Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-04 / 5. szám
2 Békés 1912. február 4. S iiek. Tiszteletbeli kanonokok beiktatása. Dr. Dunay Alajos békésszentandrási plébánost és Szirmay L. Árpád szarvasi esperes plébánost, három társukkal együtt f. hó 1-én iktatta a váradi káptalan tiszteletbeli kanonokjai sorába Fetser Antal felszentelt püspök, püspöki helynök. A 9 órai szentmise után harangok zúgása jelezte a szertartás kezdetét Az újonnan kinevezett tiszteletbeli kanonokok letették az előirt esküt, majd Veni Sancte következett. Fetser szép beszédben emlékezett meg az uj tb. kanonokok érdemeiről, ezután Brém Lőrinc pápai tb káplán, püspöki titkár felolvasta a királyi adományleveleket és a beiktatást elrendelő püspöki iratokat. Minden adománylevél felolvasása után Fetser püspök beiktatta a kinevezetteket, felruházva őket a tb. kanonokok összes jogaival. Az ünnepély a Te Deum hangjaival ért véget A beiktatás alkalmából gróf Széchényi Miklós püspök ebédet adott, amelyen részt vettek a javadalmas és tiszteletbeli kanonokok, dr. Lindenberger János gyulai esperes plébános és az udvari pupsag. A miniszterelnök üdvözlése. A szerencsés operáció, mely gróf Khuen-Híderváry Károly miniszterelnöknek visszaadta szemevilagat, mint országszerte, úgy Gyulán is őszinte örömet keltett Ennek az örömteljes érzésnek kifolyása az a sürgöny is, amely a hétfői napon — amidőn az országos nemzeti munkapárt a közszeretetben álló kormányfőt ünnepelte — Gyuláról felküldetett a munkapárt országos körének a következő tartalommal: >A Gondviselés adta nekünk nehéz, válságos időkben hivatott vezérünket, Ivhuen-Héderváry Károly grófot, a Gondviselés adta vissza egészségét, a Gond viselés fog őrködni, hogy az akadályokon diadalmaskodva, hazafias nemes céljait megvalósíthassa. Vezérünkbe vetett teljes bizalommal lelkileg részt veszünk a tiszteletére rendezett ünnepélyen. A gyulai munkapárt végrehajtó bizottsága: Ladies László, Marki János elnökök.« Megjegyezzük, hogy a miniszterelnök tiszteletére rendezett ünnepségekre felutazott és résztvett Kéry Gyula, varmegyénk főispánja is, aki tudvalevőleg Hédervary gróf leginti- musabbjai közzé tartozik. Kinevezés. Kéry Gyula főispán dr. Szalay Dezsőt a vármegyei közkórház szemészeti osztályára segédorvossá nevezte ki, ugyanekkot dr. Szepes Mór segédorvost állásától felmentette. A közigzagatási bizottság február havi rendes ülését f. hó 12-én tartja. Kinevezés Kőrös Lajos megyei tiszteletbeli aljegyzőt, a pénzügyminiszter pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki s szolgalattételre a lugosi pénzügyigazgatósághoz osztotta be Körös Lajos 6 évvel ezelőtt lépett mint közigazgatási gyakornok a varmegye maga és kicsinyei életét. A sovány gebe fölszegte a fejét és prüsszögve, fújva úszott az árral. A szegény ló feje néha fáradtan bukott le. Balogh András ilyenkor lábaival megszorította, biztatóan szólt hozzá és a sovány állat megint tovább úszott. Lábait véresre hasogatták az eles szegélyű jégtáblák Egyszer már el is merült a feje. A gazda a sörényéhez kapott, de ekkor a fiacskája kiesett az öléből. Az asszonyok dermesztő sikoltásban törtek ki. Bennünk, férfiakban is megdermedt a vér. — És mi történt a fiúcskával ? — Egy jégtáblára bukott. Ez volt a szerencséje. Apja lehajolt és ölébe kapta. Es nehány örökkévalóságnak tetsző pillanat múlva észrevettük, hogy a ló már a földön gázol. Közeledett a temető széléhez, amely magasabban feküdt. — Szóval megmenekültek ! — Uram — folytatta az orvos — nincs fogalma arról, milyen örömujongás támadt Mindenki elfeledte, hogy háza összedült, vagyona, jószága elpusztult. A tanító felütötte a zsoltárkönyvet és az egész gyülekezet szent áhítattal dicsérte az Urat. — De hát akkor miért borult el a Balogh András lelke? — A kiállott szörnyű izgalmaktól Mikor dereglyével érte mentünk, sírva ölelte, csókolta két kis didergő gyermekét. — Ne sirassa a házát András gazda, adjon hálát az Istennek, hogy megmenekült, próbáltam vigasztalni. Balogh zavarosan nézett rám és megrázkódva hebegte : — Jön a viz ! I szolgálatába, azt megelőzőleg pedig mint Írnok működött éveken át az államépitészeti hivatalnál. Kőrös nagy ambícióval, a vármegyei intézmény iránt érzett lelkes szeretettel feküdt neki hivatásának és mindenben a dolgok mélyére ható lelkiismeretességgel, éles judiciummal párosult közigazgatási tudással, kifejtett tevékenysége folytán egyike volt a tisztikar legértékesebb tagjainak Dacára ezen kiválóságának, az a természetszerű törekvése, hogy pályáján előhaladhasson, — a körülmények reá nézve mostoha alakulata miatt — nem sikerült. Többizben pályázott aljegyzői és szolgabirói állásra, azonban a választás alkalmával mindannyiszor kisebbségben maradt. Az igaz, hogy ennek az eredménytelenségnek részben ő is volt az oka mert nem akart alkalmazkodni ahhoz a nagyban divó szokáshoz, melyszerínt a pályázó tisztviselők, a megyebizottsági tagokat előzetesen felkeresik s szavazataikat kérik megválasztásukhoz Abban az ideális felfogásban élt, hogy a tisztviselőknek becsülettel kifejtett működése egymagában elegendő ahhoz, hogy meg is válasszák. Minthogy pedig ilyen körülmények között a jövőre nézve sem lehetett biztos kilátása arra, hogy a megélhetését biztositó valamelyes állást elnyerhessen, ezért kénytelen volt a közigazgatási szolgálattól — amelyen pedig ragaszkodással csüngött — megválni s jövőjének biztosithatása végett más életpályát kezdeni, ami különben szintén nem könnyű, sőt nagyon is nehéz feladat volt, mert a pénzügyi tisztviselői pályán még nagyobb a tülekedés, mint a törvényhatóságin s hogy mégis sikerült ott fogalmazói állást nyerni, kizárólag Kéry Gyula főispán hathatós intervenciójának gyümölcse. Szívből óhajtjuk, de reméljük is, hogy uj pályáján kevesebb csalódás éri Kőrös Lajost és lelkiismeretes munkássága az eddiginél megértőbb méltánylásra talál. A gyulai vasúti állomás villamos világítása, évek óta tartó hosszas vajúdás után a végleges megoldáshoz közeledik. Az államvasutak igazgatóságának mintha mostoha gyermeke volna a gyulai állomás, annyira elhanyagolta eddig annak berendezését. Közel két évtizede van már üzemben a gyulai villamos mü, de azért a vasúti állomás a múlt nyárig pokoli sötétségbe burkolódzva fogadta az esti vona tokkal érkező s induló utasokat. Sok panaszra, a város és vármegye közbenjárására többszöri sürgetésre volt szükség, hogy a vasúti igazgatóság érdeklődése íelköltessék az életveszélyes tarthatatlan világítási állapotok iránt. A takarékos m. kir államvasut a múlt évben nem birt megegyezésre jutni a békésmegyei villamosági társasággal az áramszolgáltatás egységáraira nézve, mire más megoldáshoz folyamodott. A nyár folyamán több petroleum-gáz lámpát állíttatott fel a pályaudvaron, a melyek részben megszüntették az eddigi sötétséget de az indóház termeiben s hivatalos helyiségeiben még mindég pislogó mécsek árasztották a félhomályt. Végre is be kellett látnia a magyar államvasutnak, hogy csak a j villamvillagitás bevezetésével lehet minden igényt j kielégíteni. A berendezési munkálatokra január 22-én | tartották meg a versenytárgyalást. Ajánlatott tettek | Sál István (Gyula) 6335 kor. 75 fill , Ganz-féle vili. [ részvénytársaság 10.019 kor , 30 fi 11., Magyar Sie- ! mens-Scbuckert müvek 7410 kor.. 70 fill árban. Az ajánlatok között Sál István gyulai elektrotechnikai J vallalata a legolcsóbb, s minden bizonnyal ezt fogja I elfogadni a vasút igazgatóság. A bevezetési munkálatokat kora tavasszal megkezdik, s már május 1-én j villanyfényben fog úszni az állomás és az előtte I levő tér is. A mozgóposta s a gyulai vasúti állomás. F. hó 2-án reggel az a kelletlen eset bosszantotta meg : a város közönségét, hogy Budapestről a lapok, egy ! ben a fővárosi levél és csomagküldemények elmaradtak. Mindenki azt vélte, ami — különben elismeréssel Írjuk — mostanában ritkábban történik meg, hogy a mozgóposta Csabán másfelé irányi- ' tóttá, vagy hogy a budapesti éjjeli vonat késése miatt a szegedi vonat Csabán nem vahette át a küldeményeket, de informálódván a küldemények el- maradási oka felől, kitűnt, hogy az újság-, levél- és j csomagszállitmányt a mozgóposta Csabán átvette és | el is hozta Gyulára, azonban a gyulai állomáson I elindították Sarkad felé a vonatot, mielőtt a mozgó- ! posta a gyulai kir postahivatal kezelőszemélyzetének — amely pontos időben ott volt az állomá on és a megfelelő vágány előtt — a postai küldeményeket leadhatta volna. A postakocsinak egy-két ledobott csomaggal, üresen kellett a városba bevonulnia, pedig mindössze még egy percre lett volna szükség, hogy minden küldeményt átvehessen És egy félórai késés mellett ezt az egyetlenegy percet nem szánták a postának, helyesebben mondva a posta révén erősen érdekelt közönségnek. Úgy mondják, hogy ilyen eset, különösen a csomagokat illetőleg, az állomáson már több ízben is megtörtént. Most nem kutatjuk hogy kinek a hibájából történt ilyesmi, de akárkinek a mulasztásából, vagy netalán önkényéből történt, ennek az esetnek többé nem szabad ismétlődnie, mert a publikumnak és feljelentés folytán bizonyára úgy a posta, valamint vasutigazgatóságnak gondja lesz rá, hogy aki hasonló kedvtelést enged meg magának egy nagy intelligenciájú, élénk forgalmú megyeszékhely közönségének rovására, kedvtelésének keserves következményét is elviselje. A képviselőtestület szerdán délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen mintegy hetven városi képviselő jelent meg. A közgyűlés egyedüli érdeklődést keltő tárgya a vadászati bérjövedelem felosztása ügyében a városi főügyész jelentése s ezzel kapcsolatban az állandóválasztmány javaslata volt, amely ügy másfél órás hosszas vitát keltett. Lapunkban többször behatóan foglalkoztunk a vadászati bérjövedelem felosztási ügyével, ismertettük a közigazgatási bíróság Ítéletét, amely a vadászterületek földtulajdonosainak panaszára kimondotta, hogy a bérjövedelmek, amelyek eddig a város közpénztári szükségleteinek fedezésére használtattak fel s igy pótadócsökkenést eredményeztek, a város által, az érdekeltség költségén készítendő terv szerint a földtulajdonosok között 6 évre visszamenőleg felosztandók. A felosztandó összeg a f. évi augusztus 1-én esedékessé váló 8000 korona figyelmenkivül hagyásával 29073 1 koronát tesz ki, amely összeg a felosztás megtör- ' ténte esetén pótadóból lenne fedezendő, minek következtében a város f. évi pótadója 12 és fél százalékkal emelkednék. Az ügy jelenleg abban a stádiumban van. hogy a városnak — befejezett ténnyel, Ítélettel állván szemben — a közigazgatási bírósági ítélet végrehajtási módozatait kell keresnie és megtalálnia, ami, mint azt az illetékes körök, a dolgok ismerősei, előre látták, csaknem megvalósit- hatlan, óriási nehézségekbe ütköző feladat. E végből a polgármester felhívására dr. Jantsovits Emil városi főügyész terjedelmes javaslatban sorolja fel a repar- ciálás körül figyelembe veendő tényezőket, amelyek között — már lapunkban körvonalazott nézetünk -ze- rint is — legfigyelemre méltóbb, hogy a felosztásnál nem lehet egyedül a földterület nagysága, a birtokarány a mérvadó, mert az erdőterületet, — ami a város tulajdona és legnagyobb jövedelmet hozza, — magasabb háuyad kell, hogy megillesse, mint a sik földek birtokosait. Azonkívül a törvény értelmében nem is a föld tulajdonosát hanem annak mindenkori haszonélvezőjét, illetőleg bérlőjét illeti a vadászati bérjövedelem. Eszerint 6 évre visszamenőleg meg kell állapítania a felosztási tervezet készítőjének azt, hogy a város határát képező 32000 katasztrális • hold minden parcellájának ki volt évenként a tulajdonosa. haszonélvezője, illetőleg bérlője s azok Hunderükével, — mintegy 4 — 5000 emberrel — külön- külön tárgyalva, békés egyezségre törekednie. Egyezség sikertelensége esetén első fokban a varos polgár- mestere van hivatva dönteni. Az állandó választmány javasolja, hogy a jogosult területek és jogosított személyek megállapításával s a felosztási terv elkészítésével dr Jantsovits Emil városi főügyész bizassék meg, mint eme munkálat elkészítésére egyedül alkalmas ember, tekintettel ama körülményre, hogy a város maga is, mint erdő és föld- tulajdonos igen tekintélyes kvótában részesül a felosztandó összegből s ba a munkálatot nem városi tisztviselő készítené, akkor a varosnak azt még felül is kellene vizsgálnia, ami kiszámithatlan munka- többletet okozna. Miután pedig eme megbízás a főügyész hivatali működése körén kívül esik, a munkálatért felszámítandó dijai és költségei, a felosztás után költségjegyzék alapján fognak az érdekeltség terhére megállapitiatni. A javaslatnak eme utolsó pontja, a díjazás mérve, képezte aztán a hosszas vita ütköző pontját. A vitában részt vettek: dr. Si- monka György, Csőke István, Kávái Gábor, dr. Martos József, dr. Nagy Kálmán, Singer Mihály, Fábián Ferenc, Weisz Mór stb. A felszólalók egyrésze, látván, hogy a reparciálás művelete milyen óriási munkával jár, és az legvérmesebb számítás szerint is legalább két évig eltart, mások szerint egy emberöltő is kevés annak végrehajtására s igy előreláthaerre.
