Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-07 / 14. szám
1912. április 7. Békés Szenzációs öngyilkosság történt Békésen folyó évi március lió 31-én. Bányai István ref. tanító, ma egy hete: vasárnap délután 4 órakor melegen elbúcsúzott mit sem sejtő nejétől és azután felment az iskolába. Itt két levelet irt két rokonának: Bányai Lajos és Bányai Gézának, melyeket az iskolaszolgának adott át kézbesítés végett. Dombi János iskola- szolga a leveleket el is vitte a kaszinóba és azokat átadta Bányai Lajosnak, aki a neki szóló levelet felbontva, annak hangja azt a gyanút keltette benne, hogy Bányai István öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik. Azonnal elment a Bányai István lakására, ahol megtalálta Bányai Gézát s a neki szóló levelet átadta. E levélből úgy a két rokon, mint az elhunyt neje kétségbeesetten győződtek meg, hogy Bányai István csakugyan öngyilkosságra készül. — ugyanezért Bányai Lajos és Géza sietve mentek fel az iskolához. Ott Bányai Istvánt az ő szokott tantermében keresték. A mint ebbe a terembe Bányai Lajos belépett, Bányai István abban a pillanatban jobb kezével revolvert emelt halántékához és magát agyonlőtte. Hazaszállittatván, két óra múlva, azaz este 8 órakor meghalt. Bányai a békési ref. egyház egyik legképzettebb tanítója és a községi iparosta- nonc iskola igazgatója volt. Társadalmi téren is hasznos munkálkodást folytatott. A vármegyei közművelődési bizottság ingyenes előadásainak legbuzgóbb rendezője s felolvasója, évekkel ezelőtt a »Békési Lapok« vezetője, majd később tevékeny munkatársa volt. Öngyilkosságának okát régi betegsége és súlyos anyagi gondok képezték. Halálát nején és gyermekein kivül kiterjedt rokonság fájlalja Öngyilkosság. Özv. Hankó Jánosné szül. Frankó Judit 70 éves békéscsabai lakos, mintegy három héttel ezelőtt kiköltözött az úgynevezett „Kastély“ szőlöbeli lakására, ahol egyedül lakott. Folyó évi március hó 30-án a szomszédasszonyok egyike benézett a pajta ablakán és özv. Hankónét felöltözve, az ágyon feküdni látta. Rosszat sejtve, értesítette az öregasszony vejét Dainis Györgyöt, aki sietve megjelent a pajtában s tapasztalta, hogy özvegy Hankóné meghalt. Az orvosi vizsgálat a kalál okául szivszélhiidést állapított meg és konstatálta azt is, hogy a halál már 48 órával előbb kekövetkezett. Lopás. Özv. Sárkány Jánosné szarvasi földműves assony lakására a múlt hónap 2L-én behatolt egy a körülményekkel bizonyára ismeretes, de egyébként ismeretlen tettes s az özvegy ládájából ellopott 100 koronát, az éléskamrából meg 2 sonkát, néhány szál kolbászt és szalonnát. A tettest keresi a csendőrség. Tűz. Gróf Almásy Dénes gyulavárii uradalmában a múlt hó 20-án éjjel a ménesistálló kigyuladt s annak teteje és a padláson elhelyezett takarmány elégett. A kár 3000 korona, mely biztosításból megtérül. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. Betörés a templomba. Dudás Ignác kétegyházi lakos a múlt hónap 31-én behatolt a kétegyházi lóm. katb. templomba s az ott levő perselyt fe1- törte, annak tartalmát, 3 korona 80 fillért kiürítette. Feljelentés folytán a csendőrség kinyomozta a tettest, kit az ügyészségnek feljelentett. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott Mióta azonban a »Lőcherer Cimexin«-nel történtek próbák, beigazolódott, bogy a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cím xin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit : nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható: Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél : Lőcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán. 115 7—30 Közgazdaság. Árlejtés a vármegyén. A vármegyei árlejtési bizottság Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen a szarvas- szentesi 10 kilométer és a szarvas—endrődi 19 kilométer bosszú törvényhatósági utak építésére beadott ajánlatok bontattak fel. Ajánlatokat adtak be mindkét útra: Böhm Testvérek 111,000 és 271,000 K, Kor- niss Károly 126,000 és 295,000 K, Bátori, Messin- ger és társa 153,000 és 398,000 K, a Felső Tisza- hajózási és Kőbánya Részvénytársaság 97,000 és 242 000 K, az Apczvidéki Kőbánya Részvénytársaság 92,791 és 238,000 K vállalati ár mellett. Ezenfelül még két ajánlat adatott be, azonban a vasúti szállítás kivételével és egy ajánlat csupán az építkezésre, tehát a kőanyag nélkül. Az árlejtező bizottság az ajánlatokat átszámítás végett kiadta a számvevőségnek és az államépitészeti hivatalnak és a kedden tartandó ülésen fogja kihirdetni az eredményt. Megjegyezzük, hogy az árlejtező bizottság csupán javaslatot tesz, az ajánlatok felett végérvényesen a keres kedelmi minister fog dönteni. Már most megállapítható, hogy az árlejtés eredménye igen kedvező és mintegy 80,000 korona megtakarítás mutatkozik az előirányzattal szemben. Sajnos azonban, hogy ezt a megtakarítást fel fogja emészteni az a költség, amely a fehérkörözsi és dobozi hidak építésénél — az előirányzattal szemben, a vasárak emelkedése miatt — többletként előáll. A most említett két hidra az árlejtés e hó 15-én tartatik meg. Uj közúti hid Békéscsabán. Békéscsaba község által az Elővizcsatornán építendő és a kanálisi szőlők helyén épülő községrésznek a község többi részével való összeköttetését szolgálni hivatott uj közúti hídnak közigazgatási bejárása március 30-án tartatott meg a helyszínén. A bemutatott tervek ellen csupán a folyammérnöki hivatalnak volt kétrendbeli észrevétele, az alsófehérkörösi ármentesitő társulat pedig azt kérte, hogy a hídfő tengelyének helye, a társulat képviselőjének közbenjöttével állapíttassák meg az építés megkezdését megelőzőleg. E helyen említjük meg, hogy a kanálisi szőlők helyén létesülő községrész utcáinak és tereinek céljaira szükséges ingatlanok kisajátítási eljárását a kereskedelmi miniszter endegélyezvén, az eljárás határideje e hó 26-ra tűzetett ki. A kisajátítási bizottság tagjai: dr. Zöldy Géza elnöklete alatt Perszina Alfréd, Varságh Béla és Moldoványi János megyei aljegyző. Előmunkálati engedély meghosszabbítása. A kereskedelmi miniszter Szarvas község részére, a Körös- ladány községtől Köröstarcsa, Mezőberény, Szarvas, Békésszentandrás és Öcsödön át egész Kunszent- mártonig vezetendő gőzüzemű helyiérdekű keskeny- vágányu vasút létesítésére megadott előmunkálati engedély érvényét további egy évre meghosszabbította. A vármegyei munkásházépitő bizottság március 30-án Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság a Gyulaváriban építendő 16 munkásház faanyagának biztosítása céljából beadott ajánlatok közül — szemben Zeisler Lipót békéscsabai fakereskedő ajánlatával — a Braun ’és Czinczárét fogadta el, mint előnyösebbet. Tótkomlós községből Palecska András és társai 80 munkásház építését kérték a bizottságtól. Tekintve azonban, hogy az összes rendelkezésre álló fedezet csupán 55628 koroná* tesz ki, ennélfogva a bizottság a kérelmet nem teljesíthette, hanem utasította kérvényezőket, forduljanak a községhez, amely a már felépült munkásházakat is létesítette. Rostás Mihály gyulai lakosnak, a gyulai olvasónépkör elnökének a munkásházak építését sürgető kérelme folytán azt határozta a bizottság, hogy a kérelmet most sem teljesítheti, mert a város által a munkásházak cáljaira kijelölt ingatlanok tulajdonjogi kérdése mindezideig nem tisztáztatott. Kérvényező tehát a városnál szorgalmazza a fennálló akadály elhárítását. Békéssániron község újabb 50 munkásház létesítését kéri A kérelem fedezet hiányában annál inkább figyelmen kivül hagyatott, mert Békéssám- son községben a lehetőséghez mérten már létesítettek munkásházak. Ugyanilyen határozat hozatott Sindel Mihály és társai békésszentandrási lakosok hasontárgyu kérelmére. TJhljár Pál kondorosi lakos kérelmére az általa birt munkásház bérlete Uhljár Fabó Györgyre ruháztatott át. Ugyancsak megengedtetett a Képiró Károly dobozi lakos által birt munkásház bérletének Képiró Mátyásra, Toldi Gábor dobozi lakos által birt munkásház bérletének Kiss M. Lajosra, a Makszi István békéssámsoni lakos által birt munkásház bérletének Szalontai Jánosra leendő átruházása, végűi Klebik Mihály gá- dorosi lakos által bérelt munkásház bérletének az 1913. évi április 30 ig való ideiglenes átengedése sógora részére. Sertósvész lépett fel Orosházán és amiatt úgy a község, mint az egész határ zár alá helyeztetett Sertéspiac és felhajtás tilos. Á dobozi volt úrbéresek egyrésze közvetlenül a föidmivelésügyi miniszterhez adott be egy kérvényt, amelyben arra kérik kötelezni a volt úrbéreseket, hogy kiirtandó erdejüket k'ózlegelő gyanánt használják ezentúl. A miniszter a kérvényt azzal küldi vissza, hogy mivel a kiirtandó területnek mezőgazdasági célokra leendő használatát megengedte, ennélfogva hozzá közvetlenül beadott kérelmet érdemi tárgyalás alá sem veszi. Lóosztályozás. A hadtestparancsnokság arról értesi a vármegyét, hogy a lóosztályozások a vármegye területén április és május hóban tartatnak meg. Vicinális útépítés. Endröd község képviselőtestülete elhatározta, hogy az endröd—kondorosi vicinális útnak a községtől számított öt kilométer hosszú szakaszát kiépíti és ebből a célból 60,000 korona kölcsönt szavazott meg. A községnek ezt a nagyon is helyes határozatát több endrődi lakos megfeleb- bezte. A belügyminiszter a felebbezések elutasítása mellett a község határozatát jóváhagyta, kijelentette azonban, hogy mivel a vicinális utak építése és azok fentartása tulajdonképen a járási utibizottság feladata, ennélfogva a tényleges építkezés végrehajtása, az arra vonatkozó módozatok megállapítása a bizottság törvényszerű hatásköréből ki nem vonható, minélfogva a kérdés a továbbiakban a járási utibizottság elé utalandó. Nincs azonban az ellen kifogás, hogy az esetben, ha az építés tényleges végrehajtását illetőleg az utibizottság és az alispán részéről minden módozat meg van állapítva, az építkezés az utibizottság felügyelete és ellenőrzése mellett a községre bízassák. Öcsöd község azt kérte a föidmivelésügyi minisztertől, hogy a hármaskörözsi 13, sz. átvágás által átmetszett holt kanyar vizének felfrissítése céljából zsilip építtessék. A hosszufoku ármentesitő társulat, amelynek árterébe tartozik a holt kanyar, a felfrissítés céljait szolgálni hivatott nem zsilip, hanem szivattyú terveit elfogadta és a költségeket 39000 koronában állapította meg. A tervek hatósági megállapítás végett a csongrádi alispánnál vannak. A terv szerint a holt meder vize egy körszivattyu- val emeltetnék ki s a folyóból beszivattyuzott vízzel felfrissítetnék. A holt meder vizének felfrissítése azonban ezen terv szerint bármely hármaskörözsi vízállásnál nem volna lehetséges, hanem csak akkor, ha a szivattyútelep és az előmeder közti hullámtéren egy megfelelő méretű és mélységű csatorna létesittetnék. Ezen csatorna létesítése azonban már nem képezné a társulat feladatát, ennélfogva az ebből folyó több költséget Öcsöd kézségnek kellene viselni és az ő feladata lenne a hullámtéri csatorna fenntartása is. A kérdés tehát ily módon lenne a társulattal egyetértőig megoldható. A zsilip létesítése nem jöhet figyelembe, mert a szivattyútelepre és a hullámtéri csatornára ez esetben is szükség volna, mi által a költségek elviselhetetlenek lennének. Menetrend változtatás iránt terjesztett be kérelmet a sárréti lakosság a közigazgatási bizottsághoz. A kérvényezőknek az a panaszuk, hogy a jelenlegi közlekedés mellett sem Gyoma, sem pedig Püspökladány felé nincs a gyorsvonathoz csatlakozásuk és igy azt az utat amit mások egy nap alatt tesznek meg, ők három nap alatt tudják elvégezni. Ezen forgalmi szempontból felette hátrányos helyzetnek megszüntetése iránt, amely különben a Sárrét egész gazdasági fejlődésére is bénító hatással van, kérvényezők azt a javaslatot teszik, hogy a jelenleg Kisújszállás és Dévaványa között naponta háromszor közlekedő vonat május 1-étől naponként kétszer — azonban egész Vésztőig — közlekedjék, amiáíal a Sárrét lakossága 8 gyorsvonathoz szerezne naponként összeköttetést Budapest, Debrecen és Nagyvárad felé. Ez a megoldási mód anyagilag a legkevesebb költséggel járna s számbavehető terhet nem róna a vasútra. Kisajátítás. Békéscsabán kanálisi község részen létesítendő utcák és terek céljaira a község által kért kisajátítási eljárást a bemutatott összeírásban kitüntetett 15 ingatlanrészre a kereskedelmi miniszter engedélyezte. A közigazgatási bizottság ennek folytán a kisajátítási bizottságot legközelebbi közgyűléséből kiküldi, amelynek feladata lesz az egyezséget a község és a magánosok között megkiséreleni. Egyezség nem sikerülése esetén a bíróság fogja a kisajátítási árat megállapítani. Elvi döntések. A közigazgatási bíróság nem állapította meg hatáskörét egy arató munkás kórházi ápolási ügyében felmerült vitás kérdésben és kijelentette, hogy ilyen jogvitás esetekben nem alkalmazható a betegápolási törvény, hanem a föld- mi velésügyi miniszter illetékes a végső fokon való döntésre, A kereskedelmi miniszter pedig egy konkrét eset kapcsán kimondotta, hogy a telepengedélyezési ügyek nem képeznek contentiosus ügyet, tehát azokban ujrafelvételnek helye nincs és igy az uj eljárás az elsőfoku hatóság előtt bármikor megindítható. ______________________________________T
