Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
3 Békés 1912. szeptember 22. többszükséglet a múlttal szemben 32,000 kor., amely összeg a gyulavárii, gyomai, körözsla- dányi és körözstarcsai vashidak mázolására, továbbá a gyepeséri, határéri, hosszufoki, büngösdi, a körözstarcsai és a békési hidak pallózatának és részben hossztartóinak kicserélésére fog fel- kasználtatni. Újból fel van véve a költségelőirányzatba a gyomai vámos utak kibővítésére szükséges 140000 korona, illetőleg aunak kamata, valamint a gyulai Városház és Megyeház utcák átépítési költségeire szükséges összeg. Az előző költségelőirányzatban a most említett épitkezések költségei szintén fel voltak véve, de azokat a miniszter törölte. Pedig úgy a gyulai, mint a gyomai vámos utak terhei le lévén törlesztve, a befolyó vámdijak — a törvény szerint — a fentartási költségeken felül csakis a vámos utak továbbfejlesztésére fordíthatók. Megemlítjük, hogy a törvényhatósági bizottság annak idején a miniszternek a törlést kimondó intézkedése ellen felirt és álláspontjának helyességét és törvényes voltát részletesen beigazolta. A kereskedelmi miniszter azonban a felterjesztésre mindezideig nem is válaszolt. Remélhető, hogy ezúttal sikerülni fog a minisztert a törvényhatóság álláspontjának helyességéről meggyőzni és igy engedélyezni fogja a kérdéses költségeket. A fentiek szerint a vármegye közúti költségelőirányzata csak az 1913. évben mutat fel valami csekély felesleget, ellenben a másik évre nagy összegű deficittel záródik. Az a kérdés most már, hogy ez a hiány miképen lesz fedezhető ? Erre nézve a költségelőirányzat indokolása azt a maguyugtatást foglalja magában, hogy a deficitet valószínűleg sikerülend kikerülni az egyes címeknél elérendő megtakarításokkal, továbbá azért, mert az 1913. és 1914. években életbelépő adóreformok eredménye alapján az eddiginél sokkal kedvezőbb kivetési eredmény várható az állami adóalap tetemes emelkedése következtében. Sajnos azonban, hogy a közúti alap fent ismertetett helyzete folytán egyáltalában gondolni sem lehet arra, hogy az egyes községeknek, utak, hidak kiépítése iránt előterjesztett — sok esetben igen méltányos kérelmei, belátható időn belől figyelembe vehetők legyenek. Tanügy. Kitüntetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Lajos békési róm. kath. tanitónak a népnevelés terén szerzett kiváló érdemeinek megjutal- mazása fejében, évi kétszáz korona, nyugdíjba is beszámítandó személyi pótlékot engedélyezett. Az ujkigyósi róm. kath hitközség az V. és VI ik tanítói állásokat szervezte A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a szervezéshez hozzá járulván, a tanítói állások évi 100 korona javadalmából 900 korona államsegélyt átvállalt azzal a feltétellel, hogy a tantermek elhelyezésének megfelelő volta és felszerelése az államsegély kiutalása előtt igazolandó lesz. 5961-1912 ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1912. évre előirt vármegyei katona-elszállásolási pótadó kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, a szabályrendelet 5. §-a értelmében szeptember hó 16-tól szeptember hó 30-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1912. szeptember hó 16-án. Szikes Oyörgy, 492 1 — 1 adóügyi tanácsnok. H irek. A vármegyei közkórházi bizottság f. hó 14-én délután 3 órakor Ambrvs Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Berkes Sándor kórházi igazgató elsősorban rendes jelentését tette meg a kórház állapotáról. A jelentés szerint a betegforgalom folytonos emelkedőben van, amennyiben a felvételek száma a múlt évihez viszonyítva 313-al, az ápolási napoké pedig 26126-ai több. Ezek szerint az előirányzott 300,000 ápolási nap az év végén nemcsakhogy eléretik, hanem jelentékenyen magasabb lesz. Bejelentette az igazgató, hogy az artézi kút vize, amely rohamosan csökkent, egyszerre önmagától a régi mennyiségig emelkedett, hogy mi okból, azt a lehívott szakértő sem tudta megmagyarázni. Az időközben fúrt Northon-kut kitünően sikerült, tiszta jó s bő mennyiségű vizet ad, percen- kint 80 litert. Panaszkodott ezután az igazgató amiatt is, hogy a kórházi gépek rosszak és emiatt üzemzavarok vannak. A mosógépet nem rég tetemes költséggel kellett kijavíttatni és most újra több gép üzemzavaráról kell az alábbiakban a bizottságnak jelenteni. A 13000 koronába került Bolinder-motor hengere rövid idő alatt elromolván, a kórházi bizottság elrendelte annak kijavítását. A kijavításra teljes felelősség mellett csupán a magyar szivattyú és gépgyár vállalkozott 1500 koronáért. A Neumann cég által szállított állókazán olyan szerkezeti hibákban szenved, hogy annak átvételei sem az iparfel- felügyelő sem az államépitészeti hivatal nem javasolták. A bizottság az át vagy át nem vétel kérdésében egyelőre nem döntött, hanem felhívta az igazgatót, hogy a céggel tárgyalásokat folytasson a a kérdéses kazánnak egy fekvő Cornwall kazánnal leendő kicserélése iránt. A Szabó Emil és társa által szállított hütő és fagyasztó a miniszteri kiküldött által megvizsgáltatván, nevezett javasolta, hogy a vármegye vegye azt át dacára aunak, hogy nem működik teljesen kifogástalanul A bizottság hosszas tárgyalás után ily értelemben döntött, mert a vállalkozó időközben csődbe jutván, rajta úgy sem volna semmi sem nyerhető. Leitner Menyhért szállítót azért, mert a 300 nemezcipőt nem magyar gyártmányból szállította, tekintettel a fennforgó enyhítő körülményekre, a bizottság 30 koronára büntette. Leitner ugyanis magyar gyárosnál rendelte meg a cipőket, de az rendes időre nein szállított. Stark Sámuel mészáros által a vármegye ellen, indított 31000 koronás pert a vármegye megnyerte, úgyszintén pernyertes lett a vármegye a Stark ellen 1900 korona erejéig indított perben is. Ezt a körülményt a bizottság tudomásul vette azzal, hogy Starkon semmit sem lehet venni, mert teljesen tönkre ment. A törvényhatósági bizottság már régebben elhatározta, hogy a kórházban önálló villanytelep létesítendő. Minthogy a szerződése a vármegyének a gyulai villanygyárral az 1914. évben lejár* a kórházi bizottság felhatalmazta az igazgatót, hogy szerezzen be ajánlatokat az önálló villanytelep létesítésére és annak eredményéről tegyen az év végéig gyen Szent Elmó füzéhez hasonló villamos kisülést lát. másnap képes azon a helyen hiábavaló munkát végezni, ásni azon hittől vezettetve, hogy ott régen aranyat vagy aranypénzt ástak el s ezért volt az égés. Beszélhet neki akárki, e hiedelmétől eltántorítani nem lehet. A beszélgetés közben elérkezünk a hires Cse- tatye hegy barlangszetü bejáratához. A bejárattól balra sziklába vésett padot látunk, melyet Őfelsége a király részére készítettek pihenő helyűi. Itt kóstolta volna meg állítólag az uralkodó a jómódú oláhok nemzeti eledelét, a tejfölbe főtt kukorica lisztet — az.u. n. „bálmos“-t. A hegy belseje köralakú sziklavárhoz hasonló Innen neve is csetátye-vár Meredek falak itt-ott — ahol t. i. a teliérek a napszinig kiértek — nyílásokkal diszitve. Három ily hegykatlan áll egymás mellett. Egyik szebb a másiknál. Oldalt hatalmas üregek vezetnek a hegy belsejébe. Az ezeken legúritott kő végső ütközésének hangja csak hosszú idő elteltével ér vissza a hallgatóhoz. A Csetatye hegyről látható az egész 5 km. hosszúságban elnyúló község festői képe. Különösen szép a Csetatyeval szemben fekvő s már teljesen kibányászott „Orlea" hegy, a rómaiak másik aranytermelő telepe. Ettől jobbra a cárinai tó gátját pillantjuk meg. * * * Visszatérünk Verespatak piacterére Itt már elemozsinával terhelt lovak várnak bennünket. Egy- nehányan lóra ülnek, a többiek pedig gyalog haladunk felfele a hegyi utón. Balról a fenyvesi és angyal vizgyűjtő-műtavakat elhagyva, a fenyves erdő kanyargós utain a hegytetőre érünk Bucsum- Muntár rozoga oláh községen keresztül haladva, mintegy másfélórai gyaloglás után a Detonata előtt állunk. Hatalmas bazalt hegy. A hatszögletes bazalt oszlopok orgonasipokként egymásmellé helyezve emelkednek az égnek Hosszúk 2—5 méterig terjed. A hegy talpponti magassága 90 méter. Az elébünk táruló látvány annál inkább elragadó, mert tudjuk azt, hogy ily vulkánikus remek alkotás e világon alig van egy-kettő. A hegyre meredek szerpentin utón kapaszkodunk fel A tetőn épült menedék-ház áblakaiból sokáig gyönyörködünk a festői szép tájban Nehányan a hegygerincre kúszunk és számolgatjuk a visszhang szótagainak számát Majd elénekeljük a Himnuszt, melynek első sorát a visszhang teljesen visszaadja Lent a hegylábánál szép fenyves erdő szélén az erdészlak a hozzáépített turista-szállóval, — ez az E K. E. tulajdona — a távolatban nehány község elmosódó képe, jobbról Verespatak kopár hegyeinek és fenyves erdejének teteje látható. Szebb, festőibb, megragadóbb képet a legkitűnőbb festőművész művészi képzelete sem tudhat előállítani Hátunk mögött fenyőkkel benőtt bazalt hegy a „Detonata Flokase“ álí. Azt a bazalt hegyet pedig amelyen mi állunk „Detonata Gale“- nak nevezik A magunkkal hozott ennivalót jóízűen elfogyasztva Verespatakra térünk vissza, a honnan másnap kocsin folytatjuk utunkat Abrudbányán át Zalatnára. * * * Abrudbánya jó benyomást tesz mindnyájunkra. Csinos, kis vidéki város Van villanyvilágitása, aszfalt járdája s több Ízléses középülete. Abrud- bányától mintegy háromnegyed órai kocsikázás után szűk hegyszorosba érünk. 1848-ban e bányavidékről Gyulafehérvár felé menekülő magyar családok végzetes helye ez. A fellázadt oláhok hatalmas levágott fákat dobtak a szűk hegyszorosba. A torlaszként felhalmozott fa útját állta a menekülőknek, kiket az oláhok hátulról megtámadtak s kicsinynek, nagynak nem irgalmazva lemészároltak. Az út, melyen tovább megyünk erdők között vezet A „Nagyhegy“-en áthaladva a Ompoly patak völgyébe jutunk E patak hü társként kisér bennünket Zalatna kis bányavárosig. E kis bányaváros csinos külsejét és rendezettségét szülötteinek Lukács Lászlónak és Lukács Bélának köszönheti. E két nagynevű ember szorgalmazta a Gyulafehérvár—zalatnai vasút építését is. Itt Zalatnán találjuk a kir. főbányahivatált és a bányakapitányságot. Itt van továbbá a m kir. kohómű, melynek megtekintése az aranytermelésben eddig szerzett tapasztalataink kiegészítésére elkerülhetetlenül szükséges. Láttuk a verespataki m kir. zúzómű megtekintésénél, hogy a szérek termékéből a marából a finom aranyat csak chémiai utón tudják kiválasztani. E chemiai kiválasztást végzi el a kohómű, mely mintegy nyolc kát. hold területen épült fel. A sok füstölgő kémény jelzi, hogy a munka teljes erővel folyik. A mara-beváltót tekintjük meg először. Ide szállítják úgy a kincstár, mint a magánosok a kitisztított marát, melyet meg- mázsálnak, miközben minden métermázsából próbát vesznek. E próbák aranytartalmából Ítélik meg a mara teljes értékét. Majd a kemencéket szemléljek meg, hol igen magas hőfok mellett a marát megolvasztják s igy sikerül belőle a kis mennyiségű aranyat, ezüstöt kiválasztani. A marának az arany és ezüstön kivül igen sok mellékterménye van, ilyen pl. a vas, ólom kén stb. Ezeknek kiválasztását szintén alkalmunk nyilik megtekinteni. Az egész kiválasztás a fajsulytörvény szerint történik A nagyobb fajsúlyú megolvasztva az alsóbb, a kisebb fajsúlyú pedig a felsőbb rétegbe száll. A kohó mellékterményei a nemzetgazdaságra igen fontosak, amennyiben a műtrágyagyártáshoz szükséges igen sok anyagot állítanak elő. A nap hátralevő részét Zalatna megtekintésére fordítjuk. Jóképű község, különösen szépnek találjuk piacterét a rajta keresztül vonuló csinosan szabá-
