Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-27 / 43. szám

XlilV. évfolyam. ~7 7 Gyula, UH?, október 39. 43. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ......... 10 K — f Fél é vre.............. 5 K - I Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az építőipari követelések biztosítása. Egy rendkívül fontos, régen húzódó pro­bléma került most a kereskedelemügyi miniszter elé. Az építőipari követelések biztosításáról van szó, mely a néhány hónap előtt tartott építő­iparosok nagygyűlésének egyik legfontosabb ta­nácskozási tárgya volt. Az ügy, melynek igen sok nehézsége van, hogy az építtető és vállal­kozó, a vállalkozó és az iparos, valamint az építtető és a hitelnyújtó kapcsolatos érdekei meg ne sértessenek, végre kiforrott s ma már — mint a »Vállalkozók Lapja« Írja — memorandum alakjában fekszik a kereskedelem­ügyi miniszter előtt. Az Építőiparosok Országos Szövetsége adta be a memorandumot, kérve, hogy a kérdés törvényhozásilag rendeztessék. Az építőipari követelések helyzete ma tel­jesen rendezetlen, s e miatt az évek során át számos épitő-vállalkozó, s az építőiparban dol­gozó mindennemű iparos sok esetben károsodott. A szomorú példák vitték Ausztriát és Német­országot arra, hogy ezt a kérdést törvényhozá­silag precizirozzák, dacára annak, hogy ezen államok szilárdabb gazdasági helyzete nem te­remt olyan sürü válságot, mint a mi viszonyaink. Annál inkább indokolt e kérdés rendezése minálunk. Az Építőiparosok Országos Szövetsége több módot ajánl a helyzet szanálására s ezek közül legcélszeriibnek tartja a német példa követését. Ennek a törvénynek értelmében az ingatlan- tulajdonos által felvett építkezési kölcsön csak az építőiparosok követeléseire fordítható. Ennek ellenőrizhetése végett minden építőiparosnak könyvet kell vezetnie, valamint azoknak az építtetőknek is, akik épitkezésekkel foglalkoz­nak s e mellett építési kölcsönt vesznek igénybe. A törvényben előirt kötelességek elmulasztását a törvény szigorúan bünteti abban az esetben, ha az építtető az építési kölcsönt részben vagy egészben nem a meghatározott célra fordítja. Az építeni szándékozó addig az építkezésre en- gedelmet nem kaphat, amig a telek értékét túlhaladó terhet nem törölteti, vagy az annak megfelelő értéket készpénzben vagy értékpapír­ban le nem teszi. Az építkezés megkezdése előtt a telekkönyvben az építkezés előjegyezte­tik, még pedig az építési érték egyharmad része erejéig jelzálogbiztositék alakjában. Az az épít­tető vagy vállalkozó, aki az előjegyzést el kí­vánja kerülni, ezt a biztositékösszegnek kész­pénzben vagy értékpapírban való letétele által érheti el. Az előjegyzés rangban megelőzi az építési kölcsönt a telekkönyvben. Ez azonban nem jelenti egyúttal azt, hogy a kölcsön ke­vésbé biztos helyen lenne bekebelezve, mintha az előjegyzés előtt állana. A kölcsön’ ugyanis a törvény szerint a követelések kiegyenlítésére fordítandó, s amely mértékben fordították a kölcsönt az építési követelés kiegyenlítésére, olyan mértékben lép a betáblázott kölcsönösszeg rangsorban az előjegyzés elé. Azokat az eszközöket, amelyeket a német törvény alkalmaz, aminő a népbirói hivatal és az építési megbízott intézménye, külön nem kell kiemelni, mert ez a része a kérdésnek máské­pen is megoldható. Csak a követelés biztosítá­sának elvi részére mutat rá a Szövetség olyan formán, hogy az építőt biztosítsa, a bankot nemcsak hogy rosszabb helyzetbe nem hozza, hanem ellenkezőleg, az ő helyzetét is biztosabbá teszi azért, mert azt a kockázatot, amely a ban­kokra nézve az építkezés befejezetlenül mara­dása esetében fennáll, a minimumra redukálja. A német törvény a szakiparosokat is biz­tosítja a fővállalkozóval szemben, akinek vállalati összegére ugyanígy előjegyeztetnek a szakiparo­sok követelései, mint az 5 követelése az épít­tetővel szemben. Az itt fölvetett kérdésnek megoldása — mondja a memorandum — nem egyszerű. Fi­gyelemmel kell lenni a megoldás alkal­mával az építtető érdekeire, hogy az épí­tési kedv ne lanyhuljon, a fővállalkozóéra, hogy TÁRCA. Haláltanc • • • Bús emberárnyak futnak szerte-szét, — A szellő fúj egy dallamos meséi. E dalnak hallatára szárnyra kelnek: Vad kiáltási az ősi Nemnek! . . . Eget-fóidét rázó orkán e kiáltás, Uj népek születnek, — a régi hantot ás .. . S önön sírjába, hogy belé kering: — Uj népek milliója tűnik fel megint, És tűnnek évek , . . múlnak századok, Csak én nem mék . . . csak én nem változók! Csak én keringek, — bolygok céltalan E nagy haláltáncban unos-untalan . . . S ha e titkos tánc majd egykor véget ér: — Ne legyen, ki értem bánatkónnyet sir. Sírom ne jelölje: — sem kereszt, — sem halom; Takarja be testem a lehullt avarlom . . . Lénárt Lajos. Az első előadás . .. Arról az első előadásról írunk, melyet ma egy hete hallgattunk végig a főgimnáziumban. Évek óta tart hasonnemü szemléltető előadásokat gimná- zumunk szorgalmas, ambiciózus és kitünően kép­zett tanári kara — sajnos, nem a megérdemelt érdeklődés mellett. — Szinte félünk tőle, hogy kul­turális életünk ezt az értékes jelenségét végre is megöli a határtalan társadalmi indolencia. Ez súlyo­san kompromitáló szegénységi bizonyítvány lenne Békésvármegye székvárosára nézve, mertha a kül­földet nem is nézzük, a magyar föld más városai­ban is hasonlithatlanul mozgalmas kulturális életet látunk érdeklődő, tanulni vágyó közönséggel, mely ott is megteremti magának a kulturális estéket és matinéé-kát, ahol az máskülönben hiányoznék. Debreczenben, Szegeden és másutt „ Csokonai, Dugonics, Szigligeti“ társaságok nagysikerű, fényes irodalmi előadó, felolvasó üléseket tartanak. Itt a szomszédunkban: Szarvason a leányesület rend­szeresen rendezi a maga kitűnő ünnepélyeit. Es a közönség lelkesen, szomjas lélekkel vesz részt ab ban a szellemi közösségben, mely szórakozást nyújt, tudásvágyát kielégíti és gyönyörködtet egy­szerre. Igen sok városa van országunknak, ahol az önálló kulturegyesület hiányzik Ott rendszerint épen a gimnázium tanári karának előadásai helyet­tesítik az egyesületi életet, mindenütt a közönség rendkívüli érdeklődése, hálás, jóakaratu, ambíciót keltő támogatása mellett. Elvégre ezeket az előadásokat egy-egy tudo­mány ágban teljesen otthonos, szakképzett tanárok tartják és ha tudásuk egy részét a mi rendelkezé­sünkre bocsátják, ezen az alkalmon kapnunk kell. Hiszen intelligens emberre nézve nem lehet kívá­natos, hogy az eddig elsajátított ismeretein túl ne lásson, hogy megállapodjék, hogy elmaradjon, hogy a fővárosiak által annyira lenézett „jó vidékivé“ sülyedjen, tespedjen. Köztudomású, hogy a művelt­ség az intelligencián, vagyis az érzelmi nemessé­gen kivül a tudást, a széles látkört is jelenti. Aki tehát tudását öregbiti, az műveltségét is fejleszti. Elgondolkoztunk rajta, hogy lehet az, hogy mig or­szágunk széles területén mindenfelé olyan pezsgő életet teremtett a hajdan szintén indolens közönség kulturális téren, addig a mi városunk publikuma olyan véghetetlen nemtörődömséggel halad el a mel­lett a kérdés mellett, hogy a szellemi élet, a mü veltség terén legalább az átlagos fejlődéssel lépést tartunk-e ? idaLetos a-“2"cr:L.^_ ■vj.t0d.a- BÓDI TÓZSSB1! T7"mÁG-OSI (j^.ra.ia.EQ.og-37-e) szölőn.ag-y'biitolEos pincogazdasaga ajánlja Isifünő minceégü Ixegyi torait és pedig: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. 313 22—30 Levelek ECCDI JÓZSEF TFilágos (Aradmegye) cimre kAildendőls. Lapunk mal száma IO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents