvan városi képviselő jelent meg, tulnyomólag a fóldmives osztályból. Az ügyek nagyrésze simán, hozzászólás nélkül ment keresztül, de ott is, ahol vita kerekedett, a tárgyalás nyugodt tenorban folyt le, ami mostanában olyan ritkaság, hogy ülés végén az elnöklő polgármester hálás köszönetét fejezte ki a képviselő- testület tagjainak szenvedélyektől ment, higgadt maguktartásáért. A tárgysorozat első pontja ifj. Balogh József és társai, mint az első gyulai müjég-, gyár alapítóinak kérelme volt, a város által szubvencionált jéggyárnak részvénytársasági alapra fektetése iránt. Lapunk két hét előtti számában már részletesen foglalkoztunk az üggyel s megírtuk, hogy a gyárat alapitó Szabó Emil és Társa cég csődbejutása következtében a jéggyár üzemben tartása kétségessé vált. Már pedig a város közönségének nélkülözhetetlen érdeke, hogy jégszükségletének fedezése okvetlenül biztosítva legyen, magának a városnak pedig érdeke, hogy a tízéves koncesszió lejárta után a gyár gépfelszerelése üzemképes állapotban kerüljön tulajdonába. Már pedig a csőd miatt ez sehogysem látszik biztosítottnak. Kérvényezők előterjesztik, hogy részvénytársaságot szándékoznak alakítani a jéggyár megvételére és pedig egyelőre 30 évi tartamra, 360 drb 100 koronás névértékű részvény kibocsátásával, 36,000 korona alaptőkével. Ebből 200 darab részvényt a városnak átengednek a már folyósított 20,< 00 korona fejében. Kérik a vágóhídi jégverem átengedését jégraktár céljaira s hajlandók a vágóhíd jégkamráját évi 300 koronáért megtölteni s lehűtött állapotban tartani. A képviselőtestület egyhangúlag elfogadta az ajánlatot azon kikötéssel, hogy a hűtőkamrát díjtalanul töltse meg a társaság, a jégverem karbantartásáról gondoskodjék s hogy a részvénytársaság elnöke a mindenkori polgármester legyen és az igazgatóságban a város kiküldendő tagjának is hely biztosíttassák. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár székházának felépítésére 200—250 négyszögöl területű telket kér díjtalanul A kérelem egyhangúlag telje- sittetett, azonban a városnak ezidőszerint alkalmas telke nincsen, miért is a polgármester megbizatott, hogy alkalmas telket szemeljen ki s annak meg- tele iránt tegyen előterjesztést. A Kossuth-tér kövezésénél számítási tévedésekből kifolyólag 14,000 korona többlet munka mutatkozik, ami "tudomásul vétetett. A József főherceg-laktanya parancsnoksága kéri, hogy az épület egy használatlanul álló nagyobb helyisége irodai helyiségekké alakíttassák át, miután a katonai létszám emelése miatt több irodahelyiségre lesz szükség. A városi tanács már erre vonat-