Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-05 / 10. szám
4 B EKES 1911. március 5. Az egyenesadó felszólamiási bizottságba megválasztotta a törvényhatósági bizottság a régi tago kát u. m. : Schmidt Józsefet és Kóhn Dávidot rendes és ifjú Moldorányi Istvánt és dr. báró Drechsel Gyulát póttagokká. Mezőőrök. A vármegyebeli községeknek a mezörendőrségi törvény módosítása ügyében beadott kérelmére a bizottság azt határozta, hogy felír a földművelésügyi miniszterhez a mezőrendőrségi törvény oly irányú módosítása iránt, bogy az egyes mezőőrök más, mint mezőőri dolgokkal ne legyenek foglalkoztathatók, a felügyeletre bizott területek a mostaninak felére redukáltassanak, a mezőőrök jobb fizetésben részesittessenek, miáltal a mezőőri szolgálat az eddiginél intenzivebb és a célnak jobban megfelelő legyen. Ezzel szemben azonban a községek terhei oly módon könnyítessenek, hogy a mezőőrök tartási költségeihez az állam is járuljon hozzá bizonyos összeggel. K, Horváth Mihálynak azt az indítványát, hogy oly helyeken, ahoi sürü tanyarendszer fejlődött ki, a mezőőr tartási kötelezettseg meg- szüntettessék, a bizottság nem fogadta el. Italmérések. A vármegyebeli községeknek azt a kérelmét, hogy a korcsmák szombat estétől hétfőn reggelig bezárva tartassanak, a bizottság nem votte figyelembe, mert a belügyminiszter a megyének ily irányú kérelmét a múltban nem teljesítette és igy azt újból megismételni teljesen céltalannak mutatkozott A belügyminiszter ugyanis a kérdés rendezésére törvényhozási intézkedést helyezett ki á- tásba, amelyr alkalommal a fennforgó állami financiális érdekek összhaugzásba hozatnak a nem kevésbé fontos szociális vonatkozásokkal. Gádoros község határa. A tárgy fontosságával arányban nem álló csekély érdeklődéssel tárgyalta a bizotttság Gádoros község határának kiegészítése iránti kérelmé'. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy Gádoros község határának Csongrádmegye területéből való kiegészítése ejtessék el, mert az érdekeltek ellenkezése miatt ez úgy sem vezet eredményre. Ellenben Szentetornya község határából csatoltassék 2086 hatasztrális hold Gádoroshoz, miáltal Gádoros község póti dója 110%-ről 70 re csökken, ellenben Szentetornya közsél pótadója csak 3 százalékkal emelkedik. A kérdéshez hozzászóltak Achim L. Adrás, dr. Bikády Antal bizottsági tagok, a járási főszolgabíró. A tárgyalás eredménye az volt, hogy a közgyűlés javaslatba hozza a belügyminiszternek, hogy a fenforgó magasabb közigazgatasi érdekekre figyelemmel Gádoros községhez, amelynek csak 1000 kát. hold a határa, hozzácsatoltassek Szentetornya község határából 1000 kát. hold (Jurenák birtok) és ugyanily -terület szakittassék el Nagyszénás közKezdetét vette a beiskolázás s ezzel a kívánatos jó világ. A beiratkozó csemeték mind egy kis jóakaratu | beajánlással jöttek, amit ábrázolhatott csirke is, tyuk is, liba is, ruca is, nemkülönben tojás, kukorica, kolompér s egyéb hüvelyes vetemények. Ki milyenes szülő ! Ez volt a fokmérő, nem a rektor ur, hanem a falu előtt. Nem volt ez berubrikázott kommenció, hanem törvényerőre emelkedett szokás. A fizetést, már mint a jó kis dotációt mások képezték. így minden számos pár' után egy kis véka buza-fele; (többnyire rosta-alja) kezdő tanítónál ehelyett vándor-koszt; továbbá egy kupa bor, félmázsa só, hús, faggyú ; a szilvafákon egy rázin- tás, két toppintás. Akkurát a pap. Közbevetóleg legyen mondva, itt történtek az első érdekösszeütközések a pap és tanító között. Tudnivaló, hogy elsősorban a pap kommenciója járt ki s igy először ő toppintott és rázintott. Most már, ha a pap jó erőben volt, — ugyan melyik nem volt abban ? — hát utána a tanítónak vékonyan eresztett a szilva ; ha meg, ha a tanító is bírta magát, akkor a tulajdonos ott is vakarta, ahol nem viszketett . . . Novemberben kezdődtek a disznótorok. A tanító támaszkodva a törvény szigorú betűjére, — merthogy a fizetésére nem is támaszkodhatott — meghagyta a gyermekeknek : „aki az iskolából elmarad, az bizonyitványt hozzon!“ A d sznótor azonban igen szívlelhető és kívánatos látványosság (maholnap ez is úgy kivész, mint a bölény), igy hát nem csoda, hogy a gyermekek otthon maradtak . . . Másnap aztán szorongó szívvel következtek fel egy-egy tányér hurka, kolbásszal s nyújtották a tanító felé : séghez tartozó gróf Berchtold Lipótné lajosszénási uradalmából is. A kérdés ilyetén elitézésénél a törvényhatóság többsége a kisbirtokosok érdekeire volt figyelemmel. Egyéb ügyek. Gyula város által beterjesztett és az állami iskola építése tárgyábm kötött szerződést jóváhagyták azzal a változtatással, hogy a mennyezeteknél salakbeton helyett kavicsbeton alkalmazandó. Lengyel György elhalt járási Írnok temetési-. g3Tógy- és orvosi költségei címén 250 koronát szavazott meg a törvényhatóság és az elhunyt 112 korona terhén levő fizetési előleget törölte. Fabó Pál szarvasi lakos részére kiirtott lova után 120 korona segélyt kapott. Több községnek fizetés felemelést, segélyezéseket stb megszavnzó, községi ingatlanok bérbeadása eladására és vételére vonatkozó határozatai, módosított különféle szabályrendeletei — amelynek nem felebbeztettek meg — kivétel nélkül jóváhagyattak. A községi költségvetések tárgyalásánál csupán a békési költségvetés képezte felszólalás tárgyát A község ugyanis a költségvetésébe 4 épület villannyal való világítási költségeit vette fel, ezzel szemben azonban azt határozta, hogy a felvett 4 épület közzül csak kettőbe vezette be a villanyt. Dr. Török Gábor azt kérte, hogy a község köteleztessék mind a négy épületbe a villanyvilágítást bevezetni, ezzel szemben dr. Telegdi és dr. Martos bizottsági tagok a községhatározatának jóváhagyását kérték A törvényhatóság a költségvetést változás nélkül jóváhagyta. A törrénvhatósági közgyűlés dé után 6 ora'kor ért véget, a hitelesítő közgyűlés pedig másnap délelőtt tartatott meg. Tanügy. A főgimnáziumban ma délután fél 6 órakor Uránia előadás lesz. Tárgya: Kirándulás Ceylon szigetére. Belépti-dij személyenkint 20 fillér. A gyulai róm. kath. főgimnázium énnkkarának harmadik hangversenye, mint azt már múlt számunkban jeleztük, március 12-én lesz délután fél 6 ólakor. Jegyek a hét folyamán Dobay János könyvkereskedeBében kaphatók és a hangverseny napján 5 órától kezdve a főgimnásium tornacsarnokában. A terem méretei miatt csak 225 jegyet bocsájtottak ki, — az érdeklődők igyekezzenek tehát jegyüket biztosítani. Siketnéma gyermekek felvétele. A siketnémák aradi ál), s. intézetének első osztályába uj tanulókat vesznek fel Arad-, Békés,- Bihar- és Csanád megyéből és Ujarad községből. Felvételért és esetleg segélyért folyamodni óhajtók még március hó- nsíp folyamán forduljanak egyszerű levélben az intézet igazgatóságához, ahonnan részletes felvilágosítást kapnak. — Tisztöli édös apám a tanító urat, egy kis bizonyitványt küldött! (így volt ez Tótkomlóson is !) Jó mellékesek voltak az időben a szemléltetések is. A tanító óra végén jelentette: — Na gyerekek, holnap a Kolumbus tojásáról magyarázok. Hozzon mindenki egy-egy tojást! A percektor ur fia fölállt : — Tanító ur kérem, nekünk tojásunk nincs, csak vajunk! A tanitó ráintett! — Hát akkor hozzá vajat ... Az is jó lesz ! így volt ez, igy ! Még nem is olvan régen, — úgy az én időmben — szerda délután egy-egy tojás, vagy egy-egy cső kukorica ellenében mehettünk ki játszani az udvarra. Aki hozott, játszott; aki nem, az bent a teremben mondta a szigorított szorzó-táblát. Természetes, hogy mindnyájan kimódoltuk a belépti-dijat. így az iskola, igy a tanitó ! De kidukált abban az időben, abban a patriarkális világban a sáp más és másféle uton-módon a jegyzőnek, a papnak, de kiadódott az a szolgabiráknak, az alispánoknak is. Aki lapozgatta Vas Gereben munkáit, olvasgatta Eötvös Károly írásait, az bizonyságot tehet mellettem. Azonban változik a világ, változnak az emberek. A modern kor szellője mind következetesebben csapkodja az iskolát; az iskola után a társadalmat ; a régi képek már tünedeznek, homályosodnak ; a jellemző, tipikus alakok átalakulnak, elmosódnak . . . Ma már ezekről a képekről, ezekről a jellegzetes alokokról csak mint kipusztult régi dolgokról beszélhetünk, melyek soha vissza nem térő, igazi hü tükrei a múltnak. Gyermek szinielőadás. Sok szellemi s lelki örömmel ajándékozta meg a rk. leányiskola vezetősége a farsang három utolsó napján megtartott színi előadásaival az érdeklődő közönséget. Egyszerű gyermekjátékot vártunk, mert elemi iskolás leánykák szerepeltek, de az eredmény messze fölülmúlta várakozásunkat. Ezt bizonyította a közönség két órán át kitartó figyelme. Akkora ügyességgel adták elő szerepüket, hogy nagy színházban sem kívánhatnánk jobbat. A szerepek ügyes kiosztása Emiliána irg. nővér gondos figyelmét dicséri, úgyszintén a színpadi felszerelés ügyes összeállítása. A nagy közönség hő óhaját fejezzük ki, midőn azt kérjük az iskola vezetőségétől, hogy előadásaikkal szerezzenek minél gyakrabban alkalmat hasonló lelkiörömök élvezésére. Tandij-kárpótlás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szarvasi róm. kath. elemi iskola részére a m. é. szept. 1 tői, évenként 174 korona tandij- kárpótlási államsegélyt utalványozott. Békés község iskolaszéke f. hó 1-én dr Török Gábor elnöklete alatt ülést tartott, melyen Farkas Gyula igazgató kegyeletes szavakban emlékezett meg a községi tanitóestület egyik legképzettebb és leg- munkásabb|tagjának(elhunytáról, egyszersmind indítványozza, hogy az elhunyt néptanító pedagógiai müvekben gazdag könyvtárát az iskolaszék a községi iskolai tanítói könyvtár részére vegye meg. Az iskolaszék az indítványt elfogadta, s elhatározta, hogy a megüresedett állást csak az özvegyi félév lejártával tölti be. A választás megejtéséig az állás teendőinek ellátásával továbbra is Kovács Endre helyettes tanítót bízta meg. X3I iie]s. Bajt. A k alendárium szerint benne vagyunk az önmrgtirtóztatás, a inagunkbatérés elmélkedő idejében: a böjtben. De vájjon bőjtölünk-e ? Mint ahogy joggal kérdezhettük a farsangban, hogy vájjon farsangoltunk-e? A mi korunk a nivellálódás kora, mondjuk, a szürke életé, melynek sem farsangja, sem böjtje nincs; hanem kinek-kinek hogy szolgáié a szeresem, van állandó■ farsangja, és van állandó bőjije. Az állandó farsangolás megteremti az életuntak, a fáradtak, az álmosak, a minden nemesre felleodülésre képtelenek, a közügyért lelkesülni nem tudók bágyadt csapalját ; az állandó böjtben levők pedig képviselik sötét nyomorúságukban, nagy életküzdelműkben, csüggedésükben és elkeseredésükben részben a destruktiv elemet, részben a reménytelen fá-ultságban tengődőket. Bízvást elmondhatni, hogy az emberiség nagy része kényszerül állandó testi és szellemi böjtre és mióta a kultúra gyertyácskái már faluhelyeken is világítanak, a szellemi böjt talán még senyvesztőbb érzés, mint a testi. Hallván apánk ajakáról a régi meséket a magyar udvarházak vendégszeretetétől ; hallván nagyanyánk ajakáról, hogy hajdan miként szállta meg az embereket hamvazó szerdán a bün- bánat; — mi, a huszadik század bűnös gyermekei, fásultan valljuk be, hogy sem élni, sem. lelkünket magasabb eszmék szférájába felvinni képtelenek vagyunk. Olyanná vált az emberi é’ft, mint a mechanika transformátiós gépsokasága. Orapontos- ságra megindulnak a zakatoló gépek s mig csak katasztrófa nincs, működnek szüntelen. A zaj egyforma és fülsiketítő. Változás a gyári műhelyben nincs. Ilyen az ember élete is. Bele vagyunk állítva a transformátiós gépezetbe; annak egy csávára, szögeként kell működnünk s csak akkor szűnünk meg, ha mint a költő énekli, a halál azt mondja; csitt! Ezért nincs a mi életünkben igazi farsang, se igazi böjt, csak szürke hétköznap. Azért nincs a mi életünkben nagy fellendülés az öröm és bánat régiójában. A korszellemnek van ez a keserű izü hangulata. Azok az eszmeáramlatok, a melyek mind hatalmasabban érintenek, zavarba hoznak. Nem sejtjük, nem tudjuk a jövőt. Valami oly nyughatatlan körözés vesz hatalmába. Ma az állandó eszmekavarodás és ennek nagy áramlatai közép ítte valóban nem tudjuk, hogy vájjon az emberiség további böjtre van-e kárhoztatva; további tespedésre és mozdulatlanságra van-e Ítélve ; vagy ez a bizonytalan, ez az izgató uralkodóáramlat csöndesen, avagy nagy szélrohammal véget ér-e és rásüt az egész emberiségre az egyetemes boldogság? Az emberiség küzdelmei mindég rendkívül érdekesek s ennek a kor gyermekeinek feltétlenül érezniök kell, hogy ők az uj eszméknek olyan határmesgyójén állanak, amely az emberiség történetének fejlődésében a legérdekesebbek egyike. Egyrészt kár, másrészt boldogság, hogy a jövendő saisi fályolát nem tudjuk fellebbenteni.
