Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-12 / 19. szám

1912. május 12. IS é k é s :s Társulati közgyűlés. (Május 6.) Az alsófehér-körósi ármentesitő társulat folyó hó 6-án tartotta rendkívüli közgyűlését gróf Széchenyi Antal társulati elnök elnöklete alatt, amelyen részt- vettek Novák Árpád társulati alelnök, Ádám Gusz­táv, Haan Béla, dr. Jantsovits Emil, Korossy László, dr Lovich Ödön, Ondrus Cyrill, Szegedi Kálmán vál. tagok, Aszalay Gyula, Biró Pál, Csőke István, Fábián János, Kcnsitzky János, Kovács Gergely, Morvay Mihály és Múzsái István társulati tagok; továbbá Szarvassy Arzén kir műszaki tanácsos, miniszteri megbízott helyett Bodoki Kálmán kir. főmérnök, Künzl Ernő igazgató-főmérnök és Kilényi Kálmán szakaszmérnök. Múlt számunkban referáltunk a megelőző vá­lasztmányi ülés eredményéről, s már akkor kiemel­tük a közgyűlésnek is rendkívüli nagy fontosságát. Hát nagyjelentőségű volt a közgyűlés tárgya, lefolyása, eredménye is, de nem csekély mérték­ben — s különösen reánk gyulaiakra — azon mel­lékkörülmények, melyek nem tartoznak szorosan a tárgy keretébe, de a tiszta látású figyelőre igen hasznos tapasztalatoknak lehetnek forrásai. Reá akarunk kissé világítani ezen mellékkö­rülményekre, hogy hasznunkra fordíthassuk a. ta­pasztaltakat A társulat pénzkészletei az utóbbi időben tel­jesén kimerültek. Ezt tudta mindenki, tudta a ve­zetőség is, mert hiszen az ő utalványai alapján lettek kifizetve és elköltve a készletek, de nem akarta a társulat vagyoni helyzete rekonstruálásá­nak kérdését idő előtt nap;rendre venni, addig, mig meg nem találta a rekonstruálás műveletének reá­lis, biztos módját is Elérkezvén ezen idő, a múlt év augusztus hóban tartott közgyűlésen oly értelmű határozatot provokált a társulat vezetősége, hogy készítse el a társulat tisztikara mindazon munkálatok részletes terveit és költségvetéseit, melyeket a társulatnak még ki kell építenie, hogy árvédelmi és belvizmen- tesitési berendezései összefüggő, befejezett, teljes egészet alkossanak; egyben készítsen a társulat tisztikara részletes kimutatást arról, milyen célokra fordntatott azon 800,000 koronás kölcsön, melyet a társulat összes belvizrendezési munkálatainak kivitele céljából vett fel, s amely elfogyott úgy, hogy a belvizmunkálatok tetemes része még ma is kiépítésre vár Ezen utóbbi munkálat, t. i. a 800 000 koronás kölcsön miként történt felhasználásának összefog­laló kimutatása lényegileg teljesen felesleges, időt rabló munka volt, mert minden évben készített a társulat leszámolást, mely leszámolásokat mindany- szór megvitattak, átvizsgáltak, helyeseknek találtak, s a számadásokat készített tisztviselőknek a fel­mentvényt esetről-esetre megadták, de sőt az ér­dekeltségi tagoknak bármikor évközben is jogukban állott maguknak a társulat vagyoni állapota felől bárminemű felvilágosítást szerezni, indokolatlan volt tehát a munkaerőket akkor, amikor a jövő gazdál­kodás alapvető és irányitó munkálatain dolgoztak, a múltnak már ismételten letárgyalt műveleteivel sok időié, haszon nélkül lekötni. Tíz elmúlt esztendő összes számadásainak, a 800.000 koronás kölcsön felvétele és időközi tör­lesztése minden fázisának leggondosabb, tételről- tételre haladó áttanulmányozását tette szükségessé ezen közgyűlési határozat, s konstatálnunk lehet, | hogy a társulat tisztsége nagy és szép munkát, végzett, amidőn a legnagyobb körültekintéssel, a | legprecízebben állította össze a fenti leszámolást. Hasonló körültekintéssel és alapossággal ké- szitette el a tisztikar a hátra lévő munkálatok tér- j veit és költségvetéseit is, tudatában annak, hogy ezen munkálatok kivitele a társulat jövő gazdálko- j dásának, jövő életmódjának képezik alapját és vázát. De legnagyobb elismerés, tiszteletadás és az ártéri adóval érzékenyen megterhelt érdekeltség ré- \ széről a legnagyobb hála illeti meg a társulat ve­zető elnök t, aki fáradságot nem ismerő buzgalom­mal, módot keresett és talált arra, hogy dacára az általánosan uralkodó rossz pénzviszonyoknak, a társulat el tudja végezni összes hátralevő munkála­tait az érdekeltek külön megterhelése nélkül. jövő generációra, mely szintén élvezni fogja ezen munkák gyümölcseit és áldásait Ezen elv a tár­sulat kölcsöneinek konvertálásában jutna kifeje­zésre. A hátralévő összes munkálatok elvégzése — még felveendő ideiglenes kölcsön legitségével is — és ezt követőleg az összes kölcsönöknek a vezető­ség által kontemplált módon leendő konvertálása semmi körülmények között sem fogja eredmé­nyezni az érdekeltség súlyosabb megterheltetését, hanem ellenkezőleg, terheinek csökkenését Azon kedvező körülmény, hogy 1913. jan. 1-től kezdődőleg a belvízrendezésre eszközölt be- j fektetések is beliquidálandók lesznek, tehát adó­visszatérítés alapjául fognak szolgálni, liquidálás Jután mintegy 55—60 ezer koronával fogja emelni I a társulat évi bevételeit. Az is bizonyos, hogy a I majd konvertálandó összes kölcsönösszeg nem lesz nagyobb a ma fennálló kölcsönök összegénél, mert a vezetőség által proponált módon leendő konver­tálás alkalmával nagyobb tőke fog felszabadulni, mint amily összegű kölcsönre a társulatnak most szüksége van A tanulságos tapasztalatok egész sora merít­hető azután a társulat felveendő ideiglenes kölcsö- nének és a konversiónak tárgyalásából. Az uradalmaktól eltekintve, három fő, köz­érdekű érdekcsoportja van a társulatnak, melyek­nek érdekei azonban nem voltak s nem is lesznek mindig azonosak ; a gyulai felső, a csabai középső és a békési alsó érdekeltség. Leggyakrabban és legérzékenyebben sújtja a belvízkár a1 gyulai érdekeltséget, legkevésbbé a csabait. Ezzel szemben tény, hogy mig a csabai ér­dekeltséget érintő belvizrendezési munkálatai már akkor nyertek befejezést, amikor a vezetés csabai ember kezében volt, addig a gyulai és békési ér­dekeltséget érintő munkálatok még nagy részben hátra vannak. A békési érdekeltség belvíz munkálatai nagy részben szintén készek, de konstatálnunk kell, hogy ennek dacára a munkálatok befejezését leg- türelmetlenebbül éppen a békési érdekeltség kö­vetelte. És lássuk, hogyan nyilvánult meg az érde­kelteknek, hangos szóval kielégítést követelő érde­kelteknek önmaguk és egymás iránti áldozatkész­sége, mely azonban lényegileg áldozattal nem is jár. A gyulai érdekeltség belátván, hogy a veze­tőség propozitiói a társulat minden érdekeltjére előnyösek, nálunk ritkán tapasztalható nobilitással elfogadta a javaslatot. Maradt ugyan érdekelt, aki meggyőződve a munkálatok szükségességéről, a műveletek előnyeiről, ellene szavazott a javasla­toknak, de beigazolódott, hogy nem rosszindulat, hanem megbocsátható félreértés következtében sza­vazott meggyőződése ellen. A csabai érdekeltség a javaslatok ellen foglalt erős állást — meg kell azonban jegyeznünk, hogy nem egyetemlegesen — ez azonban természetes is, mert hisz ártanának az önérdek támogatás ellen ha akkor, mikor az összes érdekeltség költségére az ő csatornáik már elkészültek, most a méltányosság elvét követve, elősegítenék szintén az összes érde­keltség költségére építendő oly csatornák építését, melyeknek hasznát ők nem fogják élvezni Ez nem magasztos cselekedet ugyan, de hasz­nos, tehát megbocsátható Hanem hogy mivel indo­kolja a javaslatok elleni állásfoglalását a békési érdekeltség, az az ő külön politikájuk titka lehet Mindezen ellenkezések dacára az érdekeltség pártatlanabb része volt többségid n s a hátralevő munkával sürgősen végezni határoztak, a szüksé­ges kölcsönt pedig megszavazták Senkit sem fog azonban meglepni, ha a határozatokat megfelebbe- zik, reméljük azonban, hogy ily nagy fontosságú kérdésben a magasabb fórumnál nem fognak ér­vényre jutni a megtévesztő hatású személyi be­avatkozások. Miután a közgyűlés még két miniszteri rende­letet, mellyel a társulat alapszabályai és a társu­lati tisztviselők, altisztek és szolgák szolgálati sza­bályai jóváhagyását tudomásul vette, az a déli órákban véget ért. Azon adózók, akik eme lajstrom­ban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom köz­szemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1912. május hó 8-án. Szikes Clyö ®*8*y 9 <86 1—1 adóügyi tanácsnok. Gyula r. t. város Braun Mór ur és gyermekei tulajdonát képező Erdélyi Sándor-utcai szöllőskertet megvenni s lakóház telkeknek felosztani tervezi. Fel kéretnek mindazok, kik e telekből vásárolni óhajtanak, hogy dr. Janlsovits Emil városi tiszti főügyész ur irodájá­ban jelentkezni szíveskedjenek, ahol a felosztási tervrajz s a vételi részletes feltételek megösmerhetők. 142 10-10 Írek. A püspök bérmautja. Gróf Széchenyi Miklós váradi püspök folyó hó 5 én kezdte meg Békésvár- megyében bérmakörutját Füzesgyarmaton. A püspö­köt a határon bandérium élén Csánki Jenő főszolga­bíró üdvözölte, a községben pedig gróf Blankenstein Pál, ki felajánlotta lakásul kastélyát. Széchenyi püspök megköszönte az üdvözlést és elfogadta a gróf meghívását. Hétfőn reggel 8 órakor vette kez­detét itt a bérmálás szentségének kiosztása, melynek megtörténte után Kárász István plébánoshoz ment kíséretével a püspök. A plébánosnál ebéd volt. Es­tére ismét a grófnak volt vendége a főpásztor. Ked­den a bérmálási körút harmadnapján Bucsatelepre ment a püspök. Itt volt talán a legmeghatóbb a bérmálási szertartás lefolyása. Ebben a kis fészek­ben még templom sincs és a hívek, akik ugyancsak szép számban jöttek össze Bucsatelepről és a ta­nyákról, a szabad ég alatt gyülekeztek. Itt sátor volt felállítva, melyben szent misét mondott a püs­pök, majd kimenvén a sátorból, a szabad ég alatt osztotta ki a bérmálás szentségét. Az összegyűlt hivek nagy ovációkban részesítették a megyéspüspököt és hálásan köszönték meg, hogy felkereste őket. Bucsatelepen ez alkalommal volt először püspök, itt kedden szolgálták ki először a bérmálás szentségét. Ebédre a megyéspüspök ismét Blankenstein grófnak volt vendége. Füzesgyarmatról Furtára ment át gróf Széchenyi Miklós. Füzesgyarmattól Furtáig gróf blankenstein Frigyes pompás négyesfogata vitte az előkelő vendéget. Zsáka határában már együtt voltak a zsákai és furtai küldöttségek lovasbadériuma, me­lyek a főpásztort megérkezésekor lelkes éljenzéssel fogadták. Az érkezőt Zsáka közönsége nevében Jankó Gyula gyógyszerész üdvözölte meleg szavakkal, amit igen szívélyesen köszönt meg a püspök. Zsákáról Furtára vonult át a menet. Fúrta határában a kö­Méltánytalanul érte a vezetőséget a támadás, hogy félre akarja vezetni az érdekeltséget annak hangsúlyozása által, miszerint az érdekeltség külön megterhelése nélkül fogja elvégeztetni a hátralevő munkálatokat. A társulat vezetősége is teljes tudatában van annak, hogy ha a társulat bármily munkálatot vé­geztet, annak költségeit valakinek, valamikor viselni kell. De éppen abban nyilvánul meg a vezetőség­nek az érdekeltség iránti jóindulata, hogy amily mértékben igyekszik a jelen érdekeltség igényeit kielégíteni, épp oly mértékben igyekszik megterhel- tetéset csökkenteni azáltal, hogy a most elvégzendő munkálatok költségeinek nagy részét áthárítja azon 3139—1912. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1912. évre előirt házadó kivetési lajstrom a m. kir. pénz- ügyigazgatóság által számvevőileg meg­vizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-c. 16. §-a értelmében 1912. május hó 9-től május hó 17-ig a városi adóhivatal helyi­ségében közszemlére kitéve tartatik. zönség nevéban Csermák Béla református lelkész tartott üdvözlő beszédet, melyet melegen köszönt meg a püspök. Furtán a püspök érkezésére összejött a környék intelligenciája is, mely mindenképen tanu- jelét adta a főpásztor iránti tiszteletének. A megér­kezés után a megyéspüspök a templomba ment, ahol már várták a bérmálandók. A bérmálásra úgy Für- tárói, mint Zsákáról igen sokan jelentkeztek. A püs­pök száznál több gyermeknek és felnőttnek osztotta ki a bérmálás szentségét. Bérmálás után diszebéd volt Gr óh Ferenc prépost kastélyában. Délután a püspök gróf Almásy Imre négyesfogatán hajtatott

Next

/
Thumbnails
Contents