Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-06 / 40. szám
6 Békés 1912. október 6. dr. Karácsonyi János váradi prépost-kanonok mondja, a szent beszédet pedig dr. Lúidenberger János esperes-plébános. A békésmegyei állami tisztviselők köre múlt vasárnap délelőtt a pénzügyi székház termében Zá- dor Mór kir. pénzügyigazgató elnöklete alatt választmányi ülést tartott, amelyen több — a tisztviselők helyzetén könnyíteni hivatott — nagyfontos- ságu kérdés került megvitatásra. Éppen ezért sok nem választmányi tag is megjelent a gyűlésen s hozzá szólott az előterjesztésekhez. Első volt ezek között az olcsóbb hús beszerzésére vonatkozó javaslat. Köztudomású ugyanis, hogy az élelmiszerek s igy a húsnak is horribilis áremelkedése legjobban a fix fizetésű tisztviselőket sújtja. A hivatalnok osztály, bár mostanában egy részük családi pótlék címén egy kevés jövedelemtöbblethez jutott, egyre nyomasztóbb helyzetbe kerül, mert a jövedelem- emelkedéssel — sajnos — lépést tart az élelmi és iparcikkek általános drágulása. A kör választmányának tudomására jutott, hogy a folyton hangoztatott panaszok hallatára a vármegye egyik köztiszteletben álló főura, Wenckheim Dénes gróf, dobozi nagybirtokos a közelmúltban Ambrus Sándor alispán előtt olyan kijelentést tett, hogy ő hajlandó volna a tisztviselők iránti jóindulatból — mihelyt gazdasági körülményei lehetővé teszik — a huskérdés megoldásánál segítségükre jönni. Felajánlotta ugyanis, hogy egy általa felállítandó mészárszékben az uradalmából származó hízott marhákat az összes gyulai tisztviselők részére jutányos áron kiméretné bizonyos feltételek mellett. Hasznot nem kíván ezen üzletből huzni, tisztán csak olyan árat kíván elérni, amelyet részére a bécsi piacra szállító kereskedő fizetne az élő marháért. A választmány hálával s örömmel eltelve vett tudomást a nemes szívről tanúskodó ajánlatról, egyben öt tagú bizottságot küldött ki, amely felkéri Ambrus Sándor alispánt, hogy az ügyet ne hagyja elaludni s odahatni szíveskedjék, hogy Wenckheim Dénes gróf mielőbb valósítsa meg ajánlatát. A bizottságot felhatalmazta, hogy a főur által közlendő részletes feltételek alapján a mészárszék felállítására szükséges összes teendőket elintézze. Az ülés másik tárgya nemcsak a tisztviselőket, hanem a nagyközönség érdekeit >s érintő kérdés volt. Több tisztviselő panaszolja ugyanis, hogy a piaci élelmicikkek indokolatlan drágulásának egyik oka az ismét elárusítók üzérkedésében keresendő. A kofák már kora hajnalban összevásárolják a termelőtől a piacra hozott élelmi cikkeket és sokkal magasabb áron adják tovább a közönségnek, amely kénytelen ezt a magasabb árat fizetni, nemcsak a kofáknak, hanem a termelőknek is, mert ezek megtudva a kofák által teremtett magas piaci árakat, ők sem hajlandók cikkeiket olcsóbban adni. Egyedül a városi szabályrendelet módosításával lehetne az üzérkedés eme túlkapásain segíteni, amint több város, köztük Arad és Győr, már meg is cseleked- ték, miáltal távol tartják azokat a társadalmi rété geket a kereset e nemétől, mely egynéhány embernek bőséges kenyeret ád, addig ezreknek kell meg- sinyleni azt. Kérik megkeresni Gyula város polgár- mesterét, hogy a piaci ismét elárusítók foglalkozását igazolvány váltásához kötni, nekik az elárusitást csak a piactól elkülönített helyen megengedni s őket a hely vagy asztal évi dij mellett való megváltására szoritni szíveskedjék annyival is inkább, mert ezek még az adó terheit sem viselik. Épp ez utóbbi körülmény miatt számuk egyre gyarapodik. Ezenkívül azt is kérik, hogy a viszontelárusitóknak a bevásárlás reggel 9 óráig megtiltassék. Az értekezlet a fenti értelemben való intézkedéstételre felkérte dr. Lovich Ödön polgármestert. A vármegyei tisztviselők fizetésrendezése következtében egyes hasonló képzettségű és azonos fizetési osztályba sorozott állami tisztviselők jelentékenyen rosszabb hely- i zetbe jutottak a megyeiekkel szemben. Eme kirívó J ellentétek megszüntetése végett a gyulai kör felirati tervezetet készített, amelyet tárgyalás végett az állami tisztviselők országos egyesületéhez felküldeni határozták s egyúttal a vármegyebeli munkapárti képviselőknek is megküldik, hogy a legközelebbi költségvetés tárgyalásánál ilyen értelemben felszólalni szíveskedjenek. Yégül jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak Zádor Mór elnöknek és Elek Lajos jegyzőnek a tisztviselők érdekében kifejtett űgybuzgó fáradozásukért. A vármegye állandóválasztmánya a közgyűlési tárgyak előkészítése céljából október 9-én d. e. 9 órakor tartja második ülését, azt megelőzőleg a vármegyei számonkérő-szék vizsgálja meg a tisztikar működését. Ugyancsak a közgyűlési tárgyak előkészítése tárgyában október 7-én d e fél 11 órakor a vármegyei közegészségügyi bizottság ülésezik. A vármegyének a honvédhadapród iskolánál levő alapítványi helye az 1913—14. évre — alkalmas pályázó hiányában — üres marad és csak a jövő iskolai évben kerül ismét betöltés alá. Az alapítványnak fel nem használt kamatai a tőkéhez csatoltatnak. A közigazgatási bizottság október havi rendes ülését f. hó 14-én fogja megtartani. A Békésmegyei Pártfogó Egyesület, ma egy hete megtartott közgyűlésén, melyről külön referálunk, a szeretetház építésének megkezdését határozta el. Ennekfolytán szükségessé vált az épület elhelyezésének a helyszínén való kijelölése. Tudvalevőleg a szeretetház a remetei parcellákon, a sarkadi kőut és a Nagyvárad felé vivő vasút keresztezésénél, a 37. sz. őrháznál fog épülni. F. hó október 3-án, csütörtökön délután a helyszínén jártak gróf Wenckheim László, az egyesület elnöke, dr. Ladies László, dr. Lovich Ödön alelnökök, dr. Konrád Ernő titkár, Alcser Antal városi főszámvevő és ifj. Schrijfert József építési vállalkozó és együttes megállapodással, az országút mentén, azzal párhuzamos homlokzattal kijelölték az impozáns épület helyét. Tűzoltó nap. Az Országos Tűzoltó Szövetség 40 éves jubileuma emlékére az elaggott és rokkant tűzoltók befogadására alkalmas »Tűzoltó Otthon« létesítését határozta el. Az 1911. évben eszközölt gyűjtés által a szükséges összeg még nem gyűlvén össze, a belügyminiszter a f. évi október 12. 13. 14. napjaira tűzoltó nap tartását engedélyezte, ezúttal azonban utoljára. A gyulai és a vármegye többi községeinek önkéntes tűzoltó egyletei és községi elöljárói a f. évi október 13-án vasárnap fogja a tűzoltó napot megtartani és ezen a napon gyűjtő- iveken és a város némely helyén felállított urnákkal a gyűjtést aspirálni. Ezen alkalmat a közönség használja fel arra, hogy lerójja adományai által azon kötelezettségét, amellyel a tűzoltóságnak felebaráti szeretet által vezérelt önfeláldozói ténykedéseiért tartozik. Segítsünk ezen nemes intézményt abban, hogy elszerencsétlenedett tagjainak nyugalmas otthont adhasson. Az Alsó-fehérkörösi ármentesitö társulat szeptember 30-án délelőtt gróf Széchenyi Antal elnöklete alatt választmányi ülést, délután 3 órakor közgyűlést tartott, amely utóbbin részt vettek Novák Árpád alelnök, Künzl Ernő főmérnök, Kilényi Kálmán szakaszmérnök, Jantsovits Emil ügyész, Bodokv Kálmán, dr. Lovich Ödön, dr. Bucskó Koriolán, Ondrus Cyrill, Morvay Mihály, Haan Béla, Aszalay Gyula, Kovács Gergely, Goldis János, Szathmíry Gábor, Konsitzky János és Bíró Pák Gróf Széchenyi Antal elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a társulat volt igazgató-főmérnöke Erkel János haláláról, akinek temetésén a társulat küldöttségileg vett részt, koszorút helyezett ravatalára, kinek szép emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. A Tisza- völgyi társulat s a Tiszai ármentesitö társulatok, közös nyugdíjintézetének folyó évi közgyűlésére elnök és igazgató-főmérnök, akadályoztatásuk esetén az alelnök és szakaszmérnök küldetnek ki Az igazgató-főmérnök jelentését nyomtatásban ezúttal azért nem adta ki, mert nem volt oly fontos esemény, amely azt megindokolta volna. A torkolati zsilip megerősítési munkálataihoz a Körözs állandó magas állása miatt nem foghattak hozzá, midőn azonban a vízállás megengedi, a munkálatok haladéktalanul megtörténnek. Haán Béla kérdésére a főmérnök megígérte, hogy a kotrási munkálatokról, mint rendszerint, ezúttal is az év végén fogja jelentését megtenni. A f. évi szeptember 1-től az év végéig remélhető kiadások és bevételekről szerkesztett közszüg- ségleti kimutatás, úgyszintén a jövő évi költség- előirányzat egyhangúlag elfogadtatott. Tudomásul vétetett, hogy a földmivelésügyi miniszter a part- biztositási munkálatok létesítőhez 4000 koronát s azonkívül az e célra elköltött összeg egyharmidának megtérítését helyezi kilátásba. A Veszei-szifon felülvizsgálata s a 25000 korona államsegély felhasználásának elszámolását a miniszter jóváhagyta s 10 °/0 kötbért állapított meg. Vállalkozók a kötbér elengedését kérték, de ragaszkodnak a 2573 K pótmunka követelésükhöz. Szegedi Kálmán, Haán Béla s Jau- tsovits Emil hozzászólása után a közgyűlés kijelentette, hogy ragaszkodik már hozott határozatához, amely szerint azesetben, ha vállalkozók az általuk jogtalanul felszámított többletkövetelésüktől elállanak, a társulat méltányosságból elengedi '2590 koronára rugó kötbérüket. A társulati alkalmazottak illetmény- szabályzatának tárgyalása során elfogadtatott alelnök indítványa, mely szerint a főmérnök 2400, a szakaszmérnök 1800 s a vizmester 800 korona úti átalányt kap, illetve a főmérnöknek 600. a szakaszmérnöknek 400 és a vrzmestern9k 200 koronával emeltessék úti átanyuk f. évi október 1-től kezdődő hatállyal. A javasolt építési díjazás nem fogadtatott el. A gátőrök alapfizetése 540, 600 és 660 koronában állapíttatott meg; az elnökség pedig javaslat tételére hivatik fel, hogy a gátőrök, figyelembevéve a gyermekek számát és életkorát, mily összegű családi pótlékban részesittessenek. Az Erkel-féle Csohoséri balparti hullámtérből 15100 Q-öl 5240 koronáért megvásároltatik. Haán Béla indítványa az alapszabályokban az elnöki és alelnöki állásra vonatkozó s az elnöki állást bifurkáló intézkedések megváltoztatása tárgyában nem fogadtatott el. Nagypél községnek a belvizek levezetése tárgyában tett megkeresésére elhatároztatott a Nádor-malom csatorna társulat felkérése, hogy a csatorna medrét az engedélyezett két és fél méter alapszélességben tartsa fenn, miután a mostani alapszélesség csupán, egy és fél méter. Ugyancsak Nagypél községnek megkeresésére, melyben a község határában a Nádor-malom csatornán újonnan építendő hid költségeihez hozzájárulás megállapítását kéri, a társulat 4000 korona kölcsönt ad a községnek olyképen, hogy ezen összeg után ugyanolyan kamatot fizet, mint most a társulat. Gróf Wenckheim Frtgyesné köszönő levele a férje halála alkalmából kifejezett részvétért — tudomásul vétetett. Ugyancsak tudomásul vétetett a pénztárvizsgálati s a pénztár állásáról szerkesztett jelentés is és ezzel a közgyűlés befejeztetett. Sorozás. Az orosházi járásban megtartott sorozás eredménye a következő: felhivatott 1190 hadköteles, akik közül megjelent 930. Besoroztatok 300 és pedig 240 a hadsereghez, 60 a honvédséghez. A sorozási eredmény, bár a tavaszihoz képest rosszabb, mégis kielégítőnek mondható, mert az előállítottak 32 százaléka találtatott alkalmasnak. Polgári elnök dr. László Elek törvényhatósági bizottsági tag volt. A vármegyében a békési járásban tartatott meg legutoljára a sorozás e hó 2-5-ig Az eredményt jövő számunkban közöljük. Különvélemény. Gyula városa szombatoa, szept. 28-án délután tartott képviseleti közgyűléséről referálunk ezen cim alatt, amely közgyűlés 43 szóval 42 szó ellen, tehát egy szavazattöbbséggel elhatározta az Erdélyi Sándor ut mentén elterülő, mintegy 8 katasztrális hold területű Braun-teleknek megvásárlását. A szavazást szenvedélyes hosszas vita előzte meg. a szavazás eredménye pedig annyira elkeserítette a kisebbséget, amelyhez a képviselőtestület összes földmives tagjai tartoztak, hogy ezek a következő tárgy elintézésében már nem is vettek részt, hanem amire még nem volt eset, a szavazás megejtése után nyomban tüntetőleg eltávoztak a közgyűlési teremből. Csaknem bizonyos, hogy a közgyűlés határozatát megfelebbezik a vármegyéhez. Publicistái kötelességünknek felelünk meg, amidőn az ügy feletti nézetünket, amely sok tekintetben különvélemény úgy a többségben, mint kisebbségben maradt állásponttal szemben, elmondjuk. Braun Mór, városunk köztiszteletben álló tekintélyes polgára, szerintünk rendkívüli szolgálatot tőn Gyula városának, hogy a Sugárút mentén levő szőllőterületekből a fenti 8 katasztrális holdnyi, topografikus összefüggésben levő részt összevásárolta. Ez a terület óriási értéket képvisel, de legyünk azzal tisztában, hogy a terület értékét annak nagysága, s különösen hosszan elvonuló sugárúti frontja adja meg. Felaprózva, felparcellázva ezen terület a mostani, annál inkább pedig jövendőbeli értékének felét sem üti meg. A huszadik század elején élünk és egyáltalában nem akarjuk gyulai közintézményeink sorozatát befejezettnek tekinteni. Ha most nem is tudnánk, helyesebben mondva ha nem is akarjuk megnevezni, bizton reméljük, hogy aránylag nem is nagy idő múlva, valamely újabb institúció létesüiéséről lehet szó, amely létesítés alapfeltétele, hogy annak, az intézmény érdekében, elkerülhetlenül legfőbb forgalmi vonalunkon és nagy területen kell létesülnie. Ilyen hely és ilyen terület pedig immár csak egyetlenegy van Gyulán és ez a Braun-féle telek, melyet tehát mindenáron ily célra kell fenntartanunk, ha kell, nagy anyagi áldozatok árán is, amire ezidőszerint ugyan nincsen szükség, mert a tulajdonos nem is maga kínálta s kínálja telkét eladásra, sőt nyilatkozata szerint azt szívesebben megtartja, s csupán közérdekből szánja rá magát, hogy azt eladja Ismételjük, hogy ezen területnek csonkittatlan fentartása elsőrangú közérdeke a városnak. Olyannyira az, hogy ha be volna építve, közérdekből arra kellene törekedni, hogy a rajta levő épületek eltávolíttassanak. Nevezetesen, hogy egy nagyobb telket igénylő, akár kulturális, akár és főleg közgazdasági intézmény létesülése ne szenvedjen hajótörést azon, hogy ezen, esetleg egyedül megfelelő helyen nem tudunk annak telket biztosítani. Arról nem is beszélünk, hogy a pénzügyi helyzet, belátható időn belül — sajnos — úgy sem engedi meg a tömeges építkezést és hogy e miatt a városnak hosszú időn át tényleg tetemes veszteségei lennének, bár mi nem is ezektől a veszteségektől riadunk vissza, sőt ismételjük, ha az elkerülhetlen lenne, amint hogy nem elkerülhetlen, éppen abból az okból juttatnák a város tulajdonába még anyagi áldozat árán is a Braun-telket, nehogy az valahogy felapróztassék és hogy a jövő számára teljes területi épségében rezerválva maradjon. Ami pedig a gyer- mekmenhelyet illeti, ily célra igen is van más alkalmas, sőt a Braun-féle teleknél is alkalmasabb terület, olyan is, amely teljesen megfelelne rendeltetési céljának és a városnak direkte egy fillér költséget sem okozna. A honvédség köréből. A honvédelmi miniszter Görög István hadaprod iskolát végzett növendéket zászlóssá, Karkus János tartalékos hadapród jelöltet taitalékos hadapróddá nevezte ki a gyulai 2-ik honvédgyalogezredhez.
