Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-17 / 51. szám
1911. december 17. BÉKÉS 5 cselekmény játszott-e közre. Hogy e tekintetben megnyugvás szereztessék, a gyulai kir. ügyészség a nevezett orvos holttestét exhumáltatta, egyben nyomozást indított a halál körülményeinek kiderítés e végett. Az ügyészség azonban most az eljárást megszüntette, mert semmi nyoma annak, hogy valakit felelősség terhelne a tragikus halál miatt, az orvosi vizsgálat viszont szivszélhüdéssel magyarázta meg a haláleset hirtelenségét. Zzilinszky Endre egyházmegyei felügyelő. Mint annak idején magirtuk, Zsilinszky Endre dr. az arad- békési ev. egyházmegye őszi közgyűlésén egyház- megyei felügyelői állásáról lemondott. Ezt a lemondást összefüggésbe hozták azzal, hogy Zsilinszky, a fiainak bűnügye miatt népszerűtlen lett a hívei előtt. Az egyházmegyéhez tartozó egyházak most nagy többséggel ismét dr. Zsilinszky Endrét választották meg egyházmegyei felügyelővé Solymossy Lajos br. országgyűlési képviselővel szemben. A választásnál a békéscsabai egyház — mint azt lapunk pár hét előtti számában közöltük :— mind a tiz szavazatát Zsilinszky Endrére adta. Kifosztott gazda. A csabai nagyvásárra Cs. Bagó Mihály gyulavárii gazdaember is elnézett pénteken, hogy ott egy szemrevaló tehenet szerezzen. A vásár azonban nem sikerült. A gazda egy darabig nézlelődött a jószágok között, aztán egy uriforma ember megszólította; kikérdezte a szándékai felől. »Majd vezetem én egy jó tehénhez« — ajánlkozott. A gazda kapott az alkalmoü s elindult az ismeretlennel a Széchenyi-liget felé. Előttük haladt egy ur, aki elejtett egy pénztárcát . . . szóval egész pro- grammszerüleg, úgy, ahogy a többi »tárcadobók“ csinálják. Osztozkodásra bevonultak a ligetbe s mint az természetes, a két jómadár kifosztotta Bagó gazdát. E vettek tőle 260 koronát. A csalókat nyomozza a rendőrség. Szarvas — kikötőhely. Nem tengeri, még csak nem is Körös folyói, hanem aviatikái kikötőhely. Legalább is ezt az eszmét vetette föl legelső aviatiku- suuk, Székely Mihály a napokban Szarvason. Nevezetesen, hogy a község építtessen egy 5—600 koronába kerülő hangárt, ahova a levegő emberei le szállva, gépjeiket fedél alá juttathatnák, — szóval Szarvas kikötőhely lenne. Belejutna a világ aviati- kusainak térképeikbe s igy az utjokba is. S amint a terv mutatja, nem is sokba kerülne az egész dolog. Az egész csak egy kis jóakaratba, meg élelmességbe. Azt hisszük, hogy a község kapva-kap ez eszme megvalósításán. Malómégés Orosházán. Folyó hó 5-én este Orosházán óriási tűz pusztított, mely teljesen elpusztított egy virágzó iparvállalatot. Este 10 óra körül kigyuladt Lannert János és társai hengermalma A tűz hamarosan elharapódzott s bevilágította az egész községet. A tűzoltók hamarosan kivonultak, de a pusztító elemmel nem bírtak. Az egész telep porig égett. A kár igen nagy, mintegy 150 ezer korona, mely azonban biztosításból megtérül. Székács-szobor Orosházán. Orosháza társadalmának vezetőférfiai elhatározták, hogy a község egykori nagy szülöttének, legnagyobb fiának: dr. Székács Józsefnek, a nagynevű evangélikus szuperintendensnek, a híres szónoknak és jeles tollú egyházi Írónak országos gyűjtés utján összehozandó költségen Orosházán szobrot emelnek. Az országos gyűjtésre az engedélyt a belügyminiszter 1911. július hó 29-én 101190—YI. szám alatt az megadta s ez alapon most már a felhívást és az ehhez csatolt gyüjtőiveket kibocsátotta a' végrehajtóbizottság. »Székács József neve felment bennünket attól, hogy hosszasan magyarázzuk: ki és mi volt ő nekünk« — mondja a felhívás. Ennek a nagy férfiúnak emlékét akarjuk mi szoborral megtisztelni Orosházán. Áldásos életének és működésének közvetlen szinterén Budapesten, sírja fölött már áll az emlék, amely nagy nevét hirdeti. Legyen emléke szülőhelyén, ami nagy falunkban, Orosházán is, itt ahonnan a kiváló férfiú ragyogó pályafutása kiindult. Az emlékszobor megalkotásához nekünk orosháziaknak kevés az erőnk, országos gyűjtést kell rendeznünk, hogy méltó emléket emelhessünk. Ki- bocsátjuk tehát a felhívást és az ehhez csatolt gyüjtőiveket azzal a tiszteletteljes kérelemmel, hogy a jelzett nemes célra polgártársaink és hittestvéreink adakozni szíveskedjenek. Segítsenek bennünket, hogy kegyeletes szép célunkat elérhessük. A gyüjtőiveket a gyűjtött összeggel együtt legkésőbb 1912. évi május hó 1-ig Kovacsik János Orosházi Népbank vezérigazgató, szoborbizottsági pénztáros ur kezeihez kérjük visszaküldeni. Rejtélyes haláleset. A csabai méntelepen szolgált Kraut József közhuszár. Hétfőn a legény hirtelen rosszul lett. A gyomrát fájlalta. Beszállították a kórházba, hol rövid, de kínos szenvedés után kiszenvedett. Az egészséges huszár hirtelen kimúlása azt a gyanút keltette, hogy nem természetes halállal múlt ki, ezért felboncolták s belső részeit fel- küldték Budapestre megvizsgálás végett. Úgy a rendőrség, mint a csendőrség erélyesen nyomoz a titokzatos haláleset körül. Baleset. Fábián Sándor csabai béreslegény, jjj Drenyovszky Mihály csabai gazdánál szolgál, hétfőn aprófát hasigatott az udvaron. Munkaközben valaki hozzászólt a legényhez, félrenézett, de a fejszét lecsapta, még pedig oly szerencsétlenül, hogy az éles fejsze kezefejét teljesen lecsapta. A szerencsétlenül járt legényt súlyos sérülésével a kórházba szállították. Az endrődi estélyek. A szép és yáltozatos műsor valósággal lázba hozta a közönséget. E hóban már két estély programmjában gyönyörködött a nagyszámú közönség. Legutóbb mintegy 200-an álltak künn a folyoson is és a mellékhelyiségekben, nyitott ajtón keresztül hallgatva az élvezetes és hasznos számokat. Az estélyeken a következő műsor folyt le: December 5-én Quartette (Tárogató, cimbalom, brács, bőgő.) A szabadságharc. Előadás vetített képekkel. A gépet Szabó Árpád polg. iskolai igazgató kezelte, mig a magyarázatot Zsíros János tanító tartotta. Konkoly Tihamér főszolgabíró az ő ügyes élvezetes modorában tartóit felolvasást, majd Tímár Mikály r. k. tanító szavalata után a dalárda énekelt. December 12-én a női kar szépen előadott éneke nyitotta meg az előadást. Ezután Heiler István mükertész tartott ügyes, praktikus felolvasást a konyhakertészetről. Egyik fénypontja volt az estélynek Fontos János s. lelkész szavalata, ki Ábrányi Mi a baja ? c. költeményét adta elő oly művészi átérzéssel és kidolgozással, hogy ilyet rég hallottak Endrődön. A sikert teljesse tette a Vegyes- kar gyönyörűen előadott éneke: Szent az érzet. Ruházatunk megreformálása, melyre a közérdeklődés mind jobban irányul, főképp egészségi tekintetben egyik ieghálásabb törekvése a jelenkornak. Csak az voina még kívánatos, hogy jobban, mint a hogy eddig történt, arra ügyelnének, hogy a nyakat egészen nyitva és szabadon hagyják, először is, hogy a ruha itt ártalmas nyomást ne gyakoroljon, másodszor, hogy a nyak megerősödjön. Éppen a nyak megerősödése egyike a legjobb óvó eszközöknek gége és tüdőbajok ellen. A ki nyakát mindig a friss szabad levegőnek kiteszi, egyhamar nem szerez hurutot. Ha dacára ennek valami hurutos bantalom meglepi, úgy ajánlatos, hogy naponta nehány theáskanálnyi Sirolin Bochet vegyen, mely a lélegzőszervekre a legüdvösebb hatást fejti ki és melynek kitűnő ize van. Mindenki, a ki Karácsonyra játék vagy egyéb ajándéktárgyat akar vásárolni, tekintse meg a Deutsch Jakab cég Karácsonyi kirakatait és kiállítását, a hol a legújabb játék és díszműáruk előnyösen vásárolhatók. Múlt évről visszamaradt nagy tömegű tárgyak ez évben bámulatos olcsón adatnak el. 2—3 Közgazdaság. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület e hó 18-án, hétfőn délelőtt II órakor Békéscsabán, a Casinó helyiségében tartja évi rendes közgyűlését gróf Wenckheint Dénes elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az 1912 évi munka-programm és 3. Az 1912. évi költségelőirányzat bemutatása. 4. Esetleges indítványok. — A közgyűlési igazgató-választmányi ülés előzi meg, mely a folyó ügyeken kívül a közgyűlés napirendjét készíti elő. A választmányi ülésen Beliczey Géza igazgató elnököl s annak napirendje a következő: 1. Elnöki jelentések. 2: A íöldmivelésügyi miniszter körrendeleté a 4 hetes koron alóli borjak forgalomba hozataláról. 3. Ugyanannak leirata a halgazdaságok létesítését kérő felterjesztésre. 4. Főispán megkeresése a munkás-szerződések tárgyában. 5. Vármegyei alispán véleménykérő átirata Újkígyós, Szarvas. Vésztő hetipiaci helypénz szedése tárgyában. 6. OMGE. felhívása a Kecskeméti Gazdasági Egyesület támogatása iránt. 7. Ugyanannak válasza a vegyvizsgáló állomások létesítésére vonatkozó indítványok tárgyában. 8. Békéscsabai Kisgazdák Egylete óhajának előterjesztése a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületbe való belépésük tárgyában. — 9. Igazgatóválasztmány által kiküldött bizottság jelentése a segéd-titkár fizetésének felemelésére vonatkozólag. 10. A jövő évi programm és költségvetés bemutatása. 11. Folyó ügyek és indítványok. A remetei parcellák öntözése. Az aradi kir. kulturmérnökség négy esztendei halogatás után végre valahára elkészítette az árendási rész öntözésére vonatkozó tervet és ennek alapján folyó hó 12-én délelőtt dr. Lovich Ödön polgármester értekezletet tartott, amelyre megvoltak hiva az árendási parcellások. A kulturmérnökség hozzávetőleges számítása szerint a patronázs céljaira átengedett harminc hold mintatelep öntözésének műszaki munkálatai 26000 koronába, mig az egész Árendás, vagyis a Körösön túli összes parcellák öntözésére kiterjedő műszaki munkálat 132000 koronát igényelne. A nagy differenciát az okozza, hogy a mintatelep vizkiemelő gépezete 14000, mig az egész területre alkalmas gépezet százezer koronába kerülne. Aki a mi népünk minden újítástól irtózó csökönyös maradiságát, és különösen kényelemszeretetét ismeri, azt egy cseppet sem fogja meglepni, hogy a parcellások egy része még akkor és úgy sem kér az öntözésből, ha az öntözési műszaki munkálat költségeit, — amint azt reméljük és amint törekvésünk lesz — utolsó fillérig a földmivelésügyi minisztérium fogja viselni. Szerencsére a parcellások között vannak felvilágo- sodottabbak, tehát elsősorban saját érdeküket jobban felismerők és a kerti gazdálkodástól, feltéve hogy ennek feltételeit nekik megszerzik, kevésbbé huzó- dozók, eddigelé nem kevesebben, mint 71-en összesen 111 parcellával, vagyis 333 holddal. Érdemesnek tartjuk őket meg is nevezni. Az öntözést óhajtó parcellások — reméljük, hogy számuk tetemesen meg fog növekedui — a következők: Furka István, Gerebenics József, Gerebenics Lőrinc, Kiss Mihály, Herczeg Imre, Nyisztor György, Juhász György, Juhasz György, Karácsony Mihály, Baudermann János, Erdélyi József, Pálinkás András, Dobos István, Sipiki Lajos, Dobos János, Vidó Ferenc, Vas János, Szilágyi István Kaszás Mihály, Bene György, Beleznai Péter, Pomucz Pál, özv. Toldi Mihály, Gyulai Lajos, Beleznai János, Beleznai Péter, Dan- csovszky János, Oroszi György, E. Nagy Ferenc, Fazekas Mihály, Hollósi Mihály, Szabó Ferenc, Oláh György, Benkő Józsefné, Dalmadi István, Teleki Béla, Békési Lajos, Szabó István, B. Szabó János, Búj György, Búj János, Beleznai István, Tamás István, Krizsán János, Mészáros Péter, Sándor János, Kiss Ferenc, Gyulai István, Rózsás István, Böszöi mányi András, Sebestyén Ferenc, özv. Vidó Sándorné, Gyulai István, Csiszár Mihály, Varga Mária, Pálinkás András, Felek György, Cseke Ferenc, Csete Lajos, Tollas Gábor,' Gebei István, Csete Gábor, Tamás István, Szilágyi Istvánná, Juhász János, Koré János, Toldi István, Irimiás Tódor, Gyarmati István és Hollósi Ferenc. — A polgármester egyébként a keddi értekezlet lefolyásáról jelentést tőn a vármegye alispánjához, aki a vízjogi törvény értelmében az öntözésitelep engedélyezésére vonatkozó tárgyalást bizonyára rövid idő alatt ki fogja tűzni, Az ügyre, a melynél nagyobb és életbevágóbb fontosságút városunkra nézve ez időszerint nem ismerünk, visszafogunk térni. Uj mintájú vasúti fuvarlevelek kötelező használata, a napokban megjelent kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében 1912. év január 1-én életbe lép. Ezen uj mintájú fuvarlevelek forgalomba hozatala már a múlt évben rendeltetett el s az uj űrlapok sok helyen, igy Gyulán is forgalomba hozattak, de tekintettel arra, hogy a régi mintájú űrlapokból a kincstári bélyeg-raktárakban még a múlt év végén nagy készletek voltak, ezeknek kiárusitha- tása végett a miniszter megengedte, hogy a régi mintájú fuvarlevelek is használhatók legyenek a folyó év végéig. Január elsejétől fogva azonban már a régi fuvarlevelek nem használhatók s a bélyegárusoknál vagy magánfeleknél megmaradt készletek 1912. február végéig a kir. adóhivataloknál ingyen kicserélhetők. Ezen határidőn túl 1912. december végéig a kicserélés már csak a pénzügyminisztérium engedélyével eszközölhető.
