Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-26 / 9. szám

2 BEK :l 8 1911 február 26. az öcsödi hidvámpénz maradványához is a vár­megye tart igényt annál inkább, mert az öcsödi hid padozatának kicserélése mintegy 25000 koronába kerül. A leszámolás végeredménye tekinteté­ben a vármegye és a község felfogása között — amint halljuk — igen nagy a külömbség. Békés- és Jásznagykunszolnokvármegye határa Öcsöd község egyrészén vitás lévén annak kiigazítása vált szükségessé. A kiigazí­tási eljárás szabályszerűen lefolytattatván, an­nak eredményét jóváhagyás végett az alispán beterjeszti a közgyűléshez. Választás is lesz a közgyűlésen. Ugyanis az állandóbiráló választ­mányt, amely felebbviteli forum a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok névsorá­nak összeállítása és a bizottsági tagválasztások ellen beadott felebbezések tekintetében, kell újra alakítani, az egyenesadó felszólamlási bi­zottságba pedig két tagot kell a közgyűlésnek választani. Feltűnő sok a felebbezés; ezek között a múlt év végén megtartott előljárósági válasz­tások ellen beadott felebbezések tekintélyes számot képviselnek. Meg van felebbezve a szarvasi összes elöljárói választás, különösen azon a címen, hogy a szavazatokat nem a kiküldött bizottság, hanem mások szedték, a békéssámsoni elöljáró választások, a csabai katonaügyi esküdt, az ugyanottani gazdasági intéző, a szentetornyai albiró a békéscsabai közgyám és a kétegyházi közgyám választás ellen szintén felebbezések adattak be. Ezen felebbezések egy része amint halljuk — helyt álló és igy a vonatkozó választások meg­semmisítését vonják maguk után. A más jellegű felebbezések közzül felem­lítjük Schröder István gyulai közgyámnak fe- lebbezését a városi alkalmazottak részére engedélyezett államsegély felosztása, valamint a gyulavárosi tanácsosoknak felebbezését a fizetésük felemelése ügyében hozott képviselő- testületi határozat ellen. Utóbbiak azt tartják sérelemnek, hogy javadalmuk 1000 korona he­lyett csak 700 koronában állapíttatott meg a közgyűlés által. Nagyobb érdeklődésre tarthat számot Tábit Mihály és társai csorvási lakosoknak a csorvási községháza építése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen beadott és lapunkban már jelzett felebbezése Csorvás községe ugyanis uj községháza építését hatá­rozta el, ami 100.000 korona költségbe ke­rülne. Az uj községháza csak földszintes épület lenne. A főszolgabíró is szükségeknek tartja a községháza újból való felépítését, azonban abban a felfogásban van, hogy azt sokkal ke­vesebb költséggel is nagyon jól meg lehet csinálni, mert a község által elfogadott tervből sok költséges részlet mint fölösleges el­maradhat. A vármegyei községek arra kérik a vár­megye törvényhatósági bizottságát, hogy a vármegye szabályrendeletét aként módosítsa, hogy a korcsmák és pálinkamérések szombat estétől hétfő reggelig zárva legyenek. A vár­megye még az 1907. évben ily irányban mó­dosította a szabályrendeletét, azonban a mi­niszter a módosításhoz nem járult hozzá és a kérdésnek törvényhozási utón való rendezését helyezte kilátásba. Ily körülmények között a községek kérelme nem lesz teljesíthető. A vármegye igazoló választmánya beter­jeszti a végérvényesen összeállított legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1911. évi jegy­zékét, valamint jelentést tesz a közgyűlésnek arról, hogy a múlt év december 19-én vár- megyeszerte megtartott megyebizottsági tag­választásoknak mi volt az eredménye, a válasz­tások ellen miféle panaszok adattak be és a felebbezések tárgyában az igazoló választmány miképen intézkedett. A mezőrendőrségi törvény, illetőleg annak végrehajtási utasítása értelmében mezőőröket azok a községek tartoznak tartani, amely köz­ségek határa legalább 300 holdat tesz ki. A vármegyebeli községek az iránt indítottak moz­galmat, hogy a törvénynek ez az intézkedése, amely a községekre igen terhes, akként vál- toztattassék meg, hogy tekintet nélkül a terü- ; letre, minden községre külön, a viszonyok te­kintetbevételével állapíttassák meg, hogy tar­tozik-e vagy sem mezőőröket alkalmazni. Arra kérik tehát a községek a törvényhatóságot, hogy a törvény ilyen megváltoztatása iránt Ír­jon fel a miniszterhez. A meghallgatott járási mezőgazdasági bizottságok egy része, valamint a vármegyei gazdasági egyesület azonban nem­csak hogy ellene vannak a kérelem teljesítésé­nek, hanem a mezőőri intézménynek tovább­fejlesztését tartják szükségesnek és azt kíván­ják, hogy a mezőőrök gyanánt arravaló, hasz­nálható, ne pedig — amint most van legtöbb helyen — teljesen törődött és igy képtelen hirdetéseket tett közzé egy napilapban, később poste restante levelekben sürgette Kaysernét, hogy légyottot adjon neki ... Az ostrom sikerrel járt; a szép asszony, akinek férje egész nap keztyüket árult a Terézvárosban, egy nap Wesselényi-utcai akásán fogadta a lángoló fiatal embert. Kayserné ekkor könnyezve panaszolta el, hogy tizenkétéves házassága alatt még senki sem akadt, aki őt tel­jesen megértette volna; mire Tamási ugyancsak forró könnyek közt jelentette ki, hogy ő is magá­nyos lélekkel járt eddig a nagyváros óceánjában. A két elhagyott teremtés forró barátságot kötött; a barátság utóbb bizalmasabbra és meghittebbre fordult; a magányos lelkek titkos jelekben állapod­tak meg arra az esetre, ha a férj váratlanul otthon maradna . . . Felhúzott függöny = a férjem itthon van. Félig lebocsájtott függöny = a férjem rögtön megy. jEgészen lebocsátott függöny = a férjem elment, öhet. Tamási néha másfél óráig kószált a Wesse­lényi-utcai ablak alatt, de mikor a függöny a Kayser ur készülődését jelezte, ügyesen befordul a Klauzál-utcába. És tiz perc múlva, mikor a lá­tóhatár egészen tiszta volt, lángolva, dobogó szív­vel szaladt föl a háromemeletes ház lépcsőin . . Pompás délutánok voltak — az egyik magá­nyos lélek kétszer bukott meg ez időben a máso­dik szigorlaton — és Tamási sokszor ámulva né­zett a nyugodtan baktató férj után, aki két órakor az üzletébe sietett. És este, mikor olcsó vendéglő­jéből szivarozva ment haza rideg külvárosi lakására, nem egyszer csodálkozva gondolta: — A derék Kayser nem is sejti, hogy meg­csalják .... Hát csakugyan igaz, hogy minden férj ostoba ? ... És valamint az okos kis csirke* fogókból, akik a kész cipőket hazaviszik, egytől- egyig ostoba legény lesz, a ravasz dón Jüanok is igazán elvesztik az eszüket, mikor az oltár elől eltávoztak ? A viszonynak később egy váratlan esemény vetett véget: Kayserné férjhez adta a legidősebb leányát és a kis Kayser Erzsiké egy egészséges leánykával ajándékozta meg boldogságtól ragyogó férjeurát . . És a csöppnyi poronty végre meg­tette azt, amire tizennyolc éven át senki sem volt képes: tökéletesen megértette a nagymamáját. Kayserné, mikor Tamási egy napon ismét meglá­togatta a Wesselényi-utcai lakásban, egy icipici babaruhát mutatott regényes udvarlójának. — Tudja, hogy mi ez? — Tálcakendő, vagy asztalfutó, — találgatta az elmés Tamási. —• Oh nem . . . egyik se a kettő közül . . . Ez a kis unokám főkötőcskéje . . . Tamásinak valami hidegség futott át a hát­egyének alkalmaztassanak. Tudomásunk szerint a törvényhatóság elé a községek kérelmével szemben, a gazdasági egylet álláspontjának megfelelő javaslat fog tétetni, de hogy az el is fogadtatik a törvényhatóság által, az már nem bizonyos, mert a mezőrendőrségi törvény rendelkezéseivel a gazdaközönség kezdettől fogva igen elégedetlen és állandóan fennáll az a törekvés, hogy annak a mezőőrök tartására vonatkozó intézkedései megváltoztassanak. A községi ügyek közül fontos Gádoros községnek az az ismételten felelevenűlő kérelme, hogy határrésze kiegészíttessék Szentetornya, Nagyszénás és a Csongrádmegyéhez tartozó Derékegyháza község határaiból, amelyek sok­kal közelebb vannak Gádoroshoz, mint az anya­községhez és ezen határrészek lakói Gádoros község közintézményeit veszik már most is na­gyobbrészt igénybe. A kérelem arra van ala­pítva, hogy Gádoros községnek határa alig 1000 katast hold, a község semerre sem tud terjeszkedni, a községi pótadó 100 százalékon felül van és ennek még jelentékeny emelkedése várható, hacsak a legkevésbbé is haladni akar a község a fejlődő élettel. Kétségtelen, hogy Gádoros községre jóformán életkérdés, hogy határa kiegészíttessék és igy állami adóalapja növekedvén, a haladásra és fejlődésre képe­sebbé tétessék. Azonban az is bizonyos, hogy a kérelem teljesítése igen kényes érdekeket érint. Es igy csak természetes, hogy az érde­kelt községek kézzel-lábbal tiltakoznak határ­részeik megcsonkítása ellen. A kérdés elinté­zésénél a magasabb közigazgatási érdekeknek kell alapul szolgálni, amelyek Gádoros község javára fenn is állanak. Egy bizonyosnak látszik, hogy Csongrádinegye és az illető nagybirto­kos: Gróf Károlyi László határozott ellene zése folytán a kérelemnek ide vonatkozó rész­keresztül vihető nem lesz A kérdésben a tör­vényhatóság csak véleményt ad, az érdemleges intézkedés a belügyminiszter, illetőleg a tör­vényhozás feladata A többi községi ügyek legnagyobb része csekélyebb jelentőségű kérdéseket tárgyal és igy ismertetésük mellőzhető. A póttárgysorozatban szintén nincsenek oly tárgyak, amelyek közérdekű voltuknál fogva nagyobb érdeklődésre tarthatnának számot, kü­lönben is a póttárgysorozatban aránylag kevés ügydarab van felvéve. gerincén, később pedig sietve búcsúzott. Kétségbe­esése .oktalan lépésre ragadta: sorban letette hát­ralékos szigorlatait és másfél év múlva bejegyezték az ügyvédi kamarába ... És öt évvel azután hogy Kayserné az unokája főkötőjét horgolta, Ta­mási oltár elé vezette Takács Mariskát, a táblai biró egyetlen leányát . . . A jó férj felhúzta megint a fehér ablakfüg­gönyt és egy percre kitekintett az ablakon. Furcsa, majdnem érthetetlen dolgot látott: Plorváth mérnök, aki bizalmas barátságban állott a Tamási-családdal s aki a szemközti járdáról sietve közelített a kapu felé, egyszerre ijedten visszarohant ... Mi történ­hetett vele, hogy hirtelen mást gondolt ? Tamási azonban, akinek végre is nem fájt a Horváth feje, közömbösen napirendre tért a különös dolog fölöt t s mosolyogva közelitett gyengélkedő felesége ágya felé. — Jó lesz igy? — kérdezte kedveskedve. — Köszönöm, jó lesz, — felelte most már nyugodtabban a beteg Mariska. A napsugár végigöntötte a selyem-paplant, s egyenesen a Mariska fejére sütött. És a jó férj tü­relmesen gondolta: — Megfájdul a feje és mégsem akarja, hogy a függönyt lebocsássam ! Oh, mily szeszélyesek az asszonyok!

Next

/
Thumbnails
Contents