Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-12 / 11. szám

4 BÉKÉS 1911. máTcius 12. Halálozások. Törökországból származott hoz­zánk néhány óv előtt Dimitnevics Simonná szül. Christova Anna. Kilencven esztendőn felül volt már akkor, de mégis eljött, hogy Gyulán lakó fiá­nál élje le napjait. A hét folyamán azután 98 éves korában halt meg és gör. kel. szertartás szerint nagy részvéttel temették el. Pillinger Antal kőműves f. hó 6-án délelőtt az utcán hirtelen összeesett. Haldokolva szállították be a kórházba, amelynek küszöbén meg is halt. Pillinger egyébként nehéz- kóros volt és halála mélyen sújtja fiatal özvegyét és családját. Halálozás. Pernyész István mosó- és vasalóin- tézet-tulajdonos f. hó 9-én 39 éves korában meg­halt. A jóravaló derék iparos néhány évvel ez előtt jött városunkba b korai halálát, amely őszinte rész­vétet kelt, özvegye, 2 gyermeke, édesanyja és ki­terjedt rokonság fájlalja. A vésztői uj kaszinó felavatása alkalmából rendezett bál bevétele 682 kor. kiadása 156 kor., igy a tiszta jövedelem 526 kor. volt. Felülfizettek : Czódly János, Csáky György, Hajnal József, Ko- lozsváry Elek, Kolozsi László, Kottán Béláné, Szabó Istvánná, Sántha Sándor, Sándor József, Schvarcz Aladár, dr. Székely Miklós, Spitzer Géza, Ohm Gyula, Ulrich Ödön, Weisz Mór, Weiszfeld Bernát, Zöllner Rezső 1 — 1 kor. Balogh Károly, Dobozi Manóné, dr. Kiss Ferenc, Kiss Ernő, Kobn Ignác, Kincses István, Janza Kálmán, Fazekas Sándor, Mirgay Sándor, Múzsa N., Tula Andor, Rédly Pál, Tóth Emil, Tóth Jenő 2—2 kor. Juhász Gyula 2 kor. 20 fill., Blascsok Károly, dr. Bartha Sándor, Herkély József, Ökrös Sándor 3—3 kor., Ács Sándor, Petry József, Putics Testvérek 4—4 kor., Szabó Tibor 5 kor., dr. Makay Márton, Tardy Lajos 6—6 kor., Hritz Károly 10 kor., Göllner Antal, Kiss Albert, D. Kincses Imre 12—12 kor., Kiss Antal 20 kor., Békésmegyei általános takarék- pénztár, Papp György 10—10 kor., Szarka Andor 6 kor., Blascsok Gyula, dr. Papp József, Hagen- maher sörgyár, gróf Eszterházy cognacgyár 5—5 kor., Nuszer József, dr. Kardos József 4—4 kor., Csóti József, Gróez Gyula 3—3 kor., özv. Bakacs Lajosné, Kajcsa László, Gönczy Béla, Günsztler Adolf, Neumann Sándor, Pákozdy Elek, Kolozsi Péter, Rosett Jónás, Spielmann Márton, Rázsó Ferenc, Szabó Sándor, Tóth Elek 2—2 koronával. A tisztelt felülfizetőknek ezúton is őszinte köszönetét moDd a Kaszinó választmánya. Nagyszénás község egy második jegyzői állás szervezését mondotta ki arra tekintettel, hogy a község lakossága most már az 5000 lelket felül­haladja és a község határa 16000 kát. hold kiter­jedéssel bir. A másodjegyzői állás szervezésével azonban egyidejűleg kimondotta a község, hogy a segédjegyző állást megszünteti. A járási főszolga­bíró azonban a község jól felfogott érdekében a segédjegyző állás megszüntetését nem véleményezi, mert ennek az állásnak megszüntetésével az uj jegyzői állás szervezésének valami sok eredménye nem lenne. A törvényhatóság a főszolgabíró állás­pontját bizonyára helyeselni fogja. A kisrománvárosi olvasókör által f. év február 25-én saját pénztára javára rendezett farsangi bá­lon felülfizettek a következők : Hajdú György 3 K. Anuló Pál 2 K 20 f. Gombos Illés 1 K 20 f. Mol- dován Péter, Lázár György, Körösladán Szilárd és Fridrich András 1—1 K. Prekup János 60 f. Älb Pál 40 f. Botó György és Purzsa Demeter 20—20 fillér, amely összegekért a kisrománvárosi olvasó­kör nevében ezúttal a rendezőség köszönetét fejezi ki. A Szarvasi Leányegyesület előadó-gyülese. F. hó 5-én, vasárnap délután 3 órakor az állami polg. leányiskola tornatermében, nagy közönség jelenlé­tében tartotta meg a »Szarvasi Leányegyesületc előadó-gyűlését. A gyűlés műsorának első pontját Weinberger Fanni áll. polg. leányisk. igazgató fel­olvasása foglalta le. A felolvasás tárgyát képezte Saphir M. G. egyik szellemes elmefuttatása, melyet ez alkalomra felolvasó maga dolgozott át, cime: A női szívnek kis toilettekönyvecskéje. Bevezetésül ismertette Saphir munkásságát s azt a nagy hatást, melyet ő annak idején, mint humorista s mint a szellemes szójátéknak nagymestere elért s amely annyira kedveltté, népszerűvé tette. A felolvasásnak meglepő hatását a díszes közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítással igazolta. Szépen, mély érzéssel szavalta Moravcsik Etelka Nil-nek A mi pacsirtánk emlékezete cimü bájos költeményét. Kantz Gyula járási számvevő Csabáról művészettel adott elő hegedűn magyar dalokat, elismerésre méltó sza­batossággal Déri Henrikné kísérte zongorán. Eljen- nel és tapssal jutalmazta a szereplőket a közönség. Illyés Erzsiké loczédy Líszlónak Petőfi cimü hatá­sos költeményét adta elő szépen, értelmesen ; meg­érdemelte a kitüntető tapsodat. A műsort Simkevits Etelka és Schmidt József által énekelt páros dal fejezte be, zongorakisóretét Réthy Ella látta el ki­váló tekoikai ügyességgel. Az összhangzatos szép előadást a közönség is méltóképpen honorálta. A Szarvasi L jányegyesület szépen sikerült előadó- gyűléséről a közönség hasznosan és kellemesen töl­tött idő emlékével távozott. Az adóhivatalok köréből. A pénzügyminiszter Nagy Antal nyárádszeredai kir. adótisztet a szeg­halmi kir. adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. A Nagyzerindi Gazdakör március 15-én, a sza­badság emlékére, pénztára javára táncvigalmat ren­dez. Részvételi j gy : férfiakuak 2 kor. 40 fillér, nőknek 1 kor. Kezdete este 7 órakor. Eljegyzés. Ifjú Géczi Mátyás cipész iparos el­jegyezte Siflis István csizmadia iparos polgártársunk Annuska leányát. Az endrődi községi főjegyzői lak építési mun­kálatainak biztosítása tárgyában megtartott árlejtés eredménye szerint a kérdéses munkálatokat ifjú Kukla István és Kukla Mátyás gyulai vállalkozók nyerték el, akik a vállalati árból 10 százalékot en­gedtek, tehát az épületet 18000 koronáért készí­tik el. A tavaszi szántási munkálatokra a hót folya­mán sem kedvezett az idő. Nigyobb esőzések ugyan nem voltak, annyi azonban csaknem naponta, hogy a munka megkezdését lehetetlenné tegye. Az első tavaszi nap, bár virradóra némi faggyal, pénteken köszöntött be, a légsulymórő is magasabbra szállt, amely körülmény szárazabb napokra következtet. Vidéki borbélyoknak ingyen küldünk 2 elegáns borotvafertőtlenitő készüléket, ha eziránt hozzánk fordulnak, a postai szállításokat kell csak a bor­bélyoknak fizetni, a készülékért semmit sem szá­mítunk fel. Dr Keleti és Murányi vegyészeti gyár Újpest. Halálozás. Petneházy Lisz'ó köröstarcsai föld- birtokos 76 éves korában múlt hó 28-án rövid szen­vedés után elhunyt. Temetése folyó hó 2-án ment végbe a lakosság nagy részvéte mellett. Az elhunyt­ban Petneházy Ferenc köröstarcsai főjegyző és dr. Petneházy László főispáni titkári minőségben mű­ködő belügyminiszteri fogalmazó édesapjukat gyá­szolják. A csabai színi szezon pénteken este befejező­dött. Miklóssy Gábor színtársulatával másnap el­utazott Fólegyházára. A társulat jó emléket hagyott maga után, de az igazgató is meg van elégedve, mert a szezont tűrhető anyagi eredménnyel zárta. Betörés. Folyó hó 6-án éjjel özv. Vrankó Já- nosné csabai asszony tanyájára, mig ő a városba járt, ismeretlen tettesek betörtek s elemeitek a szobájából 4 párnát s egy 1800 koronáról kiállított takarékpénztári könyvet. A káros azonnal jelentést tett a rendőrségen, hol a nyomozást bevezették s a takarékpénztárnál intézkedtek, hogy a pénzt a jelentkezőnek ne adják ki; kiderült az is, hogy a betörést ismerős egyének követhették el. Lopás. F. Schriftart József gazdaember tanyá­jának ablakát f. hó 5-én éjjel ismeretlen tettesek kifeszitették s a szobába hatolva onnan 5 párnát és egy dunyhát elloptak. A rendőrség nyomozza a tetteseket, kik minden valószínűség szerint kóbor cigányok voltak. Megfagyott ember. Tragikus halállal múlt ki múlt vasárnap éjjel Szőke Bálint 76 éves szeghalmi öreg ember. Valami dolga volt a városban s be­ment a tanyájáról, ott elvégezve munkáját este ki­felé indult. Útközben ledült egy árokpartra. Hét­főn reggel megfagyva találták. Agyonrugta a ló. Cselei Mihály béres-gyerek, ki Ailer Mihály gyomai gazdánál szolgál, szerdán a lovak körül foglalatoskodott, miközben az egyik ló megbokrosodott s úgy halántékon rúgta a fiút, hogy azonnal szörnyethalt. Egy nagyobb szőlőbirtokos az Érmellékről és a Delawaréról igy nyilatkozik ; Úgy tapasztaltam szőlészeti és borászati nagygyűléseken, hogy nagy ellensége ennek a zöld asztal körül ülők serege és leginkább azok, akik elméletileg foglalkozva a szőlőműveléssel, azt sem tudják, milyen fán terem a Delawire, ez a szép aranysárgaszinü bor Én ál­lítom : igenis meg van benne mind a jó tulajdon­ság, aminek egy finom és erős borban meg kell lenni. Legutóbb ültettem egy táblába 5000 dib pi­ros Delaware sima vesszőt, az 5000 tőke 30 hekto­liter bort adott, most is minden tőke rakva van szőlővel, többet várunk, mint tavaly. Mustja a klos- neburgi mérő szerint eddig 27o/°-nál kevesebb nem volt, a múlt évben 30%-ot ért el és igy akiknek legalább is 10%-nyi Delaware-szőlője terem, annak rossz bora soha sem lehet, mert ez még rossz esztendő­ben is megjavítja a többi fajta szőlők borait. 11T 3—9 A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexinnel történtek próbák, beigazo- lódot', hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kel­nek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy festést nem piszkit, nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható a helybeli gyógyszertárakban és a készítő­nél, Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. 116 3—26 Pi^íí<\7flT,fÍÍT,íln ButlaPesten N/ári és téli gyógy- UullDMli 1UI uv hely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kö- és márványfürdök; hőlég, szén­savas- és villamos-vízfürdők. A fürdők kitűnő ered­ménnyel használtatnak, főleg csuzos bántalmakna| és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakó­szoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zene- dij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld 94 3-14 az igazgatság. Közgazdaság. Országos állatszámlálás. Március hó elseje óta országos állatszámlálás van. Az állatállomány a nemzeti vagyonnak tekin­télyes része, igy tehát a nemzet egészét érdekelnie kell, hogy milyen a nemzeti vagyon ezen jelenté­keny részének az állapota, az utolsó időben mennyit fejlődött, illetve a fejlődésre képes-e ? Különösen érdekében áll azonban az állattenyésztés irányítására hivatott kormánynak, de leginkább magának az erősen érdekelt gazdaközönségnek, hogy meglássa állattenyésztési viszonyaink igazi képét. Ezen fontos kérdésekre csak egy rendszeres állatszámlalás tud felvilágosításokat nyújtani, tehát az állatszámlálás kiinduló pontja és alapfeltétele egy következetes és eredményes állattenyésztési politikának. A most folyamatban levő állatszámlálásnak hazánkban azonban egy különös okból is rendkívüli fontossága van. Ugyanis a husdrágaság kérdésének következtében, a mely a múlt év folyamán úgy a termelő, mint a fogyasztó közönséget erősen fog­lalkoztatta, ráterelődött a figyelem az állattenyész­tésre is. Ez alkalommal a merkantilista körök is figyelemre méltatták az állattenyésztés általuk eddig meglehetősen megvetett kérdését és jóakaratu vizs­gálódásaik után sikerült megállapítanak a többek között azt is, hogy állatállományunkban beállott a depekoráció, a fejlődés helyett visszafejlődésben van. Hogy miféle célt szolgált a depekoráció állításának forgalombahozatala, az már világos," ezen a címen akarták a balkáni élőállat és az argentinjai hús be­hozatalának engedélyét kierőszakolni. A valódi helyzetet az országos állatszámlálás fel fogja deríteni. Az összeírást március hói—15. közötti időben hajtják végre, az 1911. évi február 28-iki állapot alapulvétele mellett. Az összeírás az összes szarvas- marha-, ló-, szamár-, öszvér-, sertés-, juh- és kecs- keállománvra kiterjed. Az összeírás végrehajtása a községi és körjegyzők, illetve a polgármester által megbízott hivatalnokok feladata, akik ezt személye­sen, vagy segédjük által helyettesítve tartoznak végezni. Ha ezek az összeírás munkáját nem győz­nék, megfelelő szakismerettel biró egyének is alkal­mazhatók annak végzésére. A munkáért azonban a jegyzők a felelősek, akik is az összeírás anyagát, különösen a gazdaságok területére vonatkozó ada­tokat behatóan felülvizsgálni tartoznak és a felül­vizsgált és esetleg kellőleg kipótolt anyagot március 20-ig a központi statisztikai hivatalhoz fölterjeszteni kötelesek.

Next

/
Thumbnails
Contents