Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
1911. február 19. BÉKÉS 5 Dr. Z'óldy Géza t, főügyész által előadott ügydarabok közzül felemlitendőnek tartjuk Sáliéi Péter békési lakos felebbézését, a községi igazoló választmány azon határozata ellen, amely szeiint a képviselőtestületben egy megüresedett helyre azon kerületbeli bgtöbb szavazatot nyert póttagot hivta be, amely kerületben a rendes tagsági hely megüresedett. A felebbező azt kívánta, hogy az a póttag hivassák be a megüresedett helyre, aki általában, tehát tekintetnélkül a kerületekre, a legtöbb szuvaza- tot kapott. A közigazgatási bizottság a felebbezést elutasította, mert a községi igazoló választmány határozata megfelel a törvény szellemének és a közigazgatási bíróság által is helyesnek- elismert álláspontnak. Perszma Alfréd államépitészeti hivatali főnök által előadott jelentés szerint az államutak jókarban voltak. Ellenben azon törvényhatósági utak, amelyeknek kőpálya szélessége csak 2 és fél méter, a sok esőzés következtében nagyon megromlottak, mert a kiépített útrész keskenysége folytán két kocsi nem fér el egymás mellet^, úgy, hogy a kocsik egyik oldala kénytelen a sárba menni, minek folytán a kőpályára nemcsak igen sok sár hordatik fel, hanem a sárnak letakaritása következtében a makadám útról a kavics egy része is lehordatik és igy az ut ezáltal is romlásnak vaa kitéve. Az államépitészeti hivatal főnöke által előterjesztett jelentés kapcsán Veres József szóvá tette azt a sérelmet, amely abban áll, hogy Szarvasról, Nagyszénásról, Békésszentandrásról, Öcsödről stb a vármegye székhelyére beutazó egyének azesetben, ha délig dolgaikat nem tudják Gyulán elvégezni, aznap nem képesek hazamenni a rossz vasúti összeköttetés miatt. Kérte tehát a bizottságot, hogy ezen helytelen állapot megszüntetése céljából illetékes helyen szólóljon fel. A bizottság a felszólamlás folytán, amelynek célzatával teljesen egyetértett, elhatározta, hogy felír a kereskedelmi miniszterhez a vasúti menetrendnek olymódon való megállapítása iránt, hogy a reggel Orosháza felől Gyulára induló vonat menetrendje és tartózkodása olymódon állapíttassák meg, hogy a Szarvasról érkező utasok biztosan átszállh issanak, másrészt a délután Gyuláról 4 óra után induló motoros ne Békéscsabáig, hanem egészen Orosházáig közlekedjék. A gyula—sarkadi remetei hid fel- és alépítményére vonatkozólag, a megtartott árlejtés eredményéhez képest kötött szerződést a bizottság megerősítette és abban a tekintetben való további eljárással, hogy a h'dat jövőben ki tartozzék fenntartani, a vármegye alispánját bízta meg. A szeghalmi járásban levő Csillag tanya és Macskás tanya kázött létesített kitérőre nézve, a »Hagymás« elnevezés hozatott javaslatba. A gyulai bicerei állomásnak, amely jelenleg a 43. számú őrháznál van, a 42. számú vasúti őrházhoz való áthelyezését kérte több gyulai lakös. A képviselőtestület ebben a kérdésben már előzőleg az eddigi állapot fenntartása mellett határozott. A köz- igazgatási bizottság a hozzá beadott kérvényeket ujabbi tárgyalás végett kiadta a képviselőtestületnek. A polgármester azonban — nehogy ebből az ujabbi tárgyalásból a jövőre veszedelmes precedens származzék — kérte a bizottságot, hogy a kérelmek felett a képviselőtestület ujabbi meghallgatása nélkül határozzon. A közigazgatási bizottság nem is kívánta az ügynek újabb tárgyalását és a kérvényeket azzal a javaslattal terjesztette fal a kereskedelmi miniszterhez, hogy az eddigi állapot fenntartása mellett a 42. sz. őrháznál is feltételes megálló létesítendő. Sárossy Gyula vármegyei árvaszéki elnök elő- adománya, melyszerint a vármegyei árvaszéknél az ügymenet rendes és hátralék nincsen, tudomásul vétetett. Dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes közölte a bizottsággal, hogy a gyulai kir. törvényszéki fogházban teljes rend uralkodik. Az összes foglyok száma 62 volt és pedig férfi 56 és 6 nő. A foglyoknak háziipari foglalkoztatásából befolyt az állam részére 212, mig a foglyok javára 45 kor. 50 fill. A köziga I gatási bizottság teljes ülése már délelőtt fél tizenkét órakor véget ért és közvetlenül azután az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést és 10 felebbezés felett határozott. Délután a vármegyei pótadó felszólamlási bizottság intézte el a beérkezett felebbviteli ügyeket. Tanügy. Uránia előadás. A főgimnáziumban ma délután fél 6 órakor üránia-előadás lesz, ine'ynek tárgya : Szicília. Belépődíj ezemélyenkint 20 fillér. A tanitói nyugd jválasztmány febr. 13 án Mikler Sándor kir. tanfelügyelő elnöklete alatt tartott ülésében Bródy Sámuel gyulai izraelita tanító' nyugdíjaztatási ügyét tárgyalta s nevezettnek nyugdíjaztatását saját kérelmére kimondotta. A Gyulai Tanítók Egyesülete folyó hó 12-én tartotta alakuló közgyűlését a Göndöcs-népkerti pavilion kistermében. Az alakuló gyűlésen nagy számmal jelentek meg a tanítók és tanítónők. A gyűlést Masurek Ferenc nyitotta meg, üdvüzölre a megjelenteket ; ismertette az egyesület alapszabályait s felszólította a jelenlevőket, hogy tömörülve az egyesületbe kivétel nélkül minden tanító és tanítónő lépjen be. Az alapszabályokat némi stiláris módosítás után elfogadták. Ee-után egyhangúlag elhatározták, hogv egy tanitói segély- és árvaalapot létesitenek; továbbá, hogy ezen alap javára folyó hó 26-án koncerttel egybekötött táncvigalmat rendeznek. Végül nagy érdeklődés mellett megválasztották a tisztikart. Elnök lett Székely Lajos, alelnök Mazurek Ferenc, pénztáros Dundler Ferenc, jegyző Player Béla; végrehajtó bizottsági tagok Gulyás János és Kardos István. Tótnyelvü vallá30ktatá3. Szarvason is kísért még mindig a tótnyelvü oktatás. Nem régen a kákái részi községi iskolába járó gyermekek szülői, most meg a csabai-uti iskola mellett lakók kérték, hogy gyermekeik legalább a vallást tót nyelven tanulják. Az iskolaszék kimondotta, hogy a tanítók csak magyarul taníthatják a vallást, ellenben megengedték, hogy külön díjazás mellett a tanítók taníthatják a tót nyelvet is. Szirmay L. Árpád rk. plébános az iskolaszék ezen határozatát megfeleb- bezte, amennyiben ő, a községi iskolákat a magyarság oázisának kívánja megtartani, ahol tót nyelven tanítani egyáltalán nem szabad. X3C I x e Ír. A vármegye első évnegyedi közgyűlését — amint már megírtuk —7 folyo hó 27 én tartja. Az ülésen, mivel főísp in még most sincs, az alispán fog elnökölni. A tárgysorozat már kibocsájtatott és azt mai számunkban egész terjedelmében közöljük. A főtárgysorozatbi felvett ügyeken kívül — rendes közgyűlésről lóvén szó — póttárgysorozati ügyek is lesznek, azonban azok száma a 15—20 dbot aligha fogja meghaladó'. A közgyűlés fontosabb tárgyait jövő számunkban részletesen fogjuk ismertetni. Az ügyek előkészítése cél:ából az állandó választmány folyó hó 25-én tartja ülését, ugyanaznap a számvevőszók fogja a tisztikar tevékenységét feltüntető kimutatásokat felülbírálni. A vármegye kórházi bizottsága február 11 -én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Merza József kórházi gépész fűtési és világítási átalány kérelme folytán, tekintettel arra, hogy a folyamodó még a miit évi április 24-ón kiköltözött kórházi lakásából s egyeslőre még nem is hizonyos, hogy mikor foglalhatja el a kórházban uj lakását, részére múlt évi április 24-től kezdve évi 150 korona fűtési és világítási átalányt állapított meg. Jelentést tett ezután a kórház igazgatója a kórház részére szükséges gyógyszerek beszerzése céljából a helybeli gyógyszerészekkel fo'ytatott tárgyalás eredményéről. A bizottság az előterjesztést tárgyalási alapul elfogadván, megbízta a kórház igazgatóját, hogy a gyógyszerészekkel a részletekben is állapodjon meg s a kötendő szerződést terjesize a bizottsághoz A bizottság elvi megállapodásként már kijelent tte, hogy 5 évnél hosszabb időre terjedő szerződést a kórházra nézve előnyös nek nem tart. Végül a bizottság dr. Berkes Sándor kórházi igizgató javaslatát tárgyalta a folyó évi költségvetésben felszerelésre engedélyezett 48000 korona felhasználása tárgyában. Alapszabályjóváhagyás. A belügyminiszter a füzesgyarmati kaszinó alapszabályait jóváhagyta. A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hóbau a csendőrség jelentése szerint a következő volt: E őfordult a múlt hóban 217 bűneset, amelyekből mindössze egy maradt kiderítetlen. Elfo- gatás 14 esetbei vált szükségessé. A bűnesetek között volt 50 lopás. 25 testisórtés, 8 gyújtogatás, 6 orgazdaság, 3 rágalmazás. Gyógyszertár átruházás. A belügyminiszter megengedte, hogy Debreczeni Károly békési gyógyszerésznek az „Isteni gondviseléséhez címzett személyei üzleti jogú gyógyszertára, Ragetli Jánosra ruháztassék át. Népkönyvtár. A földmivelésügyi miniszter legújabban az endrődi katho'ikus olvasókörnek adományozott egy 100 kötetből álló népkönyvtárt, a szükséges könyvtartóra pedig 20 koronát utalványozott. Gyula város lakbérosztályzata. A katonaság lakbéroBztályzata tudvalevőleg tiz esztendőnkint állapittatik meg. A tiz esztendő a múlt év végén járt le s azt megelőzőleg megtörténtek a lakbér- puhalolások a katonai és polgári vegyes bizottságok részéről, még pedig olyan eredménnyel, hogy a beszerzett adatok alapján méltán remélhető, sőt elvárható lett votna, hogy Gyula város legalább egy osztállyal magasabbra emeltessék. Ez a remény azonban — sajnos — nem valósult meg, A „Rendeleti Közlöny“ szerint ugyanis Gyula város, a katonai lakbért illetőleg, az eddigi Vl-ik osztályban hagyatott meg. A honvédségnek csupán az nyújt némi rekompenzációt, hogy a lakbérek, ha nem is a tényleges helyzethez képest, de egy kevéssé emeltettek. A képviselőtestület folyó hó 20-án, hétfőn délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1 Lindenfeld József telekvételre vonatkozó ajánlata. 2. Kereskedelmi miniszter által jóváhagyott helypénzdíj szabályrendelet meghirdetése. 4. Gyerméktnenhelyi telepbizottsági tagok választása. 4. Hordójelző-hivatalról alkotott szabályrendelet. 5. Fásítási szabályrendelet. 6. Borbély Mrtild volt népkerti bérlőtől be nem hajiható összeg törlése, 7. Megéle Béla sarkadi uradalmi főiutéző értesítése a galbácskerti csordajárás bérbeadása iránt. 8. Jámbor György kérelme ingatlan vétele iránt. 9. Szlavik József kérelme a benedeki nagymijor bérbevétele iránt. 10. A be- nedeki 400 holdas legelő bérbeadására nézve előterjesztés. Koszorú megváltás. Buldogult dr. Stiassny Miksa orvos halála alkalmából koszorumegváltás címén a helybeli orvosok között 63 korona gyűlt össze. Ezen összeghez járultak dr. Berkes Sándor 10, dr. Kun Pál 5, dr. Kaczvinszky János 5, dr, Feldmann Ignác 5, dr. Décsi Károly 5, dr. Rochel Aurél 5, dr Kemény Antal 2. dr. Schuk Adolf 1, dr. Németh Zoltán 1, dr. Berente István 1, dr. Vértes Lajos 1, dr. Szóbél Dávid 5, dr. Kovács Károly 5, dr. Kurtucz Valeria 2, dr. Széli Imre 5 és dr. Zoldy János 5 koronával. Eme összeg felerészben a gyulai nőegyletnek, másik felerészben pedig a gyulai izr. nőegyletnek adatott át. Deutsch Mór aradi lakos, városunknak évtizedeken át volt tisztes polgára kedves nejével ugyancsak koszorú- megváltása címen 20 koronát küldött szerkesztőségünk utján a gyulai izr. nőegylet részére, mely összeget rendeltetési céljára juttattunk. Nyilvános köszönet. A gyulai nőegylet köszönetét fejezi ki dr Dácsi Károly főorvosnak, aki néhai dr Stiassny Miksa emlékének szentelve koszorúm ’gváltás címen a nőegylet szegényei javára 31 korona 50 fillér adományt volt szives beküldeni. Özv. Fábry Mártonná alelnök. A Gyulai Polgári Kör február 26-án vasárnap délután 5 órakor a kör helyiségében tartja rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Igazgatói jelentés. 2. A számvizsgáló-bizottság je'entése. 3. Az évi költségvetés megállapítása. 4. Indítványok. 5. Tisztujitás. A gyulai izraelita nöegylet múlt vasárnap délután 2 órakor élénk érdeklődés mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését. Goldstein Mórnó elnöklő alelnök megnyitó beszéde után Weisz M.óv egyesületi titkár telolvasta nagy gond s körültekintéssel szerkesztett évi jelentését, mely felölelte az egyesület beléletóben 2 év leforgása alatt elő fordult eseményeket. Kiemelte, hogá a lefolyt 2 évben 4 alapítvány tetetett özv. Léderer Lajosnó, Békés Irén, Kertész Mártonná, Schwarcz Janka, Dimajecz Mihályné és Braun Mór részéről. A Braun Mór-féle 5000 koronás alapítvány akként tétetett le, hogy az alapítványi összeg s annak felszaporodó kamataiból egy „néhai Braun Mórnó, született Bülitz Mari“ nevét viselő, izraelita özvegyek és elaggottak menháza létesittessék. A közgyűlés a nemeslelkü alapítványokat nagy köszönettel fogadta s alapítóknak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A számvizsgálóbizottság évi jelentése jóváhagyólag tudomásul vétetett s a választmány s pénztáros részére a felmentvény megadatott. Miután még a ,költségvetés és a gyermektelruházó bizottsági jelentés elfogadtatott, alelnök úgy a maga, mint tiszttársai nevében megbízatásukat a közgyűlés rendelkezésére bocsájtotta s kérte a közgyűlést, hogy az elnöki szék betöltése s a választmány és tisztikar megválasztása tekintetében intézkedjék. A megejtett titkos szavazás eredményéhez képest megválasztattak és pedig egyhangúlag elnöknőnek : Weisz Mórné, alelnököKnek: Goldstein Mórnó és Leopold Johanna, vagyonfelügyelőnek : özv. Hoffmann Sámuelné, pénztárosnak: Lusztig Adolfné. Választmányi rendes tagoknak: Bárdos Arthurné, Berényi ÁrminDÓ, Berkes Sándorné, Békés Gyulánó Bleyer Ignátzné, Billitz Sándorné, Czinczár Adolfnó£ özv. Deutsch Jakabné, Fogl Adolfné, Goldmanu Sámuelné, özv. Leopold Ignáczné, özv. Léderer La- josné, Maltas Mórné, Neumann Simonná, özv. Pick Józsefné, Reisner Emánuelné, Rosenzweig Herman né, Stern Mórné, Schilling er Lipótné és Weisz Salamonná. Választmányi póttagoknak: Czinczár De- zsőné, Spielmann Gyulánó, Major Simonná ki Martos
