Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-12 / 19. szám
4 Békés id 12. míjus 12. át Bakonyszegre Brém Lőrinc titkárával együtt, honnan automobiljával tért haza székhelyére. A bérmálás alkalmával elkísérték és tisztelegtek a püspöknél Dunay Alajos tb. kanonok, Páljfy Béla gyomai, Gáspár István mezőberényi, Szabó bándor szeghalmi plébánosok. Csernai Géza. Fehér Lajos és Csernus István lelkészek. A fur'ai bérmáláson ott voltak Gróh Ferenc prépost, Pák Emil mezőpeterdi, Nyáry Ignác furtai és Varjú Lajos berettyóújfalui plébánosok — Május L7-én Póstelekre utazik a püspök kíséretével, május 18-án Kondoroson bérmál, 19-én átutazik Szarvasra, ahol Bolza Géza grófnál száll meg. Május 20-án Békésszentandráson, 21-én Endrédén lesz a bérmálás s innét a püspök hazautazik Nagyváradra. Békésmegyeiek Khuen Héderváry gróf bucsu- ünnepélyén Az országos nemzeti munkapárt, mint az a fővárosi lapok terjedelmes tudósításaiban olvasható volt, a hazai krónikában páratlanul álló ovációval illették és vettek búcsút a miniszterelnöki tiszttől visszalépett Khuen Héderváry Károly gróftól A búcsú ünnepélyen a békésmegyei nemzeti munkapárt is képviselte magát és pedig Kéry Gyula főispán, dr. Márki János dr Ladies László, Beliczey Géza, dr. báró Drechsel Gyula, Léderer Rudolf, Szabó János, dr. Mázor Elemér, dr Fuchs Béla s Reck Gézával. A bihariakon kívül a békésmegyei nemzeti munkapárti küldöttség, amelyhez Lukács György Gyula városa országgyűlési képviselője is csatlakozott., a klubban külön is tisztelgett a volt miniszterelnök előtt, akit Kéry Gyula főispán rövid klasszikus beszédben üdvözölt és biztosította a békésmegyeiek őszinte hódolata s odaadó szeretetéről. Khuen Héderváry Károly grófot láthatólag nagyon kellemesen lepte s örvendeztette meg a békésmegyeiek tisztelet- teljes szeretető, melyért a legnagyobb meghatott sággal mondott forró köszönetét és melegen szorított kezet az összes tisztelgőkkel. Gyula városa, mint honvédezred állomáshely. Pár héttel ezelőtt az aradi és ezek nyomán a megyei s közel vidéki sajtóban mint befejezett tényt kolpoi\álták, hogy a második honvéd gyalogezred állomását Gyuláról Aradra helyezik át és hogy Gyulán csupán egy zászlóalj maradna. Részünkről nem vettünk tudomást, illetőleg nem foglalkoztunk eme hírrel, amelyet első pillanattól kezdve hihetetlennek tartottunk. Meg voltunk és mJg is vagyunk győződve róla, hogy Gyula, mely az országban első volt az összes városok között abban, hogy a honvédségnek saját költségén honvédlaktanyát épített és négy évtized óta minden anyagi áldozatot meghozott a honvédségi állomás kívánt fejlesztése érdekében, épp eme áldozatkészségénél fogva teljes erkölcsi jogosultságot szerzett reá, hogy az ezred székhelyének örök időkre megmaradjon, sőt a hon- védhuszárság elvitele alkalmával az akkori honvédelmi miniszter, Fejérváry Géza báró hivatalos ügyiratban és egy tisztelgő városi küldöttség előtt élőszóval is, minden kétséget kizáró határozott Ígéretet tŐD, bogy a véderőreform után Gyula városában egy uj zászlóalj ide vezénylésével az egész második honvédezred ki fog egészittetni. Ezt az Ígéretet a Fejérváry után- következő miniszterek is megerősítették. Hogy az aradi lapok közleményéről most mégis tudomást veszünk, ezt azért cselekesszük, mert ama kellemes helyzetben vagyunk, hogy az előttünk — ismételjük — már kezdetttől fogva hihetetlen híradást a legkategorikusabban mjgc ifolhat- juk. Azaz nem is mi cífoljuk meg, hanem megcáfolta maga Hazay Samu honvédelmi miniszter a Nemzeti Munkapárt klubjában Kéry Gyula főispáu és Lukács György városunk országgyűlési képviselője együttes jelenlétében, amidőn a leghatározottabb formában kijelentette, hogy a honvédezred székhely Gyuláról való elvitelének szándéka, annál inkább elvitele valótlanság, amiről egyáltalában nem is volt és nincs is szó. Bár ismételjük, részünkről egy pillanatig sem hittünk Gyula városának, mint honvédségi állomásnak lefokozási lehetőségében, Hazai Samu honvédelmi miniszternek eme határozott nyilatkozatát. amely bizonyára közönségünknél megnyugvást fog kelteni, örömmel vesszük tudomásul. A vármegye állandó választmánya május ö-án délután 3 órakor tartotta meg Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt első ülését. Az ülésen a vármegye múlt évi háztartási és pótadó pénztári számadása tárgyaltatott. A háztartási pénztár maradványa ■5175 kor 32 fillér, mig a pótadó pénztáré 5195 kor. 94 fillér. Az előbbi maradvány terhére a törvény- hatóság már több rendbeli jutalmat és kiadást szavazván meg, a tényleges maradvány 3S81 kor. Ez az összeg a hozott határozat szerint a vármegye házi tartalékalapjába utaltatnék, amely erre a cse kély összegre is rendkívül mód reá szorul. A pót adó pénztár maradványából a májusi közgyűlésen előreláthatólag lesznek megszavazások, úgy hogy ez a maradvány is nagyon meg fog csökkeni. Az állandó választmánynak fenti tárgyban hozott határozata a közgyűlés előtt 15 napig közszemlére lesz kitéve, hogy arra nézve az esetleges észrevételek megtehetők legyenek. Az ülésen a 23-án tartandó rendes közgyűlés tárgyai közül a kisebb fontosságú ügyek — mintegy 60 darab — szintén előkészíttettek a közgyűlésre. A közgyűlés többi tárgyai, a május 22-én tartandó második állandó választmányi ülésen fognak előkészíttetni. A vármegye folyó évi háztartási költségvetését a belügyminiszter felülvizsgálván, azt leküldte a vármegyének. A költségvetési kiadások főösszege 354160 kor., vagyis 84L0 koronával több mint az előző é\ben. Erre ad a belügyminiszter 327,309 kor. állami jivadalmat, a vármegye pedig 1% os pótadóban csupáu 14901 koronát, amit minden évben nagy kínnal lehet megszavaztatni a vármegye közönségével. Ebből látható, hogy a vármegye mily végtelenül csekély összeggel járul a vármegyei köz igazgatás költségeihez. Uj tétel a folyó évi költségvetésben a negyedik aljegyzői állás költsége, felemelte a miniszter a főszolgabirák fűtési áta ányára felvett összeget, távbeszélő előfizetésére felvett ösz- szeget 722 koronával. Ezzel szemben törölte a költségvetésből a vármegyei szabályrendeletek kinyoma- tására felvett 2500 koronát, a gyomai főszolgabírói lak 623 korona bútorozási költségét, lecsípett a nyomtatvány szükségletből 600, mig a központi fűtési szükségletből 810 koronát Nem engedélyezte végül a miniszter egy uj Írógépre szükséges 760 koronát sem. A vármegyei közkórházi bizottság május 9 én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt illést tartott. Dr. Berkes SándoF kórházi igazgató jelentése szerint a f. évi első négy hónapban — a múlt évről vissza- maradottakat is beleszámítva — 3295 beteget ápoltak, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 454-el többet. Az ápolási napok 18188-al tettek ki többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Előterjesztést telt az igazgató az iránt, hogy a kórház folyton szaporodó műszaki ügyeinek ellátásával János József áll. építészeti hivatali mérnök bízassák meg, aki ezen teendőiért bizonyos fix összegben részesit- tessék. A bizottság elvben hozzájárult az előterjesztéshez, a végleges megállapodás létrehozása céljából szükséges tárgyalással az igazgató és az alispán bízattak meg. Tenkés Bálintné orosházi lakos a köz- kórházra egy 6000 korona értékű ingatlant hagyott azzal a kikötéssel, hogy férje — aki ezidőszerint csak 32 éves — holtig haszonélvezze azt A bizottság azt határozta, hogy a haszonélvezővel ezen jog megváltása céljából tárgyalások tétessenek folyamatba, esetleg az ingatlannak önkéntes árverésen leendő értékesítése iránt tétessék intézkedés. A kórház vízhiány szükségletét a varos által a nagy magyar városon létesítendő ártézi kút felesleges vizének felhasználásával szándékozik a bizottság megoldani. Ebből a célból a várossal tárgyalások fognak történni. A kórház múlt évi zárszámadása 634000 korona bevétel mellett csupán 2546 kor. felesleget tüntet fel. Ebből a kórházi alkalmazottak lakbér többletére 540 korona fordittatnék, mig a többi a kórházi házi telefon költségeinek fedezésére szolgálna A kórház jövő évi faszükségletének biztosítása tekintetében a Braun és Czinczár gyulai cég ajánlata fogadtatott el, amely cég a szükséges fát waggononként 185 koronával, a tavalyi 165 koronával szállítja. A 30—40 vaggon lupényi kőszén szállításával 310 korona vaggouonkénti ár mellett az általános hitelbank, mig 15—20 vaggon légszeszgyári kőszén szállításával vaggononként 439 korona vállalati ár mellett Schveiger Miksa szegedi cég bízatott meg. A kőszén ára a tavalyi árakhoz képest szintén tetemes emelkedést tüntet fel. Tárgyalás alá került ezután a kórház jövő évi költségvetése. A költségvetés szerint a bevétel 43175 kor., a kiadás pedig 760763 kor. A hiány fedezése céljából az eddigi napi ápolási dij 20, mond busz fillérrel emelkedik, vagyis 2 kor. 12 fillér helyett két korona 32 fillér lesz jövőben, ha a miniszter is helybenhagyja. Ezen tetemes emelkedés magyarázatát abban leli, hogy a szükséglet a tavalyihoz képest 81534 koronával emelkedett. Emelkedés a következő tételeknél mutatkozik: A személyzeti kiadásoknál a több szükséglet 5853 kor., az ápoló és szolga, cselédszemélyzet bérénél fizetésjavitás és lakbér címén 12246 kor. felszereléseknél 8000 vízfogyasztásnál 4000. A szegény betegek temetésénél a stola-dij eddig két kor. volt, most az összes hitfelekezetvk — a zsidó kivételével — folyamodtak, bogy az általános drágaságra, a munkatöbbletre és a temető távolságara tekintettel a stola -dijak 5 koronára emeltessenek fel. Ezen a címen is a költségvetés több mint 1000 koronával emelkedik. Megemlítjük, hogy a kórház kölcsöntartozása 1 500,000 koro iá volt eredetileg, amelyre évenként kerek számban 80,u00 korona kamat és tőketörlesztési részlet esik és illetőleg ennyi van a költségvetésben felvéve. Ezen tartozásból 100,000 korona van letörlesztve. Az ülés végén az alispán még a kórházi építkezésekről és a leszámolás eredményéről számolt be a bizottságnak és azzal az ülés véget ért A községi orvosok részére gyógykezelési fuvar és távolsági dijakról alkotott vármegj'ei szabályrendeletet a belügyminiszter csekély módosi ássál nagy sokára jóváhagyta, elutasítván az összes elit ne beadott felebbezéseket. A most jóváhagyott szabálv- rend-let szerint a községi orvosok rendelő órákat tartoznak tartani reggel és délután egy-egy órát. Meg vau állapítva a szabályrendeletben a nyári és téli időszak, valamint a nyári és téli időszakban a nappali és éjjeli idő. A rendelő óra alatt-jelentkező betegek — még ha az idő el is telt — gyógykezelésben réízesitendök A szegények gyógykezelése és bárminemű orvosi ellátása ingyenes. Pontosan körül van írva, kik tekinthetők szegény betegeknek. A fizetőképes betegekkel szemben a rendelési dij nappal 80 fillér, látogatási dij 1 korona; éjjel ezen dijak kétszerese fizetendő. A hét éven alóli gyermekek gyógykezeléséért a megállapított dijak fele jár. A községekhez tartozó és két kilométernél távolabb eső külsőségeken a fizetőképes betegek tartoznak a látogatási díjon felül vagy természetben kiszolgáltatott fuvart adni, vagy pedig fuvar és távolsági dijat fizetni és pedig kilométerenként 20—20 fillért az oda és visszautazásnál. Ezen dijak a 7 éven alóli betegek látogatásánál is teljes összegében fizetendők. Meg van mondva, hogy a községek a hivatalos teendőik ellátásánál, a fuvardíjat az oivosokkal szemben megválthatják, ellenkező esetben természetben tartoznak az orvos részére fuvart adni, vagy pedig a s-abályrendeletileg migállapitott összeget fizetni. A fa vardíj-váltság összege a szabályrendeletben szintén fix összegben meg van állapítva. A halott- kémlésért — ha a községgel egyezsége nincsen — a községi orvosnak a belterületen 1, a külterületen a fuvar és távolsági díjon felül két koroná jár a községi orvosok részére. Sebészeti műtétekért, az 1900. évi belügyminiszteri r.-ndeletben megállapított minimális díjtételeknek fele jár. Még felemlítjük a belügyminiszternek a következő rendelkezését is. Mező- berény községe "a községi orvosaival olyan egyezséget kötött, hogy tetemesen felemeli nevezetteknek fuvardíját, ezzel szemben kötelezik magukat az orvosok, hogy a betegektől nem a jelen szabályrendeletben megállapított felemelt, hanem a régi dijakat szedik. Ezen egyezséget a törvényhatóság többsége jóváhagyta, azonban a mezőberényi nem községi orvosok, továbbá a vármegyei főorvos s a főügyész felebbezés- sel éltek ezen törvényhatósági határozat ellen. A belügyminiszter tényleg meg is semmisítette a kérdéses egyezséget, azzal az indokolással, hogy ilyen természetű megegyezésre a törvény jogalapot nem nyújt. Az uj szabályrendelet hatálya Gyula városára nem terjed ki. A vármegyei árvaszék az árvaügyek múlt évi állapotáról szóló jelentését a törvényhatósághoz megtevén, annak értelmében múlt évben feldolgozandó volt az árvaszéknél 24556 ügydarab, amely
