Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-05 / 10. szám

11)11. március 5. BÉKÉS 3 nem áll ellentétben a törvénnyel. Felszólalt a kér­déshez Achim L. András, dr. Bikádi Antal, akik szintén az azonnali választás mellett voltak, A törvényhatósági bizottság azonban 53 szava­zattal 47 ellenébe aképen döntött, hogy a lemondás folytán megüresedett kérdéses hely csak az év végén tölthető be Egyéb ügyek, Az öcsödi hidvám pénztár leszámolása tekin­tetében nem fogadtatott el a járási számvevő által tett élői erjesztés, hanem a törvényhatóság kötelezte a községet, hogy a közúti alapba a kidvámpénztár- nak 8000 koronát felülhaladó maradványát be­fizesse. A mellett, hogy az elszámolásnak a járási számvevő által kimutatott eredménye fogadtassák el, illetőleg, hogy mondassák ki, hogy a hidvámpénz- tárnak nincs semmi maradványa, Sós István köz­ségi főjegyző szóla t fel, azonban a felszólalásnak nem volt eredménye. Békés- és Jásznagykunszolnok vármegyék kö­zötti vitás határvonal a kiigazitási eljáráson létre­jött megállapodásoknek megfelelően elfogadtatott. Felebbszések A megfelebbezett ügyek elintézését az alábbi­akban közöljük : Megsemmisittetett a szarvasi elöljárósági vá­lasztás azért, mert a szavazatoka nem az elnök által kiküldött bizottság hanem mások szedték. Ugyan­csak semmisnek nyilvánittatott a békéscsabai esküdt választása is, mert a képviselőválasztás a jelentkező négy egyén közzül csupán egyet jelölt, anélkü1, hogy indokolta volna, hogy a törvényben kívánt — legalább hármas — jelölést miért mellőzte. Vé­gül megsemmisittetett a kétegyhazi közgyám válasz­tás, mert a tisztujitó szék elnöke a hozzá b-adott egyik pályázó jelentkezését a jelölésre illetékes kép­viselőtestületnek nem hozta tudomására és igy csak egy jelölt volt. Ellenben a békéscsabai intézői állás betöltése ellen beadott felebbezést elutasította a törvény­hatóság, mert bár igaz, hogy midőn a kérdéses állás betöltetett, az uj képviselőtestület még megalakítva nem lévén, az intézői állás betöltésére a régi kép viselőtestüKt volt illetékes. Nem vétettek figyelembe a békéssámsoni elől- járóválasztások, valamint a szentetornyai községi al- birói állás betöltése ellen beadott felebbezések sem, mert a felebbezéseknek semmi törvényes alapja nem volt. Végül a békéscsabai közgyám választás ellen Korossy László által beadott felebbezés elutasítása mellett a választásmegerősittetett, mert a megválasz­tott Hrabovszky Mátyás — aki rendőrbiztos — a választást elfogadta az esküdt letette és igy a ren­dőrbiztosi állásáról, amelyet különben felfüggesztése miatt évek óta nem tölt be, lemondottnak te­kinthető. A gyulavárosi tanácsosok azon felebbezését, amelyben sérelmesnek tartották a képviselőtestület­kettő a legmutatósabb, épp ezért a legautentikusab- ban tárgyalható. A doktorsághoz, tanítósághoz, vagy mondjuk világosabban, az iskolához és a betegségekhez min­denki ért. Ezekben szakértők vagyunk. Lehet hogy belénk nevelték, lehet hogy velünk született, de való, hogy mindannyian értünk hozzá. Akurát az ősök! Avagy volt-e már olyan beteg, kinek nem komén- dáltak soha a nyavalyája ellen valami sokszor ki­próbált hathatós szert . . ? A pedagógia még általánosabb tudomány. Ku­bikustól fel a palatínusig és vissza, mindenkinek a kis ujjábán van, csak épp a tanító, némely bölcs szerint „tanitocska“ nem ért hozzá. Nem én mon­dom, hanem az élet. No nem is győzik eléggé ok tatni, utasítani, gondnokolni. Még Senye Mihály községi közgyám is — aki egyébként az eklézsia kurátora — úgy vélekedik, hogy ma már teletömik a gyerököt bötüvel és minden hiábavaló tudomá­nyokkal, mint élőfánk, ötvilágrészr országok, föld­forgás, meg hogy nappal is vannak csillagok . . . Bolond beszéd ! Ki látta azokat?! Egész más volt a régi jó Hármas tükör, a Kis káté, Hübner — amikor még gyertyagyújtástól gyertyagyújtásig sila- bizálták ; töszöm azt: „Bihar vármegyében erős vár Nagyvárad, Hol a Körös vize foly s gyakran megárad, Püspöki, Diószeg, Bihar hátrább marad, Kínál jó borával, ha torkod megszárad. Itt van Székelyhid is, Szentjób, Margittával Telegd, Léta, Bajom, Deretske Rábával, Debretzent is láthatod szép oskolájával, Hol lakik az Paliás zöldes táborával. ..“ Vagy amelyik aszongya, hogy aszongya: „Békésvármegyének lapályos határa, Ad bőven gabonát szántó munkájára, Itt tsöd, Szentandrás, Békés, Gyula vára, Mehetsz — ha tudsz — Gyoma, Birinke, Tsabára . . .“ nek azt a határozatát, melyszeriut a város részére adott államsegélyből fizetésük nem 1000 hanem csak 700 koronára egészittetett ki, a törvényhatóság elutasította. Úgyszintén nem vétetett figyelembe Schröder István városi közgyámnak felebbezése sem, amely- szerint sérelmesnek tartotta a képviselőtestület azon határozatát, amelynek értelmében nem a tiz hanem csak a tizenegyedik fizetés osztályba soroztatott. Az kétségtelen, hogy felebbezőnek a kérelme, ha jogilag nem is volt igaza, méltányos volt, mert a gyámpénztárnok a tizedik fizetési fokozatba osz­tandó be a kiadott miniszteri rendelet szerint; Schröder István pedig mindaddig mig a gyátnpénz- tárnoki állás fennállott ezt az állást is betöltötte, mivel azonban ez az állás időközben megszüntethe­tett, ennélfogva nevezett most csak a közgyámi teendőket végzi, a közgyám azonban csak a tizen­egyedik, tehát alacsonyabb fizetési osztályba oszt­ható be, mint a gyámpénztárnok. A szeghalmi járasbirósági épület helyéül ki­szemelt telek megállapítására vonatkozó községi ha­tározat ellen beadott felebbezés folytán a képviselő- testület határozata feloldatott és mivel a kiszemelt telek a törvényhatóság véleménye szerint is a köz­ség jövő fejlődése szempontjából tényleg alkalmat­lan, a község uj határozathozatalra utasittatott. Kutasi Pál szeghalmi lakosnak a. községi elő- fogatozás házi kezelésbe történt vételére vonatkozó határozat ellen beadott felebbezése elutasittatott, mert ebben a kérdésben a törvényhatóság a decem­beri közgyűlésen már érdemben határozott. Dr. Borsodi Miksa ujkigyósi községi orvos rendelő szobájának fűtésére kért a községtől tüzelő anyagot. A község a kérelmet megtagadta Az orvos által beadott felebbezést a törvényhatóság nem vette figyelembe, mert bár a kérelem bizonyos fokig mél­tányos is, a község akarata ellen még sem kötelez­hető a kért tüzelőanyag kiszolgáltatására, mivel az­zal a község — a fennálló szabályok szerint — nem tartozik. Csorvás községnek az uj községháza építése tárgyában kelt határozatát = a beadott felebbezé­sek folytán — a törvényhatóság feloldotta és uta­sította a községet, hogy a terveket az általa meg­szabott módon dolgoztassa át és egyben a szük§é- ges fedezet biztosítására vonatkozólag is határozzon. A bemutatott tervek ugyanis fölöslegesen költsége­sek, úgy hogy a tervnek kívánt átalakítása után lé­nyegesen kevesebbe kerül az építés és az annak alapján emelendő épület a célnak teljesen megfelelő leend., Érdekes volt és élénk derültséget keltett egyik felebbező bizottsági tagnak ennél a tárgynál történt az a leleplezése, hogy nem képez olyan általános kívánságot a községháza építése, mint azt az egy­hangúlag hozott képviselőtestületi határozatból ki­venni lehetne, mert a felebbezést azok közül, akik az építést a községnél megszavazták, igen tekinté­lyes számban aláírták. Gádoros község kijelölte az állatvásárteret. A Micsoda szépen szorzott maradhatós tudomá­nyok voltak azok! Most meg úgy abrakolnak a gyerekek, mint a huszár-lovak. Óraszámra, kimért porcióként. No, rossz világ! Itt is baj, ott is. A doktornál is, a tanítónál is. A doktor, ha csak valami rendkívüli hírnévre nem tett szert, ami nem ment minden furfang és fifika nélkül, teszem azt, hogy ő példátlan orvosa a köhögésnek, avagy a máj, fül, fog és egyéb bel- fájdalmaknak, hát felkopott az álla. Ezért is kellett a patikusokkal szemben a doktoroknak fix-fizetést biztosítani. Mert mig a pa­tikusoknak konkurrense egy-két fűszeres volt, ad­dig a doktornak minden földi halandó s azonfelül még a javasasszonyok, na meg az érvágás, foghú­zás terén a borbélyok is, helyesebben mondva a sebész urak. Nagy kelete volt az időtájban a piócáknak, tájog-gyökereknek, iglice tüskének s minden erdei hüllőnek, főként kimúlt, száraz és keresetlen álla­potban A doktort csak a törvény szigorára invitálták a beteghez, azt is csak akkor, mikor a nyavalya nagy ereje már az utolsókat nyomta, — Na, ha doktor, hát most mutassa meg 1 Így a falu ! Ellenben akadt olyan kirurgus, aki kifogott az agyafúrt népeben s aztán úgy élt holtig, mint hal a vízben. Gond nélkül. Okkal-móddal, kellő pil lanatban egy szerencsés fogással hírnévre tett szert valamelyik szerv, vagy fájdalom gyógyítása terén, így a szanazugi orvos, kinek specialitása volt a foghúzás. Véletlenül jött rá. Beütött. Elszállt a hire messze földekre, hogy fájdalom nélkül huzza a fo­gat ; pedig akkor még nem volt se kokain, se ideg­fagyasztás. Tapintatosabb s amellett olcsóbb fogást használt. A fájdalom-elterelést. községnek ezt a határozatát a községi állatorvos felebbezése folytán a törvényhatóság feloldotta és újabb határozat hozatalára utasította a községet, mert a kijelölt vásártér úgy elhelyezésénél, mint kicsinységénél fogva a jelzett célra teljesen alkal­matlan. Szarvas községe a községi kertfelügyelőt meg­jutalmazta. A községi számvevő ezt a határozatot megfelebbezte, mert a községnek a községi kertből semmi haszna nem volt. A törvényhatóság nem is hagyta jóvá a község határozatát, mert ahol jöve­delem nincs, ott jutalomról sem lehet szó. Szathmári Kálmán békési igtatónak nem sza­vazott meg a község lakbért. A törvényhatósági bizottság a nevezett által beadott felebbezést el­utasította és a község határozatát helybenhagyta. Öcsöd községnek a husvizsgálati dijakról alko­tott szabályrendeletét — az állatorvos felebbezése folytán — újabb tárgyalás végett visszaküldte a törvényhatóság. Békés község 85,000 korona költséggel újabb járdák építését határozta el és a szükséges összeget a községi közmunka alap terhére felveendő kölcsön­ből kívánja fedezni. Ezen határozat ellen beadott felebbezés folytán — hosszas tárgyalás és dr. Török Gábor, dr. Telegdi Lajos és az alispán hozzászólásai után — kimondotta a törvényhatóság, hogy az ügy a képviselőtestület által újból tárgyalandó és pedig azon az alapon, hogy a községi közmunka pénztár a költségek tekintetéből legfeljebb 10 évre vehető igénybe. A község ugyanis 50 éves kölcsönt akart a községi közmunka alapból felvenni, azonban mivel küszöbön van az uj közúti törvény megalkotása, amely szerint a községi utak kiépítése folytán a közmunka alapok nagyon igénybe lesznek véve. ezért erre figyelemmel kellett lenni a határozat- hozatalnál. A felsőbb hatóságnak egyébként ebben a kér­désben az a felfogása, hogy járdaépítésre nem hasz­nálható fel egyáltalában a községi közmunka alap. Hosszabb vita kerekedett Békés község azon határozatánál, amely a betonjárda költségeinek az egyesek részéről való befizetése tárgyában intézke­dik és amelyet dr. Telegdi Lajos felebbezett meg. A kérdésnél dr. Török Gábor és dr. Telegdi Lajos felebbező hadakoztak egymással. Török a köz­ség határozatának jóváhagyását, mig Telegdi annak megváltoztatását kívánta, mert a betonjárda költ­sége a vállalkozóval való differencia miatt végérvé­nyesen még nincs megállapítva. Ezt az álláspontot foglalta el dr. Martos József is felszólalásában. A törvényhatóság az alispán hozzászólása után a község határozatát némi kiegészítéssel helyben­hagyta. Választások. Az állandó bíráló választmány ujjáalakittatván, tagjai lettek : Ambrus Sándor, Novak Kamill, Var- ságh Béla, Schmidt József es dr. Martos József. Hogy ez miben állt, annak értelmezésére ve­gyük elő a devecseri percektor esetét. Történt, hogy a devecseri percektor egyik od- vas fogának éktelenül neki vetélkedett a nagy fáj­dalom. A jó emberek, szomszédok tömjént, iglice- tüskét, érvágást komendáltak, de az odvas a fűsze­rek után is acsarkodóit, igy hát ajánlották jószivvel a szanazugi orvost, aki egy minuta alatt, fájdalom nélkül . . . Addig-addig, hogy a percektor ur befogatott s elkövetkezett Szanazugra. De hát nem a percektor ur odvas foga itt a fő, hanem a foghuzási praktika. Volt az orvos konyhájában egy terimés nád­szék. Ez alá minden műtét előtt beóvakodott az orvos hetese, kezébe vett egy zsákvarró tüt s várta­leste az orvos tapintatos kacsintását. Mikor a pá­ciens eltátotta a száját s a harapófogó az odvasra pászolódott, az orvos intett, a hetes felszurt, a dok­tor egy irgalmatlant rántott a harapófogóval, az em­ber felorditott — de e pillanatban az orvos már, mint egy kivánatos nyári cseresznye, mosolyogva mutatta fel a fogat .. . A percektor ur hümmögött. — Mi a baj ? — kérdezte az orvos. — Talán fájt ? A percektor ur némi vakaródzási művelet köz­ben csodálkozva mondá : — Fájni nem mondhatom, hogy fájt, de azt sohse hittem volna, hogy ilyen mélyen feküggyön a gyökere. így a percektor ur! Így az orvosi praktika! * Mikor aztán az idő hidegre fordult, a kuko­rica-törés, szüret, burgundi-szedés bevégeztetett, a biró ur kidoboltatta a faluban a diligencia kezdetét, minek következtében a malacoknak is másik kvár­télyt kellett keresni.

Next

/
Thumbnails
Contents