Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

1912. augusztus 4. Békés 5 Halálos baleset. Vári Sándor békési lakos jjulius 30-án a délutáni órákban borosgyáni tanyá­jára ment buzakereszteket hordani. Hordás közben a buzakeresztekkel megrakott kocsiról leesett, mert a lovakat megverte és azok megrántották a kocsit. Tári Sándor meghalt. Állatorvos választás. Illgner Frigyes mezö- •herényi állatorvos állásáról lemondván, helyébe Huber Károly köröstarcsai állatorvos választatott meg Football-mérkőzés lesz Gyomán az Erzsébet-liget melletti játszótéren ma délután 5 órakor a Gyomai Kner Sport Klub és a Békéscsabai Atkletikai Klub között. Este 7 órakor a pavilion helyiségében Kner Izidor 30 éves nyomdász működése emlékére jubi­láns társasvacsora, utána kabaré. Kolera hír Öcsödről. Julius 31-én nagy riadamat keltett az Öcsödön és vármegyeszerte futótűzként ■elterjedt hir, hogy Pap János öcsödi fóldmives ko leratünetek között megbetegedett s csütörtök dél előtt meg is halt. A veszedelmes hírre megjelentek a községben a járási orvos, valamint dr. Zóldy Já­nos megyei főorvos, akik a szükséges fertőtlenitési s óvintézkedéseket azonnal megcselekedték, a tanyát, hol a haláleset történt, fertőtlenítés után elzárták és az elhunyt hozzátartozóit 5 Dapi megfigyelésre járványkórházba szállították. Pap János bélrészei felküldettek a budapesti intézethez, amely a nyom­ban megejtett vizsgálat után pénteken délután táv­iratilag értesítette a főszolgabírói hivatalt, hogy a bélrészekben a kolera bacillusai nem voltak megálla­píthatók, s igy kolera esete nem forog fenn. Egyben azt is megemlítjük, hogy a mindszenti kolera sze­rencsére elszigetelt eset maradt; a belügyminiszter ennélfogva a községet koleramentesnek nyilvánította. A hálószobák réme, a póloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a »Lőcherer Cimexin«-nel történtek próbák, beigazo­lódott, hogy a Cimexin hatása folytán a peték rög tön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy ■festést nem piszkit : nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedüí biztos szer. Kapható: Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél: Lőcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán 112 23—30 Közgazdaság. Az orosházi községi mészárszék. Orosháza község két és fél hónappal ezelőtt a drága húsárak ellensúlyozására községi mészárszéket nyitott. A vállalkozás azonban, mint az különben előrelátható is volt, nem sikerült és a község ezen rövid idő alatt ezer koronát fizetett rá a mészárszékre, miért is a képviselőtestület julius 31-én tartott közgyűlé­sében a mészárszéket beszüntette és elhatározta, hogy azt bérbe adja. Elvi döntés cseléd ügyben. A földmivelésügyi miniszter egy konkret eset kapcsán kimondotta, hogyha a gazdasági cseléd, aki a szolgálatba kar­hatalommal visszavezettetett, visszavezetés után a szolgálatot nem kezdi meg, szolgálati helyére újból ■vissza nem vezethető és ilyen esetben csakis kihágás! eljárásnak van helye. Gyula város husvágási szabályrendeletét a törvényhatósági bizottság — csekély módosítással — jóváhagyván, az ellen a városi állatorvos felebbezést adott be, kifogásolván annak az állatorvos díjazására vonatkozó, továbbá a husvágásra vonatkozó több rendelkezését. A földmivelésügyi miniszter a feKb- bezés folytán elrendelte, hogy a szabályrendelet a 444000. sz. földmivelésügyi szabályrendelet értel­mében átdolgoztassék és már most kijelentette, hogy a városnak joga van ahoz, hogy az idegeu közsé­gekből behozott húsok után, a szabályredeletileg megállapított szemle és vágódijakat szedhesse. A szabályrendelet már kétszer megjárta a törvény- hatóságot és a felebbezes folytán a minisztert, most pedig újból a képviselőtestület elé kerül, onnét a törvényhatósághoz és bizonyára megint a minisz­terhez. Tehát jó idő eltelik, mig az jogérvényesen megállapittatik és életbe lép. Kondoros község kérelmére a múlt év folya­mán egy fél évig kisérletképen elrendeltetett, hogy a 4719. sz. vonat Kisszénásról Kondorosig és vissza hetenként háromszor közlekedjék. A község most azt kérte, hogy ez a kisérletképen beállított vonat állandóan, vagyis naponta közlekedjék. A békés- «sanádi helyérdekü vasút azonban kijelentette, hogy a kérelmet nemcsak hogy nem teljesiti, hanem még az eddigi hetenként háromszor való közlekedést is beszünteti, mert az egyáltalában nem fizeti ki magát. A közigazgatási bizottság azonban felirt a keres­kedelmi miniszterhez és hiratkozva arra, hogy ilyen kérdések nem a rideg fiskális szempontok alapján birálandók el, kérte a község kérelmének teljesítésére kötelezni a békéscsanádi helyérdekü vasutat, leg­rosszabb esetben a hetenként háromszor való közle­kedés fentartását. A kereskedelmi miniszter most értesíti a vármegyét, hogy a 4718. sz. vonat Kis­szénás és Kondoros között hetenként 3-szor fog közlekedni. Adóügyi iroda a kamarában. Ismeretes, hogy a jövő év jtnuár 1-én életbelépő uj egyenesadó tör­vények különösen a kereskedők, iparosok és a nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok adózási vi­szonyaiban a régi állapottal szemben számos igen lényeges újítást tartalmaznak. Az érdekeltséget már eddig is érzékeny károsodás érte az eddigi adótör­vények nem ismerése miatt, de az uj adótörvények­ben való járatlanság még súlyosabban megboszul- hatja magát. A január 1-én életbelépő adótörvények rendszere, de még inkább e törvények végrehajtása pedig oly bonyolult, hogy nem szakember azokban eligazodni alig lesz képes. Ezért bizonyára általános elismerésre fog találni az aradi kereskedelmi és ipar­kamarának az az elhatározása, hogy a kereskedők és iparosok részére az ősz folyamán az őket érdeklő adóügyekről egy kiváló szakember vezetése mellett — akivel erre nézve már megállapodás is történt — so­rozatos előadásokat fog tartani. E mellett a kama- j rai irodával kapcsolatban egy adóügyi íelvilágositó irodát szervez, mely úgy a helybeli, mint a vidéki kereskedők részére adóügyekben díjtalan, gyors és pontos felvilágosítást fog nyújtani. Heti piac. Gyula, augusztus 2. A budapesti gabon itőzsdén az egész hét folya­mán lanyha volt az irányzat, a búza 60 — 70 fillért veszített árából. Heti piacunkon éléukebb kínálat mellett el­q rl q f rvf f • Színészet. A szezon vége. Ma este van az utolsó előadás ez évadban. Arénánk ajtói becsukódnak, színészeink, színész­nőink elutaznak s még pár napig tart, mig a dísz­leteket elszállítják, azután pedig a máskor olyan eleven, mozgalmas szinkörben a legteljesebb elha­gyatott csend válik úrrá. A Göndöcs-kert elnéptele­nedik. A vigadók zaja elül, mindazok, a kiket a szép ragyogó szempárok vonzottak oda, elmarad­nak. Szinte rosszul esik majd népkertünk elhagya- tottságát látni. Már egészen megszoktuk az eleven­ségét. Hiszen több mint két hónapi zajos élet: — ez Gyulán teljesen elég, hogy megérezzük annak hiányát. A színi szezon nálunk ez évben volt a leghosszabb. Junius 1-étől augusztus 4-ig a délutáni előadásokon kívül 65 előadást tartott Almássy szín­társulata, 65 este gyönyörködhettünk jobbnál-jobb előadásban És ha ez esték által nyújtott élvezetes szórakozáson végig futunk, megelégedetten állapít­hatjuk meg, hogy a társulat nívója előkelő, erői elsőrangú tehetségek, kiváló, igazi művészek, játé­kuk pedig telve komoly tartalmassággal. Megálla­píthatjuk, hogy a közönség a legteljesebb elisme­réssel és megelégedéssel adózott a színtársulat és az igazgató érdemeiért. Ennek hiteles bizonysága az előadásoknak általában látogatott volta. Úgy hisszük, hogy a mérleg lezárásakor az igazgató — aki el van készülve rá, hogy a nyári szezonra rá kell, hogy fizessen, csupán az a kérdés, milyen mérvben — üzleti szempontból is szintén nem talál panaszra okot a gyulai viszonyok között Ekként közönség és igazgató kölcsönösen meg vannak elé­gedve egymással és ez biztosítja a jövőben ismét­lődő két hónapos szezonok sikerét. A következő évben már meg is változik az eddigi rendszer, mert jövőre nem 40, hanem 50 előadásra szóló bérletet fog nyitni Almássy Endre, a minek hasznát látja majd úgy a szórakozásban nem nagyon bővelkedő gyulai közönség, mint az igazgató. A midőn búcsút intünk a színtársulatnak általunk többször méltatott és megbecsült minden tagjának, nem tehetjük ezt a nélkül, hogy még egyszer meg ne emlékezzünk a szegedi honvédkerület zenekaráról és kiváló kar­mesteréről : Müller Mátyásról. Nem sablonos volt a szereplésük. Komoly, művészi munkát végeztek. Az előadások túlnyomó nagy részben zenés esték voltak. Ez esték sikerének a legfőbb tényezője volt a zenekar precíz, lelkiismeretes, fegyelmezett, pom­pás, színes játéka és a karmester kitűnő dirigálása Örömmel várjuk őket vissza a színtársulattal együtt. A viszontlátásra! A kis gróf. Szombat este Martos Ferenc operettjét láttuk. A szerző megalkudott a modern áramlatokkal. Azelőtt a legkiválóbb poétánk volt a szinműiroda- lomban, a minek bizonysága a „Bob herceg“ és „János vitéz“. Erről a magaslatról leszállóit és egy nagy lépést tett „A kis gróf“-fal az újabb üres lát­ványos komédiák felé. Mindamellett operettje a ta­valyi és idei szezonban még mindig a legjobb, épen azért, mert sem a librettó, sem a zene szer­zője nem tudott teljesen elszakadni a poezistől Es ez az, a mi értéket ad a darabnak, melynek cse­lekménye van és azonkívül az eseményeket styl- szerü, melodikus zene kiséri végig. Az előadás igen jó volt Déry Rózsi (Rózsi) az ő mesés tempera­mentumával és Oláh Gyula (László) nemcsak ked­vesen játszottak, de sok gyönyörűséget nyújtott az énekük is. Az első felvonásbeli duettjük különösen kiemelésre méltó. Déry Rózsinak jól kezelt hangját az Oláh Gyula érces, lágy baritonja kifejezésteljesen, remekül egészítette ki. Heltai Jenő (Agárdi gróf) fess huszárezredes volt és természetesen, ügyesen alakította az általa személyesített alakot. Antal Erzsi az ő mindig elegáns modorában szerepelt. A hu­morról hárman is gondoskodtak: Solymossy Sándor (színigazgató), a ki ezúttal kellő mérséklettel és éppen ezért nem a karzati tetszésnyilvánításoktól kisérve ugyan, de annál hatásosabban játszott. Rónai Hermin (Színházi mama) szinten jól forgoló­dott. Szathmári Árpádon (Kocsonya nevelő) sokat nevetett a közönség, Kissé túlzott Szűcs Irén pom­pás volt epizód szerepében. Bál az udvarnál. Librettója közepes, a zenéje szép. Minden­esetre nagyobb közönséget érdemelt volna ez a csi­nos, elég ügyes operett Közönség azonban nem volt, üres ház előtt játszottak színészeink, akik ez operett melodikus zeneszámait kedvesen, szépen adták elő. Nagy Arankának (Uralkodó herceg) és Bernátk Margitnak (Erzsébet) az első felvonásban hallottunk egy bájosan előadott duettjét Később épen úgy gyönyörködtünk a második felvonásban Déry Rózsinak (Ivonne) és Binder Károlynak (Szo- bolefszkoj gróf) egy szép duójában. Binder Károly­nak különben kellemes bariton hangja van. Iskolá­zással kifejleszthető. Heltai (kamarás) ügyesen ját­szott. Antal Erzsi szintén kedvesen játszott, már egészen jól elsajátított idegenes kiejtésével Solymossy ha máskép nem, hát a hosszú lábaival mindig tud nevetést előidézni a karzati publikumnál. Különben Déry Rózsival produkált táncát megismételtették. Virágháthy (szertartásmester) és többiek szintén megállották a helyüket Szerelem gyermeke. Kedden este Csáder Irén jutalomjátéka volt. Természetes, hogy ehez képest tragikus irányú szinmü került szinre Azt a viharos ovációt és a csokrok tömegét, mellyel Csáder Irént a közönség fogadta, az ünnepelt színésznő nemcsak régi érde­meivel szolgálta meg, de avval a nehéz szerepnek a tökéletes betöltésével is, mely reá a „Szerelem gyermeke“ színműben, mint „Liane“-ra várt. Csáder Irén mindig első színésznő, mindig primadonna volt a társalgási, a drámai színművészeiben. Kiváló te­hetsége, nagyarányú művészete híressé, megbe­csültté tette őt pályáján. Ez este is ellenállhatatlan, megrázó erővel, lankadatlan energiával alakította azt á csupa ideg asszonyt, aki nehéz lelki küz­delmeit folytonos viharos kitörések között vívta meg. Ezt olyan élethüséggel és erővel, bemu­tatni, mint Csáder Irén tette: az nagy művészetet jelent, de nagy gyönyörűséget is nyújtott, B. Baráti József Rantz államtitkárt adta. Az ő színművészeti tulajdonságait, érdemeit már többször méltattuk. Ezúttal is kiemeljük természetes játékát, mellyel gondosan megválogatva szerepéhez illő maszkját és alakításának eszközeit, egy jól festett férfi jellemet állított elénk Zátony Kálmánra (Maurice) szintén nagy feladat várt és ezt kitünően oldotta meg. Já­téka színes, eleven volt, kivéve talán a második felvonásbeli jelenetét Rantz-al, a mikor egy kissé na­gyobb drámai erővel kellett volna operálnia. Szohner Olga (Nelly) indispozicióval küzdött, de azért igy is telül volt az átlagos játékon. A többiek — bár nem volt nagyobb, önálló szerepük, részletmunkájukban is jót nyújtottak s a négy első szereplő szinjátéká- nak stylszerü keretet adtak. Az ezred apja. Mulattató bolondság ez az énekes bohózat, melyben zene kevés van, de annál több komikus helyzet. A főszerepeket Heltai Jenő (az ezred apja) és Szathmáry Árpád (közjegyző) vitték, tehetségük teljes erejével és minden színészi tulajdonságuk ér­vényre juttatásával. A közönség egész este csaknem Búza (uj) Árpa (uj) Zab Tengeri 19— 2180 18-40 19 — 21-40 22 — 20 40 20 60

Next

/
Thumbnails
Contents