Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-06 / 40. szám
XLíIV. övtől yam Óvnia, 1919. október 6 40. szám. Előfizetési árak: Egész év«. ... _ 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Év negyedre ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés előtt. ii. A vármegye őszi rendes közgyűlésének tárgysorozata megjelenvén, annak fontosabb tárgyait alábbiakban ismertetjük. A vármegye alispánjának jelentéséről múlt számunkban már megemlékeztünk, úgyszintén részletesen ismertettük a vármegye közúti s háztartási költségvetéseit is. Fontosabb tárgya lesz a közgyűlésnek annak a 11 tisztviselőnek kérelme, akik az nj fizetésrendezési törvény alapján előléptetést, részben a magasabb fizetési osztálynak megfelelő szolgálati pótlékot kérnek. A törvényhatósági bizottságnak csupán az a feladata, hogy a törvényes előfeltételek fennforgása esetén elhatározza, mikép kérvényezőket érdemeseknek tartja eddigi közszolgálati működésük alapján arra, hogy nekik, a törvényben biztosított magasabb fizetés megadassák. Megemlítjük, bogy a vármegyét a több költségből semmi sem terheli, mert a fedezetről való gondoskodás az állam kötelessége. Kétség sem férhet ahhoz, hogy ily körülmények között a törvényhatóság döntése kedvező leend kérvényezőkre nézve; a kérelmek teljesítését különben az alispán és az állandó választmány is javasolják. A tárgysorozatnak kétségtelenül — a 7-ik pontja tarthat számot, a legnagyobb érdeklődésre. Ez alatt a pont alatt van ugyanis felvéve Zemplén s Torontói vármegyék körirata, a politikai helyset megítélése ügyében. Hogy az állandó választmánynak mi lesz ebben a tárgyban a javaslata, azt nem tudjuk, de az bizonyos, hogy amennyiben az a kormány iránt való bizalom kérdését fogja magában foglalni, sőt még az esetben is, ha direkt bizalmat nem is fog indítványozni, az ellenzék részéről meg fog támadtatni s azzal szemben esetleg a bizalmatlansági indítvány fog az ellenzék által felvettetni. Mivel pedig az ellenzéki bizottsági tagok száma tekintélyes, ez okból nagy vitára van kilátás. Az eredmény azonban nem lehet kétséges, mert a nemzeti munkapárti bizottsági tagok többségben vannak, másrészről és főleg azonban a békésmegyei ellenzék szine-java ép oly határozottan elitéli az obstrukciót és a parlamenti sípolást és egyéb turbulenciát, mint maga a munkapárt. Törvényhatósági átirat 8 van felvéve a tárgysorozatban. Ezeket annak idején részletesen ismertettük olvasóinkkal. Ezúttal tehát nem terjeszkedünk ki bővebben reájuk, annál kevésbé, mert lényegesebb tartalmú s általánosan közérdekű vonatkozású alig van közöttük egy- kettő s legtöbb részében — mint a cigányügy rendezése, a gyámügyi törvény módosítása — a törvényhatósági bizottság már élt felirati jogával, részben pedig — mint a tisztviselők fizetésrendezésének sürgetése — már tárgytalanná is vált. Elénk tárgyalásra van kilátás az egyetlen miniszteri rendelet elintézésénél. A földmivelés- ügyi miniszter ugyanis tekintettel a veszettségi esetek rohamos szaporodására, kívánja, hogy az ebadó szabályrendelet adótételei lényegesen felemeltessenek. Az alispán már kifejtette kifogásait a miniszterhez intézett feliratában a leirattal szemben, különösen hangsúlyozva azt az ellenszenvet, amely Bókésvármegye gazdáinál, az ebadóval szemben fennáll. A földmivelós- ügyi miniszter azonban nem vette figyelembe a felterjesztést s elrendelte, hogy leiratát a törvényhatósági bizottság tárgyalja s az ebtartási szabályrendeletet módosítsa. A törvényhatósági bizottság elé terjesztendő javaslat, a miniszteri rendeletnek figyelembevételét és teljesítését véleményezi. A vármegyei szervezési szabályrendeletet, az uj illetményreudezési törvény figyelembevételével módosítani kell. A módosítás 2 lényegesebb pont körül forog. Az egyik az, hogy egy irodatiszti állás megszüntetésével egy magasabb fizetési osztályba tervezett irodaigazgatói állás rendszeresítendő, miáltal a segéd és kezelőszemélyzet előléptetési alkalma szaporodik. Az első aljegyzői állás pedig másodfőjegyzői állássá szerveztetvén át, ennélfogva ennek T Á R C A. Békésmegye a XI. században. Irta: Sas Róbert. IV. A megye alapításakor, a XI. század elején csak Békés vár s a hozzátartozó falvak fennállása kétségtelen. Igen valószínű azonban, mint az előbbi fejezetben láttuk, hogy Szeghalom, Szerep (ezt Szeghalommal együtt említi az Anonymus) és Na- dány is falvak voltak már a XI. század elején. A megye székhelye a békési vár volt s az maradt a Hunyadiak koráig. A vár a Fehér- és Fekete-Körözs összefolyásánál, három oldalról vízzel körülvéve állott.1) Való- szinüleg szláv eredetű földvár volt s a vár alatt a Körözsök balpartján hasonló nevű falu terült el. A XI. század folyamán a vár közelében még két másik falu állott, lka és Szövő. E falvak a várhoz tartoztak, a király tulajdona voltak s kötelességük vala a vár élelmezése A váron s a három falvon kívül az ezektől délre húzódó erdők s az ebben fekvő Doboz is í) L. Kogerius: „Carmen Miserabile.“ királyi birtokok voltak Dobozon királyi kanászok makkoltatták a király disznóit. A békési várban lakott a comes castri, a megyei kerület feje s a többi tisztviselők. Katonai hatásköre a váron kívül Békés, lka, Szövő s Doboz falvakra terjedt ki; a XI. században szintúgy e terület állott gazdasági hatáskörében is az ispánnak. Bírói s pénzügyi, valamint közigazgatási tekintetben azonban feje volt a Chaba-birtokoknak s a Borsa- vidéknek egyarántA királynak a békési comes castritól függő comes bylochusa (falusi biró) ült lkán s Szövőn csakúgy, mint Chabán, vagy Borsán, Nadányban, stb., feltéve, hogy Chaba s Borsa tényleg falvak voltak már a XI. században. Valami nagy falvak nem voltak különben a biztosan fennállottak sem. A XI. század folyamán csak a békési paróchia fennállásáról van biztos tudomásunk. Fontosabb papi állomásról nem tudunk e korban. A XI század folyamán szerepet játszik ugyan Békésmegyében két papiállomás, de nem bizonyos, vájjon ezek megyénk területén állottak-e ? Midőn I. Endre király 1048-ban az ifjabb királyság intézményét behozta, az ország egyharma- dát hercegi birtoknak jelentvén ki, melyen a királyi J család hercegei a királytól függve, de különben teljes királyi jogokkal kormányoznak, Békésvármegyét a hercegi harmadhoz csatolta. E korszakból származnak a papi állomásokra vonatkozó adataink. » Géza herceg, ki Salamon király idejében volt az .ifjabb király“, hercegi adományozási jogával élve „újabb adományt“ adott a Borsa nemzetségbeli Péternek Nadányra és Szeghalomra, azaz megerősítette őt e birtokaiban s neki ajándékozta a békési várfalvak egy részét. Egyszersmind Pétert comessé, Békésmegye főispánjává tette. Ez a Borsa nemzetségbeli comes Péter Nadány, Szeghalom s a békési várbirtokok mellett minden valószínűség szerint Szerep, Gyarmat, Borsa, Bucsa ura is volt s mint comes részt kapott az ország igazgatásából s a törvények hozatalának jogából is. ő 1067-ben a Zástyon fennálló apátságra ruházta Szeghalom, Nadány s Békés falvak egy részét. Nadányi birtokából az apátságot illette öt halastó és 7 ekényi föld.1) Szeghalmon az egész 0 Pauler szerint („Magyarország története az Árpádok korában“) egy ekényi föld 100—170 holdnak felelt meg, tehát igen bizonytalan mérték. Középszámitással tehát 7 ekényi föld 945 magyar hold = 708 katasztrális hold. EP DAlTOS G-TIJLA. mtód.81 Z50ZDX VIIjAQOSI (üiacLraegye) szőlőre ng'^Toirtclzos pincegazdasága cr; ajánlja. künn© minéeégü liegyi "borait és pedig: és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenyeborait, legfinomabb palackérettj Furmint, Rizling 313 19-30 Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál, nevelek EGEI JÓZSEF ‘Világos C^-radm.eg3re) címre küldendők. Lapunk: mai száma 12 oldal.
