Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-06 / 40. szám

1912. október 6. Békés 5 Ezután dr. Konrád Ernő ügyvezető-titkár tette meg jelentését. Mindenekelőtt megemlékezett az egyesület elnökét gróf Wenckkeim Lászlót, az atyja gróf Wenckheim Frigyes halálával ért veszteségről. Felolvasta az egyesület által hozzá intézett részvét- iratot és az elnök által erre küldött bensőségteljes választ. Ez utóbbinak méltatásával kiemelte az elnök­nek az egyesület érdekében kifejtett munkássága jelentőségét is. Jelentést tett ügyvezető-titkár arról, hogy az egyesülethez a kassai felügyelőhatóságtól az alkoho­lizmus elleni küzdelem, a Magyar Egyesülettől pedig a leánykereskedés elleni küzdelem tárgyában érkéz- j tek megkeresések, a Patronage Egyesületek Orsz I Szövetsége pedig arról küldött értesítést, hogy saját kebelében gyermekvédelmi jogi szakosztályt létesített a gyermekek és fiatalkorúak bármiféle jogi érdeké­nek díjtalan megvédésére. A titkári jelentés szerint továbbá az egyesület alapszabályait - ez év február 13-án a belügyminisztérium jóváhagyta A Patronage Egyesületek Orsz. Szövetsége az ő támogatásával létrejött összes kiadmányokat, 25 kötet könyvet j ajándékozott az egyesületnek, amelynek könyvtára j alapját ezzel megvetette. Mint utolsó kötet illesz kedik e könyvtárba a Békésmegyei Pártfogó Egye- ' sülét másfél évi (1910. junius 5—1911. december1 31.) működésének a titkár által összeállított ismer­tetése, amelyet az egyesület elnöksége a f. évi aug. ő-iki választmányi ülés felhatalmazása alapján ki­nyomatott és a tagoknak szétküldött. Az egyesületnek a fiatalkorúakkal, a szabadság- vesztésre ítéltek hátramaradottaival és a fogházból szabaduló szegénysorsuakkal szemben gyakorolt te­vékenysége részletes ismertetése után a jelentés a közgyűlés tudomására hozta, hogy az egyesület teendőinek megszaporodása folytán az elnök Tarr Dezső kir, törvényszéki irodatisztnek 100 koronát és Bálint Mihály ügyészségi dijnoknak 50 koronát utalványozott az ügyek intézésében való segédke- zésért és a leiró teendők végzéséért. Ez év folyamán az egyesületbe alapitó-tagokul léptek be: gróf Szé­chenyi Antal, I. Gyulavárosi takarékpénztár, Békés- szentandrás nagyközség és a Békésmegyei takarék- pénztár egyesület, úgy, hogy az alapitó-tagok száma jelenleg 22. Ez év folyamán az egyesület részére a következő adományok tétettek: Orosházai népbank 10 K, Békési népbank 25 K, Grosszmann . Samu szolnoki lakos 23 K 20 f, János József mérnök gyulai lakos 10 K, a junius havi esküdtek 6 K 20 f, Kner Izidor gyomai lakos 10 K, Kovács Lajos szeg­halmi járáshiró utján a szeghalmi kaszinó 10 K, összesen 119 K 40 f. Végül jelentette titkár, hogy a gyulai kir._ügyészség vezetője: dr. Liszy Viktor az általa gyűjtött 800 K rabsegély alapból 500 K-t az egyesületnek adományozott avval a kikötéssel, hogy a tőke el nem költhető, annak kamatai pedig kizárólag a fogházból szabadulok pillanatnyi segé­lyezésére használhatók fel. Az adományért az egye­sület elnöke annak idején köszönetét tolmácsolta dr. Liszy Viktornak, amelyért a közgyűlés is köszönetét szavazott. Ezután az időközben megüresedett állá­sokra ejtettek meg a szavazások. Elnök ajánlatára a nagyváradi kir. it. táblához bíróvá kinevezett Gál- bory József volt kir. törvényszéki elnök, egyesületi alelnök helyére Nizsalovszky Endre kir. törvényszéki elnök alelnökké, Farkas István kir. törvényszéki jegyzőnek a nagyváradi kir. itélő-táblához tanács- jegyzővé történt berendelése folytán megüresedett jegyzői tisztségre dr. Varga Gyula ügyvéd, továbbá a dr. Varga Gyula, nemkülönben a kolozsvárii kir. it. táblához bíróvá kinevezett dr. Nyisztor Adorján volt törvényszéki biró és neje helyére Vincz Sándor ezredes, a 2. honvéd, gyalogezred parancsnoka és neje Vincz Sándorné, végül Sárossy Gyula árvaszéki elnök választmányi tagokul egyhangúlag megválasz­tattak. Ajdárgy sorozat szerint most a szeretetbáz építkezése tárgyában leendő építkezés következett. Dr. Konrád ~Eu\'ó ügyvezető-titkára szeretetbáz létesítése iránti törekvés történetére rövid vissza­pillantást vetve előterjesztette, hogy a szeretetház terveit Szőllőssy Aurél és Kauser Andor budapesti műépítészek elkészítették és ennek alapján az elnök­ség árlejtést hirdetett. Pályázataikat beadták: Kotsis Lajos aradi, N. Szabados József, Pfaff és Schneider, valamint ifj. Schriffert József gyulai építőmesterek. Egyidejűleg az egyesület elnöke lépéseket tett a földmivelésügyminísztériumnál, hogy a bolgár-kerté­szetre berendezendő intézeti gazdasági telep részére szükséges öntöző berendezésnek saját költségére való elkészítését kieszközölje. Minthogy továbbá a pénz­ügyi viszonyokban beállott feszültség miatt az Egye­sület most helyi kölcsönre nem számíthat, az elnök­ség a kultuszminiszminisztériumhoz fordult olyan irányban, hogy az építkezés közérdekű és a nép­neveléssel kapcsolatos voltára tekintettel, valamely közalapból szereztessék kölcsön az építkezés céljaira. Az egyesület akciója minden irányban sikerrel járt. Mindenekelőtt az igazságügyi kormány a sze­retetház ügyének hatalmas lökést adott akkor, a midőn az építkezési költségekre 20,000 K állam­segély utalványozott. Az egyesület elnökének hat­hatós közbenjárására, azonkívül a földmivelésügyi minisztérium arról értesítette az egyesületet, hogy a gazdasági telep részére szükséges öntöző berende­zést 30,000 K értékben hajlandó saját tárcája ter­hére elkészíteni, végül a kultuszminisztérium is értesítést küldött, hogy kész 60.000 K amortizátiós kölcsönt adni az építkezés céljaira (sőt évi segélyt is helyezett kilátásba). Minthogy ekként az egyesü­letnek 86,000 K áll rendelkezésére, minthogy az egyesület elnöke mintegy 60.000 K összeget össze­gyűjteni Ígért és igy az építkezés 135—140,000 K költsége biztosítva vaD, Wenckheim László grófi elnök szeptember 17-én Budapesten megkötötte az építési vállalati szerződést. A vállalkozók közül ifj. Schriffert Józseffel köttetett meg a szerződés, mert bár a legolcsóbb vállalkozó Kocsis Lajos aradi építész volt, annál a célnál fogva, hogy a vállalat kivitelénél gyulai vál­lalkozó és gyulai munkások jussanak keresethez, az egyesület jelentékeny áldozat árán is csak a gyulai vállalkozókat .vette figyelembe. Utóbbiak között a legolcsóbbnak találtatott ifj. Schriffert József, aki 121 ezer korona átalány összegért vállalta el a szeretetház építését az eredeti terv szerint, mivel szemben N. Szabados József, valamint Pfaff és Schneider 118—119000 koronáért csak jelentékeny módosításokkal vállalkoztak ugyanazon épület elő­állítására. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az ifj. Schriffert Józseffel megkötött szerződéshez, egyben felhatalmazást adott arra, hogy az elnökség az intézet részére szükséges kutat már most elkészít­hesse, hogy annak vize az építkezéshez felhasznál­ható legyen. Tanügy. Esti kereskedelmi szaktanfolyam. Ez év tava­szán egyik számunkban jeleztük, hogy Gyula város képviselőtestüle kérelmet intézett a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez, hogy a már meglévő női kereskedelmi szaktanfolyammal kapcsolatosan két évfolyamos kereskedelmi szaktanfolyam létesítésére engedélyt adjon. A napokban érkezett le Magyar Endre iparoktatási főigazgató utján a minisztérium­nak erre vonatkozó engedélye és igy a tanfolyam megindítása e tekintetben lehetővé van téve. A tan­folyam két évfolyamból áll: a kezdők és haladók évfolyamából. Minthogy haladó csak az lehet, aki a kezdők évfolyamát sikerrel elvégezte, ezidén csak a kezdők tanfolyama nyitható meg. A vallás- és köz- oktásügyi miniszter 40988—1910, sz. szervezete ér­telmében a tanfolyamok célja, hogy »kereskedelmi alkalmazottak és oly egyének, kiknek nem állott módjukban, hogy kereskedelmi iskolát végezzenek, a kereskedelmi életben való legszükségesebb ismere­tekre kiképeztessenek.« A tanfolyam kezdő csoport­jába felvehetők oly 15-ik életévüket betöltött egyé­nek, kik a kereskedő tanonciskolát, az elemi iskola hatodik osztályát, vagy a gimnázium, reáliskola vagy polgári iskola második osztályát sikeresen végezték. Nem vehetők fel azok, akik még a kereskedőtanonc­iskola látogatására vannak kötelezve. A tanfolyam 8 hónapig tart. A tanfolyamon a következő tárgyakat tanítják : Számtan (heti 2 óra), könyvvitel (2 óra), magyar fogalmazás és levelezés (2 óra), jogi és köz- gazdasági ismeretek (1 óra), földrajzi és áruismeret (1 óra). Az esti kereskedelmi szaktanfolyam helyi­ségéül a női kereskedelmi szaktanfolyam tanterme j szolgál. Az előadási órák hétfőn, kedden, csütörtökön j és pénteken este 8—10 ig tartatnak. A városi kép-, viselőtestület által kiküldött felügyelő-bizottság az évi tandijat 48 K-ban, a felvételi dijat pedig 2 K-ban állapította meg; az évi tandíj 6 K havi részletben is fizethető. Megjegyzendő azonban, hogy a tandíjnak e minimális összegét megállapítva, a tanfolyam csak akkor nyitható meg, ha arra legalább húszán irat­koznak be. Nagyon kívánatos volna, hogy azok, akiknek ismeretszerzési érdekeit e megnyitandó szak­iskola szolgálni kívánja, minél nagyobb számban igyekeznének, a kínálkozó alkalmat megragadni, hogy igy ezen két évfolyamos tanfolyam elvégzése után birtokosai legyenek azon kereskedelmi szak­ismereteknek, amelyek nélkül a mai korban tökéletes üzletembert, iparost elképzelni nem igen lehet. A tanfolyamra beiratkozni alulírottnál lehet a következő időkben: október 7 tői 12-ig naponként d u 2 és j 3 óra között, valamint október 13-án vasárnap d e. 11 — 12. és d. u. 2—4-ig Bonyhádi ut 4 szám alatt levő lakásán. A beiratkozáskor a meglevő legutolsó iskolai bizonyítvány bemutatandó, ugyanakkor befize­tendő a 2 K felvételi dij és az október havi 6 K tandíj. A rendes előadások október hó 14 én este 8 órakor kezdődnek. Ha kellő számú jelentkező hiányában a tanfolyam ezidén esetleg nem volna megnyitható, úgy az esetben beiratkozottak az összes befizetett dijakat visszakapják Egyebekben minden a tanfolyamra vonatkozó felvilágositással készséggel szolgálok az érdeklődőknek a fentebb jelzett időkben. Mérey Gyula, a tanfolyam igazgatója. A mezöberényi tanitó-választás. Mezőberény község egy tanyai tanitó-állásra hirdetett pályázatot azzal, hogy az állásra csak protestáns tanítók pá­lyázhatnak; a megválasztott tanítónak vallástant kellett tanítani és a templomi predikatiót tartania. Megválasztották Oláh Antal unitárius vallásu tanítót. A közigazgatási bizottság megsemmisítette a válasz­tást, mert a megválasztott tanító nem protestáns. Eelebbezés folytán a közigazgatási bizottság elé került az ügy, amely a választás megsemmisítését helybenhagyta, mert az unitárius vallás, a »protes­táns elnevezésű« vallások között nincs felsorolva. Tanitóválasztás Sámsonban. Szeptember 28-án töltötte be Bókéssámson község iskolaszéke a Csere­pes pusztán üresedésben levő tanítói állast A gyű­lésen Mikler Sándor kir. tanfelügyelő elnökölt, aki a 9 pályázó közül ötöt pályázati kérvényük hiányos volta miatt a választásból kizárt s igy négy pályázó került választás alá, akik közül 6 szavazattal 5 elle­nében Kardos József hódmezővásárhelyi lakos, ok­leveles tanítót választotta meg az iskolaszék. EC irek. Előfizetési felhivás a „Békés“ 1912. év 4-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Őfelsége nevenapját e hó 4-én Gyula város zászlódisszel fogadta. Főként a hivatalos épületeken lengette a trikolort a csípős hideg szél. A róm, kath. templomban ünnepi isteni tisztelet volt, me­lyen dr. Lindenberger János esperes-plébános ce­lebrált megfelelő segédlettel. Az isteni tiszteleten az összes hatóságok képviselve voltak. Október 6 Fajó emlékű napja ez minden ma­gyar embernek. Lovagias érzületü nemzetünk soha sem bánt úgy el legyőzött ellenségével, mint ő vele bántak e napon. És talán valamely hatalmas ellen­ségünk kegyetlenkedett velünk ? Nem, hanem olyan ellenség, a melyet — bár cinkosaival körülvett ben­nünket — dölyfös megjelenése után csúfosan kiver­tünk az ország határai közül s a melyet ekként megaláztunk. Annál dühödtebb indulattal fordult felénk, mikor egy nagy óriás megkötözött bennün­ket a számára. A védtelennel szemben könnyű volt a bosszúért lihegő győző oroszlánbőrébe bújni, ha már előbb a megfutamodott, megvert ellen szerepét kellett betöltenie. Drága véreink hullottak e napon 64 évvel ezelőtt. Tizenhárom hősünk halt vértanú halált. Nem nekünk gyalázat. Minket csak a fájdal­mas, hősies dicsőség illet abból, a mi e napon tör­tént. És az emberi érzés megtagadása nem is mi- rajtunk próbálkozott először és nem a mi példánkon háborodott fel a jobb érzés először! — Hajtsuk meg az örök, dicsőséges emlékezés és kegyelet lo­bogóját a 13 hős előtt! Haláluk a magyar erények próbája és symboluma. A mai nap emlékére a re­formátus templomban, mint minden évben, ezúttal is bizonyára nagy közönség előtt ünnepélyes isteni tisztelet lesz. Búcsú a Józsefvároson. A józsefvárosi kath. templomnak ma van a búcsúja, fölszentelésének év­fordulója. Az ünnepi szentmisét délelőtt 9 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents