Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-12 / 11. szám

iőil. március 12.

B É K R S

5

Az összeírás, vagy az államtulajdonosoknak a községházára való beidézére és kihallgatása, vagy bázJÓl-házra való járás utján végeztetik, az elöljáróság tájékozott tagjainak és egyes értelmes gazdáknak' ellenőrzése mellett Különös gondot kell fordítani, hogy az összeírásból egy állattulajdonos egyetlenegy állata se maradjon ki s e célra ^ilyen alkalmas segédeszköz a január,havi népszámlálásnál kiállított községi gyüjtőiv.

A nagyobb számú áilatáiiaffénnyaJ oiró állat tulajdonosokat — ilyenek a legalább 100 kát, hoi< területű gazdasággal biró gazdák — nem kell a községházára idézni, hanem egy egy kimutatással látandók el, amelyet saját, továbbá tisztjük és cselédeik állatállományara vonatkozólag ki kell tölteniök.

Az összeírás alapelve, hogy minden egyes tulajdonos összes állatállományát, a reávonatkozó összes részletekkel együtt egy-egy különsorban kell kimutatni, tekintet nélkül, hogy van-e az illető állattulajdonosnak gazdasága, vagy nincs. A gazdatisztek és cselédek állatait ezért nem szabid a gazdaság tulajdonosának állataival összefoglalni, hanem minden tiszt, vagy cseléd állatállományát egy-egy külön sorban kell kimutatni. Egy kimutatásban 30 sor van, tehát benne 30 állattulajdonos állatállománya mutatható ki. A tévedés elkerü ése végett a belenyomatott sorszám után a név, utca és házszám, anyanyelv, hivatásszerű foglalkozás, állampolgárság rovatai jönnek. Ezen rovatok lehető pontosan és részletesen töltendők ki; különösen fontos az állampolgárság rovata, amely az ország mezőgazdasági életében a külföldiek szerepét mutatja majd meg. A következő négy kérdés a gazdaság ff összes szántóföld-, rét- és legelőterületére vonat- ^ kozik. A gazdaság alatt azon földterület értendő, amelyen valaki gazdálkodik, akár saját tulajdona, akár bérli azt. Ha valakinek nincs gazdasága, a rovatok tévedések elkerülése végett kipontozandók. Az összes területbe a kert, szőlő, erdő stb. is beleveendő. A területmérték kát. hold, 1 holdon télül a >/, holdon felüli törtrészek kiegészítést adnak, 1 holdnál kisebb terület tört alakjában mutatandó ki. A bérelt terület zárjelben külön kitüntetendő.

Először az összes állatállomány állatnemenként általánosságban lesz beírva, azután részletekben. A szarvasmarháknál külön főrovata van a magyar, pirostarka, borzderes és egyéb fajtánik és a bivalyoknak. Mindegyiknél külön ki lesz mutatva a bika, tehén, ökör és tinó, üsző és szopósborju s ezaknek azután kor szerint, továbbá hogy mennyi a tenyész- vagy selejtes hizóállat, alrovataik vannak. Külön összeirandók az igázásra állandóan használt szarvas- marhák, továbbá az istállózott, legelőre is járó és a nyáron a csak kizárólag legelőre járó szarvas- marhák. Vannak rovatok annak a kimutatására, hogy az utolsó évben hány borjú ellett s azok köz- zül mennyit vágtak le és mennyit neveltek fel ezen rovatok pontos kitöltése szintén igen fontos.

A szarvasmarháké után a lovak ivar és kor szerint részletezett rovatai következnek, majd pedig a szamarak és öszvérek rovatai. A zsir és hússertések külön lesznek összeírva, ugyanosak külön a merinó-, racka-, cigája- s a husjubok is, mind ivar és kor szerint részletezve. Az utolsó rovatok a kecskékre vonatkoznak.

Az utasítás végül közli a törvény büntető ha- tározmányait, melyek szerint a nyert adatokat elárulni, vagy adózási célokra felhasználni tilos, de másrészt büntetés éri azt is, aki hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy az összeírást megnehezíti.

Bókésmegyei méhószegyesület (?) Furcsa érzéssel olvassuk a lapunkhoz is küldött felhívást, amely szerint Veik István, Dundler Károly Kelemen Mihály, Oszvald József és Juhász Imre gyulai méhészek köriratban jelzik, hogy Gyulán „Békés- megyei méhészegyesület“-et akarnak létesíteni. Furcsa érzéssel azért, mert ilyen cim alatt és minőségben évtizedek hosszú során át működött egy egyesület gyulai székhellyel vármegyénkben, amely egyesület hosszú éviken át galvanizálhatlan rész- vétlenséggel küzdött és mintegy két óv előtt, annak dacára, hogy telepe is és tekintélyes összegre rugó vagyona is volt, éppen a részvótlenség miatt kénytelen volt formálisan is felosztani. Telepe és

vagyona alapszabályai érteimében békésmegyei gazdasági egylet örökségébe oieD* át a gazdasági egyesület megkísérelte ugyan a méhészeti ügy fejlesztését, de ebbeli törekvésében ugyanazzal a közönnyel állott szemben, mint maga a méhószegye- sülat. Ennek következményeként a gazdasági egylet a méhészeti telepet a múlt évben eladta s a móhószegylet vagyonát saját pénztárába olvasztotta. Nagy sajnálattal vagyunk tehát, miért nézték tétlenül a mostani aláírási ivet kibocsátó gyulai méhészek a volt móhószegylet haldoklását es kimultát, holott némi érdeklődéssel meg tudták volna azt akadályozni. Nem rekriminációképpen mondjuk ezt, hanem azért, mert a gyulai méhészek általunk különben helyeselt és nagyrabecsült törekvése »ló az előzmények után természetszerűleg kevés bizalommal nézünk. Tagadbatlan ugyanis azon tény, hogy most, amikor mindent újra meg kell teremteni, ez kevósbbé fog sikerülni, mint sikerülhetett volna a már létező intézmónvt fejleszteni. Mindazáltal olyan nemzetgazdasági kiváló érdekek fűződnek a méhészethez és annak fejlesztéséhez, hogy mi kívánjuk legjobban vajha csalódnánk és a lelkes ujabbi kezdeményezés sikerre vezessen. Ezzel az óhajjal közöljük a felhívást, amely a következőleg szói: Igen tisztelt Méhósztárs! A mostani nehéz gazdasági és megélhetési viszonyok közepette mi, — méhészek — sem maradhatunk tétlenül, hanem követve a kor szellemét —• gazdasági érdekeink előmozdítása és megvédése érdekében közös táborba kell tömörülnünk, hogy egyesült erővel vívjuk ki azt, amire egyenkint képesek nem vagyunk. Alól- irottak ennélfogva elhatároztuk, hogy Gyula székhellyel egész tíékósvármegye területére és környékére kiterjedő míhészegyesületet alapítunk, mely célul tűzi ki: 1. a jövedelmező méhtenyesztés terjesztését, 2. a móhlegelőnek minden eszközzel való javítását, 3. a tagok gazdasági érdekeinek előmozdítását úgy a mézértókesités. mint a méhészeti cikkek beszerzése, valamint a kezdő méhészek elméleti és gyakorlati kioktatása tekintetében. 4. vándorgyűlések egybehivását és kiállítások rendezését. Hisszük, hogy az itt vázolt irányt nem kell bővebben fejtegetnünk. Mégis kiemeljük a móh- legelő javítására irányuló törekvésünket. A móh- legelő ugyanis óvről-óvre romlik, a tisztesfüvet lassankint tönkre teszi a gőzeke, a mézelő fák pusztulnak, pótlásukról még senki sem gondoskodik. Rétjeink meg már egyáltalában nincsenek. Tudja ezeket igen jól minden méhész, mégis azért émeljük ki, mert ez maga is hathatós ok a megalakulásra. A méhlegelő javítása helyi érdek, ezt csakis egy, itt a közelben székelő oly egyesület mozdíthatja kellőkép elő, amely a helyi érdekek előmozdítására alakult s a helyi viszonyokkal ismerős. Nem jelenti ezen móhészegyesü.et alapítása az erők szétforgácsolását 1 Láthatjuk ezt a külföldön, ahol rendkívül sok vidéki méhészegylet működik. Fölhívjuk ennélfogva méhósztársunkat a csatlakozásra, mert a kitűzött célt csakis az ő támogatásukkal érhetjük el. Ne kicsinyeljék törekvésünket, hanem lássák be annak önzetlen voltát. Mi a közjó előmozdítására törekszünk ! Az évi tagsági dij 4 korona, a beiratási dij 1 korona lesz a tagsági dij fejében azonban a tagok az egyesület hivatalos közlönyét, esetleg évkönyvét díjtalanul megkapják. Nagyon kérjük ennélfogva, szíveskedjék a „Bókésmegyei Méhészegyesület Szervezőbizottsága“ címére Gyulára címzett levelében a ciat- lakozását mielőbb bejelenteni. Nagy szolgálatot tesz az ügynek, ha velünk a községében s a környékén lakó méhészek neveit közli, hogy azoknak is megküldhessük jelen fölhívásunkat. Erre még azon nem várt esetben is Kérjük, ha ön bármi okból nem lépne be egyesületünkbe. Fölhívásunkat ismételten szives figyelmébe ajánljuk. Teljes tisztelettel a Békésmegyei Méhószegyesület Szervező- bizottsága: Veik István, állami anyakönyvvezető helyettes. Kelemen Mihály, cipész. Dundler Károly, asztalos. Oszvald József, honvéd föfegyvermester Juhász Imre, honvéd törzsszámvivő, gyulai méhészek.

Az állategészségügy felügyelőnek, Kondor Mihálynak kivételesen és személyhez kötötten megengedte a földmivelésügyi miniszter, hogy a f. évi május eleejétől kezdve, a székhelyen kívül, amely Debrecenben van, Nagyváradon lakhassák.

A vármegye munkásház építő bizottsága március 1-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartván, amelyen a bizottság a dobozi munkásházak építésénél felhasználatlanul visszamaradt faanyagokra nézve kimondotta, hogy azok —miután a fizetendő bérösszegben a beszerzett összes építési anyagok törlesztési részlete benne van, egyenlő arányban a munkásokat illetik s igy az elöljáróságnak megengedi, hogy ezen faanyagokat a munkások közt aránylagosan szétossza. A munkásoknak

azt a kérelmét, hogy az április hó 1-én esedékessé váló félévi részlet lefizetésére a folyó évi augusztus

1-ig halasztás engedélyeztessék részükre, a bizottság a felhozott indokokból, kivételesen teljesítette, ugy» hogy tartoznak a munkások a halasztási időre 6 százalékos késedelmi kamatot fizetni. Tárgyalás alá vette ezután a bíróság a Köröstarcsa község elöljárósága által építeni szándékolt munkásházakra vonatkozólag beterjesztett ajánlatokat, de azok egyikét cem fogadta el, mert az eddigi munkásházak a vármegye többi községeiben jóval olcsóbban építtettek fel. így Békéssámsonban, Orosházán, Gádoroson, Nagyszénás, Kondoros, Doboz községekben, a hol ^vert falu munkásházak készültek, kuttal és megfelelő (utcai) kerítéssel együtt került egv-egy ház. a vármegye által szállított faanyagon kivül, az összes épi!é?i faanyagok hozzáadásával együtt átlag 850 koronába. Mezőberónyben, Vésztőn, Eadrődön, a hol a talaj nem alkalmas arra, hogy vertfalu házak építtessenek, vályogból tégla alappal s egyébként úgy, mint a vertfalu házaknál került egy-egy ház átlag 1050 koronába, összehasonlítva ezen átlagárakat az ajánlati árakkal, kitűnik, hogy a tett ajánlatok igen drágák s tekintve, hogy a munkások fizető kapsssége igen korlátolt, az építkezések foganatosítását a vármegyei munkásház építő bizottság ezen ajánlatok alapján nem tartotta a munkásokra nézve elfogadhatónak és felhívta a községet, hogy újabb s megfelelőbb ajánlatokat szerezzen be esetleg más községekből is. Továbbá külön ajánlatokat szerezzen be a két furott kút munkálataira nézve s a beszerzett ősz- szes ajánlatokat sürgősen terjessze be a vármegye alispánjához.

Közvágóhidak terveinek előzetes felterjesztése. A földmivelésügyi miniszter felhívja a törvényhatóság figyelmét, hogy a községek által létesítendő uj közvágóhidak tervei, valamint a kiírási műveletek, a közszállitási szabályrendelet értelmében, a szerződés megkötését es a munkálatok végrehajtását megelőzőleg hozzá minden esetben felter- jesztendők abból a célból, hogy megbírálhassa, vájjon a tervnek műszaki, állategészségügyi, valamint a helyi szükségletek szempontjából megfelelők-e ? A miniszter a vármegyéhez intézett rendeletében részletesen felsorolja azokat a mellékleteket, amelyekkel a kérdéses tervek felszerelendők.

A heti vásárokra! alkotott vármegyei szabály- rendeletnek oly módon való módosítását kérelmezi Újkígyós községe a vármegyétől, hogy az idegen rőfös kereskedők, szabók, cipészek és csizmadiák Újkígyós község heti piacain részt vehessenek, mert Újkígyóson oly kevés a most említett szakmabeli iparos, hogy a község lakosságát kényük kedvük szerint „megsarcolhatják.“ így tehát a verseny tokozása valamint a heti piacok látogatásának emelése érdekéből kívánatos a szabályrendeletnek a jelzett irányban való megváltoztatása.

Újkígyós község az ottani bor és husfogyasz- tási adót a kincstártól az 1911 évtől kezdve újból bérbe vette és annak szoros házi kezelését határozta el. Több tag indítványt adót be a képviselő- testülethez, hogy boritaladót, a magánosokkal szemben, még a nem saját termésű borok után is 8 korona 70 fillérről 2 korona 70 fillérre szállítsa le, a község Patn Károly községi főjegyző az indítványt természetesen ellenezte, azzal az indokolással, hogy az indítvány ellenkezik a községnek a törvényhatóság által is jóváhagyott határozatával, továbbá azért, mert a közpénztárt tetemesen megkárosítja, végül mert egyeseknek indokolatlan előnyt nyújtana. A főjegyzőnek érvelése — amint azt előre lehet látni — semmit sem használt, mert az indítványt a közérdeknek nem csekély sérelmére nagy többséggel határozattá emelték. A határozat ellen a községi főjegyző felebbezéssel élt.

A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület március hó 9-én igazgató-választmányi ülést tartott, amelyen Beliczey Géza igazgató-elnök bejelentette a választmánynak, hogy a földmivelésügyi miniszter által engedélyezett 200 drb tenyészkocát a jelentkező kisgazdáknak 8 községben kiosztotta. Az ig. választmány ezen bejelentést helyeslőleg vette tudomásul. Ugyancsak örömmel értesült a gazda-