Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
4 BÉKÉS 1911. február 19. 80. Köröstarcsa község határozata a községi állatorvosnak az elöljárók sorába való felvétele tárgyában s ez ellen a községi állatorvos felebbezése. 81. Szarvas község és Cziglóczki Pál szarvasi lakos között létrejött haszonbéri szerződés. 82. Grósz B. János és társai felebbezése a á kótegyházi közgyám választása ellen'. 83- A gyulai városi tanácsnokok felebbezése fizetésemelésük tárgyában hozott határozat ellen. 84. Csorvás község határozata a községháza újból való felópitóse tárgyában és az ellen Tábit Mihály és társai felebbezése. 85. Szarvas község határozata a^ kert felügyelő esküdt megjutalmazása tárgyában s az ellen Póhl Károly községi számvevő felebbezése. 86. Szeghalom községnek határozata az artézi kutak felszerelésének házilag beszerzése ügyében. 87. Békés község határozata a községi utászok állandó alkalmazásának megtagadása ügyében és ez ellen a községi mérnök felebbezése. 88 Községi költségvetések. 89. Községi számadások. 90. Behajthatatlan ebadó törlések. 91. Köröstarcsa község múlt évi tulkiadásai. 92. Bókósszentandrás község 1910. évi pót- adó százalékának újból való megállapítása. 93. Alberti Ferencuó gyulai lakos gyámpénztári tartozásából behajthatatlan 9 korona kamat törlése. 94. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. A közigazgatási bizottság ü!ése> Február 13. A közigazgatási bizottság folyó hó 13-án tartotta rendes ülését Az ülésen nem mutatkozott valami nagy érdeklődés, amit igazol az, hogy a választott bizottsági tagoknak épen fele hiányzott. Az ülés lefolyása nem emelkedett ki azon keretekből. amelyek között rendesen mozogni szokott. Érdekesebb tárgyalás csakis annál a kérdésnél fordult elő, hogy egy népszámlálóbiztos, aki egyúttal tanitó, rosszul végezvén a reá bízott dolgot, ezen mulasztásáért fegyelmileg felelőségre vonliató-e, vagy sem Az előbbi álláspontot igen ügyesen és tartalmasán dr. Tórák Gábor és dr. Ladies László bizottsági tagok képviselték, a bizottság többsége azonban kimondotta, hogy a fegyelmi eljárás nem indítható meg, mert bár igaz, hogy a tanítók a nepszámlálóéppen a szervezés mikéntjétől függ az uj alakulás életrevalósága, ezek a társadalmi tényezők nem siették el a megszervezést. Most fordulat állott be. A szervezés keresztülvitelére a belügyminiszter vál- alkozott. A fordulat szerencsés. Mert a legfőbb közegészségügyi hatóság kezdeményezésének egyetlen társadalmi faktor sem állhat ellen. S igy biztosítottnak vehető, hogy a tuberkulózisellenes működés terén számottevő minden társadalmi tényező csatlakozik a ligához. S azért is előnyös a belügyminiszter iniciativája, mert ez a kezdeményezés arra mutat, hogy a liga megszervezésével nemcsak a társadalmi tényezők összmüködése fog megoldást nyerni, hanem a liga egyszersmind összekötő kapocs lesz az állam és a társadalom e téren való működése között. A belügyminiszter már fel is szólította a tü- dővészellenes egyesületeket, hogy a liga megszervezése érdekéből általa tartandó tanácskozáson részt vegyenek. Ettől az alapvető tanácskozástól s általában a liga megszervezésétől sokat várunk. Nemcsak a szétszórtan működő társadalmi erők helyes irányítását, nemcsak a társadalom és az állam összmü- ködését, tevékenységük harmóniájának megteremtését, hanem azt is, hogy ebben a szó komoly értelmében vett nemzeti ügyben az állam — törvényhozás és kormányzat — is olyan intenzív munkássággal fog hozzálátni az elmulasztottak pótlásához, aminőt az ügy mindenekfölött való fontossága megkövetel. A tuberkulózis leküzdése a nagy nemzeti feladatok legelső sorába tartozik. Mert a legdrágább kincsnek, a nemzet emberanyagának megmentéséről van szó. Méltó küzdő tér arra, hogy legjobbjaink sorakozzanak a harcosok közé. biztosi teendőket tartoztak elvállalni és teljesíteni, azonban ezzel szemben sem a törvény sem az utasítás a teendők helytelen teljesítését fegyelmi vétségnek nem minősíti, igy tehát az illető más hátránnyal nem sújtható, mint azzal, hogy e hibás munkálatot az ő költségére végeztetik újra. Az ülésen Ambrus bándor alispán elnökölt és jelenvoltak : dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző, Sárossy Gyula árvaszáki elnök, dr Z'óldy Géza vármegyei t. főügyész, dr. Z'óldy János vármegyei t. főorvos, Roediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd állam- épitészeti hivatali főnök, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, továbbá a következő választott bizottsági tagok: dr. Ladies László, dr. Török Gábor, Morvay Mihály, Veres Jó^nf, Varságh Béla. Nem vettek részt az ülésen: Pfeiffer István közgazdasági előadó, gróf Weuckheim Dénes, Beliczey Géza, Haraszti Sándor, Haviár Dániel és Dombi Lajos bizottsági tagok. Az ülést elnöklő alispán délelőtt 9 órakor nyitotta meg és elsősorban az alispáni jelentés került tárgyalás alá, amelyet a bizottság egyszerűen tudósul vett. A személybiztonság 16 esetben támadtatott meg, melyek közül erőszakos nemi közösülés volt 1, súlyos testi sértés 4, könnyű testi sértés II. A vagyonbiztonság 32 esetben volt megtámadva, még pedig: 1 rablással, 5 betöréssel, 2 csalással, 1 orgazdasággal és 23 kisebb lopással Baleset 10 esetben történt; ezek közül halállal végződött 2, súlyosabb természetű volt 1, könnyebb természetű 7. Öngyilkosság 6, öngyilkossági kiséri t 4 esetben fordult elő. Tűz volt 10 esetben, a kár nagyrésze — biztosítás folytán megtérült. v/) Földművelés, mezőgazdasági és munkás ügy. A várva várt tél és fagyos időjárás végre a hó vége felé beköszöntött, nagy félelemtől mentvén fel a gazdákat a miatt, hogy az összegyülemlett trágyákat kihordani nem lehet, továbbá, hogy jég szükségletüket beszerezni nem tudják, mert a tej gazdaságok jégkészlet nélkül igen sok hiányosságot és hátrányt szenvedtek a múlt évben is, továbbá az emberi és állati betegségek gyógykezelése is igen sok esetben hiányos, ha jég nem áll rendelkezésre, de abból a szempontból is örömmel üdvözölték a beállott száraz hideget, mert a fagy a múlt évben is át telelt gyöm növények csiráit és igen sok rovar álcát el fogja pusztítani, miknek káros elszaporodását a múlt évben igen érzékeny veszteségek bizonyították. Közgazdasági állapotainkban változás nem tapasztalható. Nevezetesebb momentum a múlt hóban nem fordult elő. A dohány termés beváltása január 2-től zavartalanul folyamatban van s tart február 26-ig. A termés gyengébb lévén úgy mennyiség, mint minőségre a tavalyinál. A felemelt beváltási árak tehát ennélfogva legfeljebb 2—3 korona javulást mutatnak, mely ár javulás a kiadások növekedésével sehogy sem áll arányban. Munkásaink téli élelemmel el lévén látva, bár most kevés munka kínálkozik, elégedetlenséget nem mutatnak. Állategészségügy: A száj-és körömfájás szűnő félben van, bár még mindig hallani sporadikus megbetegndésekről. A munkások között mozgalom nem történt, a napszám l korona 20 fillér és 2 korona között váltakozott. Ipar- és kereskedelem terén semmi fontosabb mozzanat nem történt A községi elöljáró választásások az egész vármegyében megtörténtek. A népszámlálás is lefolyt zavartalanul, a hivatalos adatok azonban még csak 20 helyről lettek bejele ntve, a hol is a szaporodás 23641 előre meg állapítható, hogy a szaporulat körülbelül 9—-10% között lesz s hogy vármegyénk lakossága, mely a múltban 278—500 volt, meghaladja a 300.000-t. A gyulai járás főszolgabirája kisebb fokú mulasztás miatt Demus Béla dobozi községi Írnokot 6 korona. Hegedűs Lajos dobozi községi pénztári ellenőrt 4 kor. rendbírsággal büntette. Az orosházi járás főszolgabirája hanyagság miatt Fórján János pusztaföldvári esküdtet 5 kor. rendbírsággal büntette. A közigazgatási bizottság a múlt félévről a miniszterelnökhöz tett jelentésében kijelentette, hogy oly körülmények, amelyek a közigazgatás általános menetét illetőleg törvényhozási vagy miniszteri intézkedéseket igényelnek, nem merültek fel. A közigazgatási bizottságnak múlt évi ügyforgalmáról tett az alispán jelentést. Annak értelmében a közigazgatási ügydarabok száma a múlt évben 3360 volt Ebből a vármegye főjegyzőjének 557, a tb. főjegyzőnek 160, a kir. tanfelügyelőnek 819, a kir. pénzügyigazgatónak 213, a vármegyei t. főügyésznek 1048 és a vármegyei árvaszéknek 255, állam-, építészeti hivatalnak 189 darab volt kiosztva. Ezen ügyek közül feldolgozatlan 78. A hátralékok között van több fegyelmi ügy is, amelyek másodfokú elintézésre várnak. Enner azonban az az akadálya, hogy mivel azokban másodfokon az alispán ítélkezett, főispán hiányában másodfokon is neki kellene elnökölni, ami — bár törvényszerint nem akadály — azonban mindenesetre szépséghiba lenne. Roediger Gyula kir. pénzügyigazgató által előadott jelentés szerint az egyenes adókban 82901, mig a hadmentességi adókban 1519 volt kedvezőbb a befizetés, mint a múlt év hasonló időszakában. A pénzügyigazgitó által előadott ügydarabok között egyébként felemlitésre méltó ügyek nem voltak. Dr. Zöldy János t. főorvos jelentése a következő : A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, az előző hónaphoz viszonyítva azonban jobbak. Az egyes szervek megbetegedését- és lefolyását illetőleg, leginkább a légző szervek hurutos bántal- mai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tüdövész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. diftheria 134 megbeteg. 31 halálozással 2. vörhény 95 11 3. kanyaró 40 » 2 4. hasi h így máz 20 » 4 » 5 szumárköhögé s 13 — » 6. bárányhimlő 2 1 » 7. gyermekágyi láz 1 1 » összeg 305 beteg 49 (15%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közzül a difteria volt az uralkodó, amely egymagában, valamennyi ragadós bajban történt megbetegedésnek több mint egy 1/3-át tette ki. Lefolyása középsúlyosnak minősíthető, mert a halálozási szám 21°/o. Csekély kivétellel a vármegye majdnem minden köz egében mutatkozott, de tömegesen csupán : Békés, Endrőd, Köröstarcsa, Szarvas községekben lépett fel. Tovább terjedésük ineggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonkint végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltük élőn 202, hullán 5 esetben, orvostörvényszékit pedig 11 könnyű és 5 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavval beoltattak 47 egyént, akik közzül meggyógyult 35, meghalt 12. Yédő oltást 1 esetben végeztek sikerrel. A halva szülöttek száma 18, elvetélteké 14. A 7 éven alóli kiskorúak gyógykezelésének elmulasztása miatt 23 esetben tétetett a kihágási eljárás folyamatba, amelyek közzül 12 esetben felmentéssel végződött az eljárás. Mikler Sándor kir, tanfelügyelő jelentésének kapcsán Veres József kérdést intézett a tanfelügyelőhöz, miért késik az orosházi evangélikus egyház tandijkárpótlási ügyének elintézése, holott a kérvény még a múlt év elején lett a bizottsághoz beterjesztve. A kir. tanfelügyelő kijelentette, hogy a kérvény rendes időben lett felterjesztve. Hogy a miniszteriumben a késedelmes elintézésnek mi az oka, azt nem tudja. A bizottság a kérdéses ügy érdemleges megsürgetését határozta el. A kir. tanfelügyelő által előadott ügydarabok legnagyobb rész tandijkárpótlási, kórpótléki, államsegély kérelmek, iskolai számadások, tanitó választási jegyzőkönyvek stb voltak, amelyek az előadói javaslat értelmében, hozzászólás nélkül intéztet- tek el. Hosszasan foglalkozott azonban a bizottság a szarvasi harmadik kerületi óvónő cselédjének elbo- csájtási ügyével illetőleg a felügyelőbizottságnak ebben az ügyben tanúsított szabálytalan viselkedésével. Az óvónő ugyanis a szabályzatban biztosított jogával élve, elbocsájtotta az óvodában cselédminőségben alkalmazott egyént, aki azonban a felmondást nem akarván elfogadni, ügyét a felügyelöbizottság- hoz vi'te fel. A felügyelőbizottság az első Ízben jóváhagyta az elbocsájtást, azonban határozata megfelebbeztetvén, midőn az ügy újból elébe került, dacára a tanfelügyelő intézkedéseinek, megváltoztatta előbbi álláspontját és az elbocsájtást jogtalannak mondotta ki. A közigazgatási bizottság az ügy fontosságával arányban épen nem álló időtöltés után kimondotta, hogy a felügyelőbizottságnak ebben a kérdésben nem volt semmi beleszólása, tehát határozatai semmisek és az óvónő jogosított volt az általa alkalmazott nőcselédet elküldeni. Az ebből fo- lyólag netán önálló magánjogi kérdések a cseléd törvény rendelkezései szerint az illetékes hatóság által döntendők el.
