Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-26 / 21. szám

4 Békés 1912. május 26 Páljfy Béla, Szabó Sándor és Csernay Géza plóbá- no ok, Fehér Lajos, Zakoray József, Csernus Mi­hály Fontos János, Tóth Kálmáo segédlelkószek fogadták. A plébániáról a zsufolásid megtelt templomba vonult a püspök, ahol a 30 tagból álló vegyeskar hatásos „Ccce sacerdos magnus“- szal togadta. Másnap fél 7 órakor vette kezdetét a bérmálás. A püspök előbb csendes misét és prédikációt tartott, majd 1775 hívőnek szolgál­tatta ki a bérmálás szentségét. Déli 1 órakor Zelinka János esperes-plébános a püspök tiszte­letére diszebédet adott. Ebéd alatt az endrődi dalárda köszöntötte precizitással előadott üdvöz­lővel a főpásztort. Fél 4 órakor az endrődiek hosszú kocsisora kíséretében Gyomára utazott a főpásztor, ahol megtekintette a gyönyörű tem­plomot és „canonica visitatio“t tartott. Az 5 órai vonattal inoult Gyoméról székhelyére vissza. 3388—1912. szám. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1912. évre elő­irt lll-acl osztályú kereseti adó-kivetési lajstrom a m. kir. pénzügy igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-c. Í8. §-a értelmé­ben május hó 25-től junius hó 1-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstrom­ban toglalt adónemmel már a múlt év­ben meg voltak róva, a lajstrom köz­szemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. í Gyula, 1912. május hó 23-án. Szikes 297 1 — 1 adóügyi tanácsnok. Tanügy. Érettségi vizsgálatok A gyulai főgimnázium­ban a folyó tanév végén megtartandó szóbeli érett­ségi vizsgálatok vezetésére a tanügyi kormány mint műit számunkban említettük, Dr. Tóth György kecs keméti kegyesreudi főgimnáziumi igazgatót küldte ki. A kecskeméti főgimnáziumban azonban most folynak a múlt évi földrengés által okozott károk javítási munkálatai, s minthogy azok nevezett igaz­gatónak jelenlétét okvetlenül megkívánják, ennél­fogva a nyert megbízatásról lemondott. A vallás és közoktatásügyi minszter újabban Cseh Lajos nagy- károlyi kegyesrendi főgimnáziumi igazgatót küldötte ki helyettes elnökül a főgimnáziumunkban ezidén tartandó szóbeli érettségi vizsgálatok vezetésére. A vizsgáló bizottság elnöke a szóbeliek idejéül junius hó 3. és 4. napját tűzte ki. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter kinevezte Varga Béláué Dús Mária oki. óvónőt a köröstarcsai újonnan szervezett állami óvodához. Női kereskedelmi szaktanfolyam Gyulán. Gyula r. t. város által fenntartott Női kereskedelmi Szak­tanfolyam felügyelő-bizottsága és az intézett igazga­tósága az iskolai év befejezésének közeledtekor köte­lességét igyekszik teljesíteni azáltal, hogy a tan- folyamot sikeresen végzett és arra érdemes növen­dékeinek tisztességes, kenyérkereső állásba jutását elősegítse. Evégből nevezett felügyelő-bizottság és igazgatóság ezúton is azon kéréssel fordul mind­azokhoz. akik esetleg hivatalukban, irodájukban, üzleti vállalatukban stb megüresedésben levő könyvelőnői, pénztárnoknői, levelezőnői, gépirónői és más hasonló állásokra női alkalmazottakat keresnek, ilyenek ajánlása véget forduljanak a női kereskedelmi szaktanfolyam igazgatóságához. Ezen az utón tart­hatja egyszersmint az igazgatóság legjobban szem előtt a női alkalmazottakat keresőknek érdekeit is, midőn a kijelölt állásra csak a munkaerőnek leg­jobban megfelelő munkaerőt ajánlja, bár természe­tesen minden felelősség vállalása nélkül. Tájékoz­tatásul megjegyzendő, hogy az előirt előképzetséggel legalább 4 polgári oszt. rendelkező felvett növen­dékek ezen egyéves tanfolyamon a következő tan­tárgyakat intenzive tanulták : magyar és német levele zés, irodai munkálatok, egyszerű és kettős könyvvitel, kereskedelmi földrajz és áruismeret, kereskedel mi szám­tan, gyorsírás, gépírás és szépírás Az iskolai év végén a tanfolyamot végzett növendékek a sikeres vizsgálatok letétele után, szorgalmuknak és képes­ségeiknek megfelelő, államérvényes bizonyítványokat kapnak. Mindennemű megkeresések közvetlenül Gyula város Női Kereskedelmi Szaktanfolyamának Igaz­gatósághoz intézendőb, jelezve az alkalmazandók munkakörét, esetleg díjazását és egyéb kívánságokat. Az igazgatóság kéri, hogy amennyiben lehetséges, az esetleges megkeresések még junius hó közepéig eszközöltessenek. Gyula város Női kereskedelmi Szaktanfolyamának Igazgatósága. Tanitógyülés. A vármegyei általános tanító­egyesület az évi rendes közgyűlését folyó hó 21-én tartotta Békésen a bérház dísztermében, melyen a vármegye tanítóságának nagyrésze megjelent. A gyű­lésen megjelent Mikler Sándor kir tanfelügyelő, dr. Járók Gábor békési ügyvéd és iskolai slnök, to­vábbá Márk Ferenc református lelkész, a békési főgimnázium igazgatója s tanári testületének kép­viselői. A közgyűlést megelőzőleg igazgatósági bi­zottsági értekezlet volt, melyen előkészítették a köz­gyűlés tárgysorozatát, továbbá az Eötvös-alapnál üresedésbe jött helyeket töltötték be. A két helyet Szollár Pál nagyszénási és Sass Ferenc orosházi tanító fiai nyerték el. A nagygyűlés reggel 9 óra­kor kezdődőit. Uhrin Károly egyesületi elnök aka­dályoztatva lévén a megjelenésben az elnöki tisztet Brósz János alelnök látta el, ki megnyitó beszédé­ben rámutatott a tanítók mostoha helyzetére s egy­öntetű, együttes munkára s kitartásra hívta fel a tanítókat. Az elnöki megnyitó után Mészáros Gyula főjegyző olvasta fel évi jelentését, megemlékezett az évközben elhalt kartársakról: Buthy László Né­meth Lajos, Racskó Béla, Micsinay Pál, Scbeiner Márton és Earagóné Bósán Lauráról. Felolvasta a járáskörök évi működését, különösen kiemelte, hogy a szeghalmi járáskor semmi működést sem fejt ki. Az igyesületnnk 310 tagja van. Czabán Samu nagy­szénási állami tauitó a fizetésemelésről tartott na- gyobbszabasu szabadelöadást, kiterjeszkedett a fizetés­rendi zés minden fázisára Párhuzamba hozta a 67-es törvény 300 forintos fizetési maximumát az 1907. évi 1000 koronásnak megállapított törzsfizetéssel s ezzel karöltve az élelmi, ruházkodási, általában a kereskedelmi, gazdasági és ipari cikkek óriási emel­kedésével. Kérte a tanítóságot, hogy a Budapesten tartandó YII-ik egyetemes gyűlésen mindenki je­lenjen meg, követeljék a méltányos fizetésrendezest, a fizetési osztályokba való besoroztatást a IX , X. XI. fokozatokba megharmadolva a már törvényesen járó korpótlékok élvezetbe hozása mellett, hogy igy a tanitók feljussanak a VIII. és VII, fizetési osztá­lyoknak megfelelő fokozatába is. Az igazgatóknak méltányosabb díjazását olyképen, hogy az a végzett és felelősségteljes munkájukkal arányban álljon. Az előadást a kö-gyűlés lelkesen üdvözölte. Sefhédiné Jekkel Mária az óvónők fizetésrendezéséről érteke­zett. Végül a péuztárnok jelentését tudomásul vet­ték, egyben kimondták a tagdíjaknak két koronáról 3 koronára való felemetését. Délben a Polgári kör nagytermében közebéd volt, melyen mintegy százan vettek részt. Iparoktatásügy. Az »Iparos tanonciskolái Ta­nitók Országos Egyesületének Békésmegyei Köre« f. hó 20-án tartotta meg Békésen évi rendes köz­gyűlését. Az első tárgya : az időközben megüresedett elnöki szék betöltése és a tisztikar újjászervezése volt. Koncsek Gy. József ügyvivő alelnök a kör eddigi működéséről beszámolva az újjá alkulásra hivja fel a megjelent tagokat. Elnöknek egyhangúlag Pál Ernő orosházi ipariskolai igazgatót választották meg, aki a bizalmat megköszönve, megnyitójában meggyőzően mutat rá mindazon függő nagy kérdé­sekre, melyeknek megvalósitása biztosítja az ipar­oktatás felvirágozását. A »Kör« tagjait kitartó mun­kásságra hivja fel s egyben az iparoktatás nagy érdekeiből kifolyólag kivánja, hogy a közös mun­kában forrjon össze, mert az összeforrás ereje rejti magában a sikert. A Kör alelnöknek Koncsek Gy. József gyomai ipariskolai igazgatót, jegyzőnek Török Istvánt pénztárnoknak Szalai Kálmán orosházi ipar­iskolai tanítókat választotta meg. A megejtett válasz­tás után, teljes összhangban tárgyalta le a Kör az időközben felmerült folyó ügyeit s egyben az elnök­séget megbízta, hogy a jövő gyűlés helyét, idejét és tárgysorozatot készítse el s előadókról gondos­kodjék. 3HE Ire ír. Pünköst. Krisztus feltámadásától és menybe­menetelétől számítva az 50-ik napom pünkösdkor a Szentlélek eljövetelének emlékét ünnepli a keresz­tyén világ. Ez az ünnep tehát egy olyan jelenség emlékének van szentelve, mely hivatva volt az em­bert a lelki élet egy magasabb lépcsőjére emelni. A szentlélek az Istennek alkotó része s midőn az velünk közöltetett, az Istenhez jutottunk közelebb. Milyen csodálatos, hogy ezt mint milliók hitét is­merjük és azok a milliók mégis mintha semmit sem tudnának, semmit sem éreznének abból, hogy ők emberek, akiket a szentlélek az Istenséghez fűzött hozzá Életűk nem az emberekéhez, de inkább a primitiv lények özztönszeriiségéhez hasonlít, mert mi lényeges különbség van az állatok küzdelme kö­zött, melyek a koncért marakodnak és az emberek küzdelme között, akik a táplálékon kívül még az élet kényelmeiért, előnyeiért és a hátaimért is, de épp oly durván, kíméletlenül törnek egymás ellen, mint Afrika őserdőinek vadjai? Az embernek a tu­dás, a műveltség, az érzések harmóniájának és ne­mességének minél tökéletesebb eléréséért kellene küzdenie. Mert hiszen csak ez ad boldogságot. E helyett a hatalomért és a hatalommal elérhető külső előnyökért küzdenek és mérhetetlen, irgalmatlan önzésükben csak a röghöz kötött testi élet értékte­len élvezeteiért fojtogatják egymást. S'.egény kicsiny nemzetünkön is ez a rettentő betegség rágódik. Most — a szentlélek eljövetelére szentelt ünnep gunyjára — a szeretet diadalmas uralkodása helyett öldöklés folyik az utcákon, a rombolás gyújtogatás orgiáinak lármája tölti be a levegőt. Egy uj rend forradilma ez talán? Elnyomott, zsarnokság alatt nyögő, nyomorral küzdő emberek élet-halál-harca az talán? Nem! A felhalmozódott emberi félmüvelt- ség lázadozása! Szabaddá lett az ember, de lelkiis­meretét nem nevelte ho/.zá ebhez a szabadsághoz. Jogokat kapott az ember, a nélkül, hogy a köteles­séget megismerni tanulta volna. Az emberi egyenlő­ség gondolatának kétélű fegyverét adtuk a gyei- mek k zébe s az most ezzel a fegyverrel mindent összekaszabolni és lerombolni akar, amit a lelkileg egész emberek teremtettek boldogulásunk számára. Mikor értjük már meg vallási ünnepeink igazi .je­lentését: hogy első sorban lelkünket műveljük s mikor lelkiekben, erkölcseinkben erősek leszünk és éhben legalább megközelitően egyenlők, csak akkor mondhatjuk el: mindnyájan egyformán emberek vagyunk ? ! A gyulai római katholikus hitközség újonnan választott egyháztanácsa pünkösd hétfőn délután 4 órakor a belvárosi leányiskolában gyűlést tart, melynek tárgya az iskolaszéki és gazdasági szakosz­tályok megvalósitása és az egyháztanács egész tiszti­karának három évre való uj választása. Hivatalvizsgálat. Végh Mihály dr. miniszteri ! tanác-os, számvevőségi igazgató kedd óta Gyulán tartózkodik, hol is Mintzér József pénzügyminiszteri számtanácsos segédkezése mellett, a péuzügyigazga- tóság mellé rendelt számvevőségnél rendes évi bi- vatalvizsgálatot tart. Újítások a csendőrségnél. A m. kir. csendőr­ségnél a király jóváhagyása mellett május hó 1-től az alábbi újítások léptek életbe — Tisztek s a le­génység zubbonyairól az arany, illetve a buzérvörös zsinorzat lekerül. A legénység — a járásőrmeste- rektől lefelé — a jövőben fekete tiszti sapkát kap sárga selyem zsinórral és — miként a koronaőr­ségnél — buzérvörös szegélyezéssel. Az összes vizs­gázott altisztek őrmesteri rangot nyernek, a csend­őrök mindegyike pedig őrsvezetői (szakaszvezetői) jelet, kivéve a csapatoktól vagy azok tartalékából átvett próbaszolgálatot teljesítőket, kik a csap ltok­nál viselt rendfokozatukat próbaszolgálatuk ideje alatt megtartják. A valóságos őrmestereknek a gal­lérjukon kettős sárga selyem őrmesteri szalag lesz s szolgálaton kivül hosszú tiszti kardot viselnek. — Az önálló altiszti parancsnokok gallérján ennek je­léül a rendfokozati jelvény mögött egy lapos sárga fémgomb lesz varrva. — Folyó év julius hó i-vel a csendőrtiszti létszámot 1 ezredes, 1 alezredes, 1 őrnagy, 16 százados, 6 főhadnagy és 3 hadnaggyal szaporították, a legénység létszámát pedig — te­kintettel arra, hogy fenti nappal az idegen államok

Next

/
Thumbnails
Contents