Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-12 / 19. szám
1912. május 12. IS é k é s :s Társulati közgyűlés. (Május 6.) Az alsófehér-körósi ármentesitő társulat folyó hó 6-án tartotta rendkívüli közgyűlését gróf Széchenyi Antal társulati elnök elnöklete alatt, amelyen részt- vettek Novák Árpád társulati alelnök, Ádám Gusztáv, Haan Béla, dr. Jantsovits Emil, Korossy László, dr Lovich Ödön, Ondrus Cyrill, Szegedi Kálmán vál. tagok, Aszalay Gyula, Biró Pál, Csőke István, Fábián János, Kcnsitzky János, Kovács Gergely, Morvay Mihály és Múzsái István társulati tagok; továbbá Szarvassy Arzén kir műszaki tanácsos, miniszteri megbízott helyett Bodoki Kálmán kir. főmérnök, Künzl Ernő igazgató-főmérnök és Kilényi Kálmán szakaszmérnök. Múlt számunkban referáltunk a megelőző választmányi ülés eredményéről, s már akkor kiemeltük a közgyűlésnek is rendkívüli nagy fontosságát. Hát nagyjelentőségű volt a közgyűlés tárgya, lefolyása, eredménye is, de nem csekély mértékben — s különösen reánk gyulaiakra — azon mellékkörülmények, melyek nem tartoznak szorosan a tárgy keretébe, de a tiszta látású figyelőre igen hasznos tapasztalatoknak lehetnek forrásai. Reá akarunk kissé világítani ezen mellékkörülményekre, hogy hasznunkra fordíthassuk a. tapasztaltakat A társulat pénzkészletei az utóbbi időben teljesén kimerültek. Ezt tudta mindenki, tudta a vezetőség is, mert hiszen az ő utalványai alapján lettek kifizetve és elköltve a készletek, de nem akarta a társulat vagyoni helyzete rekonstruálásának kérdését idő előtt nap;rendre venni, addig, mig meg nem találta a rekonstruálás műveletének reális, biztos módját is Elérkezvén ezen idő, a múlt év augusztus hóban tartott közgyűlésen oly értelmű határozatot provokált a társulat vezetősége, hogy készítse el a társulat tisztikara mindazon munkálatok részletes terveit és költségvetéseit, melyeket a társulatnak még ki kell építenie, hogy árvédelmi és belvizmen- tesitési berendezései összefüggő, befejezett, teljes egészet alkossanak; egyben készítsen a társulat tisztikara részletes kimutatást arról, milyen célokra fordntatott azon 800,000 koronás kölcsön, melyet a társulat összes belvizrendezési munkálatainak kivitele céljából vett fel, s amely elfogyott úgy, hogy a belvizmunkálatok tetemes része még ma is kiépítésre vár Ezen utóbbi munkálat, t. i. a 800 000 koronás kölcsön miként történt felhasználásának összefoglaló kimutatása lényegileg teljesen felesleges, időt rabló munka volt, mert minden évben készített a társulat leszámolást, mely leszámolásokat mindany- szór megvitattak, átvizsgáltak, helyeseknek találtak, s a számadásokat készített tisztviselőknek a felmentvényt esetről-esetre megadták, de sőt az érdekeltségi tagoknak bármikor évközben is jogukban állott maguknak a társulat vagyoni állapota felől bárminemű felvilágosítást szerezni, indokolatlan volt tehát a munkaerőket akkor, amikor a jövő gazdálkodás alapvető és irányitó munkálatain dolgoztak, a múltnak már ismételten letárgyalt műveleteivel sok időié, haszon nélkül lekötni. Tíz elmúlt esztendő összes számadásainak, a 800.000 koronás kölcsön felvétele és időközi törlesztése minden fázisának leggondosabb, tételről- tételre haladó áttanulmányozását tette szükségessé ezen közgyűlési határozat, s konstatálnunk lehet, | hogy a társulat tisztsége nagy és szép munkát, végzett, amidőn a legnagyobb körültekintéssel, a | legprecízebben állította össze a fenti leszámolást. Hasonló körültekintéssel és alapossággal ké- szitette el a tisztikar a hátra lévő munkálatok tér- j veit és költségvetéseit is, tudatában annak, hogy ezen munkálatok kivitele a társulat jövő gazdálko- j dásának, jövő életmódjának képezik alapját és vázát. De legnagyobb elismerés, tiszteletadás és az ártéri adóval érzékenyen megterhelt érdekeltség ré- \ széről a legnagyobb hála illeti meg a társulat vezető elnök t, aki fáradságot nem ismerő buzgalommal, módot keresett és talált arra, hogy dacára az általánosan uralkodó rossz pénzviszonyoknak, a társulat el tudja végezni összes hátralevő munkálatait az érdekeltek külön megterhelése nélkül. jövő generációra, mely szintén élvezni fogja ezen munkák gyümölcseit és áldásait Ezen elv a társulat kölcsöneinek konvertálásában jutna kifejezésre. A hátralévő összes munkálatok elvégzése — még felveendő ideiglenes kölcsön legitségével is — és ezt követőleg az összes kölcsönöknek a vezetőség által kontemplált módon leendő konvertálása semmi körülmények között sem fogja eredményezni az érdekeltség súlyosabb megterheltetését, hanem ellenkezőleg, terheinek csökkenését Azon kedvező körülmény, hogy 1913. jan. 1-től kezdődőleg a belvízrendezésre eszközölt be- j fektetések is beliquidálandók lesznek, tehát adóvisszatérítés alapjául fognak szolgálni, liquidálás Jután mintegy 55—60 ezer koronával fogja emelni I a társulat évi bevételeit. Az is bizonyos, hogy a I majd konvertálandó összes kölcsönösszeg nem lesz nagyobb a ma fennálló kölcsönök összegénél, mert a vezetőség által proponált módon leendő konvertálás alkalmával nagyobb tőke fog felszabadulni, mint amily összegű kölcsönre a társulatnak most szüksége van A tanulságos tapasztalatok egész sora meríthető azután a társulat felveendő ideiglenes kölcsö- nének és a konversiónak tárgyalásából. Az uradalmaktól eltekintve, három fő, közérdekű érdekcsoportja van a társulatnak, melyeknek érdekei azonban nem voltak s nem is lesznek mindig azonosak ; a gyulai felső, a csabai középső és a békési alsó érdekeltség. Leggyakrabban és legérzékenyebben sújtja a belvízkár a1 gyulai érdekeltséget, legkevésbbé a csabait. Ezzel szemben tény, hogy mig a csabai érdekeltséget érintő belvizrendezési munkálatai már akkor nyertek befejezést, amikor a vezetés csabai ember kezében volt, addig a gyulai és békési érdekeltséget érintő munkálatok még nagy részben hátra vannak. A békési érdekeltség belvíz munkálatai nagy részben szintén készek, de konstatálnunk kell, hogy ennek dacára a munkálatok befejezését leg- türelmetlenebbül éppen a békési érdekeltség követelte. És lássuk, hogyan nyilvánult meg az érdekelteknek, hangos szóval kielégítést követelő érdekelteknek önmaguk és egymás iránti áldozatkészsége, mely azonban lényegileg áldozattal nem is jár. A gyulai érdekeltség belátván, hogy a vezetőség propozitiói a társulat minden érdekeltjére előnyösek, nálunk ritkán tapasztalható nobilitással elfogadta a javaslatot. Maradt ugyan érdekelt, aki meggyőződve a munkálatok szükségességéről, a műveletek előnyeiről, ellene szavazott a javaslatoknak, de beigazolódott, hogy nem rosszindulat, hanem megbocsátható félreértés következtében szavazott meggyőződése ellen. A csabai érdekeltség a javaslatok ellen foglalt erős állást — meg kell azonban jegyeznünk, hogy nem egyetemlegesen — ez azonban természetes is, mert hisz ártanának az önérdek támogatás ellen ha akkor, mikor az összes érdekeltség költségére az ő csatornáik már elkészültek, most a méltányosság elvét követve, elősegítenék szintén az összes érdekeltség költségére építendő oly csatornák építését, melyeknek hasznát ők nem fogják élvezni Ez nem magasztos cselekedet ugyan, de hasznos, tehát megbocsátható Hanem hogy mivel indokolja a javaslatok elleni állásfoglalását a békési érdekeltség, az az ő külön politikájuk titka lehet Mindezen ellenkezések dacára az érdekeltség pártatlanabb része volt többségid n s a hátralevő munkával sürgősen végezni határoztak, a szükséges kölcsönt pedig megszavazták Senkit sem fog azonban meglepni, ha a határozatokat megfelebbe- zik, reméljük azonban, hogy ily nagy fontosságú kérdésben a magasabb fórumnál nem fognak érvényre jutni a megtévesztő hatású személyi beavatkozások. Miután a közgyűlés még két miniszteri rendeletet, mellyel a társulat alapszabályai és a társulati tisztviselők, altisztek és szolgák szolgálati szabályai jóváhagyását tudomásul vette, az a déli órákban véget ért. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1912. május hó 8-án. Szikes Clyö ®*8*y 9 <86 1—1 adóügyi tanácsnok. Gyula r. t. város Braun Mór ur és gyermekei tulajdonát képező Erdélyi Sándor-utcai szöllőskertet megvenni s lakóház telkeknek felosztani tervezi. Fel kéretnek mindazok, kik e telekből vásárolni óhajtanak, hogy dr. Janlsovits Emil városi tiszti főügyész ur irodájában jelentkezni szíveskedjenek, ahol a felosztási tervrajz s a vételi részletes feltételek megösmerhetők. 142 10-10 Írek. A püspök bérmautja. Gróf Széchenyi Miklós váradi püspök folyó hó 5 én kezdte meg Békésvár- megyében bérmakörutját Füzesgyarmaton. A püspököt a határon bandérium élén Csánki Jenő főszolgabíró üdvözölte, a községben pedig gróf Blankenstein Pál, ki felajánlotta lakásul kastélyát. Széchenyi püspök megköszönte az üdvözlést és elfogadta a gróf meghívását. Hétfőn reggel 8 órakor vette kezdetét itt a bérmálás szentségének kiosztása, melynek megtörténte után Kárász István plébánoshoz ment kíséretével a püspök. A plébánosnál ebéd volt. Estére ismét a grófnak volt vendége a főpásztor. Kedden a bérmálási körút harmadnapján Bucsatelepre ment a püspök. Itt volt talán a legmeghatóbb a bérmálási szertartás lefolyása. Ebben a kis fészekben még templom sincs és a hívek, akik ugyancsak szép számban jöttek össze Bucsatelepről és a tanyákról, a szabad ég alatt gyülekeztek. Itt sátor volt felállítva, melyben szent misét mondott a püspök, majd kimenvén a sátorból, a szabad ég alatt osztotta ki a bérmálás szentségét. Az összegyűlt hivek nagy ovációkban részesítették a megyéspüspököt és hálásan köszönték meg, hogy felkereste őket. Bucsatelepen ez alkalommal volt először püspök, itt kedden szolgálták ki először a bérmálás szentségét. Ebédre a megyéspüspök ismét Blankenstein grófnak volt vendége. Füzesgyarmatról Furtára ment át gróf Széchenyi Miklós. Füzesgyarmattól Furtáig gróf blankenstein Frigyes pompás négyesfogata vitte az előkelő vendéget. Zsáka határában már együtt voltak a zsákai és furtai küldöttségek lovasbadériuma, melyek a főpásztort megérkezésekor lelkes éljenzéssel fogadták. Az érkezőt Zsáka közönsége nevében Jankó Gyula gyógyszerész üdvözölte meleg szavakkal, amit igen szívélyesen köszönt meg a püspök. Zsákáról Furtára vonult át a menet. Fúrta határában a köMéltánytalanul érte a vezetőséget a támadás, hogy félre akarja vezetni az érdekeltséget annak hangsúlyozása által, miszerint az érdekeltség külön megterhelése nélkül fogja elvégeztetni a hátralevő munkálatokat. A társulat vezetősége is teljes tudatában van annak, hogy ha a társulat bármily munkálatot végeztet, annak költségeit valakinek, valamikor viselni kell. De éppen abban nyilvánul meg a vezetőségnek az érdekeltség iránti jóindulata, hogy amily mértékben igyekszik a jelen érdekeltség igényeit kielégíteni, épp oly mértékben igyekszik megterhel- tetéset csökkenteni azáltal, hogy a most elvégzendő munkálatok költségeinek nagy részét áthárítja azon 3139—1912. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1912. évre előirt házadó kivetési lajstrom a m. kir. pénz- ügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-c. 16. §-a értelmében 1912. május hó 9-től május hó 17-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. zönség nevéban Csermák Béla református lelkész tartott üdvözlő beszédet, melyet melegen köszönt meg a püspök. Furtán a püspök érkezésére összejött a környék intelligenciája is, mely mindenképen tanu- jelét adta a főpásztor iránti tiszteletének. A megérkezés után a megyéspüspök a templomba ment, ahol már várták a bérmálandók. A bérmálásra úgy Für- tárói, mint Zsákáról igen sokan jelentkeztek. A püspök száznál több gyermeknek és felnőttnek osztotta ki a bérmálás szentségét. Bérmálás után diszebéd volt Gr óh Ferenc prépost kastélyában. Délután a püspök gróf Almásy Imre négyesfogatán hajtatott
