Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
XLIII. évfolyam. Gyula, 1011. február 19. 8. szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Év negyedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID MegjeJenik minden vasárnap. IV? c del-farmok. Irta : Kopély Géza. Azt is írhattam volna címül: minta-gazdaságok, de amiről az alábbiakban szólni akarok, nem a magyar értelemben vett minta-gazdaság, hanem az amerikai model-farm, amely a dry farmingnak Amerikában a legékesebb szószólója, hasznavehetőségének a legerősebb bizo- nyitéka, terjesztésének a leghatalmasabb tényezője. Mert az amerikai model-farm egészen közel férkőzik a gazdához, folytonos érintkezésben marad vele és ami újat bevezetni készül a gazdálkodásban, azt a maga egyszerű és természetes módján népszerűsíteni is képes. Ezért lelkesedtem kezdettől fogva az amerikai model-farmokért, amelyek a dry farming előnyeit a legmeggyőzőbben tudják méltatni ; azért sürgettem, hogy az ilyen amerikai értelemben vett minta-gazdaságokkal tegyünk a dry farming érdekében összehasonlitó kísérleteket. Ma az egyedüli model-farm az, melyet a debreceni akadémia létesített és amelyet joggal a hazai dry farming Mekkájának lehet nevezni, ahova el kellene zarándokolni minden hivő, de különösen a hitetlen, maradi gazdának. Még annak a rendkívül tanulságos előadásnak a hatása alatt irok, amelyet éppen a gazdasági akadémiának szakavatott igazgatója Kerpély Kálmán ur tartott a Köztelekben és amelyben világosan és meggyőzően kimutatta, hogy mit ér a céltudatos, az eddiginél jobb gazdálkodás. Mennyivel több vízmennyiség van a konzervált csapadékból tavaszkor a dry farming szerint helyesen kezelt katasztrális hold földön, mint ugyanazon szomszédos területen a régi, eddigelé jónak tartott művelés mellett. Megvagyok róla győződve, hogy ez a kiváló előadás nem lesz hatás nélkül a gazdaközönségre és a gazdaságok vezetői szívesen fognak az annyira sürgetett összehasonlitó kísérletekre és a model-farmok létesítésére vállalkozni. Hiszen nagyszabású berendezésekről és befektétésekről nincs itten szó, az eszközök részben megvannak és az eljárás szabályainak ismertetésére és magának az eljárásnak vezetésére Salary Jánosban, aki az uj eljárást éveken át tanulmányozta Amerikábnn, kiváló szakerővel rendelkezünk. A hazai viszonyok között természetesen igen nagy a jelentősége az állami iniciativának, de nem hiszem, hogy ha Anglia nagyszabású kísérletekre határozta el magát ezen a téren, az agrárius Magyar- ország nem volna képes hivatalos szervezetével megfelelő arányban szintén részt venni az uj irány tanulmányozásában és kipróbálásában. Az amerikai kísérleti farmok tevékenységére jó példa az Egyesült-Államoknak North- Dakota államában követett eljárás. Ebben az államban már az 1906. évben a Great Northern vasút három, a Northern Pacific pedig szintén három model-farmot (Mr Hill) létesített, amelyek mind a fargo-i állami kísérleti állomás vezetése alatt állottak. Az 1907. évben már maga az állami törvényhozás gondoskodott hat uj kísérleti farm berendezéséről, amelyekkel ezeknek a mintagazdaságoknak a száma 12-re emelkedett. A törvényhozás annyira meg volt elégedve működésűkkel, hogy az 1909. évben ismét 12 uj model-larm létesítését határozta el, amelyek közül kilencet még 1909. tavaszán, hármat pedig a múlt év tavaszán rendeztek be. Az Egyesült-Államoknak North Dakota államában egyedül 24 model-farm van üzemben, a huszonnégy kerület mindegyikére jut tehát egy kisérleti és mintatelep. A mintafarmok olyan gazdák vezetése alatt állanak, akik az illető környéken a mezőgazdaság terén igen jó hírnévnek övrendenek. A farmok nagysága rendszerint 20—24 acre (13 —16 k. hold) és csak egy közülök nagyobb terjedelmű (90 acre), mert ezen nagyobb szabású kisérletek folynak. Az összes mintafarmok Por- ternak, a fargo-i mezőgazdasági főskola tanárának felügyelete alatt állanak és a farmer a termésen kiviil évenkint 100 dollárt kap, ha az előirt rendelkezéseket pontosan betartja. A gazdák örömmel és lelkiismeretesen tesznek eleget ezeknek az utasításoknak és ha tévedések elő is fordulnak, azokat a jövőben annál inkább elkerülni igyekeznek. Á mintafarmok közül a »beachi« a legrégibbek közül való és azon tavaly a vetésforgó is véget ért, úgy, hogy az eredmények is megállapíthatók. A vetésforgó 5 évre terjed és a tengeri után két búza termés, a búza után vörös here, a here után pedig zab következik. Ez a farm különben részben szűz talajon létesült, ameny- nyiben a talaj egyrésze 1906-ban lett először feltörve. A tengeri alá 10 szekér istállótrágya lett őszkor elszórva, illetőleg alászántva, azután a talajt 6—7” mélyre leszántották, a tömörítővel közvetlenül az eke után megművelték, azután boronálták. Ez a megmunkálás az alapja a jó tengeri termésnek, mert 1. a trágya tavaszra kiforrt, (fermentált) és melegen is tartja a talajt; 2. az őszi szántás a nedvességet konzerválja és gyűjti a fiatal tengeri számára, ha pedig az elpárolgást csökkentjük, a meleget is megtarthatjuk; 3. a tömörítés és boronálás a szántott réteget támogatja abban, hogy a nedvességet visszatarthassa azáltal is, hogy jó magházat teremt. Tavaszszal, amint esak lehetséges, boronáinak, amit minden erősebb esőzés után ismételnek, mert csak igy lehet a csapadékot konzerválni és a fiatal gyomot kiirtani. Ennél a munkáT A R C A. Küzdelem a tüdövész ellen. Irta: Lukács György. A tüdőbetegek gyógyítására speciális gyógyító- intézetek, az úgynevezett szanatóriumok szolgálnak, melyek ez idő szerint legfontosabb és leg eredményesebben működő szervei a tüdővész leküzdésére irányuló munkásságnak. A szanatóriumok állandó orvosi felügyelet alatt álló, sok levegővel, nagy tisztasággal, jó táplálkozással és okos viz- gyógymóddal a szervezet megerősítésére, a beléje jutott fertőzés legyőzésére törekvő zárt intézetek. Ezzel az úgynevezett higiénés-diétás módszerrel a test ellenálló képessége annyira fokoztatik, hogy az esetek jó részében — az idejekorán megindított kezelés eseteiben — a megtámadott szervezet teljesen diadalmaskodik a'támadó bacilluson és a beteg meggyógyul, az esetek többi részében pedig legalább is jelentékeny javulás, a munkaképességnek legalább is időleges helyreállítása és az életkornak meghosszabbítása éretik el- A szanatóriumok egyébként nemcsak a betegeket gyógyítják meg, nemcsak azt eredményezik, hogy a betegek megszűnnek fertőző forrás gyanánt hatni, hanem ez az intézmény egyszersmind az egészség megóvásának, a tüdővész ellen való védekezés gyakorlati ismereteinek leghatékonyabb terjesztője. Akik a szanatóriumokból kikerülnek, szerte viszik az életbe az egészség megóvásának, a fertőzés ellen való okos védekezésnek tudnivalóit, ezáltal a tudás, a felvilágosodás, az okos védekezés közkinccsé lesz és ennek üdvös hatása a fertőzések számának alább- száilásában nyilvánul meg. így lesz azután a szanatórium, a gyógyitó-intézet egyszersmind a prophylaxis hatékony tényezőjévé. A szanatoriális rendszert Németország fejlesztette ki imponáló méretekben. Óriási erővel fogott hozzá a népszanatóriumoknak, azaz szegény tüdőbetegek szanatóriumainak létesítéséhez. Megkönnyítették ezt a mozgalmat a fejlett munkásjóléti intézmények. Nevezetesen Németországban a kötelező munkásbiztositás nemcsak betegség, hanem rokkantság és baleset ellen is be van hozva. Különö- s.n a rokkantsági biztosító-pénztárak érezték súlyosan a tuberkulózis terhét, mert a tuberkulotikus munkások rokkantsága éveken keresztül tartott s az évjáradékok, melyeket a rokkantsági pénztáraknak ki kellett fizetniük, óriási összegekre rúgtak. A rokkantsági pénztárak tehát maguk vették kezükbe a népszanatóriumok építését és 40—50 millió márkát fordítottak népszanatóriumok létesítésére s körülbelül é. énként ugyanennyit fordítanak azok fentar- tására. De ez a beruházás — eltekintve higénikus szempontból való nagy áldásától — anyagilag is előnyös a rokkantsági pénztárakra, mert a tüdőbeteg munkások oly nagy percentje nyeri vissza munkaképességét, tehát a rokkantsági évjáradékok összege oly mérvben apad, hogy a nagy beruházás dacára is kevesebb a rokkantsági pénztárak terhe, mintha ezen speciális gyógyító-intézetek híján a rokkant tüdővészes munkások állandóan a rokkantsági pénztárak terhére esnének. A rokkantsági biztosító-pénztárak áldozatkészségével versenyzett a társadalom áldozatkészsége is, úgy, hogy Németországban az 1910. év tavaszán már 97 népszanatórium volt üzemben 11.188 ággyal, azonkívül 34 magánszanatórium fizető betegeknek 1972 ágy- gyal, összesen tehát 13.160 betegágy állott a szanatóriumi gyógykezelésre szoruló felnőtt tüdőbetegek rendelkezésére. Tekintettel pedig arra, hogy egy beteg szanatóriumi ápolása átlagban három hónapra terjed, az annyit tesz, hogy Németország évente 52 000 felnőtt beteget részesíthet szanatóriumi gyógyitásban. Hozzászámítva ehhez azt, ! hogy tuberkulotikus gyermekek részére 18 szanatórium áll rendelkezésre 810 ággyal, skrofulózus és tuberkulózistól fenyegetett gyermekek részére pedig 89 szanatórium van 8003 ággyal, hozzászámítva azt is, hogy mindezeken kívül még 56 men- hely van előrehaladt stádiumban levő tüdőbetegek részére, továbbá a szanatóriumokkal párhuzamosan 93 erdei üdülő gyógyítja a tüdőbetegeket s hogy végül Németország már mintegy 350 dispensaire- rel is rendelkezik, valóban a legnagyobb tisztelettel kell meghajolnunk a rendszeres alkotásoknak bámulatra méltó tömege előtt, melyeket Németország két évtized alatt létre hozott! De meg is van az eredménye ennek a példátlanul energikus és tervszerű eljárásnak, mert a tüdővészes halálozások száma Németországban ezen két évtized alatt 40 százalékkal apadt. Németország példáján okulva, a többi kulturállam is rendre létesíti a népszanatóriumokat. A tüdőbetegek gyógyítására szolgálnak az u. n. erdei üdülők is. Ezek többnyire erdős vidékeken egészen primitiv módon, de szanatóriumszerü- leg alkotott, a nyári hónapok alatt használatban levő berendezések, melyekben a betegek, akik kü-: lönben otthonukban hálnak, reggeltől estig tartózkodnak és napközben szanatóriumszerü kezelésben részesülnek. Főleg olyan szanatóriumi kezelésre szoruló betegeknek valók, akik üres hely hiányában egyelőre nem mehetnek szanatóriumba vagy olyanoknak, akik szanatóriumi kúra után polgáii foglalkozásukhoz való visszatérés előtt átmenetesen még igényelnek sajátos gondozást. Igen értékes intézménye a tuberkulózis ellen való küzdelemnek az u. n. dispensaire, tüdőbeteggondozó intézet A dispensaire, mint neve mutatja, francia eredetű intézmény. Franciaország nem bir oly jól szervezett munkásjóléti intézményekkel, mint Németország, éppen ezért nem is volt képes a drága szanatóriumok tömeges előállítására, haHLiaopvinls: mai száma. ÍO old.a.1.
