Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-04 / 5. szám

1912. február 4. Békés 3 tólag az avval járó költség nemcsak a 29000 kor-t emésztheti fel, hanem az érdekeltségnek még rá is kell esetleg fizetnie, ama óhajuknak adtak kifejezést, hogy a múlt év végéig befolyt összeg ne osztassák fel, hanem hagyassák mega közpénztárban. Csakhogy ezt a megoldást most, amikor jogerős Ítélettel áll szemben a város, már nem is lehet vita tárgyává tenni. A megoldásnak ez a módja csak abban az esetben volna lehetséges, ha az ítéletet kiforszirozó 8 vadászterület képviselői, voltaképen pedig abbeli bosszúságukban, hogy a vadászterületet nem ők bérelhetik, mindössze néhány nyugtalan természetű és félrevezetett egyén, egyértelműen kérelmeznék a felosztás mellőzését. A felosztás hívei viszont a költ­ségeknek előre való fixirozását kívánták, de a fő­ügyész kijelentette, hogy a végzendő munka terje­delmét és tartamát előre nem lehet látni, nincsen tehát abban a helyzetben, hogy fix összeget jelöljön meg munkája dijául. Azonban a megbízatáshoz csep­pet sem ragaszkodik s ő is szívesebben látná, ha az érdekeltség a felosztástól elállana. A vita során még egy előre számításba nem vett körülmény merült fel, amely szintén nyomós érv a felosztás mellőzése mellett- Nevezetesen a vadászati bérjöve­delmek, mihelyt nem közcélokra Jordittatnak, io szá­zalékos járadékadó és ezen adó után számítandó jj százalékos ált. jöv. pótadó s j százalékos orss. beteg­ápolást pótadóval rovatnak meg. Mihelyt a képviselő­testület határozatilag kimondja a 29073 korona fel­osztását, a pénzügyigazgatóság ezt az adóalapot nyomban megadóztatja s a kivetendő állami s városi adók címén igy 8000 koronát meghaladó összeggel megvámolják az amúgy sem magas összeget, mielőtt még egy lépést is tennének a felosztás felé. Vita végeztével csekély kivétellel ama általános remény­kedés dombotodott ki, hogy az érdekeltek talán be fogják látni, milyen káros lenne a reparciálás, úgy az egyesekre, mint a városra egyaránt s rövidesen el fognak állam az Ítélet végrehajtásától. Nehogy pedig a közgyűlés alkalmat adjon a pénzügyi hatóságnak a megadóztatásra, még elvileg sem hatá­rozza el a felosztási művelet végrehajtását, hanem hét tagú bizottságot küld ki, amely igyekezzék dr. Jantsovits Emil főügyésszel a költségekre nézve határozott összegben megállapodásra jutni, s a jövő közgyűlésen tegyen erről jelentést. A bizottság tag­jaiul megválasztattak G-. Kneifel József, Csomos István, Tar András, K. Schriffert József, dr. Nagy Kálmán, dr. Martos József és dr. Simonka György, özv. Laczkó Emilné kérelmezte a városi tiszti nyug- dijbizottságnál, hogy néhai férje Laczkó Emil volt pénztári ellenőrnek a nyugdíj jogosultságába szá­míttassák be 1901-től visszamenőleg az az idő is, amikor férje a városnál dijnoki minőségben szol­gált. Férje még életében nyújtott be ilyen irányú kérelmet, azonban mielőtt a nyug dijbizottság a ké­relem felett határozhatott volna, váratlanul elhalt. A nyugdijbizottság tekintettel arra, hogy a szabály- rendelet szerint a dijnokok nem lehetnek tagjai a nyugdíjalapnak, de különben is Laczkó, mint pénz­tári ellenőr kilépett a nyugdíjalapból, s befizetett illetményeit visszakapta, a kérelmet elutasította. A közgyűlés felebbezés folytán hozzájárult az el­utasító határozathoz. A város vezetősége értesülvén, hogy a közoktatásügyi miniszter a folyó évben az ország különböző helyein 16 külön szaktanítóval biró gazdasági ismétlő iskolát szándékozik felállítani, az iránt folyamodott, hogy egy ilyen iskola Gyulán állíttassák fel. A miniszter válaszában hajlandónak nyilatkozik az iskola felállítására, ha a város meg­felelő iskolai épületen kívül 20 hold földet is ren­delkezésére bocsájt. A közgyűlés feliratban feltárja a miniszter előtt, hogy a város súlyos anyagi hely­zete miatt ilyen áldozatra képtelen, s felkéri, hogy az épületet saját tárcája terhére építtesse fel és a szükséges 20 hold földet is váltsa meg a várostól. Az iskola dologi kiadásait a város hajlandó fedezni. Ha ez nem volna lehetséges, tekintettel arra, hogy a tanyai iskolák államosítása miatt a városnak nin­csen módjában az általános ismétlő iskolát fentar- tani, arra kéri a minisztert, hogy az ismétlő iskolát az állami iskola fölé szervezze. A női kereskedelmi tanfolyam az uj állami iskola késedelmes építése miatt helyiség hiányában szeptember hóban csak úgy volt megnyitható, hogy az újvárosi olvasókör e célra két tágas helyiségét ingyenesen engedte át a városnak. Ezt az előzékenységet honorálandó, a közgyűlés a körnek köszönetét szavaz és a könyvtár részére beszerzendő hazafias müvekre 100 koronát adományoz. A törvényszék elnöke, mint azt annak idejében megírtuk, aziránt kereste meg a várost, bogy a törvényszéki palota előtti kőutat aszfaltbur­kolattal lássa el, mivel az épületben a kocsiközle­kedés okozta zajtól nem lehet tárgyalni. A város a kérelmet pártolólag tette át a vármegyéhez, miután a kérdéses ut vármegyei ut. A törvényhatósági bi­zottság legutóbbi közgyűlésén, amint azt szintén megírtuk, a kérelmet fedezet hiányában elutasította. A képviselőtestület dr. Simonka György felszólalá­sára az elutasításban nem nyugszik meg, hanem újabb kérelemmel fordul a vármegyéhez, tekintve, hogy ez nem kizárólag Gyula város érdeke, hanem a vármegye minden községéből a törvényszéki tár gyalásokon megjelenő felek közös érdeke, tehát vár­megyei közérdek, a mire a megyének fedezetet kell találnia A fövenyes tavaszréti legelőnek vasváruk­kal leendő ellátása elhatároztatott s a vályúk szállí­tásával, mint legolcsóbb ajánlattevők Balog Endre, Sipos Endre és Kalocsa István gyulai lakatosmeste­rek bízattak meg. A felmerülő 4000 korona költ­ségnek az Erzsébet ápolda pénztárából való kölcsön- vétele névszerinti szavazással elhatároztatott. A föld- mivelésügyi miniszter a 4000 korona visszatérítésére felkéretik, ha ezt nem tenné, a költség a közpénz­tár terhére esik. A gimnáziumi bizottságba újból a kilépő Schmidt József és Szikes György választat­tak meg. Mult Anna ajánlata a Palló-utcai házának ovoda céljaira leendő megvétele iránt, miután az az épület e célra alkalmatlan, nem fogadtatott el. A Pomucz-féle telek eladási ügyében, bár másodíz­ben volt a tárgysorozatba felvéve, a jelenlevők ha­tározatképtelen száma miatt nem lehetett határozni. A nyilvános illemhelyek építése tárgyában kötött szerződések jóváhagyatván, az építés megkezdése el­rendeltetett. Több óvodai költségvetés, illetőségi ügy, közmunkatörlési kérvény elintézése után a közgyűlés este 6 órakor ért véget. A Polgári Kör január hó 27-én tartotta igen szépen sikerült táncestélyét, mely a nyár folyamán felépített uj díszes helyiségében első nagyobb mu­latsága volt. S mim ha az emberek is újak lennének az uj helyiségben, oly faradhatatlanul rakták a bos­toni s talán a múltak hibáit e téren is pótolni akarták; s mintha a füsttelen lőpor mintájára a »füsttelen Polgári Kör«-t is feltalálták volna, a régi füstnek semmi nyoma. A bál igen szép hasznot ho­zott a kör pénztárába s a jelenlevők világos reggel egy kellemesen eltöltött mulatság emlékeivel távoz­tak. Jelen voltak asszonyok: Sál Józsefné, Antalóczy Nándorné, Mazurek Ferencné, ifj. Schriffert Józsefné, Végh Gáborné, Nájmann Györgyné, Burda Istvánná, Lindenberger Alajosné, Péhn Istvánná, Papp Gyu- láné, Licska Ferencné, Mibalik Jánosné, Bekker Antalné, Ludvig Józsefné, Pfaff Ferencné, Alcser Antalné, Benkő Janosné, Soltész Béláné, Garay Já­nosné, Végh Jánosné, Szabó Józsefné, Debreczenyi Károlyné, Marik Samuné, Schneider Jánosné, Pesti Lajosné, Turay Ferencné, Schneider Mátyásné, Nie- dermayer Béláné, Vlagyovics Jánosné, Rózsa Já­nosné, Sál Sebestyénné, Kiska Lajosné, Heilinger Károlyné, Zuzmann Jánosné, Rácz Károlyné, Jesztly Józsefné, Stéberl Mihályné, Tóttal Sándorné, Glatz Jánosné. Leányok: Sál Mariska, Frailer Margit, Rácz Mariska, Kovalik Rózsi, Mihalik Erzsi és Margit, Pesty Margit, Benkő Anna, Priviczey Ilus, Schriffert Rozsika. Vlagyovics Böske, Schneider Böske és Ci­liké, Dávid Mariska, Schriffert Mariska, Jesztly Olga. Glatz Ilonka, Tóttal Mariska és Bredesen Anna. Felülfizettek: Dr. Lindenberger János 8 kor., N. N. 1 kor., Schriffert Pál, Végh Gábor 3—3 kor., Ka­rácsony Ferenc, Nájmann György, Burda István, Féhn István, Licska Ferenc, Bekker Antal 2—2 kor., Ludvig József 1 kor., Pfaff Ferenc 5 kor., Benkő János, soltész Béla 2—2 kor., ifj. Scheibert 1 kor., Garay János, Szabó József 2—2 kor., ifj. Schriffert József 6 kor., Debrecenyi Károly 2 kor., Marik Samu 1 kor., Schneider János 3 kor., ifj. Schneider Má­tyás 10 kor., Scheibert József 1 kor., Vlagyovics János 6 kor., Kiska Lajos 1 kor., Zuzmann János, Pénzes Ferenc, Necsoff Pál, Spanlang N., Kis László 2—2 kor., Dobay Imre 3 korona és Kukla István 4 korona. A gyulai jótékony nőegylet második teadélutánja a teljes siker jegyében folyt le február 1-én a Békés­megyei Kaszinó tágas termeiben, melyeket a díszes közönség teljesen megtöltött. A -vendégek már dél­után 6 órakor együtt voltak s azok szives látása éa kiszolgálása ugyancsak igénybe vette a háziasszonyok gondosságát és mindenre kiterjedő figyelmét. Az esti 7 órakor bekövetkezett asztalbontás után kez­detét vette a tánc, mely otthonias fesztelenséggel és kitartással reggel 4 óráig tartott. A bevétel 305 korona, melyből mintegy 100 korona kiadást leszá­mítva, a maradvány a szegények népkonyhája javára átadatott. — Az estélyen jelen voltak: Asszonyok: Ambrus Sándorné, Arnóthfalvi Alfrédné, Bodoky Kálmánná, Bucsbó Korjolánné. Berényi Árminná, Czóbel Károlyné, Czecz Károlyné, Deimel Lajosné, Destek Károlyné, Daimel Sándorné, Gálbory Jó­zsefné, Haviár Lajosné, Horti Béláné, Hummel Gyu- láné, Hoffmann Károlyné, Kékuss Istvánná, Kovács Istvánné, Konrád Eruőné, Kun Pálné, Kiss Lászlóné, Lovich Ödönné, Lukács Endréné, Lindl Istvánné, Márki Jánosné, Moldoványi Jánosné, Markovicsné Kövér Ella, Novák Arpádné, Novák Kamillné, Preszli Lorándné. Pulay Istvánná, Perszina Alfrédné, Pala- sowszky Sándorné, Ruff Ferencné, Smidt Istvánná, Somogyi Akosné, Sárossy Gyuláné, Terényi Lajosné, Terényi Gidáné, Winkler Lajosné, Verner Kálmánná, Vizváry Lajosné, Wieland Dénesné. Leányok: Be­rényi Mariska. Czecz Icza, Destek Gitta, Haviár Iza, Hajóssy Erzsi, Hummel Irénke, Lukács Icza, Lindl Jolán, Márki Lilli, Mócsy Jolán, Nagy Stefi, Rődiger Erzsi, Szarvassy Mariska, Terényi Kata, Winkler Edit. Veszedelemben a Körös-hidak. A tiz nap előtt beköszöntött tavaszias enyhe időjárás, az ennek kö­vetkeztében beállott olvadás meghozta a maga ve­szedelmeit. A befagyott Körözsökön megindulta jég­zajlás, s a folyómedrekben rég nem tapasztalt ma­gasra duzzadt a vízállás. A jég megindulásának hí­rére nyomban akcióba léptek az ármentesitő társu­latok s a gyulai államépitészeti hivatal is megtette az előkészületeket a támadható kalamitások' elhárítá­sára. Azonban olyan nagy ;ömeg jégtáblával kellett a küzdelmet felvenni, hogy emberi erővel lehetetlen volt minden bajt elkerülni Hétfőn este a szanazug- ban, a két Körözs egyesülésénél, a kétfelől rohanó jégtáblák a közelben levő dobozi tahidhoz csapódva, a hídnak a gerlai partfelől egyik fa pillérét kidöo tőtték. Ennek következtében a hídon való közleke­dés lehetetlenné vált, mig a uz leapadása után alá­támasztással járhatóvá nem teszik, a mi 8—-10 nap múlva remélhetőleg sikerülni fog. A doboziak most csak Sarkad vagy Békés-felé közelíthetik meg Gyu­lát. A rozoga tahidnak vashiddá leendő átépítése különben már benne van a legelőször megvalósítandó vármegyei hídépítési programban, s az építés meg­kezdését csupán az akadályozza, hogy a tervek még nem érkeztek vissza a kereskedelemügyi minisztérium­ból. A szerelés alatt álló remetei uj vashid álványait is ledöntötték a rohanó jégtáblák, a mely körülmény a szerelés befejezését késlelteti. .Nagy veszélyben forog a feltorlódott jég miatt a Fehér-Körözs sarkadi utón levő fahidja is, a melynek megmentésén Bálint Imre kir. mérnök 50 emberrel éjjel-nappal fáradozik. A viz szerencsére öt nap óta apadóban van, s mint­egy másfél méterrel alacsonyabb a vasárnapi víz­állásnál, a mi a védekezést -lényegesen megkönnyíti. A tanítók hangversenye rendezősége tudatja a t közönséggel, hogy mindazok részére, kik a jegyet előre váltják, a helyek a nézőtér első sorától szá­mítva fentartatnak ; akik a jegyet az esti pénztárnál váltják, csakis a már lefoglalt széksorokon túl, az érkezés sorrendjében foglalnak helyet. A ruhatáros úgy a moziban, mint a Polgári Körben ugyanaz lesz s igy kétszeres ruhatári dij nem fizetendő ; a moziból a körbe vezető átjáró tisztántartásáról gon­doskodva lesz. Adomány a nöegyletnek. A gyulai nőegylet emberbaráti céljaira a Ladics-cs^lád özv. Ladies Györgyné nevére 200 kor. alapítványt tett és kül­dött be, valamint ugyanezen egylet szegényei javára a Gyulavidéki Takarékpéuztár 40 koronát adomá­nyozott. Mindkét adományért a nőegylet nevében nyilvános köszönetét mond özv. Fábry Mártonné alelnök. Nyugtázás. A gyulai Józsefvárosi olvasókör javára Weisz Mór lapunk kiadóhivatalához 10 koro­nát küldött be. Esküvő. F. Schiffert István földbirtokos és me­gyebizottsági tag leányának, Erzsébetnek múlt hó 30-án esküdött örök hűséget ifj. Kempf József. Az esküvőre mintegy 210-en voltak hivatalosak. Az es- ketési szertartást dr. Lindenberger János esperes­plébános végezte, ki igen szép beszédet intézett az uj párhoz, míg a háznál az ünnepi lakománál Rácz Pál volt Józsefvárosi káplán tartott hatásos felkö­szöntőt. Az esküvői mulatság másnap délig tartott. Házasságok. Török József cipész-mester f. hó l én kötött házasságot Barát Mihály kisbirtokos Mária leányával. Kuczián János mezőberényi asztalos- mester f. hó 3-án esküdött hűséget Kukla Ferenc, kertész leányának, Katalinnak.

Next

/
Thumbnails
Contents