Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-10 / 50. szám

2 BEK 1911. december 10. elegendő jövedelmet kaphasson belőle és meg­szeresse ismét úgy, mint szerette hajdan és el ne hagyja még a legszebben zengő dollárok kedvéért sem. A magyar paraszt elidegenedése a rögjé- től példája annak az indolenciának, annak az élhetetlenségnek, mely minden más kereseti ágban is hasonlóképpen mutatkozván, az álta­lános jólét egyre elszomorítóbb csökkenését idézi elő. Itt a vád inkább helyén való, mint az intéző körök ellen. Önmagunknak kell első sorban törekednünk arra, hogy hivatás­szerű foglalkozásunkban tökéletesbüljiiiik, a modern kultúra és technika minden eszközét megragadjuk és nemcsak túlfeszített, de okos munka révén is oly pozíciót teremtsünk ma­gunknak, mely biztos exisztenciához és jóléthez vezet. Csak ha. mindenki teljesiti ezt a köteles­ségét, lehet várni, hogy vége fog szakadni mai áldatlan helyzetünknek. Az Országos Mwikásbiztositó-pénztár 1910. évi beszámolója. Két vaskos- füzetben foglalva teszi közzé az Országos Munkás-betegsegélyző és Baiesetbiztositó- pénztár 1910. évi működéséről szóló jelentését. A jelentés s egyszersmind az 1908—1909. éveknek mintegy beszámoló kötete a maga szak­szerű ismertetésével és hatalmas statisztikai össze­hasonlító kimutatásaival felöleli az összes helyi szerveknek (kerületi és vállalati pénztárak) a munkás- biztositás ügyében kifejtett munkálkodását. A jelentés feltárja leplezetlenül azokat a nehéz­ségeket, mellyel eme szociális és hatalmas intencióju törvény — eltekintve szerkezeti hibáitól — végre hajtásánál az önkormányzat központi képviseletének és a helyi szerveknek megküzdeniök kell. A közigazgatási hatóságok közönyössége, a szociális érzék hiánya, törvényes kötelességeik felü­letes és lanyha teljesítése nehezíti meg egy felől. II. Nagyon nehéz egy árva kis leány sora. Ki­váltkép, ha hivatalos személy is a szegény, akit mindenki erre-arra rángat. De duplán nehéz, ha még szép is hozzá. Ilyen esetben só várán kigyul a férfiak szeme. Mindenik gondol magában valamit és bizony semmi jó nincs abban, amit gondol. Biró Magdolnát is erősen megkörnyékezték a férfiak. Rorák, a szomszédos uradalom intézője például odakönyökölt a postahivatal polcos aszta­lára és szélesre nyílt, mosolygó ábrázattal mondta a kis Magdolnának : —- Maga nagyon tetszik nekem, kisasszony lelkem ! — Mivel szolgálhatok ? — kérdezte fagyosan Magda, mialatt tolla szorgalmasan sercegett végig az iktató könyv vonalozott rovatain — Egy csókot, violám ! — felelte az intéző ur, akinek egy kissé véresen erezett és olajos volt a szeme, mint az olyan embernek, aki szereti az italt. Biró Magdolna egy megsértett királyné fen- sőbbségével nézett végig a durva és vakmerő em­beren és jeges hidegséggel jelentette ki : — Ez hivatalos hely, uram és nem söntés. És a jövőben kérem, ne könyököljön az aszta­lomra. Ez hivatalos asztal. Azt a Ponciusát ! De nagyot káromkodott az intéző ur, mikor gőzölgő fejjel kint bukdácsolt könnyű kocsiján az ut fagyos rögei között. Még gazdájának, az ifjú földbirtokosnak is elpanaszolta később. — Nagyon megtanított móresre ez a fránya kis postásné ! Majd hogy ki nem dobott. Bizonyo­san van neki már babája. s felsőbb hatóságának indokolatlan akadékoskodása másfelől, gátolják meg az intézmény korszerű s a munkásegészségügy fejlesztésének alkotott intézmény kibontakozását. Tudvalévő, miszerint a pénztárak nagyobbrészt deficittel küzdenek. S két esztendei halogatás után hagyta jóvá — részben — a pénztárak legfelsőbb hatósága a m. kir. állami hivatal az országos pénz­tár közgyűlésének azon határozatát, mely szerint a betegsegélyezési járulékok 7 napra számítva fize­tendők. Ez a körülmény is körülbelül 2 millió ko­rona járulékveszteséget jelentett, de jelentette egy­ben azt is, hogy dacára a pénztárak tagjaik ellátá­sát a lehető legmesszebbmenőbb módon kívánják szol­gálni, anyagi fedezet hiányában mégis kénytelenek voltak az egészségügy rovására az intézmény fej­lesztésétől tartózkodni. Egyenesen megdöbbentő azonban a jelentés azon része, melyben kitűnik, hogy a pénztárak 1910. évben 22 millió korona ki­vetett betegsegélyezési járulékaiból az év végén kerek összegben 6 millió korona hátralék mutatko­zik. S dacára annak, hogy 'a hátralékok a törvény értelmében közadók módjára hajtandók be — vagy talán éppen azért — a közigazgatási hatóságok ré­széről teljes közömbösség és* lány haság okozta ba­joknak tulajdonítható ezen horribilis hátralék fel- szaporodása. Csak természetes, hogy egy ilyen nagy összeg­nek hiáuya megnehezíti a pénztáraknak tagjaik ér­dekében kifejtendő munkálkodását s nagyban elő­segíti az egészségügy intenzív fejleszthetésének las­súságát Az országos pénztárnak 1909. évben 915742 tagjával szemben a taglétszám 1010 évben egy­millió nyolcezerre emelkedett. Egymillió tag s azok családtagjainak vagyis majdnem hárommillió embernek egészségügyét szol­gálja ez a méreteiben ma már hatalmas intézmény a munkaadók és alkalmazottak befizetett filléreiből. Táppénz címén kerek összegben 8 millió, gyermek­ágyi és szülésznői dijakban 50000, gyógyszerek és eszközökre 3 és félmillió, temetkezési kőitség 50000, kórházi költségekre 2 millió, fürdőkóltségekre 70000, orvosi költségekre 4 milliót és kezelési költségekre 3 és félmillió koroná' fordított. Ezen számadatok­ból megállapítható, hogy segélyekre kerek összeg­ben 70 százalékot (az egyenes jövedelemnek) összes Az ifjú földbirtokos mosolyodva hallgatta az intézője kifakadását, gondolhatott valamit, mert két nap múlva már ott galoppozott szép, kényes hátas' lován az árokaljai postaház előtt Be is ugratott lovával a posta udvarára és nádpálcáját csizmája mellé dugva, könnyed hangon köszöntött be a hivatalba : — Jó napot, kis nagysád ! Szinyéri vagyok, a szomszéd uradalom tulajdonosa Az intézőm go­rombaságáért jöttem bocsánatot kérni. Biró Magdolna közömbös tekintete azt fejezte ki: ez ugyan fölösleges fáradtság volt. De szintelen hangon jegyezte meg : — Már elintéztem vele. / I — És ugyancsak szigorúan ! — nevetett jó­kedvűen az ifjú földbirtokos, mialatt nádpálcájával megveregette a csizmája szárát. Biró Magdolna nem felelt, hanem szőke, ara­nyos fejét mélyen föléje hajtotta az írásnak Az ifjú földbirtokos ühmgetett. Tanácstalanul állt, boszantóan ostobának találta a helyzetét. Leg­alább egy elismerő mosolyt várt volna az udvarias­ságért ettől a kis fagyos szenttől. De semmi. Mintha levegő lett volna. Ő a gazdag és délceg ifjú, aki után úgy bomlanak az eladó kisasszonyok. Dühös lett, szivart vett ki a zsebéből és szokásból meg­kérdezte : — Szabad rágyújtanom ? — Ha megengedi, nem ! — felelte Biró Mag­dolna. — Szabály szerint is tilos itt a dohányzás. Az ifjúban most már végleg felforrt az indu­lat. Meghajtotta magát és epésen mondta : — Akkor alászolgája! Kirobogott. A lova patkója csak úgy csatto­gott a fagyos földön. kezelési költségekre 15 százalékát vehette igénybe. Az 25 féle kereseti ágban 1910. évben 36510 férfi, 2025 nő, összesen 38535 egyént ért baleset. Ezen balesetet szenvedett tagoknak kártalanítás és egyéb baleseti költségek címén 1910. évben egy­millió hatszázezer korona fizettetett ki. A jelentés terjedelmes statisztikai táblázatok­kal mutatja be az egyes iparágakban szervek sze­rint előfordult megbetegedéseket. Végül a szocial- hygéne fejlesztésére nagyarányú javaslatokat ter­jeszt a folyó évi december hó 15. 16, 17-én Buda­pesten tartandó országos közgyűlés elé. A javaslat országosan s egységesen rendezi az orvosi ren­delő intézetek, a pénztári tagok eme felette hasz­nos és nélkülözhetlen intézményének fejlesztését. Erdei üdülőtelep, szanatóriumok és a betegség meg­előzését célzó intézmények felállítását. Baleseti kli­nika és munkáskórház ügyét Az itt kivonatosan felsoroltakból megállapít­ható, hogy a inunkásbiztositás céljainak, rendelteté­sének, csakis országosan központosított formája szol­gálhatja legjobban a tagok érdekét Közleményünk megírásánál foglalkozik a par­lament a kereskedelmi tárca költségvetésének tár­gyalásánál a munkábiztositás kérdésével s az el­hangzóit felszólalások egyértelműen igazolják azon feltevésünket, hogy ha van is hiba — aminthogy van —- a törvány végrehajtása körül, ezek a hibák nem az országos pénztárnál találtattak, a törvény módosításának immár elodázhatatlan szükségességét nem az önkormányzat gyarlósága, hanem az állami bürokrácia, a közigazgatás hanyagsága teszi indokolttá. Reméljük, hogy az illetékesük végre belátják, hogy eddigi magatartásuk az intézménnyel szemben sem az érdekelt munkaadók, sem a biztosított mil­liók érdekeinek, a munkásbiztositas nemes intenció­jának nem használt, hauem annak ellenkezőjét érte el. Tanügy. A Békésvármegye Általános Tanító-Egyesüle­tének igazgató bizottsága folyó hó 6-án a csabai állami elemi iskolában Uhrin Károly elnök vezetése alatt ülést tartott, melynek legjelentősebb pontja a Magyar Tanítók Or>zágos Szövetségének felhívása volt, melyben a központi vezetőség a tanítók fize- tésrendezési ügyének sürgős tárgyalására szólította fel az ország kisebb-nagyobb tanítói egyesületeit s Ez eset után határozottan rossz híre kereke­dett a kis postáskisasszonynak A férfiak vissza­fojtott haraggal beszéltek róla a kaszinóban. Milyen utálatos kis béka. Olyan szemeket vet az emberre, mintha attól félne hogy mindjárt megeszik. Nevet­séges. Ugyan ki veszkődnék egy ilyen sápkóros kis zöldség után ? Talán te, Pali öcsém, te amúgy is pennarágó, versfaragó vagy ? No, pöngess ki hamarvást egy kis versezetet e holdképü leány­zóról ! Pali öcsém, a segédjegyző, elpirult az évődé- sekre és csöndesen felelte : — Iszen nem is ismerem őtet ! — No, csak ismerd meg öcskös ! — nevettek a pipázó öreg gavallérok és nagyot nevettek az öl letűnnek. III. Hosszú volt a tél és Biró Magdolna nagyon unatkozott. A posta bérlője, az öreg jegyző egyre vadászott s a hivatalba is kevesen jártak. A külső nagy világ mintha tél idején megfeledkeznék Árok­aljáról Egy délelőtt kis paraszt cselédke állított be a postára és levelet hozott Nem volt cim a boríté­kon, egyáltalán semmi irás és Biró Magdolna mo­solyogva mondta : — Erre elfelejtettek címzést írni. Vidd vissza kis lányom ! — Nem is kell arra cim, — okoskodott a cselédke — Ugyan miért, nem ? — Mert az a kisasszonynak szól. — Nekem ? — Igen. Tessen csak felbontani! — mondta szaporán a cselédke és kifutott a hivatalból.

Next

/
Thumbnails
Contents