Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-19 / 8. szám

XLIII. évfolyam. Gyula, 1011. február 19. 8. szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Év negyedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID MegjeJenik minden vasárnap. IV? c del-farmok. Irta : Kopély Géza. Azt is írhattam volna címül: minta-gazda­ságok, de amiről az alábbiakban szólni akarok, nem a magyar értelemben vett minta-gazdaság, hanem az amerikai model-farm, amely a dry farmingnak Amerikában a legékesebb szószó­lója, hasznavehetőségének a legerősebb bizo- nyitéka, terjesztésének a leghatalmasabb ténye­zője. Mert az amerikai model-farm egészen közel férkőzik a gazdához, folytonos érintke­zésben marad vele és ami újat bevezetni ké­szül a gazdálkodásban, azt a maga egyszerű és természetes módján népszerűsíteni is képes. Ezért lelkesedtem kezdettől fogva az amerikai model-farmokért, amelyek a dry farming elő­nyeit a legmeggyőzőbben tudják méltatni ; azért sürgettem, hogy az ilyen amerikai érte­lemben vett minta-gazdaságokkal tegyünk a dry farming érdekében összehasonlitó kísérle­teket. Ma az egyedüli model-farm az, melyet a debreceni akadémia létesített és amelyet joggal a hazai dry farming Mekkájának lehet nevezni, ahova el kellene zarándokolni minden hivő, de különösen a hitetlen, maradi gazdá­nak. Még annak a rendkívül tanulságos elő­adásnak a hatása alatt irok, amelyet éppen a gazdasági akadémiának szakavatott igazgatója Kerpély Kálmán ur tartott a Köztelekben és amelyben világosan és meggyőzően kimutatta, hogy mit ér a céltudatos, az eddiginél jobb gazdálkodás. Mennyivel több vízmennyiség van a konzervált csapadékból tavaszkor a dry farming szerint helyesen kezelt katasztrális hold földön, mint ugyanazon szomszédos terü­leten a régi, eddigelé jónak tartott művelés mellett. Megvagyok róla győződve, hogy ez a kiváló előadás nem lesz hatás nélkül a gazda­közönségre és a gazdaságok vezetői szívesen fognak az annyira sürgetett összehasonlitó kísérletekre és a model-farmok létesítésére vál­lalkozni. Hiszen nagyszabású berendezésekről és befektétésekről nincs itten szó, az eszkö­zök részben megvannak és az eljárás szabályai­nak ismertetésére és magának az eljárásnak vezetésére Salary Jánosban, aki az uj eljárást éveken át tanulmányozta Amerikábnn, kiváló szakerővel rendelkezünk. A hazai viszonyok között természetesen igen nagy a jelentősége az állami iniciativának, de nem hiszem, hogy ha Anglia nagyszabású kísérletekre határozta el magát ezen a téren, az agrárius Magyar- ország nem volna képes hivatalos szervezeté­vel megfelelő arányban szintén részt venni az uj irány tanulmányozásában és kipróbálásában. Az amerikai kísérleti farmok tevékenysé­gére jó példa az Egyesült-Államoknak North- Dakota államában követett eljárás. Ebben az államban már az 1906. évben a Great Northern vasút három, a Northern Pacific pedig szintén három model-farmot (Mr Hill) létesített, amelyek mind a fargo-i állami kísérleti állomás veze­tése alatt állottak. Az 1907. évben már maga az állami törvényhozás gondoskodott hat uj kísérleti farm berendezéséről, amelyekkel ezek­nek a mintagazdaságoknak a száma 12-re emelkedett. A törvényhozás annyira meg volt elégedve működésűkkel, hogy az 1909. évben ismét 12 uj model-larm létesítését határozta el, amelyek közül kilencet még 1909. tava­szán, hármat pedig a múlt év tavaszán ren­deztek be. Az Egyesült-Államoknak North Dakota államában egyedül 24 model-farm van üzemben, a huszonnégy kerület mindegyikére jut tehát egy kisérleti és mintatelep. A minta­farmok olyan gazdák vezetése alatt állanak, akik az illető környéken a mezőgazdaság te­rén igen jó hírnévnek övrendenek. A farmok nagysága rendszerint 20—24 acre (13 —16 k. hold) és csak egy közülök nagyobb terje­delmű (90 acre), mert ezen nagyobb szabású kisérletek folynak. Az összes mintafarmok Por- ternak, a fargo-i mezőgazdasági főskola taná­rának felügyelete alatt állanak és a farmer a termésen kiviil évenkint 100 dollárt kap, ha az előirt rendelkezéseket pontosan betartja. A gaz­dák örömmel és lelkiismeretesen tesznek ele­get ezeknek az utasításoknak és ha tévedések elő is fordulnak, azokat a jövőben annál in­kább elkerülni igyekeznek. Á mintafarmok kö­zül a »beachi« a legrégibbek közül való és azon tavaly a vetésforgó is véget ért, úgy, hogy az eredmények is megállapíthatók. A vetésforgó 5 évre terjed és a tengeri után két búza termés, a búza után vörös here, a here után pedig zab következik. Ez a farm különben részben szűz talajon létesült, ameny- nyiben a talaj egyrésze 1906-ban lett először feltörve. A tengeri alá 10 szekér istállótrágya lett őszkor elszórva, illetőleg alászántva, az­után a talajt 6—7” mélyre leszántották, a tömörítővel közvetlenül az eke után megmű­velték, azután boronálták. Ez a megmunkálás az alapja a jó tengeri termésnek, mert 1. a trágya tavaszra kiforrt, (fermentált) és mele­gen is tartja a talajt; 2. az őszi szántás a nedvességet konzerválja és gyűjti a fiatal ten­geri számára, ha pedig az elpárolgást csök­kentjük, a meleget is megtarthatjuk; 3. a tö­mörítés és boronálás a szántott réteget támo­gatja abban, hogy a nedvességet visszatart­hassa azáltal is, hogy jó magházat teremt. Tavaszszal, amint esak lehetséges, boronáinak, amit minden erősebb esőzés után ismételnek, mert csak igy lehet a csapadékot konzerválni és a fiatal gyomot kiirtani. Ennél a munká­T A R C A. Küzdelem a tüdövész ellen. Irta: Lukács György. A tüdőbetegek gyógyítására speciális gyógyító- intézetek, az úgynevezett szanatóriumok szolgál­nak, melyek ez idő szerint legfontosabb és leg eredményesebben működő szervei a tüdővész le­küzdésére irányuló munkásságnak. A szanatóriumok állandó orvosi felügyelet alatt álló, sok levegővel, nagy tisztasággal, jó táplálkozással és okos viz- gyógymóddal a szervezet megerősítésére, a beléje jutott fertőzés legyőzésére törekvő zárt intézetek. Ezzel az úgynevezett higiénés-diétás módszerrel a test ellenálló képessége annyira fokoztatik, hogy az esetek jó részében — az idejekorán megindított kezelés eseteiben — a megtámadott szervezet tel­jesen diadalmaskodik a'támadó bacilluson és a be­teg meggyógyul, az esetek többi részében pedig legalább is jelentékeny javulás, a munkaképesség­nek legalább is időleges helyreállítása és az élet­kornak meghosszabbítása éretik el- A szanatóriu­mok egyébként nemcsak a betegeket gyógyítják meg, nemcsak azt eredményezik, hogy a betegek megszűnnek fertőző forrás gyanánt hatni, hanem ez az intézmény egyszersmind az egészség megóvásá­nak, a tüdővész ellen való védekezés gyakorlati is­mereteinek leghatékonyabb terjesztője. Akik a sza­natóriumokból kikerülnek, szerte viszik az életbe az egészség megóvásának, a fertőzés ellen való okos védekezésnek tudnivalóit, ezáltal a tudás, a felvilá­gosodás, az okos védekezés közkinccsé lesz és ennek üdvös hatása a fertőzések számának alább- száilásában nyilvánul meg. így lesz azután a sza­natórium, a gyógyitó-intézet egyszersmind a pro­phylaxis hatékony tényezőjévé. A szanatoriális rendszert Németország fejlesz­tette ki imponáló méretekben. Óriási erővel fogott hozzá a népszanatóriumoknak, azaz szegény tüdő­betegek szanatóriumainak létesítéséhez. Megkönnyí­tették ezt a mozgalmat a fejlett munkásjóléti intéz­mények. Nevezetesen Németországban a kötelező munkásbiztositás nemcsak betegség, hanem rok­kantság és baleset ellen is be van hozva. Különö- s.n a rokkantsági biztosító-pénztárak érezték sú­lyosan a tuberkulózis terhét, mert a tuberkulotikus munkások rokkantsága éveken keresztül tartott s az évjáradékok, melyeket a rokkantsági pénztárak­nak ki kellett fizetniük, óriási összegekre rúgtak. A rokkantsági pénztárak tehát maguk vették kezükbe a népszanatóriumok építését és 40—50 millió márkát fordítottak népszanatóriumok létesítésére s körül­belül é. énként ugyanennyit fordítanak azok fentar- tására. De ez a beruházás — eltekintve higénikus szempontból való nagy áldásától — anyagilag is előnyös a rokkantsági pénztárakra, mert a tüdőbe­teg munkások oly nagy percentje nyeri vissza munkaképességét, tehát a rokkantsági évjáradékok összege oly mérvben apad, hogy a nagy beruhá­zás dacára is kevesebb a rokkantsági pénztárak terhe, mintha ezen speciális gyógyító-intézetek hí­ján a rokkant tüdővészes munkások állandóan a rokkantsági pénztárak terhére esnének. A rokkant­sági biztosító-pénztárak áldozatkészségével verseny­zett a társadalom áldozatkészsége is, úgy, hogy Németországban az 1910. év tavaszán már 97 nép­szanatórium volt üzemben 11.188 ággyal, azonkívül 34 magánszanatórium fizető betegeknek 1972 ágy- gyal, összesen tehát 13.160 betegágy állott a sza­natóriumi gyógykezelésre szoruló felnőtt tüdőbete­gek rendelkezésére. Tekintettel pedig arra, hogy egy beteg szanatóriumi ápolása átlagban három hónapra terjed, az annyit tesz, hogy Németország évente 52 000 felnőtt beteget részesíthet szanató­riumi gyógyitásban. Hozzászámítva ehhez azt, ! hogy tuberkulotikus gyermekek részére 18 szana­tórium áll rendelkezésre 810 ággyal, skrofulózus és tuberkulózistól fenyegetett gyermekek részére pedig 89 szanatórium van 8003 ággyal, hozzászá­mítva azt is, hogy mindezeken kívül még 56 men- hely van előrehaladt stádiumban levő tüdőbetegek részére, továbbá a szanatóriumokkal párhuzamosan 93 erdei üdülő gyógyítja a tüdőbetegeket s hogy végül Németország már mintegy 350 dispensaire- rel is rendelkezik, valóban a legnagyobb tisztelettel kell meghajolnunk a rendszeres alkotásoknak bá­mulatra méltó tömege előtt, melyeket Németország két évtized alatt létre hozott! De meg is van az eredménye ennek a példátlanul energikus és terv­szerű eljárásnak, mert a tüdővészes halálozások száma Németországban ezen két évtized alatt 40 százalékkal apadt. Németország példáján okulva, a többi kulturállam is rendre létesíti a népszana­tóriumokat. A tüdőbetegek gyógyítására szolgálnak az u. n. erdei üdülők is. Ezek többnyire erdős vidéke­ken egészen primitiv módon, de szanatóriumszerü- leg alkotott, a nyári hónapok alatt használatban levő berendezések, melyekben a betegek, akik kü-: lönben otthonukban hálnak, reggeltől estig tartóz­kodnak és napközben szanatóriumszerü kezelésben részesülnek. Főleg olyan szanatóriumi kezelésre szoruló betegeknek valók, akik üres hely hiányá­ban egyelőre nem mehetnek szanatóriumba vagy olyanoknak, akik szanatóriumi kúra után polgáii foglalkozásukhoz való visszatérés előtt átmenetesen még igényelnek sajátos gondozást. Igen értékes intézménye a tuberkulózis ellen való küzdelemnek az u. n. dispensaire, tüdőbeteg­gondozó intézet A dispensaire, mint neve mutatja, francia eredetű intézmény. Franciaország nem bir oly jól szervezett munkásjóléti intézményekkel, mint Németország, éppen ezért nem is volt képes a drága szanatóriumok tömeges előállítására, ha­HLiaopvinls: mai száma. ÍO old.a.1.

Next

/
Thumbnails
Contents