Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-27 / 43. szám
2 Békés a7, ő követelése az építtetővel szemben kellően megóvassék és végül a bankokra, amelyeknek hitelnyújtása nélkül nagyobbarányu építkezés kifejlődése ma el sem képzelhető. Mindezek figyelembevételével kéri a Szövetség a kérdés törvényhozási utón való rendezését, mielőtt azonban ez a rendezés megtörténnék, kéri úgy a bankoknak, miut az építőmestereknek, szakiparosoknak, sőt az ingatlantulajdonosoknak egy ankétra való meghívását, hogy a maguk véleményét a tervezetre vonatkozólag elmondhassák, hogy ilyen módon azután az érdekek összeegyeztetése alapján minél kielégítőbb megoldási módot lehessen elérni. A nagy probléma megoldása bármilyen nehéz is, felette sürgős, mindig indokolt volt ez a kívánság, de sokszorosan az építési ipart csaknem tönkrejutással fenyegető mai rendkívül kedvezőtlen gazdasági viszonyok közepette. A Békésmegyei Közkórház évi jelentése. Lapunk egyik korábbi számának tárca rovatában ismertettük és méltattuk dr. Berkes Sándor kórházigazgató évi jelentését a kórház muU évi működéséről. A rendkívül érdekes könyv érdeme szerint igen széles körökben nagy méltánylásban részesül; az orvosi fakultás tekintélyes tagjai, az ország közeli és távoli vidékeiről dicshimnuszoknak beillő méltatással emlékeznek meg a jelentésről, főleg pedig a kórház nagy feltűnést keltő kiváló működéséről. A hazai szaklapok is a szokottnál bővebben foglalkoznak a jelentéssel, amelynek bizonyitékául három szaklapnak referádáját érdekesnek tartjuk az alábbiakban közölni. Gyógyászat: A 20 nyomatott Ívre terjedő és igy valósággal tekintélyes kötetet képező nyomtatást a szépen sikerült photografiák egy része vezeti be, melyek többnyire az uj sebészeti pavilion elhelyezését, külsejét, belsejét ábrázolják. Ezt követi az 1911. év története, amely nagy részletességgel tárgyalja azon haladást, melyet ez év úgy a kórház bővítése, mint szervezetének kifejlesztése körül mutat. Az uj sebészeti, tüdőbeteg és fertőzőbeteg pavilonjainak műszaki ismertetését közli Jendrassik Alfréd építész, műszaki osztálytanácsos, kinek ugyancsak Jjelen- tékeny része volt a kórház ez uj részeinek alkotásában. A sebészeti pavillonban 210 ágy, a tüdőbeteg pavillonban 44 ágy, a fertőzőben 14 ágy helyezhető el. A kórház orvosi személyzetének száma 32. A kórházban 950 ágyon 6464 beteg ápoltatott A kórház összes kiadásai 631,612 K. Meghalt 239 beteg. Műtétek száma a sebészeti osztályon 1603. Úgy orvosi, mint betegkönyvtáruk elég biztató. A szokásos tabelláris kimutatásokon kivül, melyek a betegségre vonatkoznak, eléggé érdekes az elhasznált élelmi cikkek kimutatása is Décsi Károly dr. az elmegyógyitó osztály működéséről, Felimann Ignác dr. a kórbonctani intézetről, Békés Dezső dr. a szembeteg osztály mőkdéséről, Kacvinszky János dr. a sebészeti osztály működéséről részletesen számolnak be. Egészben véve örvendetesen nagyszjbásu képe egy ugyancsak nagy stylü magyar vidéki kórháznak, mely közel ezer ággyal rendelkezve, serény orvosi munkájával elismerést és megbecsülést szerez a kórházi intézménynek oly helyen, hol a kultúrának nem minden más része tart ezzel az intézménnyel lépést Baja város közkórházának 1911. évi működéséről szóló jelentését közli Róna Dezső dr. igazgató-főorvos. Ez évben 2438 beteg ápoltatott. Sebészeti műtét 387 végeztetett. Az elmeosztállyal kapcsolatban u. n. családi ápolási telep is létesült ez évben és 197 beteget ápoltak igy. Orvosi Hetilap: Tekintélyes 328 lapra terjedő kötet alakjában bocsátotta közzé Berkes Sándor dr. kórházigazgató e mintaszerű kórház múlt évi jelentését. Ez évben lett teljessé a kórház, az uj sebészeti, tüdőbeteg- és fertőző-pavillonok elkészültével, amelyeket műszaki szempontból részletesen ismertet Jendrássik Alfréd építész, miniszteri osztálytanácsos. Ezt megelőzően mintegy félszáz lapon a kórháznak 1911. évi történetét találjuk, közbeszőtt adatokkal a kórháznak egész történetéből, amelyek fényesen bizonyítják, hogy kitartással és buzgalommal mily mintaszerű intézmény létesíthető a csekély kezdetből. A statisztikai rész után, amelyből megtudjuk, hogy a kórházban a múlt évben összesen 6464 beteget ápoltak, 4'67 százalék halálozással; a betegek részére 950 ágy állott rendelkezésre, egy-egy betegre átlag 44.72 nap esett. Décsi Károly az elmegyógyitó osztály, Feldmann Ignác a kórbonctani intézet, Békés Dezső a szembeteg-osztály és Kacz- yinszky János a sebészeti osztály működését ismerteti kimerítően ; ez ismertetések fényesen dokumentálják, hogy a gyulai közkórház a benne folyó serény és az orvostudomány mai színvonalán álló működése révén is megérdemli, hogy kórházaink között a legelső helyek egyikét foglalja el. Orvosi Heti Stemle: A 328 oldalas kötet ez alkalommal röviden beszámol arról a 25 évig tartó óriási küzdelemről, melyet az intézet jeles vezetője intézett mindvégig, hogy végre a 25 év előtti 7 betegszobából, 1 irodaszobából, mely egyúttal fehérnemű és kórházi ruhanemű raktárul is szolgált és 4 kis elmebeteg részére szolgáló zárkából álló ósdi ispotályból a ma már végre teljesen kész modern kórház létesüljön, melyben az igazgatón kivül 5 főorvos, 12 segitő- orvos és számos gyakornok működik a belbeteg, a sebészeti, a szembeteg és elmebeteg, végre a tuberculosis osztályon Az utolsó év eredménye az uj sebészeti pavilion 210 betegággyal, mely igy az ország legnagyobb sebészeti osztálya, felszerelve a legmodernebb orvosi segédeszközökkel az 50 ágyra tervezett szembeteg-osztály, mely ilyen nagynak elég is volt az első három héten, de aztán csakhamar meg kellett szaporítani a 8 hét végén 70 ágyra. Uj az intézetnek liliputi (12 ágyas) fertőző osztálya, a boncoló és ravatalozó helyiség és a 30 ágyas tuberculosis osztálya. Az 1911. évben összesen 6464 (3735 férfi, 2729 nő) beteget ápoltak 950 betegágyon 289,066 ápolási napon és igy betegre átlag 44'72 ápolási nap esik. Gyógyult 3156(1680 férfi, 1476 nő) beteg, azaz 38 82 százalék, javult 1969 (1138 férfi, 831 nő) az 27-37 százalék, nem gyógyult 391 (235 férfi, 156 nő), azaz 6 06 százalék, meghalt 302 (183 férfi, 119 nő), azaz 4-67 százalék. Belbeteg volt 2171 (1520 férfi, 651 hő), gyógyult 829 (586 férfi, 263 nő), javult 831 (610 férfi, 221 nő), nem gyógyult 179 (116 férfi, 63 nő), meg1912. október 27. mig kisebb levegőnyomás mellett a forrás 100 foknál kisebb foknál is bekövetkezik. Előadó tanár megmagyarázta a Papin-fazekak e tüneményeken alapuló rendeltetését és bemutatta a következő pompás kísérletet Az üvegedényben rendes levegő- nyomás mellett 100 foknál forrásnak indult vizet 60 fokra történt lehűlése után a légszivattyú alá tette és a levegő megritkitása után a viz, minden láng nélkül, magától újra forrásnak indult Ennél frappánsabb hatású kísérlet alig képzelhető De igen érdekes volt az is, midőn egy vastag jágdarabra dróton függő két vassulyt helyezett. A drót, a sulyok által huzatva, lassanként átszelte a jégdarabot, a mely azonban ennek dacára — az egyes részek a drót áthaladása után összetapadva — egy darabban maradt. Ismertetésünk az előadásról természetesen csak egészen vázlatos lehet. A maga egészében olyan élvezetes és értékes volt az, melyért a közönség lelkes tapssal jutalmazta az előadót, kinek mi is a legteljesebb elismeréssel adózunk tartalmas és érthető, e két tulajdonságot olyan ritkán egyesitő kiváló előadásáért. * * # Már most jelezzük, hogy a legközelebbi vasárnapok egyikén egy kiválóan érdekes előadásban lesz- részünk. A folyékony levegőnek csodálatos tulajdonságai fognak bemutattatni. melyre előre felhívjuk a közönség figyelmét. A frappáns, a szokatlan kísérletek egész sora ejti bámulatba az embert és segít hozzá a természetnek, anyagainak és erőinek a megismeréséhez. Reméljük, hogy e rendkívüli érdekes előadásnak nagy közönsége lesz. Azt hisszük, hogy közönségünkben meg van az érzék, csak életre kell kelteni . . . Nos megpróbáljuk. Be fogunk számolni a főgimnáziumi előadásokról és — mint különben eddig is cselekedtük — előre fogjuk jelezni a megtartandó előadások tárgyát. Hisszük, hogy közönségünk, amikor látni fogja a tanári kar előadásainak tanulságos, élvezetes voltát, nevelő, tudását gyarapító hatását, értékességét és a mellett szórakoztató, vonzó tulajdonságát, gimnáziumunk előadói termei vasárnap esténként hangosak lesznek a nyüzsgő sokaságtól. . * * * Ma egy hete Mérey Gyula tartott szemléltető előadást a hőről. Mintegy másfél óráig beszélt életünk eme nagyfontosságu tényezőjéről. Rendszeres, egymásba kapcsolódó, kitünően érthető, világos, és épen ezért rendkívül élvezetes előadását folytonos kísérletekkel demonstrálta. Elmondotta, hogy a hő lényegét, épen úgy, mint a villamosságét és sok egyéb energiáét, nem ismerjük és mint egyéb téréin a természet világának, itt is elméletekkel helyettesítjük pozitív tudásunkat. Régebben a hőről azt hitték, hogy annak oka bizonyos melegséget árasztó anyag jelenléte. Miután azonban a mérlegek minuciózus pontosságúvá történt kifejlődése után észlelték, hogy az elméletileg feltételezett anyag jelenléte vagy hiánya a mérlegekkel, mint súlytöbblet vagy sulyhiány, ki nem mutatható, ezt a régi elméletet elvetették. A mai felfogás szerint a hő a testek molekuláinak (legkisebb részeinek) mozgása és a hő e részek mozgásának (rezgésének) gyorsasága arányában növekszik, vagy a rezgések számának apadásával csökken. Beszélt ezután a hőnek különböző tulajdonságairól, illetve hatásáról A melegség á testek térfogatát kiterjeszti, a meleg hiánya, amit hidegnek szoktunk nevezni, viszont összehúzza. E tulajdonság gyakorlati következményeinek felemlitése után bemutatott egy négyszögletű hosszú vasdarabot, melynek köralaku végébe egy kisebb öntött vaspálcikát helyezett A vasdarabot felmelegítés után hideg vízzel hirtelen lehütötte s ezzel a felmelegítés alkalmával meghosszabbodott vasat olyan intenzív összehúzódásra bírta, hogy a vaspálcika ketté törött. Érdekes felvilágosítást nyertünk a hőmérő különféle fajairól és azok készítési módjáról. Megismertük a különféle rendszerű, használatban levő hőmérőket, a minimum-maximum hőmérőt, a fémhőmérőt. Ezt követőleg a testek hőokozta halmazállapota nyert előttünk megvilágítást. Megtudtuk, hogy minden szilárd test — ha megfelelő hőt tudunk előállítani — cseppfolyós halmaz állapotba és tovább menve, gázállapotba hozható. Érdékes látványul bemutatta előadó tanár, hogy a víz, miként megy át a forrás állapotába. Egy vízzel telt lombikot a vetítőgép elé állított s azután a vizet felforralva, a forrás processusát a fehér vászonra vetítve bemutatta, egyben elmondotta, hogy a forrásba hozott vízbe elhelyezett hőmérő a forrás pillanatától kezdve azért marad meg állandóan a 100-ik, Reamur szerint a 80-ik fokon (és azért nem megy feljebb) mert a további hőt épen az a processus emészti fel, mely a vizet gőzzé átalakulni kényszeríti Érdekes dolog volt annak demonstrálása is, hogy a víz forrásának foka a levegő nyomása szerint változik. A viz rendes átlagos levegő- nyomás mellett 100 foknál forr. A nagyobb levegő- nyomás a forrás bekövetkezését hátráltatja és ehez képest a forrás magasabb fokon következik be,
