Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
BÉKÉS 3 31. Békés község határozata az 1907. évi XIX. t.-c. 10. §-a értelmében biztosításra kötelezett községi alkalmazottaknak betegség esetére való ellátása tárgyában. 32. Mezőberóny község határozata Gottfried Ignác és társai mezőberényi lakosok bérleti szerződésének meghosszabbítása tárgyában. 33. A bókóssámsoni elöljárói választás elleni felebbezés. 34. Achim L. András és társai békéscsabai lakosok felebbezóse, a békéscsabai katonai ügyosztály esküdti választás ellen. 35. Öcsöd község határozata 8 mezőőri állás szervezése tárgyában. 36- Békés község képviselőtestületének 46604 korona ideiglenes kölcsön felvételét kimondó határozata tárgyában alispán engedélye. 37. Körösladány község határozata néhai J. Tóth Imre által Körösladány község szegény- alapja és a körösladányi ref. egyház részére hagyományozott ingatlanok eladása tárgyában. 38. Achim L. András és társai békéscsabai lakosok felebbezóse a békéscsabai gazdasági intézői választás ellen. 39. Csorvás község határozata Popovics Kornél községi jegyző failletmónyónek felemelése tárgyában. 40. Orosháza és több vármegyebeli község kérelme az iránt, hogy a mezőrendőrség tartása alól történő felmentés végett a vármegye törvényhatósági bizottsága a m. kir. földmivelés- ügyi miniszter úrhoz Írjon fel. 41. Gádoros községnek az állatvásártér kijelölése tárgyában hozott határozata s az ellen a járási m kir. állatorvos által beadott felebbezés. 42. Gyula város határozata a városi alkalmazottak fizetésének javítása céljából küldött 18000 korona államsegély felosztása tárgyában s az ellen Schröder István közgyám által beadott felebbezés. 43 Szeghalom község képviselőtestületének határozata Záborszky János segédjegyző részére lakpénz megszavazása tárgyában. 44. Körösladány község határozata a közvágóhíd kibővítési munkálatainak vállalatba adása tárgyában. 45. Gyula város képviselőtestületének határozata a gyulai állami elemi iskola építése ügyében az építési vállalkozókkal kötött szerződés elfogadása tárgyában. 1911. február 19. 46. Köröstarcsa község határozata a helyettes husvizsgálók díjazása tárgyában. 47. Békés község határozata a békési önkéntes tüzoltóegyesület részére megszavazott évi fentartási összeg tárgyában. 48. Békés község határozata vágóhídi szabályrendeletének módosítása és a vágóhídi szolga fizetésének felemelése tárgyában. 49. Körösladány község határozata Papp J. Bálint és társai körösladányi lakosok kérelme tárgyában s ez ellen Kecskeméti Károly körösladányi lakos felebbezóse. 50. Balogh Imre békési segédjegyző részére személyhez kötötten megszavazott 300 korona lakbér jóváhagyása. 51. Szathmáry Kálmán békési községi iktató lakbér megszavazása iránti kórelmát elutasító képviselőtestületi határozat, ez ellen nevezett által beadott felebbezés. 52. v^csöd községnek a husvágásról, a hus- vizsgálatról s a husvizsgálati dijakról alkotott szabályrendelete s ez ellen a községi állatorvos által beadott felebbezés. 53 Pick és Tóbiás kórházi vállalkozók felebbezóse, a visszatartott felülvizsgálati részletnek értékpapírokkal való kicserélését elutasító alispáni határozat ellen. 54. Verasztó György és társai felebbezóse a Szentetornya községben megtartott községi al- birói választás megsemmisítése iránt. 55 A békési 44. számú mezei közösdülő ut törzskönyvének hitelesítési ügye. 56. A nagyszónási és gádorosi vámszedósi jog engedélyezési ügyében kereskedelmi miniszteri rendelet. 57. Szeghalom község képviselőtestületének határozata az építendő kir. járásbirósági épület céljaira telek átengedése és 600 korona megszavazása tárgyában s a telekkijelölóse ellen beadott felebbezések. 58. Korossy László felebbezóse a békéscsabai közgyám választás ellen. 59. Szarvas község határozata a volt csendőrlaktanya bérbeadása tárgyában. 60. Szarvas község határozata a bikazugi szántóföld bérbeadása tárgyában. 61. Békés község és Stark Gusztáv békési lakos között létrejött bérleti szerződés. 62. Békés község határozata Békés és Konsitzky János békési lakos között létrejött haszonbéri szerződés tárgyában. 63. Köröstarcsa község által létesítendő Nor- thon kút szerződése. 64. Békés község és az alföldi gazdasági vasút között kötött egyezségi okiratok. 65. Békés község képviselőtestületének határozata a vashalmi szőlőtelepnek bérbeadása tárgyában 66. A vármegyebeli községek határozatai a korcsmáknak szombat estétől, hétfő reggelig való zárvatartásának szabályrendeletileg való kimondása iránt. 67. Békósszentandrás község határozata Szekler Antal rendőrbiztos kérelme tárgyában. 68. Szarvas község határozata Füchsl Miksa községi Írnok fizetésének felemelése tárgyában. 69. Békés község és Szathmáry Gábor békési lakos között létrejött kisajátítási egyezség. 70. Szeghalom község határozata Kner Izidor gyomai lakos kérelme tárgyában. 71. Szeghalom község képviselőtestületének határozata a Kovács Gyula és társai terhére előirt összegek elengedése tárgyában, 72. Kutasi Pál felebbezóse Szeghalom község képviselőtestületének a községi előfogatozás ügyében hozott határozatai ellen. 73. Gyula város és Békósszentandrás határozatai az anyakönyvi kivonati dijaknak, az anyakönyvvezetők részére történt átengedése ügyében. 74. A körösladányi rendeltetés nélküli községi pénzek mikénti kezelése tárgyában képviselőtestületi határozat. 75. Békósszentandrás község határozata a községi fogyasztási adópónztárnok és a községi kertószbojtár fizetésének megállapítása tárgyában. 76. Szarvas község határozata a község tulajdonát képező VIII. számú bazárhelyiség bérletének átruházása tárgyában. 77. Szarvas község határozata a XVIII. számú Körös átmetszésen létesített szabadkikötőjog bérbeadása tárgyában. 78. A köröstarcsai ártózi kút fúrására vonatkozó szerződés hatálytalanításával felmerült költségek. 79. Dr. Borsodi Miksa ujkigyósi községi orvos felebbezóse, rendelő szobája fűtésére kért tüzelő anyag kiszolgáltatását megtagadó képviselőtestületi határozat ellen. mit cselekedett eddigelé az állam — törvényhozás kormányzat — a tüdővész leküzdésére, az eredménnyel nem lehetünk megelégedve. Mindenekelőtt konstatálnunk kell, hogy a törvényhozás csupán annyiban foglalkozott a tüdővész ellen való védekezés kérdésével, hogy 1906 óta bizonyos csekély dotációt szavaz meg erre a célra a belügyi tárcának. Ami a kormányzat szerepét illeti, el kell ismernünk azt, hogy Perczel Dezső belügyminisztersége idejében a törvényhatóságokhoz bocsáttattak ki igen értékes rendeletek, amelyek a tüdővész ellen szükséges prophylaktikus intézkedéseket szakszerűen ismertették és a törvényhatóságokat buzdították arra, hogy alkossanak szabályrendeleteket a prophylaxis céljainak szolgáló, különösen pedig a lakásviszonyok javítását célzó intézkedések tárgyában. Ugyancsak a nevezett miniszter a tüdővész ellen való óvakodásról Írott népszerű füzeteket nagy mennyiségben küldött szét a törvényhatóságoknak terjesztés végett. Itt-ott egyes lelkesebb törvényhatóságok tettek is bizonyos célszerű intézkedéseket a belügyminiszteri kezdeményezés folytán, az egész országra kiterjedő szerves és rendszeres hatósági működést azonban hiába keresünk. Majd gróf Andrássy Gyula volt belügyminiszter karolta fel a tüdővészellenes védekezés ügyét s hogy erre anyagi eszközei is legyenek, 200,000 koronát vett fet a belügyi budgetbe, amely összeg fokozatosan 500,000 koronára emeltetett. Ez az összeg a dispensaire- mozgalom támogatására, továbbá arra használtatik fel, hogy á meglevő népszanatoriumokban az állam bizonyos számü szegény beteget saját költségén ápoltasson. Tüdővészellenes intézmények létesítését a kormányzat mindekkoráig társadalmi feladatnak tekintette s az állam szerepét a támogatásban látta kimerítve. Kivételt képez a budapesti dispensaire és az algyógyi szanatórium, melyeket az állam saját költségén létesített, az előbbit azonban egyesületi erők igénybevételével. Nem tagadható tehát, hogy újabb időben a kormányzat is serényen indult meg a tüdővész ellen való munka utján. Azt az átfogó, sokszerü tevékenységet azonban, melyet ez az elsőrendű nagy nemzeti kérdés igényel, az állam mindeddig nem fejtette ki. A prophylaktikus téren való szabályalkotást nem lehet a törvényhatóságok jóakaratára bízni. Az egész országra szóló, egységes szabályozás szükséges ezen a téren és pedig kívánatos, hogy a szabályozás főelvei törvényben állapíttassanak meg. A tüdővészellenes speciális egészségügyi intézmények létesítése terén sem elégséges aZ állam részéről a humanitárius társadalmi tevékenység szegényes támogatása. Itt is a pozitív alkotások terére kell lépnie az államnak és pedig első sorban a tüdővészes, avagy tüdővészre hajlamos gyermekek megmentéséről kell gondoskodnia, valamint legalább is saját tüdőbeteg alkalmazottjainak tartozik azzal, hogy rólok curative is gondoskodjék s ezzel a többi tényezők akcióját felszabadítsa azok javára, a kiknek nincs támoga ■ tójuk. És nem szabad szemet hunynunk egy nagyon jelentőséges momentum előtt. A tüdővész ellen való küzdelem, irányai, módozatai tekintetében a vélemények meglehetősen eltérőek, sőt gyakran egészen téves nézetek uralkodnak ezen* a téren. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen a tüdővész fertőző voltáról szóló tan mindössze harminc éves, gyógyíthatóságának biztos felismerése — az egész modern védekezés alapja — pedig még rövidebb múlttal bir és ezen rövid idő alatt is ezek a tanok számos módosításon mentek keresztül. Nem lehet tehát megütközni azon, hogy még az orvosok egy részének is eléggé hiányosak az idevonatkozó ismeretei, természetesen még tájékozatlanabb a laikus társadalom. Ez teszi érthetővé azt, hogy alig van akció, mely annyira igényelné az egységes irányítást, a küzdelem nagy fontosságú kérdéseiben egységes szempontok szerint való eljárást, mint éppen a tuberkulózis ellen való védekezés ügye. Hogy egyes kulturállamokban a tüdővészellenes védekezés alig remélt nagy eredménnyel járt, abban nagy része van annak, hogy ezek az államok egységes szempontok szerint irányítják a védekezés munkáját, a küzdelem módozatait. Valamennyi kulturállamban van egy központi szerv, mely tudásának és tekintélyének súlyával egységesen irányítja a védekezést, anélkül, hogy a társadalom önkéntes, szabad tevékenységét bármiképen gátolná. Ilyen központi irányitó fórumra nálunk is égető szükség van. A társadalom a tuberkulózis elleni küzdelemben eddigelé nagyon is széttagolódott, néhol téves irányban haladt, máshol fölösleges munkát végezett, avagy helyi érdekek és jelszavak szerint szétdarabolódott. A tuberkulózisellenes kőzdelemben számottevő minden tényezőnek tömörítése közösen megállapítandó elvek és irányok szerint való tervszerű eljárásra, magának a küzdelemnek sikere érdekében elkerülhetetlenül szükséges, tovább nem halasztható. A tuberkulózis ellen való küzdelemben eddig dicséretes buzgalommal, de széttagoltan és igy nem mindig eredményesen működő társadalmi tényezők szerves összehozása egy magasabb kapcsolatba, mely irányt mutasson, utat jelöljön a küzdelemben, hatványozni fogja azt a produktivitást, mely a magyar társadalomban rejlik s melyről ez eddig is bizonyságot tett. Ezen a téren is be fog bizonyulni, hogy a szövetkezésben az erő ! A szétszórtan működő társadalmi tényezőknek ligává szervezése a feladat. Ez a liga volna a tuberkulózis ellen való küzdelem központi szerve és irányitója. A tuberkulózisellenes liga megszervezését már huzamosabb idő óta tervezik a tüdővészellenes küzdelem vezető társadalmi tényezői. De minthogy T T
