Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-26 / 9. szám

1911. február 26.

Tanügy.

A főgimnáziumban a következő Uránia-előadás jövő vasárnap lesz. Tárgya Ceylon.

Tandíj kárpótlás. A gyulai róm. kath elemi iskola tandíj kárpótlási váltsága címén a vallás- és közoktalásügyi miniszter a múlt év szeptember 1-től kezdődöleg évenként 133 korona összeget állapított meg és utalt ki az iskolafenntartó hitfelekezet részére.

Gyümölcsészeti tanfolyam fog tartatni Orosházán tanítók részére március 30-tól április 8-ig. A tanfolyamon legfeljebb 16 tanító vehet részt, akik egyenként 30 korona utazási átalányban és napi 5 korona ellátásban részesülnek.

Államsegély. A vallás es közoktatásügyi miniszter Böszörményi Róza csabai magánpolgári leányiskolájának 600 korona államsegélyt engedélyezett.

A csabai polg. isk. gondnokság f gyelmit kért

a po g. isk. igazgatója ellen, kerte annak megbán teteset es elhelyezését. Az elsőfokú fegyelmi hatóság dorgálásra ítélte az igazgatót, felebbezés foly tán a kultuszminiszter megerősítette az ítéletet, kimondva azt, hogy az áthelyezést nem foganatosítja. A gondnokság csütörtökön foglalkozott az üggyel 8 mivel kérésükét — az áthelyezést illetőleg — a miniszter nem teljesítette, lemondott meg- biza ósáról.

Főgimnáziumunk énekkara, mint azt hivalgás és túlhajtott lokálpatriotizmus nélkül mondhatjuk, de nem csak mi mondjuk, hanem kompetens szakértő körökben is elismerik, értékét illetőleg első helyen all a középiskolák diák énekkarában, ami kizárólag Mutschenbacher Gyula tanár érdeme, aki n,»gy ambíciót és csodás szeretetet, türelmet és tevékenységet fejt ki a diák énekkar betanítása és vezetése körül. Nem túlozunk tehát, ha azt mondjuk, hogy a diák énekkar minden nyilvános szereplése művészi eseményként értékeltetik közönségünk körében. Az énekkar ilyen művészi eseményben részelteti városunk közönségét március 12-án este fél 6 órakor, a főgimnáz um tornacsarnokában. Hogy a hangversenyen megjele ők igaz műélvezetben fognak részesülni, arról teljes biztosítékot nyújt a műsor is, melyet a meghívó kapcsán egész terjedelmében közlünk és közönségünk legjobb figyelmébe ajánljuk. A meghívó a következő: »A gyulai róm. kath. főgimnázium énekkara Mutschenbacher Gyula vezetése mellett f. évi március 12-én, este fél 6 órakor, felszerelése javára, felolvasással egybekötött hangversenyt rendez, amelyre tisztelettel meghívja az igazgatóság. Belépődíj 1 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk. Műsor: Jelszó. Nuszbek Sándor dr szövegére irta Yavriuecz Mór. I. a) Csata előtt. K. M. v. Weber, b) A menekült. Francia nemzeti dal. (Zsasskov.-zky F. letétében). 2. a) Reád az ég . . . 6 szólamu ve- gveskwr, Liszt Ferenc »Szent Erzsébet« c. oratóriumából. b) Elhangzott a »Legyen«. Kar, J. Haydn »Teremtés« c. oratóriumából. 3. a) Felvirradc újra. Zárókar, J. S. Bach Schwingt freudig c. Cantatejá- ból. b) Ki csak Istenre . . . Zárókar, J. S. Bach Wo gehst du hin c. Cantatejából. 4. Dr Horváth Dezső felolvasása Liszt Ferencről. 5. a) Ne hagyj el minket. Kar, J. S. Bach Passió secundum Joannem c. müvének második részéből, b) Patris sapientia (0 hilf Cbriste). Megnyitókar, J. S. Bach Pass o secundum Joannem c. müvének második részéből. 6. a) Ecce qomodo moritur. J. Handl-Gallustól (1550 — 1591). b) Adoramus te Christe. Da Palestrinatól (Giovanni Pierluigi 1514—1594). 7. Tu es Petrus. Yavrinecz Mórtól. 8. Dal Erkel Ferenchez. Irta és a gyulai íőgimn. énekkarának ajánlotta Wladár Róbert. Pont fél 6 órakor az ajtót bezárjuk és szünetig zárva marad.

Szinieló'adás a róm kath. leányiskolában. F

26., 27. es 28-ik napjain d. u. 5 órakor a helybeli rk. leányiskola növendékei iskolahelységükbeu szinielőadást tartanak. Arpádházi szent Erzsébet életéből van a darab feldolgozva és megható részleteivel sok élvezetet fog nyújtani a közönségnek. A jövedelem egy része a színpadi felszerelés gaz- dagitáísáro, más része pedig a szegény gyermekek felruházó ára lesz fordítva. Belépő dij 6ü fillér.

ü ixek.

Az adokivető bizottságok elnökeit, 2 rendes és 2 póttagját a pénzügyminiszter kinevezte és pedig következőleg : A békéscsabai adókivető bizottság elnöke Varságh Béla, h. elnöke dr. Margócsy Miklós, rendes tagjai dr. Margócsy Miklós és Szalay Sándor, póttagjai Widovszky Károly és Kocziszky Mihály. A békési adókivető bizottság elnöke dr. Török Gabor, h. elnöke Benedikty Gyula, rendes tagjai Morvay Mihály és ifjú Cservinszky István, póttagok Hencz Antal és Nővé Csapó Gábor. A

BÉKÉS

gyulai adókivető bizottság elnöke Schröder Kornél, h. elnöke dr Follmann János, rendes taeok dr. Follmann János és Sál József, póttagok Lusztig Adolf és Szénasi János. Az orosházi adókivető bizottság elnöke Herczegh Géza, h. elnöke Leitner Z-igmond, rendes tagok Leitner Zsigmond és Freu- der Mór, póttagok Bulla Sándor és Fridrich Nándor. A szarvasi adókivető bizottság elnöke Dr. Má zor Elemér, li. elnöke Réthy Sándor, rendes tagok Réthy Sándor és Pohl Károly, póttagok Tepiiczky János és Bárány Béla. A szeghalmi adókivető bizottság elnöke dr. Csánky Dezső, h. elnöke Petry Sáudor, rendes tagok Petry Sándor és Kohn Fülöp, póttagok Weiszberger Emil és Mező Sándor. Az adókiverő bizottság 2 rendes és 2 póttagját az alispán már előzőleg nevezte ki és a kiuevezettek névsorát lapunkban már közöltük

Kinevezés. A vármegye alispánji, a belügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján dr. Kormss Gézát díjas közigazgatási gyakornokká kinevezte. Korniss eddig a békéscsabd járásban ideiglenes minőségben mint dijtalbn közigazgatási ' gyakornok működött /

Alapszabály jóváhagyás A belügyminiszter az endrődi varjas! olvasókör alapszabályait jóváhagyta.

Utolsó farsang. Ki ne tudná, hogy nálunk a farsang évenként január 6-tól hamvazó szerdáig tart. De azt már kevesebben tudják, hogy Yelencében István napján: december 26-án, Spanyolországban pedig Sebestyén napkor, január 20-án kezdődik a farsang. Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 1 i napot mondják farsangnak, illetve karneválnak. Az utóbbi misztikus szónak különben rendkívül prózai jelentése van. Olaszból származik : carne vale, a mi annyit tesz: hús, isten veled. Tekintettel a nyomban következő böjtre. A farsang hazája Olaszország, a hol ez a régi római Saturnalia ünnepekből származott, melyeket a keresztyén egyház nem birt a nép tudatából elenyésztetni s azért kényszerítve volt e régi pogánykorbeli ünnepekre keresztyén színezetet adni. Manapság is az olasz, különösen a velencei karóéval utolsó hete a leghíresebb nép- ünnepek közé tartozik. Régebben az álarcos felvonulásokon, virág és gipszből vagy cukorból készült golyócskák dobálásán kívül a velencei karnevál: állatviadalairól, versenyeiről volt hires. Francia és Spanyolországban meg ma is divatosak az álarcos felvonulások. A német reformátorok csaknem teljesen elnyomták e sok helyen elfajult ünnepeket és csak a múlt század elején külön erre a czélra alakult német farsangi egyesületek kezdték azokat újból feleleveníteni. Nálunk Magyarországon nincsenek különös farsangi népünnepek, melyek jelentősebbek volnának. Városunkban a hagyományos körmenet ez évben sem marad el, sőt meg fog jelenni a »Bolond Újság« is. Itt a farsang vége. A ki ^nagyokat mulatott, azon segít a hamvazó szerda. És aki nem mulatta ki jól magát, az siessen még a hátralévő egykét napot felhasználni, mert azután ki-ki hintsen hamvat a fejére. A csörgő sipka lekerül a fejről, melyet eddig díszített s legalább külső illedelem szerint bűnbánó arccal kell belépnünk a nagy böjtbe. Mert az elhibázott cselekedetek böjtjéről most nem beszélünk. Az osztó igazság szerint mindenki bűnhődik a maga vétkeiért. Ez esetben azonban mindenki magától is megkomolyodik. De ettől eltekintve is talán nem fog ártani egy kis önkéntes bojt, egy kis önkéntes lelki gyakorlat.

A képviselőtestület dr Lovich Ödön polgár- mester elnöklete alatt f. hó 20-án és folytatólag 22-én délután rendkívüli közgyűlést tartott, amely közgyűléseknek főtárgya és egyben vita anyaga a Ga bács-kerti csordajárás s a benedeki 400 holdas legelő bérbeadására vonatkozó előterjesztés volt. A Galbács-kerti legelő özv. Gróf Almásy Kálmánná tulajdona s évtizedek óta maga a tulajdonosnő kezeltette, illetőleg a gyulavárii uradalmi tisztség fogadott el gyulai lakosoktól csordára adott teheneket. Ezen kezelési mód, annak dacára, hogy a terület javarésze időközben felszántatott és igy a csordára járó jószágoktól elvonatott, utóbbi körülmény mellett is igen kedvező volt a tehéntartó lakosságra nézve, magának az uradalomnak azonban sok vesződséget, sőt veszteséget is okozott. A nemes grófné ennek következtében a polgármesternek megiratta, hogy ezután nem hajlandó többé a Galbács-kerti csordát saját kezelésében fenntartani, de hajlandó a városnak évi 5000 koronáért bérbeadni. A polgármester és a városi tanács, úgyszintén a képviselőtestület — a legutóbbinak a grófnő ajánlata annak idejében előterjesztetett — érthetóleg húzódott a házi kezeléstől, tapasztalatból tudván, hogy a lakosság a városi házikezeléssel szemben csak jogokat formál, anélkül, hogy a

3

reá háruló kötelezettségeket te'jesitenó és igy méltán félhető volt, bogy a város házikezelés mellett az 5000 koronás csordabérletre tetemesen ráfizet. A képviselőtestület tehát ismételten kérvényez’e a nemes grófnénál az eddigi kezelés fenntart ás á azonban eredménytelenül, miután az uradalmi tiszt ség a Galbács-kerti legelőt Najmann György mé száros mesternek adta ki csordatartási kötelezett ség nélkül ugyaicsak évi 5000 koronáért haszon bérbe. A bérlő nem zárkózik ugyan el teljesen mereven a csorda tartásától, de a lakosság sokkal drágábban juthatna hozzá, hogy tehene it a GalbácB kertre kihajtsa. A bérlő ugyanis tehenenként 36 korona csordadijat követel, e mellett természetesen meghatározná a legkisebb létszámot is, amely mellett ily áron is elhatározná magát rendszeres csorda tartására. A képviselőtestület földmives tag jai — és mint rendesen, most is tulnyomólag ők vettek részt a közgyűlésen — nem akartak hétfőn délután a benedeki legelő bérbeadása ügyében határozatot hozni. K. Schriffert József ugyanis a közgyűlésen ajánlatot tett, hogy ő 48 óra alatt nyilatkozni fog arra nézve, miezerint a benedeki legelőt kiveheti-e bérbe? Szerdán délután folytatólagosan tartott közgyűlésen azután K. Schriffert akként formulázta ajánlatát, hogy ugyanazon területért, amelyet eddig Najmann György bérelt a várostól 5200 koronáért, hajlandó három esztendőre évi 5000 korona bért fizetni, ama mellék kötelezettséggel, hogy ha akár az idén, akár a következő években legalább 100 tehén Íratnék és pedig 25 koronában meghatározott legeltetési díjon, az esetben a bérelt legelőn c*ordát rendez be. Ezt az ajánlatot a képviselőtestület névszerinti szavazás utján egyhangúlag elfogadta, kimondván annak csupán birtokon kívül való felebbezhetését. A hétfői közgyűlésen egyébként elfogadtatott LÍ7idenfeld József telekvételi ajánlata ; meghirdettetett a jóváhagyott hely pénzdíj, hordójelző hivatalról és fásításról alkotott szabályrendelet. Az állami gyermek- menhely telepbizottságába tagokul választattak és pedig a nők részéröl: Ambrus Sándorné, dr Dai- mel Sándorné, özv. Fábry Mártonná, dr Bucskó Koriolánné, Tanezik Lajosnó, Dutkay Béláné, Weisz Mórnó, Popovics Jusztinná, dr Márki Já- nosné, Murvai Istvánná, Somogyi Jánosné és Puskás Andrásné. A férfiak részéről: dr Ladies László, dr Daimel Sándor, dr Lindenberger János, dr Follmann János, Nagy Jenő, Kukla Ferenc, K. fechrif- tert József, Novák Árpád, Murvai István, Anuló Pál, Ritsek János és ifj. Miskucza Illés. Yógül megemlítjük, hogy a közgyűlés Borbély Matild volt népkerti bérlőtől be nem hajtható 560 korona bérösszeget törölt.

A gyulai józsefvárosi olvasókör házalapja jsváraa újabban Weisz Mór 10 koronát adományozott, mely összegért fogadja az elnökség köszönetét.

A Polgári Kör ma délután tartja tisztujitással kapcsolatos évi közgyűlését, amelynek, mint már évek óta, ezúttal is az építkezés ügye kölcsönöz nagyobb érdeklődést. A választmány alternativ költségvetéseket terjeszt elő, egyet a rég', másikat pedig azon az alapon, ha a közgyűlés az építés esetleg elfogadná. Mindkét álláspontnak vannak hívei 8 ellenesei. Az utóbbiak nem feltétlenül, de a polgári kör mostani telkét a szomszédtelek megszerzése nélkül építésre alkalmatlannak tartják.

Gaál Mózes Gyulán. Békésvármegye közművelődési bizottságának sikerült megnyerni Gaál Mózes Írót, a szabad oktatás hivatott mesterét, hogy városunkban egy előadást tartson. A népszerű iró előadását február hó 26-án, ma, vasárnap délután 4 órakor tartja meg az Újvárosi olvasókörben. Előadásának tárgya : A nép, mint nemzetfentartó elem, vagyis milyen irányban kell fejlődnie, hogy igazán azzá legyen. Gaál Mózest, mint irót ismerjük, de mint előadó sem ismeretlen városunkban, a múlt évben tartott előadásának melegsége még most is rezgésbe tartja a sziveket. Aki őt akkor hallotta beszélni, az most sem fog elmaradni a népszerű iró előadásáról.

Időjárásunk a f. hó 18-iki fordulat óta következetesen megtartja enyhe jellegét. Ezen a pénteki Mátyás nap sem változtatott; „jégtörődnek hívják Mátyást, de most már alig volt mit törnie, a jég a Körözs folyókon is csaknem teljesen elolvadt. Egyébként amannyire kívánatos volt a februárt