Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-19 / 8. szám

2

B E K ;; 8

1911 február 19.

nál a boronát a gyomirtó (weeder) helyettesítheti, mely a felső talajréteget állandóan laza, porhanyós felülettel látja el és a cserepesedést mindig megszünteti. Ez a vékony, acélfogu, körülbelül 18” magas sürü fogakhól álló eszköz akkor is használható, ha a borona egyáltalában nem jöhet alkalmazásba. Tengerinél még a kapálást is részben kárpótolja; igen sokat végez, mert 12—16 láb hosszú és könnyű úgy, hogy a vele végzett munka aránylag igen olcsó, naponta 20—25 holdat végez egy pár ló. Dakotában május 10. és 15-ike között vetik a tengerit és pedig 42 hüvelyk távolságban (1 hüvelyk 2’6 cm.) négyszögben ültetve. Egy héttel, vagy 10 nappal a vetés után a tengeritáblát boronálják, esetleg vak sorokban kapálják, úgy, de ezt minden esetben még követi a boronálás, ami hetenként a (weeder) gyomirtóval ismétlődik. Ha a tengeri már nagyobb, a gyomirtó helyett hetenkint egyszer kapálják, úgy hogy a teljes kifejlődésig legalább négy kapálásban van része. Az említett farmnak e művelés mellett acre-enként 36 buschel termése volt (1 buschel 35 ‘21 kg.) szemes tengeriből, mig a rákövetkező búzatermést 41 '66 buschel termést adott (ca 42).

Hosszú dolog volna elmondani a vetésforgó mindegyik terményénél követett eljárást és csak példaképpen hoztam fel a tengerinél mint a vetésforgó első tagjánál, követett művelési módot. Az eljárás tehát igen egyszerű és nagyobb áldozatokkal egyáltalában nem jár, úgy hogy követése nálunk is csak az akaraton múlik. Az eredmények igazolják, hogy az uj művelési mód teljesen bevált, nem fogadhatom el tehát azt az állítást, hogy mi a szárazság ellen való küzdelemben Amerikától nem sokat tanulhatunk, Ezeket a kísérleti telepeket nálunk is igen könnyen meglehet valósítani és a kételkedőknek ez lesz a legjobb alkalom arra, hogy meggyőződést szerezhessenek és megbízható Ítéletet mondhassanak.

Csak egy újabb példát akarok még felhozni ennek az állításomnak a bizonyítására. Az amerikai dry farming Congress Bulletin legutóbbi számában közli gyarmatai Derera Józsefnek Temesmegyében elért eredményeit, aki a talaját a Campbell-rendszer szerint műveli és a tömörítőt, tárcsás boronát és á gyomirtót nagyban használja gazdaságának egy részében. A múlt évben az igy müveit

nem ezek helyett Calmette kezdeményezésére meghonosított egy intézményt, mely csak részben áll a gyógyítás szolgálatában, ellenben a tüdőbetegség elleni prophylaxisnak igazán mintaszerű intézménye, amely relativ olcsósága mellett igen jélentékeny eredményeket képes produkálni. A dispensaire felkutatja a tüdőbetegeket és saját otthonukban gon dozása és ellenőrzése alá veszi őket, sőt rajtuk kívül velük egy háztartásban élő családtagjaikat is. A dispensaire kitanitja a beteget és hozzátartozóit a tüdővész lényegéről, fertőző voltáról és a védekezés módozatairól, javítja lakás- és élelmezési viszonyaikat, gondoskodik otthonuk tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, megfelelő munkaalkalmakat szerez nekik, igyekszik az arra szoruló betegeket szanatóriumokba, üdülőkbe, kórházakba elhelyezni. Szóval gyakorlatilag megcselekszi mindazt, ami a beteg és családtagjai felvilágositására, higiénikus életmódra vezetésére, a továbbfertőzés meggátlá- sára, viszonyaik minden irányú javítására szükséges. A francia dispensaire rendszeres orvosi gyógykezelésben is részesíti védenceit, a német dispensaire — a munkásbiztositó intézmények orvosaira való tekintettel — részben tartózkodóbb, de lehet is az, mert a németek a direkt gyógyító intézetek egész tömegével rendelkeznek.

A népszanatóriumok eredeti hazája Németország, a dispensaireké Franciaország, de a németek is belátták a dispensaire értékes voltát és sü rüen létesítik a dispensaireket (Fürsorgestellen); a franciák is elismerik, hogy a tüdővész gyógyítása terén igazi eredményeket csak a szanatórium intézménye mutat fel, éppen ezért egymás után létesítik ök is a szanatóriumokat, sőt tuberkulotikus gyermekek gyógyításával foglalkozó tengerparti gyógyintézetekben Franciaország a leggazdagabb. A kul- turnemzetek átvették mind a két intézményt és helyesen, mert a két akciónak, prophylaxisnak és gyógyításaik harmonikusan kell összemüködnie,

területen három méterinázsával kedvezőbb terméseredményeket ért el búzában, mint szomszédjai, sőt az aratást a legtöbb terménynél öt nappal hamarább kezdhette. A módszert igen jónak találta és folytatja, ami szintén amellett bizonyít, hogy gazdaságaink vezetői igen jól teszik, ha minél előbb gyakorlati-téren szintén megismerkednek az uj módszerrel.

Tárgysorozat

Békésvármegye törvényhatósági bizottságának 1911. évi február hó 27-én tartandó közgyűlésére:

I. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye •közállapotáról és a decemberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2 A vármegyei közigazgatási bizottság jelentése a múlt év második feléről.

3. A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről.

4 Kereskedelemügyi miniszter elvi engedélye a beruházási ópitkozések végrehajtásához szükséges 430,000 koronás kölcsön felvétele tárgyában.

5. Kereskedelmi miniszter leirata a vármegye tulajdonában levő vasúti törzsrészvényeknek az 1894. évi XIV. t.-c. értelmében való átengedése iránt.

6. Árva-, Gömör-, Kishont-, Moson, Nóg- rádvármegyók átiratai a statusrendezés és drágasági pótlék tárgyában, továbbá a vármegye kezelő és segédszemélyzetének, összes dijnokai- nak és az összes vármegyei altisztek és hivatal- szolgáknak kérvényei drágasági pótlék megszavazása iránt.

7. Alsófehórvármegye körirata az állami elemi iskolai tanítóknak a többi állami tisztviselők fizetési és rangfokozatába való beosztása iránt.

8. Bereg- és Győrvármegyók átirata az 1901. évi XXL t.-c. módosítása iránt.

9. Ungvármegye körirata a lőfegyverek tartásának minszteri szabályrendelettel országosan való rendezése tárgyában.

10. Ugyanennek körirata a dynamit árusítás szabályozása tárgyában.

II. Szepesvármegye körirata a katonai elő- fogatozás rendezése ügyében.

12. Az országos munkásbiztositó pénztár megkeresése a törvényhatóság területén létesítendő üdülőhely létesítése, ingyenes telek és építőanyag átengedése tárgyában.

ha azt akarjuk, hogy a küzdelem eredményes legyen.

A tüberkulózis elleni védekezés irányainak ezen vázlatos áttekintése után nem lesz érdektelen szemügyre vennünk, hogyan áll hazánkban a védekezés ügye ?

A tüdővész gyógyíthatóságának megállapításával kezdődő társadalmi ébredés üdvös áramlata hozzánk is elérkezett, sőt a sors ugv akarta, hogy a népszanatóriumok ügyének a hatalmas lökést megadó Leyden tanár elhatározó fellépése éppen nálunk Budapesten történt egy internacionális kongresszuson. A hazai tüdővészellenes akció megindítása nem volt könnyű feladat, mert oly sok irányban igénybe vett, különben is szegény társadalmunk csak nehezen teszi magáévá azokat az uj irányokat és vívmányokat, melyek jelentékeny anyagi áldozatot is igényelnek. A kilencvenes évek második felében mégis sikerült meleg lelkű tudósunknak, Korányi Frigyesnek megindítani a tüdővészellenes mozgalmat.

A hazai társadalomban megindult tüdővészellenes mozgalom immár mástél évtizedre tekinthet vissza és megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy ezen rövid idő alatt nem jelentéktelen alkotásokat létesített.

A magyar társadalmat minduntalan azzal vádoljuk meg, hogy mindent az államtól vár. Hogy annyira megszokta az állami gyámkodást, hogy önerejéből nem cselekszik, nem szervezkedik, közkérdések megoldására nem vállalkozik. Ez a gyakorta és nem is alaptalanul hangoztatott vád a tuberkulózis ellen való küzdelem kérdésében nem érheti társadalmunkat. Jóleső megelégedéssel kell konstatálnunk, hogy a tüdővészellenes küzdelem iránt van érzék, az e téren való aktiv tevékenységre van hajlam a magyar társadalomban, hogy ennek a nagy korkérdésnek a megoldás medrébe

13. A vármegyei igazoló választmány jelentése a vármegyei legtöbb adófizetők 1911. évi névjegyzékének megállapításáról, valamint az 1916. óv végéig megválasztott megyebizottsági tagokról.

14. Alispán belelentóse a Török Emil vasúti vállalkozó által a vármegye ellen indított perben az elsőbiróság által megítélt 6000 korona kiutalásáról.

15. Gyöngyösi Sándor vármegyei irattáros jutalomdija fedezetének megjelölésére vonatkozó alispáni javaslat.

16. Alispán előterjesztése az öcsödi hidvám- pónztár leszámolási ügyében.

17. A törvényhatósági úthálózat helyesbítésére vonatkozó alispáni előterjesztés.

18. A Békés és Jásznagykunszolnok vármegyék közti vitás határvonal végleges megállapítása.

19. Oláh Sándor és Weisz Mór gyomai la- i kosok kérelme a bérkocsi iparról alkotott vármegyei szabályrendelet 3. §-ának módositása iránt.

20 A vármegyei állandó bíráló választmány újjáalakítása.

21. A vármegyei adófelszólamlási bizottságba 2 tag megválasztása.

22. Gádoros község kérvénye határrószónek kiegészítése iránt.

23. Dr. Fuchs Béla és társai felebbezóse a szarvasi elöljárói választások megsemmisítése iránt.

24 Lux Gyula szeghalmi járási körmérnök felebbezóse lakbérének felemelését elutasító községi határozat ellen.

25. Fözesgyarmat község módosított fizetési szabályrendelete.

26. Vésztő község módosított fizetési szabályrendelete.

27. Gyula város gyepmesteri szabályrendelete.

28. A szarvasi maozóéri és zugi hegyközség rendtartásának a földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében történt módositása.

29. Bakos Béla pusztatöldvári községi jegyző kérelme korpótlókának utólagos kiutalványozása iránt.

30. Köröstarcsa község határozata Szabó János köröstarcsai lelkész által létesített 500 koronás alapítvány tárgyában.

terelésére eddig a társadalom többet tett, mint az állam.

Fellobbanások, időszaki lelkesedések nem ismeretlenek társadalmi mozgalmainkban, kitartó céltudatos munkásság és állandóbb jellegű áldozat- készség azonban ma is kivételes. A tuberkulózisellenes mozgalom a dicséretes kivételek közé tartozik. Ami alkotások ezen a téren eddig történtek hazánkban, azok nagyobbára a társadalom alkotásai.

Az állam létesítette az exkluzív (állami bányamunkásoknak készült) algyógyi szanatóriumot. Azonban társadalmi alkotás a két nagy n pszana- tórium, az Erzsébet szanatórium-egyesület budakeszi szanatóriuma és a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület gyulai József szanatóriuma. A legközelebbi jövőben fölépül a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület második népszanatóriuma is. Társadalmi alkotások a szentendrei kis munkás szanatórium és a hódmezővásárhelyi kis paraszt szanatórium.

A tüdővész ellen való prophylaktikus tevékenység terén is van már hazánkban intézmény- szerű működés. Kevésbbé a gyógyítás, mint sokkal inkább a prophylaxis céljainak szolgáló dispensaire (tüdőbeteg gondozó intézet) már mintegy tizenöt működik hazánkban. Az állam létesített dispensairet Budapesten, melynek kezelését az Erzsébet szanatórium egyesületre bízta. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesületnek van dispensairje Kassán, Marosvásárhelyen, Brassóban, most készül felállítani Léván. Van dispensaire Temesváron, Szombathelyen, Nagyváradon sat. Van egy erdei iskola Szombathelyen, egy nyári üdülő Nagyváradon.

Kétségtelen tehát, hogy a nem egészen másfél évtized alatt, mióta a tüdővészellenes küzdelem hazánkban megindult, a társadalom derekas munkát végzett.

Ha már most azt vesszük szemügyre, hogy