Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
2 BEK 1911. december 10. elegendő jövedelmet kaphasson belőle és megszeresse ismét úgy, mint szerette hajdan és el ne hagyja még a legszebben zengő dollárok kedvéért sem. A magyar paraszt elidegenedése a rögjé- től példája annak az indolenciának, annak az élhetetlenségnek, mely minden más kereseti ágban is hasonlóképpen mutatkozván, az általános jólét egyre elszomorítóbb csökkenését idézi elő. Itt a vád inkább helyén való, mint az intéző körök ellen. Önmagunknak kell első sorban törekednünk arra, hogy hivatásszerű foglalkozásunkban tökéletesbüljiiiik, a modern kultúra és technika minden eszközét megragadjuk és nemcsak túlfeszített, de okos munka révén is oly pozíciót teremtsünk magunknak, mely biztos exisztenciához és jóléthez vezet. Csak ha. mindenki teljesiti ezt a kötelességét, lehet várni, hogy vége fog szakadni mai áldatlan helyzetünknek. Az Országos Mwikásbiztositó-pénztár 1910. évi beszámolója. Két vaskos- füzetben foglalva teszi közzé az Országos Munkás-betegsegélyző és Baiesetbiztositó- pénztár 1910. évi működéséről szóló jelentését. A jelentés s egyszersmind az 1908—1909. éveknek mintegy beszámoló kötete a maga szakszerű ismertetésével és hatalmas statisztikai összehasonlító kimutatásaival felöleli az összes helyi szerveknek (kerületi és vállalati pénztárak) a munkás- biztositás ügyében kifejtett munkálkodását. A jelentés feltárja leplezetlenül azokat a nehézségeket, mellyel eme szociális és hatalmas intencióju törvény — eltekintve szerkezeti hibáitól — végre hajtásánál az önkormányzat központi képviseletének és a helyi szerveknek megküzdeniök kell. A közigazgatási hatóságok közönyössége, a szociális érzék hiánya, törvényes kötelességeik felületes és lanyha teljesítése nehezíti meg egy felől. II. Nagyon nehéz egy árva kis leány sora. Kiváltkép, ha hivatalos személy is a szegény, akit mindenki erre-arra rángat. De duplán nehéz, ha még szép is hozzá. Ilyen esetben só várán kigyul a férfiak szeme. Mindenik gondol magában valamit és bizony semmi jó nincs abban, amit gondol. Biró Magdolnát is erősen megkörnyékezték a férfiak. Rorák, a szomszédos uradalom intézője például odakönyökölt a postahivatal polcos asztalára és szélesre nyílt, mosolygó ábrázattal mondta a kis Magdolnának : —- Maga nagyon tetszik nekem, kisasszony lelkem ! — Mivel szolgálhatok ? — kérdezte fagyosan Magda, mialatt tolla szorgalmasan sercegett végig az iktató könyv vonalozott rovatain — Egy csókot, violám ! — felelte az intéző ur, akinek egy kissé véresen erezett és olajos volt a szeme, mint az olyan embernek, aki szereti az italt. Biró Magdolna egy megsértett királyné fen- sőbbségével nézett végig a durva és vakmerő emberen és jeges hidegséggel jelentette ki : — Ez hivatalos hely, uram és nem söntés. És a jövőben kérem, ne könyököljön az asztalomra. Ez hivatalos asztal. Azt a Ponciusát ! De nagyot káromkodott az intéző ur, mikor gőzölgő fejjel kint bukdácsolt könnyű kocsiján az ut fagyos rögei között. Még gazdájának, az ifjú földbirtokosnak is elpanaszolta később. — Nagyon megtanított móresre ez a fránya kis postásné ! Majd hogy ki nem dobott. Bizonyosan van neki már babája. s felsőbb hatóságának indokolatlan akadékoskodása másfelől, gátolják meg az intézmény korszerű s a munkásegészségügy fejlesztésének alkotott intézmény kibontakozását. Tudvalévő, miszerint a pénztárak nagyobbrészt deficittel küzdenek. S két esztendei halogatás után hagyta jóvá — részben — a pénztárak legfelsőbb hatósága a m. kir. állami hivatal az országos pénztár közgyűlésének azon határozatát, mely szerint a betegsegélyezési járulékok 7 napra számítva fizetendők. Ez a körülmény is körülbelül 2 millió korona járulékveszteséget jelentett, de jelentette egyben azt is, hogy dacára a pénztárak tagjaik ellátását a lehető legmesszebbmenőbb módon kívánják szolgálni, anyagi fedezet hiányában mégis kénytelenek voltak az egészségügy rovására az intézmény fejlesztésétől tartózkodni. Egyenesen megdöbbentő azonban a jelentés azon része, melyben kitűnik, hogy a pénztárak 1910. évben 22 millió korona kivetett betegsegélyezési járulékaiból az év végén kerek összegben 6 millió korona hátralék mutatkozik. S dacára annak, hogy 'a hátralékok a törvény értelmében közadók módjára hajtandók be — vagy talán éppen azért — a közigazgatási hatóságok részéről teljes közömbösség és* lány haság okozta bajoknak tulajdonítható ezen horribilis hátralék fel- szaporodása. Csak természetes, hogy egy ilyen nagy összegnek hiáuya megnehezíti a pénztáraknak tagjaik érdekében kifejtendő munkálkodását s nagyban elősegíti az egészségügy intenzív fejleszthetésének lassúságát Az országos pénztárnak 1909. évben 915742 tagjával szemben a taglétszám 1010 évben egymillió nyolcezerre emelkedett. Egymillió tag s azok családtagjainak vagyis majdnem hárommillió embernek egészségügyét szolgálja ez a méreteiben ma már hatalmas intézmény a munkaadók és alkalmazottak befizetett filléreiből. Táppénz címén kerek összegben 8 millió, gyermekágyi és szülésznői dijakban 50000, gyógyszerek és eszközökre 3 és félmillió, temetkezési kőitség 50000, kórházi költségekre 2 millió, fürdőkóltségekre 70000, orvosi költségekre 4 milliót és kezelési költségekre 3 és félmillió koroná' fordított. Ezen számadatokból megállapítható, hogy segélyekre kerek összegben 70 százalékot (az egyenes jövedelemnek) összes Az ifjú földbirtokos mosolyodva hallgatta az intézője kifakadását, gondolhatott valamit, mert két nap múlva már ott galoppozott szép, kényes hátas' lován az árokaljai postaház előtt Be is ugratott lovával a posta udvarára és nádpálcáját csizmája mellé dugva, könnyed hangon köszöntött be a hivatalba : — Jó napot, kis nagysád ! Szinyéri vagyok, a szomszéd uradalom tulajdonosa Az intézőm gorombaságáért jöttem bocsánatot kérni. Biró Magdolna közömbös tekintete azt fejezte ki: ez ugyan fölösleges fáradtság volt. De szintelen hangon jegyezte meg : — Már elintéztem vele. / I — És ugyancsak szigorúan ! — nevetett jókedvűen az ifjú földbirtokos, mialatt nádpálcájával megveregette a csizmája szárát. Biró Magdolna nem felelt, hanem szőke, aranyos fejét mélyen föléje hajtotta az írásnak Az ifjú földbirtokos ühmgetett. Tanácstalanul állt, boszantóan ostobának találta a helyzetét. Legalább egy elismerő mosolyt várt volna az udvariasságért ettől a kis fagyos szenttől. De semmi. Mintha levegő lett volna. Ő a gazdag és délceg ifjú, aki után úgy bomlanak az eladó kisasszonyok. Dühös lett, szivart vett ki a zsebéből és szokásból megkérdezte : — Szabad rágyújtanom ? — Ha megengedi, nem ! — felelte Biró Magdolna. — Szabály szerint is tilos itt a dohányzás. Az ifjúban most már végleg felforrt az indulat. Meghajtotta magát és epésen mondta : — Akkor alászolgája! Kirobogott. A lova patkója csak úgy csattogott a fagyos földön. kezelési költségekre 15 százalékát vehette igénybe. Az 25 féle kereseti ágban 1910. évben 36510 férfi, 2025 nő, összesen 38535 egyént ért baleset. Ezen balesetet szenvedett tagoknak kártalanítás és egyéb baleseti költségek címén 1910. évben egymillió hatszázezer korona fizettetett ki. A jelentés terjedelmes statisztikai táblázatokkal mutatja be az egyes iparágakban szervek szerint előfordult megbetegedéseket. Végül a szocial- hygéne fejlesztésére nagyarányú javaslatokat terjeszt a folyó évi december hó 15. 16, 17-én Budapesten tartandó országos közgyűlés elé. A javaslat országosan s egységesen rendezi az orvosi rendelő intézetek, a pénztári tagok eme felette hasznos és nélkülözhetlen intézményének fejlesztését. Erdei üdülőtelep, szanatóriumok és a betegség megelőzését célzó intézmények felállítását. Baleseti klinika és munkáskórház ügyét Az itt kivonatosan felsoroltakból megállapítható, hogy a inunkásbiztositás céljainak, rendeltetésének, csakis országosan központosított formája szolgálhatja legjobban a tagok érdekét Közleményünk megírásánál foglalkozik a parlament a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalásánál a munkábiztositás kérdésével s az elhangzóit felszólalások egyértelműen igazolják azon feltevésünket, hogy ha van is hiba — aminthogy van —- a törvány végrehajtása körül, ezek a hibák nem az országos pénztárnál találtattak, a törvény módosításának immár elodázhatatlan szükségességét nem az önkormányzat gyarlósága, hanem az állami bürokrácia, a közigazgatás hanyagsága teszi indokolttá. Reméljük, hogy az illetékesük végre belátják, hogy eddigi magatartásuk az intézménnyel szemben sem az érdekelt munkaadók, sem a biztosított milliók érdekeinek, a munkásbiztositas nemes intenciójának nem használt, hauem annak ellenkezőjét érte el. Tanügy. A Békésvármegye Általános Tanító-Egyesületének igazgató bizottsága folyó hó 6-án a csabai állami elemi iskolában Uhrin Károly elnök vezetése alatt ülést tartott, melynek legjelentősebb pontja a Magyar Tanítók Or>zágos Szövetségének felhívása volt, melyben a központi vezetőség a tanítók fize- tésrendezési ügyének sürgős tárgyalására szólította fel az ország kisebb-nagyobb tanítói egyesületeit s Ez eset után határozottan rossz híre kerekedett a kis postáskisasszonynak A férfiak visszafojtott haraggal beszéltek róla a kaszinóban. Milyen utálatos kis béka. Olyan szemeket vet az emberre, mintha attól félne hogy mindjárt megeszik. Nevetséges. Ugyan ki veszkődnék egy ilyen sápkóros kis zöldség után ? Talán te, Pali öcsém, te amúgy is pennarágó, versfaragó vagy ? No, pöngess ki hamarvást egy kis versezetet e holdképü leányzóról ! Pali öcsém, a segédjegyző, elpirult az évődé- sekre és csöndesen felelte : — Iszen nem is ismerem őtet ! — No, csak ismerd meg öcskös ! — nevettek a pipázó öreg gavallérok és nagyot nevettek az öl letűnnek. III. Hosszú volt a tél és Biró Magdolna nagyon unatkozott. A posta bérlője, az öreg jegyző egyre vadászott s a hivatalba is kevesen jártak. A külső nagy világ mintha tél idején megfeledkeznék Árokaljáról Egy délelőtt kis paraszt cselédke állított be a postára és levelet hozott Nem volt cim a borítékon, egyáltalán semmi irás és Biró Magdolna mosolyogva mondta : — Erre elfelejtettek címzést írni. Vidd vissza kis lányom ! — Nem is kell arra cim, — okoskodott a cselédke — Ugyan miért, nem ? — Mert az a kisasszonynak szól. — Nekem ? — Igen. Tessen csak felbontani! — mondta szaporán a cselédke és kifutott a hivatalból.
