Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
XLIV. évtolyam Gyula, 1919. szeptember 99. 3$. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ......... 10 K — f Fé l évre... ... ... 5 K — f Évnegyedre ... ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. A vármegye közúti költségvetése. A közúti törvény rendelkezése szerint a vármegyék közúti költségvetései nem egy évre, hanem két évre állapíttatnak meg. A vármegyének legközelebbi közúti költség- előirányzatát az 1913/14. évekre kell egybe állítania. Ez megtörtént; a költségvetést a köz- igazgatási bizottság is tárgyalta, azt az alispán 15 napra közszemlére tette ki. Véglegesen a törvényhatóság fogja azt az októberi közgyűlésében tárgyalni és megállapítani. Tekintettel arra a szoros kapcsolatra, a mely a vármegye közútjainak építéséből és fenntartásából kifolyólag a költségvetés és a vármegye közgazdasági helyzete és fejlődése között fennáll, a közérdeknek vélünk szolgálatot tenni, ha a vármegyének legközelebbi közúti költség- előirányzatát az alábbiakban részletesen ismertetjük : A közúti költségvetés az 1913. évre 1.364,803 K 17 f bevétellel 1.353,942 > 04 » kiadással és igy 10,861 » 13 » felesleggel zárul. Ellenben az 1914. évre a bevétel 540,411 K 89 f a kiadás 589,246 * 41 » és igy a hiány 48,834 K 52 f A költségvetés összeállításánál a vésztői és tótkomlósi vámos utakon engedélyezett maFELELÖS SZERKESZTŐ: KÓHPí DÁVID gasabb vámdijtételek már figyelembe vannak véve, úgyszintén felvétettek a költségvetésbe a községeknek — a miniszter által forszírozott — hozzájárulásai a belterületeken átvonuló törvény- hatósági utak fenntartásához. A szükségletek fedezésére ezúttal is mint már évek óta a közúti pótadó 10°/0-ban van megállapítva. Az igás minimum váltságára 6, mig a kézi minimumé 3 korona. Az állami egyenes adót nem fizetőkre három kézinapszám esik, amely 3 koronával váltható meg. A közúti költségvetésben a múlttal szemben a következő uj szükségletek vaunak felvéve : Reudeztetett az utbiztosok fizetése akép- pen, hogy eddig csak 1300 koronát kaphattak 15 évi szolgálat után; most 20 évi szolgálat alapján 1400 koronára lesz igényük. Élelmezési pótlékuk, szertárbérük és irodaátalányuk is mérsékelten felemeltetett, ezenfelül kapnak családi pótlékot is ugyanannyit, mint a tisztviselők. Ebben a tekintetben az állami ut- mesterekkel szemben nagy előnyben vannak, mert az utóbbiaknak csak felényi összegű családi pótlék jár, ugyanaunyi mint a szolgáknak és dijnokoknak. Rendezve van az utkaparók javadalma is a költségvetésben és pedig akként, hogy az I. osztályú utkaparó 42 korona helyett 45, mig a másodosztályuak 36 korona helyett 38 korona Megjelenik minden vasárnap. bért kapnak, ezenfelül részesülnek családi pótlékban, végül az utkaparóházban nem lakók 96, illetőleg 72 korona lakásbért kapnak. Ezek szerint — különösen a családos utkaparók — igen jelentékeny (40—80%) fizetés-javításban részesülnek. De szükséges is volt az utkaparók helyzetéről gondoskodni, mert eddigi javadalmuk nevetségesen csekély volt. Megmarad ezenfelül az a szabályrendeleti intézkedés is, hogy az utkaparók évenként felváltva 3 heti aratási szabadságot élveznek. Az utbiztosok és utkaparók fizetérendezé- sével és családi pótlékával a költségvetés majdnem 20.000 koronával emelkedik. Jelentékenyen több szükséglet jelentkezik az utak fentartásához szükséges fedanyagok költségeinél. Ennek az a magyarázata, hogy egyrészt a vasúti tarifák emelkedtek, másrészt az utóbbi években épült utakat nem igen kellett javítani, jövőre azonban az uj utak is erős javítást igényelnek. Különösen a két és fél méter széles utak, amelyek sokkal hamarább romlanak, mint a három méter szélesek. A fedanyag-szükségletet a két évre 110,000 korona, 35,000 koronával több, mint az előző két évben. Ugyanígy van a műtárgyak fenntartási költségeivel is. Ez a szükséglet a következő két évre 51,000 koronában vau előirányozva. A __ T A R C A. _ Erdélyi körút. (Folytatás és vége.) Gyönyörű reggelre ébredtünk A nap arany sugarai koszoruzták a községet környező hegyek tetejét A völgyben képződött köd lassan gomolyog a hegyek oldalán, mig végre szétfoszolva, a kilátást, a szép festői vidék képét, melyet eddig eltakart, láthatóvá teszi. A község kinézése sejteti velünk, hogy itt valamikor jó mód uralkodott. A házak külseje tiszta, fehérre meszelt s ez oly találóan járul hozzá a hegyoldalon lépcsőzetesen emelkedő házak összbenyomásához, hogy e ritka látvány, mely most szemeink elé tárul, mindnyájunkat meglep. Különösen feltűnik a zúzóművek nagy száma. A természet gondos rendezésének köszönhető talán, hogy Verespatak fekvése annyira összeillik a nép foglalkozásával és e foglalkozással járó kenyérkeresettel. A „Nagytó“ vize, melyet a község legmagasabb pontját alkotó két hegy és az ezeket összekötő gát segélyével fognak fel, alig szabadul ki a tóból, máris kifejti energiáját, 12 nyilu privát zúzóművet hajt. Ugyanolyan zúzó ez is, mint aminőt a kincstári zúzóban megismertünk, csakhogy a vasküpü és a vasnyilak helyett itt faanyag szerepel A küpü alja keményfából épül, a nyilak ütő végére pedig kvarcdarabot helyeznek. Egyik ily zuzóműről leszabadult viz alig folyik a hegyoldalon 5—6 méternyi hosszban, s már egy második alantabb fekvő zúzó vizikerekére esik, onnan alig néhány lépés nyíre egy harmadikra stb. Ritkán jut alkalmunk a vizi erőnek ily teljes kihasználását látni, mint itt. Minden privát bányászatot űző embernek van ily zúzóműve, mellyel ő a mindennapi kenyerét meg tudja, szerezni. Bányájában — Verespatak környékén több mint 100 magán bányatársulat létezik — sajátkezüleg fejti a teliért s azt a ló vagy szamár hátára helyezett két kasban a zúzójához szállítja, ott összetöri s az általunk már ismert módon kiválasztja a csekély mennyiségű aranyat, melyet a bányakő tartalmaz. A kiválasztásnál „sádló“-t használnak. E szerszám működése hasonlít a lökő- szér működéséhez, csakhogy itten emberi erő végzi a rázásokat. A Kirnyik hegy oldalán bányatársulatok telepein át vezet utunk a Csetátye hegyhez, hol Verespatak legrégibb, a rómaiak idejéből hátramaradt bányászatának maradványai állanak. Egy kis csermely medrében dolgozó munkás ragadja meg figyelmünket Valami szerszámon előre-hátra huzza- tolja a csermely fövényét. A szerszám alakja hosz- szúkás láda, farostával befedve E rostán keresztül a finom homokot a benne levő arannyal együtt a viz a ládába mossa. A durva kavics a rostán marad. A ládába került aranyszemeket, minthogy súlyosabbak, a viz nem mossa el, s igy a szerszám belsejében maradnak. A netán mégis elmenekült porarany szemcsék felfogására zsákponyvát alkalmaznak. E szerszámot „hurkainak nevezik. A heti kereset e hurka-val nagyon silány, a munkás előadása szerint 8—16 koronáig terjed, ritka eset, hogy ezen felül emelkednék. Vezetőnk elmondja, hogy a község négyezer lakója közül ezer ezúton keresi kenyerét. Ecseteli a nagy nyomort, melyben a bányász nép él. Elmeséli, hogy mily buzgó vallásos a bányász. Munkája előtt és után, ha teheti templomba megy. A munka megkezdésekor, evés előtt és után, lefekvéskor és felkeléskor mindig imádkozik. A'bányászok egyeneslelkü, nyílt emberek, de ha a bányászatról kell beszélniük, szűkszavúak, bizalmatlanok Akkor panaszolnak leginkább, ha legjobban megy soruk, ha sok szabad aranyat találtak. Sok közöttük a bányatolvaj, úgynevezett „holanger“. Azt tartják s meg is vannak róla győződve, hogy az aranyat Isten mindnyájunknak teremtette oda a föld belsejébe, tehát egy bányatársulat bányájába behatolni, onnan aranyat ellopni szerintük nem bűn E ferde felfogáson kívül van még egy fogyatkozásuk s ez a babona. Hisz a bányaszellemben s ha valahol éjjel a he ■ ^ TJLtódaVILjAg-OSI (-^-xsud33D.eg:3re) szLŐlóna-g'^'birtolxos plrLceg-a-zcLaissig-a, ajánlja IrifCinő minőségül. Hegyi torait és ped.ig: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling és Muskotály régi tájborait, továbbá legfinomabb minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* 313 17—30 Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. Levelek BCŰDI JÓZSEF "Világos (Aradmegye) cimre Ds-Cild.enc3.0k:. Lapunk mai száma 0 oltilaL
