Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-12 / 7. szám
2 BEK Í5 S 1911 február 12. 5860 lakosa, vagyis 412-vel több mint a múltban. A többlet 7-4 százalékos szaporodást jelent. A békési járásban tehát volt 43782, most van 46985 lakos. A 3203 főnyi többlet 7-3 százalék szaporulatnak felel meg. A szeghalmi járásban: Szeghalom községnek volt 9669, most van 9969 lakosa, tehát 300-al több, mint a múltban. Szaporodás 34 százalék. Füzesggarmatnak volt 9512, most van 10370 lakosa. Szaporodás 858, vagyis 9 százalék. Körősladángnak volt 7503, jelenleg van 8019 lakosa. A szaporodás 516, vagyis 6’8 százalák. Vésztőnek volt 8144, most van 9088 lakosa. A 944 főnyi szaporodás 11 0 százalék emelkedésnek felel meg. A szeghalmi járásban tehát volt 34828, most van 37446 lélek. A 2618 főnyi szaporodás tehát 7’5 százalék emelkedésnek felel meg. A fent elősorolt adatokból megállapítható végeredmény a következő: Békésvármegyének volt az 1900. évi népszámláláskor 278735 lakosa, az 1910. évi népszámlálás szerint a vármegye összes lakosainak száma 307345. Eszerint szaporodott a vármegye népessége 28610 lélekkel, tehát 102 százalékkal. Ez az eredmény viszonyítva az 1900 évi népszámlálás 8-0 százalék emelkedéséhez — teljesen kielégítőnek mondható annál inkább, mert az országos népszámlálásnak az eddig tudomásra jutott adataiból következtetve, az ország népességének szaporulata aligha haladja meg ezt a százalékot. Legnagyobb volt a szaporulat a békéscsabai járásban, 15 4 százalék. Legkisebb a bélvési járásban, 7-3 százalék. Jó eredményt mutat a gyomai járás 12 és a szarvasi járás 11 százalékkal. Feltűnő a szaporodás Kondoros (45-7 százalék), Nagyszénás (37 százalék), Endrőd (21'2 százalék), Csorvás (20 százalék), Békéssztandrás (16*3 %), Doboz (17%), B.-csaba (15 4 %) községekben, aminek magyarázatát azonban abban találhatjuk, hogy a lefolyt évtized alatt voltak a gyulamezői, az Apponyi, a gerendási, a gr. Trautmansdorf- és br. Wodianer-féle parcellázások, amelyek* a lakosság elhelyezésében mesterséges eltolódásokat eredményeztek. Ugyanezzel áll kapcsolatban a vármegye egyik virágzó nagy községének — kereskedelmi és ipari gócpontnak, Orosházának feltűnően kicsi (7’5 százalék) szaporulata, mert lakosságának egy tekintélyes része Nagyszénásra, Szentetornyára, Csorvásra költözött ki. Újkígyósnak csekély (2 6 százalék) szaporulata és Pusztaföldvár lakosainak apadása (0’8 százalék) szintén összeköttetésben áll a parcellázásokkal. Kevésbé megnyugtató az a tény, hogy a megyének két erősen magyar járása — a szeghalmi és a békési — aránylag kevés szaporulatot tüntet fel, ami az illető járások kedvezőtlen kereseti viszonyaiban lelheti leginkább magyarázatát. Tanügy. Uránia előadás. A főgimnáziumban a következő uráni aelőadás jövő vasárnap, e hó 19 én lesz Tárgy : tízicilia. Kinevezések A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szentgyörgyi Géza békésmegyei kir. tanfel- ügyelőségi tollnokot Zemplénvármegyébe segédtan- felügyelőnek, — Lacza Bda tanárjelöltet pedig a békésmegyei kir. tanfelügyelőséghez ideiglenes minősben fizetésnélküli tollnokká nevezte ki. Néprajzi előadások az iskolákban. Zombory Gyula hazánkfia, aki a Mandzsúriái borzalmak idején bejárta Keletet s különösen hosszasabban tartózkodott Japánban, hazajötte óta országos körúton van s tanintézeteink, iskoláinknak ismerteti Keletet, tne'y ebbeli hasznos funkcióját kultuszkormá- nyunk is időnként dotációkra méltatja, a gyulai iskolákat is végig prelegálta. Tartott a jeles Keletutazó két előadást az Úri Kaszinó szükebbkörü társaságának, éjfélbe benyúló tarka-barka meséivel színes képét rajzolva meg Japánnak ; most vasárnap pedig, miként híreink már beszámolnak, a kaih. kör meghívására itt mondja el exotikub utazását, élményeit, kalandjait és pedig d. u. 4—7-ig, a folytatólagos 2-ik csoportot esle 8-tól 1L ig. a polgári körben. Alkalmunk lesz hallani egy olyan néprajzi előadást, melyről a sajtó országszerte 8 a tanintézetek vezetőségei szintén nagy elismerés hangján nyilatkoznak. Gyulai Tanitók Egyesülete. Városunkban van vagy félszázig menő tanító, tanítónő és óvónő, akik az alkalmaztatásuk után külön-külön kasztokba vannak osztva ; felekezeti, állami, községi stb. Hogy az összetartozandóságot külsőleg is kifejezrék, de meg hogy a népnevelés és az iskola előbbrevitelén hathatósabban munkálkodhassanak, egy egyesületbe tömörültek. Az előkészítő gyűlést, melyen a tanítók nagy számmal jelentek meg, f. hó 6-án tartották meg. Ma d. e. 10 órakor lesz az alakuló gyűlésük. IE^ ire Közgyülés a vármegyén. A vármegye legközelebbi reudes ülését folyó hó 28-én fogja tartani. A közgyűlésre már a múlt évi december hóban megválasztott vármegyei bizottsági tagok lesznek megbiva, tekintet nélkül a beadott felebbezésekre, mert a megválasztott tagok mindaddig gyakorolják jogaikat, mig a megtámadott választás jogérvényesen meg nem semmisittetik. Minthogy az újonnan választott 87 tag között igen sok uj ember van, ennélfogva ez a változás a törvényhatóság tanácskozásaiban is bizonyára kifejezésre fog jutni. Hogy elányöeeu vagy hátrányosan-e, azt a jövő fogja megmutatni. A vármegyei közkórházi építkezési bizottság február 4-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Szabados József azt kérte, hogy a kórházi menyezet beomlása alkalmával megsérült és tönkrement asztalosmunkákat a kórház állíttassa helyre. A bizottság kimondotta azt hogy a kérdéses munkálatok még nem voltak átvéve, ezért a vármegyét azokért kártérítési felelősség nem terhelheti. Azonban a megsérült munkálatokat kijavíttatja, az elpusztult tárgyak helyett pedig újakat szerez be N. Szabados József terhére. Az előterjesztett ajánlatok közül Grünfeld és Barát asztalosok ajánlata fogadtatott el 3195 korona vállalási árban. Kiutalványozta a bizottság a fagy ellen ellen alkalmazott kettős ablakok beállítási költségét, 1018 koronát, a kórház útjainak aszfaltburkolattal leendő ellátását azonban fedezet hiányában mellőzte. Minthogy az elkészült gyűjtő- medence a szakértők véleménye szerint rendeltetésének nem felel meg, ez okból a helyett uj medencének építését mondta ki a hizottság. Tekintve azonban, hogy a medence rosszaságának okát a szakértők különbözőképpen ál lapítják meg, ezért elhatározta a bizottság, hogy a való tényállás megvizsgálását a kereskedeimi minisztertől kérelmezi. Pick és Tóbiás cégnek ajánlatát a szivattyú medencének vasbeton gyűrűvel leendő ellátása iránt, mint felette drágát mellőzte. és Dettweiler által a falkensteini szanatóriumban gyakorlatilag is kipróbált higiénés-diétás gyógymódot az 1894. évi szeptember hóban Budapesten tartott higiénikus és demográfiái kongresszuson proklamálta Leyden tanár, akinek nyomatékos szava teremtette meg Németországban azt az energikus népszanatóriumi mozgalmat, mely egészen egyedül áll a maga nemében és méltán vívta ki az egész müveit világ elismerését és csodálatát. A tudománynak az a kettős nagy felfedezése, hogy a tüdővész betegség és hogy a tüdővész — főleg kezdeti stádiumaiban — gyógyítható, világszerte kiváltotta a hatóságok és a társadalom kettős tevékenységét: a prophylaktikus, megelőző tevékenységét, melynek célja az, hogy a fertőzés lehetőleg meggátoltassék, a fertőzési alkalmak a lehető legszűkebb térre szorittassanak, továbbá a gyógyító, curativ tevékenységet, melynek célja az, hogy a megtámadott szerveket meggyógyítsuk. A prophylaktikus, praeventiv tevékenység nagyon széleskörű. Mert tulajdonképpeni célját, ami abban áll, hogy a fertőzés továbbterjedését minden eszközzel meggátolja, nemcsak a fertőző közegnek, a tuberkulotikus testrész váladékának, a köpetnek direkt megsemmisítésével éri el, hanem közelebb jut céljához ama sokszerü intézkedések alkalmazásba vételével is, melyek végeredményben mind arra tendálnak, hogy a testet a fertőzés felvételére alkalmatlanná, a netalán belejutott fertőzésnek ellenállóvá tegyék. A kiköhögött köpet utján való továbbfertő zés megakadályozására szolgálnak a különböző köpési tilalmak, melyek némely á.lamban — és e tekintetben Amerika egyes államai járnak elől — büntető szankcióval is megerősített formális tilal mák alakjában jelennek meg, legtöbb helyt azon ban inkább csak a társadalomhoz intézett kérés formájában szerepelnek Pedig, ha valamely téren szükséges a kíméletlen szigor, a közvetlen fertőzés ezen terrénumán igazán szükséges és indokolt. Mert az egyéni szabadságnak háttérbe kell szorulni ott, ahol a köz van veszélyeztetve. A tuberkulózis bacillusok szerteköpése tehát a legnagyobb vétek, mert egyenes terjesztője a gyilkos kórnak. A köpési tilalom mellett nagyon lényeges prophylaktikus intézkedés a tuberkulózis esetek bejelentésének kötelezővé tétele, A nyílt tuberkulózis eseteknek, azaz az olyan megbetegedéseknek bejelentése, midőn a beteg köpetével bacillusokat űrit, tehát fertőz, szintén olyan szükséges praeventiv intézkedés, hogy ennek hiányában nem lehet eléggé hatályos a tüdővész ellen való védekezés, bármily tökéletes legyen is egyéb tekintetekben. A bejelentés kötelességét ki kell terjeszteni minden tuberkulózis halálesetre, nemkülönben minden oly esetre is, midőn nyílt tuberkulózisban szenvedő beteg költözködik. Minden ilyen esetben a bejelentés alapján kötelezővé kell tenni az illető fertőzött lakások dezinficiálását is, ami által ezreket megóvunk a további fertőzéstől. A fertőző természetű tuberkulózis esetek bejelentésének kötelességét némely állam nem a beteg hozzátartozóinak, hanem az orvosoknak teszi kötelességévé, ami nem egészen szerencsés intézkedés, mert mindég akadnak orvosok, akik az orvosi titoktartás kötelességére hivatkozva, nem teszik meg a bejelentést. Különben is a hozzátartozóknak, a családbelieknek a bejelentésre szorítása igazán nem inhumánus eljárás, mert hiszen éppen a beteggel együtt lakók megvédésének érdekében történik. A prophylaxis körébe tartozik a gondoskodás arról, hogy a fertőző tuberkulotikus beteg használati tárgyai — bútorok, fehérnemű, ruhadarabok stb. — közforgalomba ne kerülhessenek gondos dezinficiálás előtt. Prophylaktikus szempontból megfontolás tárgyát képezheti, nem kellene-e eltiltani a tüdőbetegeket — mindig csak nyílt tuberkulózisban szenvedőket értve — bizonyos foglalkozások gyakorlásától, olyanokétól, amelyek révén kellő elővigyázat híján sokakat fertőzhetnek, aminők például a dajkai, házi cselédi foglalkozás, élelmiszer árusítás, sőt a tanítói avagy a tanítónői pálya is? Sőt rationabilis volna a fertőző tüdőbetegeket a házasságkötéstől is eltiltani, nemcsak azért, mert a házastársat fertőzhetik, hanem azért is. mert az esetleges desceden- tia is fogékonnyá válhat a tuberkulózisra, nem az átöröklést értve ezalatt, — mert a tuberkulózis nem átörökölt baj — hanem azt, hogy a tuberkulotikus beteg leszármazójától csak csökkent mértékű testi ellenállóképesség várható. Azonban mindez túlságos mély beavatkozás az egyén i és családi szabadságába. Hasonló tilalmaknál sokka többet ér a mennél hatályosabban folytatott propa ganda, a társadalom legszélesebb körű felvilágosi" tása a tuberkulózis lényegéről, fertőző voltáról" valamint a védekezés modozatairólEzt a felvilágosítást már az iskolában kell kezdeni. Bele kell oltani a gyermekbe ezeket a tudnivalókat nemcsak avégből, hogy mind ennek maga nagy hasznát vegye az életben, hanem avégből is, hogy a felvilágosításnak és okos védekezésnek terjesztője legyen a szülői házban, a rokonok között és mindenütt, ahol megfordul A felvilágosításra, kioktatásra meg kell ragadni minden alkalmat, amidőn nagyobb tömegek élnek együtt (katonaság, munkás-telepek, hivatalnok-ko- loniák stb) Terjeszteni kell ezeket az ismereteket felolvasások, nyomtatványok utján, s különösen hasznos volna, ha egészségügyi vándortanitók oktatnák minduntalan a közönséget a tuberkulózis veszedelmeiről és a védekezés módjairól. Ezek a vándortanitók egyszersmint más hasznos tudn - valókat is beoltanának a nép elm jébe és leikébe, amilyen például a gyermek (csecsemő) gondozása, a friss levegő és a tisztaság haszna, az alkohol káros hatása stb.
