Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-26 / 21. szám
1912. május 26. Békés nek során azonban a kérdés a parasztpárt kívánsága értelmében nyert elintézést. Elnöklő főispán a határozat kihirdetése után megragadta az alkalmat azon reményének kifejezésére, hogy miután Achim arcképe megfestetik, síremléke ünnepélyesen felállittatott, másrészről a ko- ronaügyés a Zsilinszky-fiuk ellen beadott semmiségi panaszát visszavonta, mindezek után most már a kölcsönös engesztelődés és feledés alapján a béke Békéscsabán helyre fog állani, mely kijelentése általános helyeslést keltett. Ezek után elnök az ülést másnap délelőtt 9 órára halasztotta A választáson kivül az egész várnagyét érdeklő nagy horderejű tárgya volt a közgyűlésnek az alispáni előterjesztés, mely szerint a vármegye a szeretet-ház létesítésének eszméjét ejtse el és helyette a szeretetházi alap egyrészét a Gyulán építendő állami gyermekmenhely épületének létesítésére fordítsa. A vármegye ugyanis még az 1895. évben a községi gyámpénztári tartalékalapok 30 százalékának bevonásával és a Gyula város által ugyancsak a gyámpénztári tartalékalapból adott 30000 koronával egy alapot létesített, amelynek az volt a célja, hogy a vármegye területén, illetőleg Gyulán egy leány árvaházac állítson fel. A tőke mindezideig kamatoztatván, az most 186000 koronát tesz ki. A belügyminiszter a szóban levő intézménynek Szeretetház néven leendő felállítását hajlandó volt előmozdítani úgy, hogy abba a gyermekmenhelyből a rendesnél magasabb rartásdij mellett gyermekeket beutalt volna', sőt ezenfelül anyagi támogatást is kilátásba helyezett. Most azonban midőn a végrehajtásra került volna a sor, kitűnt, hogy a rendelkezésre álló tőkéből a felállítandó épület költsége fedezetet nyert volna ugyan, azonban a fenntartásra, ami mintegy 30000 koronát tesz ki évenként, nem maradt volna úgyszólván semmi. Mivel pedig a belügyminiszter nem volt hajlandó a fenntartási költségeket elvállalni, ennélfogva le kellett tenni arról az eszméről, hogy a vármegyei szeretetház belátható időn belül létesüljön. A belügyminiszter azonban felvetette azt az eszmét is, hogy mivel a szeretetházával nagyjában hasonló célt szolgáló gyulai gyermekmenhely jelenlegi elhelyezése nem megfelelő, úgy hogy annak feloszlatása vau tervbe véve, a gyulai gyermek- menhelyet hajlandó egész modernül felépittetui, ha a vármegye a szeretetházalapból 120,000 koronát és a jelenlegi épületnek 30000 korona értékét felajánlja az említett célra. A közgyűlés ennélfogva azt az alispáni előterjesztést tette egyhangúlag magáévá, hogy a Gyulán építendő uj állami gyermekmenhelyre a szeretetház alapból megszavaz 100,000 koronát és a gyermekmenhely jelenlegi épületét átveszi 30000 korona értékben. Ezenfelül a községek a befizetett gyámpénztári tőkéjüknek nemcsak teljes összegét kapják vissza, hanem ezenfelül a kamatoknak nagy részét is és a visszanyert összeget az elhagyott gyer- mekea gondozására fordíthatják, amely költséggel úgyis nagy mértékben terhelve vannak. Csupán Gyula varos nem kapja vissza a befizetett 30,000 koronáját, amely összeg jelenleg 56,000 koronát tesz ki, mert Gyula városnak a — dolog természete szerint — a városban felállítandó uj gyermekmenhelyből legtöbb haszna lesz. Egyben kimondotta a törvényhatóság, hogy a vármegyei szeretetház létesítésének tervéröl végleg lemond, A még hiányzó 20000 koronát a vármegye a gyulai fehérkereszt egyesülettől kéri, amely összeg az egyesület által, a tervbe vett szeretetházra már fel is volt ajánlva. Az elhagyott gyermekek gondozására a belügyminiszter által engedélyezett 70n0 koronából ^legtöbbet kap Gyula város 2100 koronát, Orosháza 1300, Békés 1900, Újkígyós 900, Gádoros, Kétegy- háza 400—400 koronát. A vármegyei épületek folyó évi tatarozási költségeire a vármegye 12000 koronát szavazott meg. A korházi ügyek építkezési, költségvetési zár- számadási ügyek oly módon intézteitek el, amint azokat már ismertettük. Az utkaparók részére havi 5 korona pótlékot szavazott meg a törvényhatóság addig, mig a fizetésük a jövő évi költségvetésben rendezve lesz. As utbiztosoknak élelmezési dija a megdrágult életviszonyokra tekintettel, két koronáról 4 koronára emeltetett fel. A főreáliskolai katonai alapítványra Lukáes Endre gyulai főszolgabírónak Tibor nevű fia, mig a honvédhadapródiskolai helyre Kis István lettek kijelölve. A politikai tartalmú törvényhatósági átiratok hozzászólások után irattárba tétettek, a többi törvény- hatósági átiratok pedig támogatás nélkül tudomásul vétettek. A községi ügyek közül felemlítjük a következőket : Bakos Béla felebbezése folytán köteleztetett Pusztaföldvár,-hogy első jegyzőjének természetbeni lakást építsen, mert erre a törvény ad a jegyzőnek jogalapot, aki különben a községben nem is kap megfelelő lakást. Gádoros községnek az artézi kút helyének kijelölése tárgyában hozott határozata a beadott fe- lebbezések elutasítása mellett jóváhagyatott. A Békés—szarvasi vicinális ut egy részének kikövezésére vonatkozó határozata, amely a fedezetről akként gondoskodott, hogy a költségeket az ut mellett elvonuló telkek tulajdonosai fizessék, mint törvénybeütköző, megsemmisittetett. Tótkomlós községnek az a határozata, mely szerint a képviselőtestület megsértése miatt a Békés- megyei Közlöny ellen sajtóper megindítása mondatott ki, a beadott felebbezés folytán feloldatott és uj határozat hozatal rendeltetett el és pedig név* szerint való szavazással, hogy a sajtóper költsége azokon megvehető legyen, akik a per megindítása mellett szavaznak. Köröstarcsa községnek az a határozata, mely szerint a rendőrbiztost nem életfogytiglan, hanem 3 évenkint rendeli választani, felebbezés folytán feloldatott és uj határozathozatal rendeltetett el, megfontolásával annak, hogy az életfogytiglan való választás adhat csak megfelelő függetlenséget az illető tisztviselőnek Békéscsaba község kövezési programmjának megállapítására vonatkozó községi határozat, mivel az ügy kellőképpen nem volt előkészítve, feloldatott és uj határozat hozatala rendeltetett el A póttárgysorozati ügyek közül felemlítjük a következőket : A Szeghalom—fűzesgyarmati ut belső szakaszának költségeire szükséges 42o00 korona fedezetéről a törvényhatóság gondoskodott. A gyulai patronage-egylet által, a Gyulán építendő szeretetház építési anyagai után a vámmentességet megadta, az állami tisztviselők gyulai körének anyagi helyzetük javítását célzó kérelme érdekében felirattal fordult a pénzügyminiszterhez. — A sarkadi cukorgyár által a Sarkad—dobozi vasút mentén létesítendő telefonoszlopok a törvényhatósági úttesten való elhelyezését megfelelő kikötésekkel engedélyezte. — A csorvási, a szarvasi és a békéscsabai alkalmazottak fizetésjavitására és ellátására vonatkozó községi határozatokat a beadott felebbezések elutasítása mellett jóváhagyta. — A dobozi hid feljárójához, valamint a Szeghalom—füzesgyarmati ut építéséhez szükséges területek megszerzésére vonatkozó szerződések megerősítettek. — Hozzájárult a törvényhatóság Mezőberény községnek a boldisháti földvételt kimondó határozathoz és engedélyezte ezen vételnél a Kereskedelmi banktól felvett 980000 korona kölcsönt is. — Mezőberény községe ugyanis a szóban levő és 1300 kis holdat kitevő ingatlant l.< 50000 koronáért vette meg. A községeknek fizetésfelemeléseket, segélyeket, lakásbéreket stb megszavazó határozatai kivétel nélkül, még ha felebbezettek is, jóváhagyattak. Gyula városát érdeklő ügyek közül jóváhagyattak : A Kossuth-tér rendezésére, a vágóhíd udvarának és a Korvin-utca egyrészének kiépítésére, a gyulai kötött gyár részvényeiből 250 drb-nak a város által történt jegyzésére, Heilinger Károly és társai városi alkalmazottak fizetésének felemelésére, a városi mérnök illetményének rendezésére, az állami iskola és a polgári és iparostanonc iskola bútorzatának beszerzésére, az Erzsébet ápolda kibővítésére, a közlegelőkre szükséges vályúk beszerzésére vonatkozó képviselőtestületi határozatok, végül megerő- sittetett a nagymagyarvárosi ártézikut fúrási munkálatainak biztosítása tárgyában Hrabovszky Györggyel kötött vállalati szerződés. Ellenben fedezet hiányában nem teljesítette a törvényhatóság Gyula városának azt a kérelmét, hogy a törvényszék előtti útszakaszt aszfalttal burkoltassa a vármegye. A püspök bérmautja Békésmegyében. Kondoroson. Gróf Széchényi Miklós püspök Póstelekről május 18-án délelőtt 9 órakor kellemetlen esős időben érkezett Kondorosra, hogy az ottani hívek között a bérmálás szentségét kiossza. A község határán szép diadalkapu várta, melynél dr. Wieland Sándor szarvasi főszolgabíró fogadta a kerületébe érkezett püspökét. A diadalkaputól a plébániára hajtatott, hol a községi elöljáróság üdvözletét és a papság hódolatát fogadta. A plébániáról processióval a templomba vonult, hol csendes szentmisét mondott és az Isten szolgálatáról szóló szép beszédet tartott a híveknek. Az esős idő miatt a bérmálás szentségét a templomban osztotta ki, mely után visszatért a plébániára, hol néhány küldöttséget fogadott. Özv. Geiszt Gyulánó szives meghívására a csákói kastélyba ment a papsággal együtt s itt a vendéglátó tisztet Geiszt Gyula sok szeretetremóltó- sággal töltötte be. Ebéd után ugyancsak négyes fogaton visszatérve Kondorosra, ott meglátogatván a Spett Gyula apát-kanonok bőkezűségéből emelt két szép iskolát, újra automobiljára ült, hogy bé’rmautját folytassa. Szarvason. Szarvasnak gyönyörű ünnepélye volt május 18 és 19-ód. A főpásztor megjelenése a községben oly határt gyakorolt, hogy nemcsak hívei, hanem mások is elragadtatással emlékeznek róla. Május 18-án, szombaton délután egynegyed 5 órakor érkezett automobilon Kondoros felől. A város előtt gróf Bolza Géza földbirtokos fogatára szállott át, mikor is Kollár Lajos főjegyző meleg vendéglátó szavakkal üdvözölte a főpász- tort. A kis hitközség — mintha csak szivéből nőtt virágokból szőtte volna, — gyönyörű virágdísszel ékeskedő diadalkaput állított. Hosszú kocsisor kíséretében haladt át a püspök a diadalkapun, melynél a katholikus gimnazisták kis csapata zászló alatt várta. A plébániát ismét egy fiatal csapat, a fehérruhás kisleányok csapata várta s remek csokrot nyújtottak át. A templomban a szarvasi férfi dalkar „Ecce sacer- dos magnusa“ hangjaival fogadta a püspököt, aki a templomi szertartás után gróf Bolza Géza szives vendégszeretetét vette igénybe, kinél 10 küldöttséget is fogadott A püspök válaszolva az üdvözletekre, lebilincselte a küldöttségek tagjait. Délután 6 órakor Brém Lőrinc pápai tb. káplán püspöki titkár a májusi ájtatosságon szép beszédet mondott a női hivatásról. Másnap, vasárnap, május 19-ón délelőtt 9 órakor a püspök csendes szent misét mondott, melyen a szarvasi régi férfi dalkar és a leányegyesületi női dalkar felváltva szép énekeket adott elő. Szent mise után a püspök szent beszédet tartott a „családiról, I mely közvetlenségénél és melegségénél fogva a 1 nagy figyelmet tanúsított híveknél osztatlan hatást keltett. A főpásztor 508-nak osztotta ki a bérmálás szentségét. Délben gróf Bolza Géza diszebédet adott, mire hivatalosak voltak a püspökön és titkárán kivül dr. Wieland Sándor főszolgabíró s a papság. A püspök a délutánt Szarvason töltötte s látogatást tett gróf Bolza Pál s gróf Csáky Albinnál. Békésszentandráson. Hétfőn, május 20-áu Békósszentandrás községében bérmált a főpásztor, akit a hívek igaz szeretettel s lelkesedéssel fogadtak. A község határában hatalmas, művészi ízlésre valló román stilu diadalkaput emelt a. község elöljárósága. A diadalkapunál Bárányt Ödön birtokos, továbbá dr. Dunay Alajos és Szirmay L. Árpád tb. kanonokok s a papság, valamint nagyszámú közönség fogadta a püspököt, aki Baranyi Ödön négyes fogatára szállott. A templom előtt a község nevében dr. Hajas József községi jegyző rövid, tartalmas beszéddel üdvözölte Gróf Széchényi Miklós püspök szívélyes hangon mondott köszönetét a meleg fogadtatásért és üdvözlésért. Az ünnepélyes szentmisét s utána a szentbeszódet a püspök tartotta. A hívek ájtatos figyeleinmol hallgatták a nagyhatású hitszónoklatot, a melyben a főpásztor a Szentlélek hét ajándékának csodálatos hatásáról beszólt. Fejtegette, hogy a hitszílárdság az az erősség, a mely győzedelmesen tud küzdeni a modern áramlatok destruktiv irányával s csupán a természetfeletti élet hatalmas és mindent legyőző erejével emeli fel az embert arra a magaslatra, honnan csak az ég felé tekinthet Ez emeli és erősiti az ember lelkének Isten iránt való vágyát, ez teszi és gazdagítja a lélek természetfeletti kincseit a Szent Lélek által. A szentbeszéd után 1073 bórmálandó- nak osztotta ki a bérmálás szentségét a püspök Az isteni tiszteletben részt vett a kerületi papság: a már említetteken kivül Dózsa József kunszentmártoni plébános, Fehér Lajos körösladányi koadjutor, Zakoray József szarvasi káplán. A plébánián ezután tisztelgések voltak ; a község nevében dr Hajas József főjegyző, a hitközség nevében Péteri József hitközségi világi elnök, a a ref. egyház nevében Darabos Sándor lelkész, e kegyurak nevében pedig Lederer Rudolf föld- birtokos üdvözölték az egyházfőt, a ki a tisztelgőknél később látogatást tett. Endrődön. A püspök folyó hó 21-ón fejezte be bórmá- lási körútját az endrődi esperesi kerületben. A kerület legnagyobb katholikus községében, Endrődön bérmált utoljára a főpásztor, ahova Brém Lőrinc titkára kíséretében 20-án délután érkezett. A kerület összes községei szinte versenyeztek abban, hogyan adianak legszebben kifejezést a szeretett főpásztor iránti hódolatteljes tiszteletnek, de legimpozánsabbnak az endrődi fogadtatás volt mondható, ahol a 14 ezer katholikus lelket számláló község apraja-nagyja üdvözölte lelkesedéssel a Bókésszentandrásról érkező főpásztort. A püspököt a határon dr. Konkoly Tihamér főszolgabíró, a plébánián pedig Szirmay L. Árpád és Dunay Alajos címzetes kanonokok, Zelinka János esperes-plébános, Bedák Mátyás,
