Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-15 / 37. szám
3 Békés 1912. szeptember 15. nek, őket az egyes városok mentén való letelepedésben, továbbá zöldségtelepek beállításában államilag is támogatni fogja. Igen fontos és üdvös intézkedés ez az egész rendelet s különösen méltánylandó* az a gondoskodás, hogy a városok zöldségpiacának ellátására, tehát sok helyt a túlzott drágaság meggátlására is megadja a lehető ellenszert. A közigazgatási bizottság ülése. (Szeptember 9.) A közigazgatási bizottság havi ülését szeptember 9-én tartotta Ambrus alispán elnöklete alatt. Az ülésen a 10 választott bizottsági tag közül mindössze 5-en voltak jelen, a tisztviselő tagok közül azonban senki sem hiányzott. Az ülés a szokott csendes mederben folyt le ; vita egyáltalában nem, felszólalás pedig csupán két tárgynál volt. Ezek közül az egyik: & gyulai gyufagyár építési illetőleg telepengedélyezési ügye - fontosságánál fogva — részletesen és kimerítően adatván elő, a benyújtott felebbezések tárgyalása, — amely az alispáni határozat helybenhagyásával végződött — hosszabb időt vett igénybe. Az ülésen jelen voltak : Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt : dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Sáiossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Zidor Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla kir. főmérnök, mint az államépitészeti hivatal főnöke, dr. L'szy Viktor kir. főügyészi helyettes és Pfeiffer István gazdasági előadó. A választott bizottsági tagok közül részt vettek az ülésen : dr. Ladies László, Dombi Lajos, Varságh Béla, Morvay Mihály és Haraszti Sándor. Az alispán az ülést d. e. 9 órakor megnyitván elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amely ellen nem volt észrevétel. Az alispáni jelentés a következő: A közbiztonsági viszonyok a múlt hónapban eléggé zedvezők voltak, amennyiben eltekintve a kisebb verekedésektől a személybiztonság 3 könnyű és 3 súlyos testisértéssel, mig a vagyonbiztonság 20 kisebb-nagyobb lopási és 1 csalási esettel zavartatott meg. Mindezen büntetendő cselekmény tetteseinek kinyomozása és a kinyomozott tettesek megbüntetése céljából a szükséges intézkedések megtétettek. Tűz az elmúlt hónapban 31 esetben fordult elő a vármegye területén, takarmányfélét, ruha- nemüeket és lakóházat hamvasztott el. A tüzesetek folytán felmerült károsodás azonban biztosítás folyhátra maradt a minket öt és fél óráig hü társként kisérő Aranyos folyó is. * * * Az abrudi patak mentén halad ezután vonatunk A vidék változik. A hegyek magasabbak, a levegő élesebb. Nem csoda, hisz Verespatak állomásra érve 700 méternyi magasságban vagyunk. A hat órás hosszú ut kissé kimerített s igy örömmel hagyjuk el a vasúti kocsit. A Verespatakra érkező idegen azt hiszi, hogy a vonatról leszállva, már célt ért, nemsokára bent lesz a kis bányavároskában. Nagyot néz, midőn értésére adják, hogy a városka központja az indóháztól még mintegy 5 kilométernyi távolságra fekszik. Kocsira ülve, 20—25°-os lejtős utón kanyargunk fel a hegyoldalon lépcsőzetesen épült községbe. Messziről láthatók már a . Csetatye“ és „Kirnyik“ kopár, számtalan helyen átlyukasztott hegyek. Az a színváltó- zat, melyben e két hegyet, Verespatak kincses ládáit látjuk, önkéntelenül felkölti bennünk a csodálkozást Ennyi szin egy rakásra! Sokszorozzák e szin- pompát a nap ragyogó sugarai, melyek a különféle ásványfajtákról, melyek a hegyoldalon, mint meddő kőzet eldobva hevernek, visszaverődnek. A hegyoldalban fekvő öt templom tornya jelzi, hogy nemsokára célnál vagyunk Ebédünk elfogyasztása és csekély pihenés után útra kelünk, hogy Verespatak legnagyobb bányáját, a m. kir. úgynevezett: „Szent-Kereszt“ oltárát megtekintsük. A bánya szájánál köpenyt és kalapot adnak ránk. nehogy a bánya egyes nedvesebb helyein lecsöpögő réz és vasgálicos viz kárt tegyen öltözetünkben. Komikus kis csoportozat. Mosolygunk egymás megváltozott külsején. Ezen átöltözködés alatt mindnyá junk kedélyhangulata felfrissül, mindnyájan jó kedvvel ülünk fel a kis bányakocsikra. Némelyik közülünk acetilén lámpát kap vezetőnktől. A kis villamos motor berobog velünk a bányába. Nyíl egyenes irányban haladunk. Hátranézve a tárna szája folyton kisebb és kisebb lesz, mig végül már csak tányérnyi nagyságúnak láttán tekintélyes részében megtérül. A tüzesetek a megejtett nyomozások adatai szerint nagyobb részben vigyázatlanság, egy két esetben villámcsapás és gyújtogatás következtében keletkeztek. Augusztus havában 6 öngyilkossági és 1 öngyilkossági kísérlet fordult elő. A 13 baleset közül 3 halállal, a többi súlyosabb és könnyebb termész tü sérüléssel végződött A gazdálkodás menetében a legnevezetesebb momentum, a hordás, cséplés a vármegye egész területén, annak minden járásában — kivéve 1—2 nagyobb uradalmat, ahol a cséplés még mindig tart — minden nagyobb zavar nélkül befejeződött. Búzából term itt a vármegyei átlag szerint ka- tasztrális holdanként 6 mm. 45 klg., árpából 7 mm, zabból 6 mm. A tengeri, répa az utóbbi időben igen sokat javult, bár a tengerit igen meglepte a kukorica moly, ami azonban a nedves időjárás miatt erőt venni nem tudott rajta s igy a kukorica-termés az átlagon (8—9 mm-án) jóval felül áll. Kedvezett az időjárás az ugarolási munkála- latoknak is, úgy hogy az őszi szántás és a talajnak az őszi vetéshez való előkészítése legjobban és legszebben eszközölhető. A dohány törése folyamatban van, sőt ennek háromnegyed része befejezést is nyert. A munkásviszonyok csak annyiban mondhatók kedvezőtlennek, mert a munkáskéz hiánya lépten nyomon érezhető s ami van most a tengeri törés közeledtével, igen drága. Az átlagos napszámbér 3—5 korona. Az ipar és kereskedelem terén nevezetesebb eseményről nem emlékezhetem mag. A vármegye és községi közigazgatás menete zavartalan volt. Dr. Glück Dezső köröstarcsai községi orvos halottkémi állásáról lemondott A mezőberényi köz ségi állatorvosi állásra Hubert Károly köröstarcsai községi állatorvos választatott meg. Békésen Meixner József újonnan megválasztott segédjegyző meghalt. Mind a három megüresedett állásra meghirdettetett a pályázat. Csorvásou az állásáról lemondott Buky Lijos segédjegyző helyebe Nemik Imre eddigi községi ellenőr és ennek helyére Peska Elemér oki, jegyző választatott meg Dr. Wieland Sándor szarvasi főszolgabírónak 6 heti, Kollar Lajos szarvasi főjegyzőnek egy havi mig Soós István öcsödi községi főjegyzőnek egészségi állapotára való tekintettel 3 heti szabadsagidő engedélyeztetett. A fősorozás megkezdetett s zavartalanul folyik, a hadkötelesek általában nagyobb számban jelennek meg mint a tavaszi fősorozásokon. Augusztus végén kezdetét vette az alföldi Dagy szik. Ekkor már 1500 méternyire vagyunk bent a föld gyomrában Felettünk magas hegyek, épületek, templomok. Hirtelen kanyarodás s a bejáró kis világossága eltűnik Vezetőnk „fejet lehajtani“ vezényszót mondja, melynek mindnyájan vakon engedelmeskedünk. Kíváncsiságunkat kielégitendők, oldalra fordított arccal feltekintünk s keressük a vezényszó okát Alacsonyabb boltozat, fa keresztkötésekkel. Úgy látszik, itten a közét gyengébb s alaposabb alátámasztást kíván. A motor megáll Vezetőnk szavára mindnyájan leszállunk. A bánya északi részébe vezet bennünket. E bányarész neve: „Cárina“ és „Orlea“. Ez utóbbit fogjuk megtekinteni Szép, eléggé száraz tárón haladunk végig A táró közepén a sínpár, melyen a kiaknázott követ szállítják a motor állomásáig, hogy az azután kirobogjon vele. Mintegy 600 métert haladva, vezetőnk értésünkre adja, hogy a munkahely, röviden műhely mellett vagyunk, s hogy nemsokára robbantani fognak. Megállunk Nem messze tőlünk „ho puska ho“ kiáltás hallatszik. Vezetőnk megmagyarázza, hogy ez azt jelenti, hogy a kiabáló munkás a taplóba tüzet adott. Kis idő elteltével három egymásután következő hatalmas dörrenés rezegted meg a bánya szűk folyosóinak levegőjét. A robbantás megtörtént. Kalauzunk a műhelybe vezet. Meglehetős nagy füst gomolyog még a szűk helyen A bányatisztviselő már ott van s keresi, hogy van-e a robbantásnak eredménye, bányász nyelven „áll-e az arany ?“ Szerencsénk volt, az arany tényleg állott. A bányatisztviselő felénk fordul, előadást tart az arany előfordulási módozatairól. Elmondja, hogy arany csak a telléreken fordul elő. Teliér alatt a kőzetben, észak—déli irányban végig futó, szürkés s a kőzet anyagától és színétől teljesen elütő, kissé dűlt lapokat értjük. E teliérek vastagsága egy pár millimétertől egy méterig terjedhet. Ha a teliér iránya kelet nyugati, akkor kereszt-tellér a neve. Más irányú teliér nincs. A telléreken előforduló arany előfordulására nézve lehet impregnált, ha csak itt-ott látható egy-egy szemecske, lemezes, ha vékony lemezként, összefüggően található a teliér kőzete között s végül hadgyakorlatra felvonuló csapatok gyakorlatozó felvonulása, már eddig is Csabán és Gyulán nagyobb méretű katonai beszállásolások történtek. Az utak s különösen a műtárgyak jó karban lévén s ahol ennek szüksége merült fel kijavíttatván, sem e tekintetben sem a beszállásolás és a szükségletek kiállítása tekintetében eddig panasz tudomásom szerint nem merült fel. A közigazgatási bizottság ezután a f. év első feléről tette meg a rendszerinti jelentését a minister- elnökhöz és kérte, hogy az a vitás kérdés, amely fennforog a községek és a munkásbiztositó pénztár között a tekintetben, hogy a községi alkalmazottak után az esetben is kivettetik a járulék, ha a község alkalmazottai részére — betegsége esetén — 20 hétre egyszerű határozattal s nem szabályrendeletileg biztosította a fizetést, törvényhozásilag rendezessék, mert nagyon furcsa látvány, ha ez a kérdés, a községek és a munkásbiztositó pénztár között folytonos perlekedésre ad alkalmat. Felirt a közigazgatási bizottság a tekintetben is hogy ugyanazon személy részére, aki részint mint gazdisági munkás, részint mint gazdasági cseléd szerződik, egységes munkakönyv adassák ki Ezáltal a hatóság is sok munkától megszabadul és a munkások és cselédek is kevébbé lesznek zaklatva. A jelenleg fennálló szabály szerint ugyanazon személynek, ha gazdasági munkára szegődik munkásigazolványt, ha gazdasági cselédnek szegődik be gazdasági cselédkönyvet kell váltania A békéscsabai orth. izraelita hitközségnek azt a bejelentését, hogy rabbijává Kitin Károlyt választotta meg, a bizottság tudomásul vette, mert nevezett magyar honos és az előirt képesítéssel rendelkezik. Büki Lajos volt csorvási segédjegyző, akit az alispán fegyelmileg hivatalvesztésre ítélt, állásáról lemondottt. Az alispán mint fegyelmi hatóság, ezt a lemoncást a fegyelmi ügy beszüntetése mellett tudomásul vette. Büki a lemondást időközben visszavon a és fegyelmi ügyének felülbírálását kérte. A bizottság az alispánnak határozatát helybenhagyta, éppen Büki érdekében történt ez az intézkedés, mert ha a fegyelmi ügy a másodfokú fegyelmi hatóság elé kerül, az a hivatalvesztést kimondó ítéletet bi onyára megerősíti. Dr. Zöldy János főorvos a közegészségügy múlt havi állásáról az alábbi jelentéssel számolt be : A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak, amennyiben az előző hónapokhoz viszonyítva annyival kedvezőtleneböek, hogy a hasi hagymázosok száma — mint minden évben ilyen időben — tetemesen emelkedett. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a gyomor és bélburutos bán- talmak fordultak elő. I tömzsös, ha kis fészkekben fordul elő. A teliér lefejtése úgy történik, hogy a munkás fúró segélyével lyukat mélyít a kőzetbe, a lyuk aljába, ha a kőzet nedves, dinamitot, ha száraz, akkor puskaport tesz bele E robbanószerhez gyujtózsinor, vagy gyujtónád vezet s az egész lyukat törmelék kőzettel újólag befojtja. A gyujtózsinor, vagy nád végére taplót erősít, mely meggyújtása után lassan ég s igy jut ideje a munkásnak, hogy a robbanás idejére biztos helyre meneküljön. E felvilágosítás után bemutatja az előbbi robbantás eredményét, mely lemezes előfordulású arany volt, letört egy kis lemezkét. melyet mindnyájan megtekintettünk A tisztviselő felügyelete alatt azután a vezető munkás az úgynevezett „termés-arany“ lefejtéséhez fogott. A termésaranyat zsákokba teszik, lepecsételik s úgy szállítják ki a bányából. A teliér többi rész-i pedig további megmunkálás céljából a motor segélyével az u. n. „zúzó“-ba kerül, melyet majd később lesz alkalmunk megismerni. A munkahelyről visszatérünk az Orlea felé vezető táróra. Újólag előre haladunk A bányaüzem vezetőmérnöke jön velünk szemközt s barátságosan „Jó szerencsét!“ bányász köszöntéssel üdvözöl. Hozzánk csatlakozik. Az orleai táróból meredek lépcsők vezetnek bennünket a kincstári bánya legrégibb s már teljesen kiművelt pontja, a „római bánya“ felé A lépcsőkön felérve, előttünk áll a rómaiak által hajtott tárna. Szabályos, oválalakú, simára csiszolt sziklafalak.. Szinte ^elképzelhetetlen, hogy az antik világ az ő tökéletlen eszközeivel ily tökéletes munkát tudott előállítani. Ha a mai nap táróit összehasonlítjuk amazokkal, szégyent vallunk s restelkedve be kell ismernünk, hogy a rómaiak munkája felülmúlja a jelen u. n. modern korszak munkáját. A rómaiak tűzzel repesztették a sziklákat. A tűz által forró, mondhatjuk izzóvá lett kőzetre hideg vizet dobtak, mely a kőzetet megrepesztette. A megrepedt kőzetet csákányokkal ásták ki Mai napig is láthatók a kivésett sima falban egyes kis mélyedések, melyek a mécsek elhelyezésére szolgáltak Ilyen római mécsest igen sokan találnak a római műveleteken. Egy ilyen mécs-
