Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-17 / 51. szám
6 BÉKÉS 1911. december 17. A vármegye erdészeti albizottsága december 12-én Ambrus Sándor alispán elnölete alatt ülést tartott, amelynek megtartását az a körülmény tette szükségessé, hogy a földművelésügyi miniszter megengedvén a volt dobozi úrbéresek 102 kát. hold területű erdejének kiirtását, a végrehajtás céljából a szükséges intézkedéseket az erdészeti albizottságnak meg kell tenni. Ezen intézkedések között vannak az állami erdőhivatalnak utasítása atekintetben, hogy a kiirtandó erdő becslésére és árverésére nézve javaslatát 30 nap alatt megtegye, továbbá, hogy a kiirtandó erdő helyett Biharmegye Feketetó községében vett megfelelő erdő terület vételára lefizetendő és a telekkönyvezés, birtokba vétel, elhatárolás stb tekintetében a megfelelő intézkedések megteendők. Az ülésen jelen volt Kolosy Béla erdőfelügyelő is. Heti piac. Gyula, december 15. A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha az irányzat, a búza ára a hét folyamán 20—30 fillérrel hanyatlott. Heti piacunkon csekély kínálat adatott: Búza Árpa Zab Tengeri . 21-40 . 18- 0 . 18-40 . 17-60 mellett ei22-— 18-80 18-60 17 80 Irodalom. A »Budapest diszalbuma«. Újévre ismét gyönyörű kivitelű diszalbummal ajándékozza meg a »Budapest«, — a függetlenségi és negyvennyolcas Kossuth párt hivatalos lapja, az előfizetőit. A »Budapest« Kossuth Lajos eszméinek megvalósításáért küzd ma is, mint megindulásától kezdve egész hosz- szu múltján keresztül. Po itikájában rendíthetetlen volt és ma is, de szellemi színvonalában, formájában és terjedelmében megváltozott. A néplap szűk keretéből felemelkedett a főváros legelőkelőbb újságjainak sorába, úgy irodalmi értékét, mint tartalombőségét, értesüléseinek frisseségét és eredetiségét véve mértékadóul. Mindezeken felül a reggeli nagy lapok sorában egyedül áll fényképeivel és rajzaival, amelyekkel illusztrálja az éseményeket Vezető cikkeit Kossuth Ferenccel és Szathmári Mór felelős szerkesztővel az élükön, a legkiválóbb publicisták írják. Tárcáit, regényeit országosan ismert irók. Saját levelezői vannak a külföldi fővárosokban és tudósítói minden magyar gócponton. Előfizetői, akik a »Magyarország Nagyasszonyai« cimü nagyszabású díszmunka második kötetét kapják meg most újévkor. egészen ingyen, még abban a kedvezésben is részesülnek, hogy a »Budapest«-et a régi, mérsékelt áron kapják meg továbbra is. »Magyar Hírlap.« Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak . . . énekelné ma is a költő, ha szerte nézne a honhazábau. Mert bizony olyan rossz időket sohasem éltünk, mint mostanában. Nagy a drágaság, zavarosak a politikai viszonyok, a társas dalomban a szétvonás politikája kerekedett felül é- az egész világ egy puskaporos hordó fölött lebeg. Ilyenkor elkél a jóbarát minden háznál; a legjobb barát pedig : a jó újság, amilyen a Márkus Miksa szerkesztésében megjelenő »Magyar Hírlap«. Mindenkitől függetlenül, magyar szellemmel, magyar őszinteséggel ad számot minden eseményről és tisztességes hangon mond véleményt minden dologról. Jó újság, mert az információi hitelesek, pontosak és igazak ; munkatársai jól értesültek és értesüléseiket meg is tudják Írni, mert a Magyar Hírlapot a leg- hivatottabb újságírók Írják. Rovatainak bősége, a szórakoztató és tanító o vasmányok sokasága; táviratai és külföldi tudósifásai elsőranguak; közgazda- sági rovata kitűnő, megbízható, pontos. A Magyar Hírlap délután hat órakor jelenik meg a fővárosban és reggelre az ország legtávolabbi vidékén is olvasható már. Naponkint teljes országgyűlési tudósítást hoz, adja a tőzsdei árfolyamok táblázatát s mindazt, ami egy jól szerkesztett napilapnak kelléke. Magyar Hírlap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapesten, V. Bathory-utca 3. sz. a. van. Előfizetési árai: Egész évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hónapra 2 kor. 40 fill. „Budapesti Hírlap “ Ebben az országban minden ember tudja, hogy a »Budapesti Hírlap« úgy politikai magatartásában, mint gazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti törekvésében állandó lelkes buzgalommal követi a nemzeti irányt s csak egy kötelességet ismer és ez az, hogy erős hittel lankadatlanul szolgálja a magyar nemzet érdekét Innen a Budapesti Hírlap nagy elterjedtsége az ország komoly s hazafias köretben és ezért mindenki, akit lelkében és törekvésében ugyanaz a vágy vezet, mint a Budapesti Hírlapot, belőle merit tudást, buzdítást, lelkesedést és aki csak teheti, a Budapesti Hírlapot járatja házához. Csak haszonnal forgatja kezében ezt a lapot a családfő, az asszony s az ifjúság. A Budapesti Hírlap minden közleményét mindenkor a jó ízlés, meg a becsületes hazafiság diktálja, értesülései állandóan bőségesek és megbízhatóak, tartalma válogatott és terjedelmes. Aki a Budapesti Hírlapra előfizetni óhajt, szíveskedjék postautalványon az elő fizetésre szánt összeget beküldeni s bár az 1912. esztendő első napjától számitana, a kiadóhivatal decembernek attól a napjától küldi 1911. év végéig díjmentesen a Budapesti Hírlapot, amelyen az hozzánk beérkezik. A Budapesti Hírlap előfizetési ára a január—márciusi negyedévre hét korona. »»»tat»t mtt *t ♦»***» ****a±« ♦ ♦ * | Karácsonyra de bármikorra is a legkedveltebb meglepetés. Saját találmányu 3 palackot tar- :::: talmazó kosár finom régi :::: bánáti szilvorium melyet 7 K-ért bérmentve utánvéttel, vagy az összeg előzetes beküldése mellett szállít az 1859. óv óta számtalanszor kitüntetett bánáti szivoriumtömónyitő cég Scliatteles Mihály Lugoü, 201. Krassószörény-megye. 645 1—10 * ♦ » ♦ > ♦ I ♦ * ♦ * * ♦ ♦ V ♦ ♦ > ♦ ♦ > * > ♦ » ♦ * ♦ ♦ ♦ g»»*****» **»»» »»»♦» *»»*»»»»» Törvényszéki csarnok. Kirendelés Az igazságügyminszter Göttinger Rajner szerencsi járásbirósági betétszerbesztő bírót a békéscsabai kir. járásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte. Heti bünkrónika. Lopás. Bajik László gyulai napszámos ember, mikor néha-néha megszorult anyagi javakban, kirándulásokra indult a szomszédos uradalmakba, a honnan aztán ,lehető jól megrakodva tért haza A tél beálltával szintén indíttatva érezte magát, hogy egy kis segítség után nézen Ez év november hó 17 és 18. közötti éjjel tehát megjelent gróf Almásy Dénes- nek Gyulavári határában levő Paradicsom majorjában és ott Kiss Mihály téglaégető birtokából, nyilt helyről, 4 kor értékű cirokszakállt, az uradalom kárára pedig november hó 18 és 19 közötti éjjel 2 fordulóban és novemben 20 — 21 közötti éjlel egy fordulóban, a cserépszáritó ablakán történt bemá- szás után 1 mm. (70 kor. értékű) cirokszakállt ellopott. A kir. törvényszék Bajik Lászlót büntetett előéletére is tekintettel, jogerősen 6 hónapi börtönre Ítélte, de előzetes letartóztatása által 15 napot kitöltöttnek vett Testi sértés. Füzesgyarmaton a Karas Mihály és az É. Makai Sándor családja egymással szembe lakva, régi ellenséges viszonyban voltak. É. Makó Sándor azért, mert állítólag Karas Mikály a feleségét lelökte az utcán a pallóról, Karas Mihályt 1911. évi március hó 26-án este kérdőre vonta, a miből közöttük szóváltás, utóbb dulakodás keletkezett. Ennek folyamán Karas Mihály ugyan a bűnjel árral védte magát, É Makai Sándor mégis olyan sérülést okozott rajta, mely 20 napnál tovább gyógyult. Karas Mihály E. Makai Sándornak a feleségét, fiát, leányát és egész rokonságát is kérte megbüntetni, mert azok is ütötték őt E tekintetben azonban a kir. ügyészség megszüntette az eljárást és csak E Makai Sándor ellen emelt vádat súlyos testi sértés büntette miatt, mert beismerte, hogy Karas Mihálylyal a kit feleségének a pallóról való állítólagos lelöké- séért felelőségre vont, szóváltásba utóbb dulakodásba- keveredett és lehetségesnek mondotta, hogy sértettnek kezére lépve, annak sérülését ő idézte elő A kir. tövényszék É. Makai Sándort súlyos testi sértés büntette miatt 3 hónapi fogházra itélté, melyben kir. ügyész megnyugodott, a vádlott és védője azonban felebbezést jelentettek be. Testi sértés. Az ember sokszor úgy pottyan bele a bajba, mint az őszi légy a csuszpajzba. így járt nevezetesen Szarka József kondorosi szabó-mester is, aki 1911. évi julius hó 26-án déltájban ruhát ment próbálni Szépe Imre kondorosi korcsmásoshoz. Nyár volt, meleg volt, hát nem lehet csodálkozni hogy Szarka József, miután a ruhán megkrétázta a korcs- máros termetének körvonalait, hogy a ruha paszent legyen, leült egy asztalhoz V. Nagy Mihály kondo rosi lakossal egy pohár sörre. A szomszéd aszta' nál ült Roszik Mihály, a ki fogfájásról panaszkodot V. Nagy Mihály virtusos hangulatban volt már ekkc a sörtől és Roszik Mihályt gyávának nvezte, a miét nem meri a fogát kihúzni. Ezt többször ismételte, mi végül Roszik Mihály dühbe jött és széket fogott \ Nagy Mihályra. Szarka József, hogy az ütést és az el bői folyó következményeket megakadályozza, elét ugrott Roszik Mihálynak, de az dühösen félre lökti Szarka József megtántorodva, ráesett a hűtőre s a abban volt üvegek jobb kezét megvágva, rajta 2 napon túl gyógyuló testi sértést okoztak. Roszi Mihály gondatlanságból okozott súlyos testi sérté vétsége miatt helyeztetett vád alá, a főtárgyaláso azonban az ellene emelt vád szerint súlyos tes sértés bűntettében találtatott bűnösnek, a miért napi fogházra Ítéltetett Kir ügyész megnyugodot vádlott és védője felebbeztek. Okirathamisitás Remele György gyulai kőmives-segéd ez í jánuár havában, jó cimborájával, Szikes József gyt lai ácsegéddel együtt megjelent dr. Salamon K; roly gyulai ügyvéd irodájában és előadta, hog kávéház nyitás céljából tiz-tizennégyezer koror kölcsönre volna szüksége. Ingatlanait, melyek atyjától örökölt, lekötné jelzálogul. Kérte iTeveze ügyvédet, hogy a kölcsönt eszközölje ki számár Dr. Salamon Károly a telekkönyvi iratokból méj győződött, hogy a kérdéses ingatlanok felerésze í özv. Remele Györgyné nevén áll s azokból csupa egytized rész a Remele Györgyé, de ezt is az éd< anyja haszonélvezeti joga terheli. Közölte tehát R mele Györgygyel, hogy ilyen körülmények közö a kölcsönt kieszközölni nem lehet. Másfél vág kéthétre rá Remele György Szikes Józseffel együ újra megjelent dr, Salamon Károly irodájában i előadta, hogy az édes anyja hozzájárul a kölese felvételéhez, mire dr. Salamon Károly elment Gyulavidéki takarékpénztártárhoz, ott megszava tatott 10800 korona kölcsönt és e kölcsönnek felvételéhez és az ingatlanokra való bekebelezéshez szükséges iratokat átadta Remele Györgyné hogy Írassa alá az anyjával. Remele György elvitt majd egy nap múlva visszavitte azokat, aláirásol kai, illetve kézjegyei ellátva, — mire dr. Salamo Károly beadta a bekebelezést kérvényt. Reme György azonban sürgette a pénzt, ezért dr. Sál mon Károly kieszközölte, hogy a takarékpénzt a kölcsönből a bekebelezés megtörténtéig 6000 ke előleget adjon neki. Remele György 1911. évi fe ruár 13-án anyjával együtt megjelent a Gyulavidé takarékpénztárnál és ott aláírták a 6000 koronár szóló nyugtát s a pénzt Remele György felvett Majd a bekebelezés megtörténte után 1911. febru hó 22-én ismét megjelent a pénzintézetnél az an jával, s a még esedékes 4420 koronáról szóló nyu tát aláírták s a pénzt Remele György felvette. N hány hónap múlva azonban kiderült, hogy a ke csönre vonatkozó kötelezvény és a többi okirat h, mis. Remele Györgyné a kölcsönről mit sem tudó ő a szükséges okiratokat alá nem irta, — hane Remele György rávette Szikes Józsefet, hogy u( a kötelezvényre, mint a bekebelezési kérvényre i az ügyvédi meghatalmazásra, néviróként Írja rá i özv. Remele Györgyné nevét, a mit Szikes Józs az özv. Remeléné tudta és beleegyezése nélkül nn is tett. Ezért neki Remele György előbb azt Ígért hogy nyitandó kávéházában állandóan alkalmaz fogja, majd kilátásba helyezte, hogy kiviszi mag val Amerikába, végül 400 koronát Ígért és a k< csőn felvétele után adott is neki. Kiderült az miként február 13-án a 6000 kor. felvételkor, val mint február 22-én a 4000 kor. felvételkor a njm tát egy alkalommal sem özv. Remele Györgyi kézjegyelte, hanem Szikes József anyja Schrifft Jakabné sz Braun Teréz, a ki özv. Remeléném adta ki magát és ezért 120 koronát kapott Reme Györgytől Hogy pedig a dolog nem derült ki min járt, az úgy történt, hogy Remele György előad dr. Salamon Károly ügyvédnek, miként nőtestvéi nek Remele Évának nem szabad tudni a kölcsö ről, mert féltené az örökrészét és e miatt perpatv lenne a dologból, mért is dr. Salamon kérte a bit Ságtól, hogy a bekebelezésről ne özv. Remele Gyom- saját személyében értesítsék, hanem a bekebelezi végzést az ő kezébe kézbesítsék. így tehát Reme Györgyné az ő nevén levő ingatlanokra való t kebelezésről sem értesült, csak később, mikor Gyulavidéki takarékpénztár ezt a követelését m a magyar takarékpénztárak központi jelzálogban jára ruházta át és mikor ez átruházás bek beleztetvén. arról a gyulai töryényszék, mint t lekkönyvi hatóság értesítette özv. Remele Györg nét. Remele György a kölcsönnek februárban törté felvétele után Gyulán mozit nyitott, majd bejár a mozival a vidéket, mig végül szeptember hó véj felé menyasszonyával sóvári Évával külföldre Béc felé indult, de Királyhidán a határrendőrség elfog Remele Györgyöt a kinél a 10000 koronából m
