Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-26 / 9. szám
2 BEK :l 8 1911 február 26. az öcsödi hidvámpénz maradványához is a vármegye tart igényt annál inkább, mert az öcsödi hid padozatának kicserélése mintegy 25000 koronába kerül. A leszámolás végeredménye tekintetében a vármegye és a község felfogása között — amint halljuk — igen nagy a külömbség. Békés- és Jásznagykunszolnokvármegye határa Öcsöd község egyrészén vitás lévén annak kiigazítása vált szükségessé. A kiigazítási eljárás szabályszerűen lefolytattatván, annak eredményét jóváhagyás végett az alispán beterjeszti a közgyűléshez. Választás is lesz a közgyűlésen. Ugyanis az állandóbiráló választmányt, amely felebbviteli forum a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok névsorának összeállítása és a bizottsági tagválasztások ellen beadott felebbezések tekintetében, kell újra alakítani, az egyenesadó felszólamlási bizottságba pedig két tagot kell a közgyűlésnek választani. Feltűnő sok a felebbezés; ezek között a múlt év végén megtartott előljárósági választások ellen beadott felebbezések tekintélyes számot képviselnek. Meg van felebbezve a szarvasi összes elöljárói választás, különösen azon a címen, hogy a szavazatokat nem a kiküldött bizottság, hanem mások szedték, a békéssámsoni elöljáró választások, a csabai katonaügyi esküdt, az ugyanottani gazdasági intéző, a szentetornyai albiró a békéscsabai közgyám és a kétegyházi közgyám választás ellen szintén felebbezések adattak be. Ezen felebbezések egy része amint halljuk — helyt álló és igy a vonatkozó választások megsemmisítését vonják maguk után. A más jellegű felebbezések közzül felemlítjük Schröder István gyulai közgyámnak fe- lebbezését a városi alkalmazottak részére engedélyezett államsegély felosztása, valamint a gyulavárosi tanácsosoknak felebbezését a fizetésük felemelése ügyében hozott képviselő- testületi határozat ellen. Utóbbiak azt tartják sérelemnek, hogy javadalmuk 1000 korona helyett csak 700 koronában állapíttatott meg a közgyűlés által. Nagyobb érdeklődésre tarthat számot Tábit Mihály és társai csorvási lakosoknak a csorvási községháza építése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen beadott és lapunkban már jelzett felebbezése Csorvás községe ugyanis uj községháza építését határozta el, ami 100.000 korona költségbe kerülne. Az uj községháza csak földszintes épület lenne. A főszolgabíró is szükségeknek tartja a községháza újból való felépítését, azonban abban a felfogásban van, hogy azt sokkal kevesebb költséggel is nagyon jól meg lehet csinálni, mert a község által elfogadott tervből sok költséges részlet mint fölösleges elmaradhat. A vármegyei községek arra kérik a vármegye törvényhatósági bizottságát, hogy a vármegye szabályrendeletét aként módosítsa, hogy a korcsmák és pálinkamérések szombat estétől hétfő reggelig zárva legyenek. A vármegye még az 1907. évben ily irányban módosította a szabályrendeletét, azonban a miniszter a módosításhoz nem járult hozzá és a kérdésnek törvényhozási utón való rendezését helyezte kilátásba. Ily körülmények között a községek kérelme nem lesz teljesíthető. A vármegye igazoló választmánya beterjeszti a végérvényesen összeállított legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1911. évi jegyzékét, valamint jelentést tesz a közgyűlésnek arról, hogy a múlt év december 19-én vár- megyeszerte megtartott megyebizottsági tagválasztásoknak mi volt az eredménye, a választások ellen miféle panaszok adattak be és a felebbezések tárgyában az igazoló választmány miképen intézkedett. A mezőrendőrségi törvény, illetőleg annak végrehajtási utasítása értelmében mezőőröket azok a községek tartoznak tartani, amely községek határa legalább 300 holdat tesz ki. A vármegyebeli községek az iránt indítottak mozgalmat, hogy a törvénynek ez az intézkedése, amely a községekre igen terhes, akként vál- toztattassék meg, hogy tekintet nélkül a terü- ; letre, minden községre külön, a viszonyok tekintetbevételével állapíttassák meg, hogy tartozik-e vagy sem mezőőröket alkalmazni. Arra kérik tehát a községek a törvényhatóságot, hogy a törvény ilyen megváltoztatása iránt Írjon fel a miniszterhez. A meghallgatott járási mezőgazdasági bizottságok egy része, valamint a vármegyei gazdasági egyesület azonban nemcsak hogy ellene vannak a kérelem teljesítésének, hanem a mezőőri intézménynek továbbfejlesztését tartják szükségesnek és azt kívánják, hogy a mezőőrök gyanánt arravaló, használható, ne pedig — amint most van legtöbb helyen — teljesen törődött és igy képtelen hirdetéseket tett közzé egy napilapban, később poste restante levelekben sürgette Kaysernét, hogy légyottot adjon neki ... Az ostrom sikerrel járt; a szép asszony, akinek férje egész nap keztyüket árult a Terézvárosban, egy nap Wesselényi-utcai akásán fogadta a lángoló fiatal embert. Kayserné ekkor könnyezve panaszolta el, hogy tizenkétéves házassága alatt még senki sem akadt, aki őt teljesen megértette volna; mire Tamási ugyancsak forró könnyek közt jelentette ki, hogy ő is magányos lélekkel járt eddig a nagyváros óceánjában. A két elhagyott teremtés forró barátságot kötött; a barátság utóbb bizalmasabbra és meghittebbre fordult; a magányos lelkek titkos jelekben állapodtak meg arra az esetre, ha a férj váratlanul otthon maradna . . . Felhúzott függöny = a férjem itthon van. Félig lebocsájtott függöny = a férjem rögtön megy. jEgészen lebocsátott függöny = a férjem elment, öhet. Tamási néha másfél óráig kószált a Wesselényi-utcai ablak alatt, de mikor a függöny a Kayser ur készülődését jelezte, ügyesen befordul a Klauzál-utcába. És tiz perc múlva, mikor a látóhatár egészen tiszta volt, lángolva, dobogó szívvel szaladt föl a háromemeletes ház lépcsőin . . Pompás délutánok voltak — az egyik magányos lélek kétszer bukott meg ez időben a második szigorlaton — és Tamási sokszor ámulva nézett a nyugodtan baktató férj után, aki két órakor az üzletébe sietett. És este, mikor olcsó vendéglőjéből szivarozva ment haza rideg külvárosi lakására, nem egyszer csodálkozva gondolta: — A derék Kayser nem is sejti, hogy megcsalják .... Hát csakugyan igaz, hogy minden férj ostoba ? ... És valamint az okos kis csirke* fogókból, akik a kész cipőket hazaviszik, egytől- egyig ostoba legény lesz, a ravasz dón Jüanok is igazán elvesztik az eszüket, mikor az oltár elől eltávoztak ? A viszonynak később egy váratlan esemény vetett véget: Kayserné férjhez adta a legidősebb leányát és a kis Kayser Erzsiké egy egészséges leánykával ajándékozta meg boldogságtól ragyogó férjeurát . . És a csöppnyi poronty végre megtette azt, amire tizennyolc éven át senki sem volt képes: tökéletesen megértette a nagymamáját. Kayserné, mikor Tamási egy napon ismét meglátogatta a Wesselényi-utcai lakásban, egy icipici babaruhát mutatott regényes udvarlójának. — Tudja, hogy mi ez? — Tálcakendő, vagy asztalfutó, — találgatta az elmés Tamási. —• Oh nem . . . egyik se a kettő közül . . . Ez a kis unokám főkötőcskéje . . . Tamásinak valami hidegség futott át a hátegyének alkalmaztassanak. Tudomásunk szerint a törvényhatóság elé a községek kérelmével szemben, a gazdasági egylet álláspontjának megfelelő javaslat fog tétetni, de hogy az el is fogadtatik a törvényhatóság által, az már nem bizonyos, mert a mezőrendőrségi törvény rendelkezéseivel a gazdaközönség kezdettől fogva igen elégedetlen és állandóan fennáll az a törekvés, hogy annak a mezőőrök tartására vonatkozó intézkedései megváltoztassanak. A községi ügyek közül fontos Gádoros községnek az az ismételten felelevenűlő kérelme, hogy határrésze kiegészíttessék Szentetornya, Nagyszénás és a Csongrádmegyéhez tartozó Derékegyháza község határaiból, amelyek sokkal közelebb vannak Gádoroshoz, mint az anyaközséghez és ezen határrészek lakói Gádoros község közintézményeit veszik már most is nagyobbrészt igénybe. A kérelem arra van alapítva, hogy Gádoros községnek határa alig 1000 katast hold, a község semerre sem tud terjeszkedni, a községi pótadó 100 százalékon felül van és ennek még jelentékeny emelkedése várható, hacsak a legkevésbbé is haladni akar a község a fejlődő élettel. Kétségtelen, hogy Gádoros községre jóformán életkérdés, hogy határa kiegészíttessék és igy állami adóalapja növekedvén, a haladásra és fejlődésre képesebbé tétessék. Azonban az is bizonyos, hogy a kérelem teljesítése igen kényes érdekeket érint. Es igy csak természetes, hogy az érdekelt községek kézzel-lábbal tiltakoznak határrészeik megcsonkítása ellen. A kérdés elintézésénél a magasabb közigazgatási érdekeknek kell alapul szolgálni, amelyek Gádoros község javára fenn is állanak. Egy bizonyosnak látszik, hogy Csongrádinegye és az illető nagybirtokos: Gróf Károlyi László határozott ellene zése folytán a kérelemnek ide vonatkozó részkeresztül vihető nem lesz A kérdésben a törvényhatóság csak véleményt ad, az érdemleges intézkedés a belügyminiszter, illetőleg a törvényhozás feladata A többi községi ügyek legnagyobb része csekélyebb jelentőségű kérdéseket tárgyal és igy ismertetésük mellőzhető. A póttárgysorozatban szintén nincsenek oly tárgyak, amelyek közérdekű voltuknál fogva nagyobb érdeklődésre tarthatnának számot, különben is a póttárgysorozatban aránylag kevés ügydarab van felvéve. gerincén, később pedig sietve búcsúzott. Kétségbeesése .oktalan lépésre ragadta: sorban letette hátralékos szigorlatait és másfél év múlva bejegyezték az ügyvédi kamarába ... És öt évvel azután hogy Kayserné az unokája főkötőjét horgolta, Tamási oltár elé vezette Takács Mariskát, a táblai biró egyetlen leányát . . . A jó férj felhúzta megint a fehér ablakfüggönyt és egy percre kitekintett az ablakon. Furcsa, majdnem érthetetlen dolgot látott: Plorváth mérnök, aki bizalmas barátságban állott a Tamási-családdal s aki a szemközti járdáról sietve közelített a kapu felé, egyszerre ijedten visszarohant ... Mi történhetett vele, hogy hirtelen mást gondolt ? Tamási azonban, akinek végre is nem fájt a Horváth feje, közömbösen napirendre tért a különös dolog fölöt t s mosolyogva közelitett gyengélkedő felesége ágya felé. — Jó lesz igy? — kérdezte kedveskedve. — Köszönöm, jó lesz, — felelte most már nyugodtabban a beteg Mariska. A napsugár végigöntötte a selyem-paplant, s egyenesen a Mariska fejére sütött. És a jó férj türelmesen gondolta: — Megfájdul a feje és mégsem akarja, hogy a függönyt lebocsássam ! Oh, mily szeszélyesek az asszonyok!
