Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-12 / 7. szám
XLIII. évfolyam. Gyula, 1911. február 12. 7. szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Évnegyed re......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Népszámlálás Békésvármegyében. A vármegye területén lefolyt népszámlálás adatait nagyjában és hozzávetőleg már közöltük egyik régebbi számunkban. Időközben az elöljáróságok által beterjesztettek a vármegye alispánjához a hivatalos jelentések és igy módunkban áll teljesen pontosan alábbiakban közölni községenként, járásonként és az egész vármegyére kiterjedőleg az 1911. éveleji népszámlálás eredményét. A vármegye székhelyének Gyula városának ezidőszerint 24473 számú lakossága van, vagyis a régi 22129-el szemben 2344-el több, mint az 1900. évben. Ez a többlet 106 százalék emelkedésnek felel meg. A békéscsabai járás községei közül Békéscsaba lakóinak száma 43323, (volt 37128) vagyis 6195-el van jelenlegtöbb, mint amennyi az utolsó népszámláláskor volt. A szaporulat 16 6 százaléknak felel meg. Újkígyós község a régi számaránnyal, 4293-al szemben csupán 113 szaporulatot tüntetett fel, vagyis jelenleg 4406 lelket számlál. Az emelkedés tehát mindössze 2‘6 százalék. A békéscsabai járásban tehát volt 41421, jelenleg van 47879 lakos. Szaporulat tehát 6408, vagyis 15*4 százalék. A gyomai járásban: Gyoma községének volt 11543, jelenleg van 12034 lakosa. Többlet tehát 491, ami 4’2 százaléknak felel meg. Endröd községnek volt 11833, most van 14343, vagyis 2510-el több lakosa, mint a múltban. Emelkedés 21-2 százalék. Ezek szerint a gyomai járás lakosainak jelenlegi száma 26377, ami a volt 23376-al szemben 3001 többletet tüntet fel és 12-8 százalék szaporodásnak telel meg. A szarvasi járásban: Szarvas községének volt 25164, most van 26919 lakosa, tehát 1755-el több, mint a múltban. Szaporulat 6.9 százalék. Öcsöd községének volt 8007, most van 8425 lakosa. Szaporulat 418, vagyis 49 százalék. Kondoros községnek volt 3653, most van 5323 lakosa. Az 1670 többlet 45*7 százalék emelkedésnek felel meg. Békésszentandr ásnak volt 7251, most van 8426 lakosa. A szaporulat tehát 1175, ami 16.3 százalék emelkedést jelent. Ezek szerint tehát a szarvasi járásban az 1900. évi népszámlálás alkalmával talált 44128 lakossal szemben a jelenlegi lélekszám 49093. A 4965 többlet 11 százalék szaporulatnak felel meg. Az orosházi járásban: Orosházának volt 21153, most van 22804, tehát 1651-el több lakosa, mint a múltban. Szaporulat 77 százalék. Tótkomlós községnek volt 10237, most 10666, tehát 429-el több lakosa, mint a múlt népszámlálás alkalmával. Szaporodás 47 százalék. Csorvásnak volt 4959, jelenleg van 5955, tehát 996-al több lakosa, mint a múltban. Szaporulat 20 százalék. Nagyszénásnak volt 3475, jelenleg van 4799 lakosa. Az 1324 főnyi többlet 37 százalék szaporodásnak felel meg. Szentetornya községnek volt 4841, jelenleg van 5390 lakosa. Az 549 többlet 11*3 százalék szaporulatnak felel meg, Gádoros községnek volt 3836, most van 3984 lakosa. A 148 főnyi emelkedés 3‘8 százalék szaporulatot tesz ki. Pusztaföldvár községnek volt 2731, jelenleg van 2708, lakosa, tehát az apadás 23 fő, vagyis 08 százalék. Békéssámson községnek volt 3929, jelenleg van 4230 lakosa. A 301 többlet 7-6 százalék szaporulatnak felel meg. Az orosházi járásban tehát volt 55161, jelenleg van 60107 lakos. A 4946 főnyi szaporulat 89 százaléknak felel meg. A gyulai járásban: Kétegyháza községnek volt 4362, most van 4522 lakosa. A szaporulat 160, ami 3m6 százalék emelkedést tesz ki. Gyulaváriban volt 3356, jelenleg van 3600. A 244 főnyi szaporulat 7*2 százalékot jelent. Dobozon volt 5892, most van 6913 lakos. Az 1021 főnyi többlet 17 százaléknak felel meg. A gyulai járásnak tehát volt 13610, jelenleg van 15035 lakosa. Az 1425 főnyi szaporulat 104 százalék emelkedést tüntet fel. A békési járásban: Békés községnek volt 25473, jelenleg van 27675 lakosa. A 2202 főnyi szaporodás 8*7 százalék emelkedést tesz ki. Mezőberénynek volt 12861, jelenleg van 13450. Szaporulat 589 lélek, ami 4-6 százalék emelkedést jelent. Köröstarcsának volt 5448, jelenleg van T A R C A. Küzdelem a tüdővész ellen. Irta: Lukács György. Azok között a nagy korkérdések között, melyek az emberi társadalmat napjainkban foglalkoztatják, óriási szociális és nemzeti jelentőségénél fogva a tüdővész ellen való védekezés és a törekvés a tüdővész kipusztitására méltán sorakozik az első vonalba. A kultúrát korunkban már csak a nagy népességű államok vihetik előre, mert csak ezeknek körében állhat elő az erőknek és tehetségeknek az a nagy differenciálódása, mely a kulturális haladás alapja. Közgazdaságilag is a tömegtermelésre be-; rendezett és tömegfogyasztással rendelkező sürü népességű államok nyomulnak előtérbe. Nem is kell bizonyítani, mert érezzük mindannyian, hogy a nemzet legdrágább kincse annak emberanyaga. Ebből folyólag a közösségnek mindent el kell követnie azon veszedelmek ellensúlyozására, melyek az emberanyagot idő előtt — mielőtt a nemzeti kultúra és a nemzeti gazdaság terén szerepét elvégezhetné — elpusztítja vagy munkaképességében állandóan megakasztja és ezzel a társadalomnak kettősen kárt okoz, mert nemcsak azt akadályozza meg, hogy a sinlődő erők kulturailag és gazdaságilag érvényesülhessenek, hanem a társadalom erejének egy részét is leköti a reménytelenül állandóan sinlődők eltartására és ápolására. A statisztika konstatálta már, hogy a nemzetek emberanyagának legrémesebb ellensége, legnagyobb pusztítója a tüdővész. Hogy csak néhány adatot említsek : hazánkban állandóan félmillió tüdőbeteg van és tuberkulózisban évente 70—80 ezer ember pusztul el. A tuberkulózisban egymaga mint| egy harmadfélszer annyi emberéletet pusztít el, mint az összes többi fertőző betegségek — tífusz, himlő, vörheny, difteritisz stb — együttvéve. A tuberkulózisban való elhalálozások száma az összes halálozások egy heted részét teszi ki. Tessék meggondolni, a nyomor és a szenvedés mily iszonyú tengerét zúdítja ez az óriási pusztulás a társadalomra 1 És gazdaságilag is mily rettentő átok a tüdővész. Az az évenkint elpusztuló 70—80 ezer tüd„vészes évek során át, átlag 6—8 éven keresztül sinlődik munkaképtelenül, mig szenvedéseitől meg nem váltja a halál. Ez az évkig tartó munkátlan sinlődés pedig éppen a legmunkabiróbb korra esik, mert tudvalevőleg a tüvész legmunkabiróbb korban, 20 és 30 év közötti életkorban pusztít leginkább. Már most az átlagos keresetet csak 400 koronára téve, milyen horribilis a családok és a nemzet vesztesége keresetben a családfő vagy a családtag í hosszú munkátlan sinlődése alatt! És a szociális nyomort mennyire fokozza az, hogy a tüdővész nemcsak kidönti a meglevő munkaerők tömegét az aktiv munkások sorából, hanem a társadalom és a hozzátartozók improduktív terhét óriásian fokozza azáltal, hogy a java kereső korban levőket el kell tartani, gondozni kell, meg támogatásban kell részesíteni — már olyanban, amilyenben — azokat, akiknek eltartása a tüdővészben sinlődő beteg feladata lenne ! Tengert megtöltene az a könyár, melyet az állandóan, napról-napra, szüntelenül és könyörtelenül pusztító tuberkulózis és kiszámíthatatlan az a gazdasági károsodás, melyet a tüdővész a családokra és a nemzetre hárít. S ha vizsgáljuk, az emberiség eme könyörtelen ellenségével szemben mit tett az állam és a társadalom, elképedve kell konstatálnunk, hogy a legutóbbi időig, a múlt század 70-es, 80-as éveinek bekövetkeztéig úgyszólván semmi sem történt a századokon át korlátlanul terjeszkedett és állandóan behelyezkedett rémes betegség erejének megtörésére Dicséretes kivétel számba csupán Anglia megy, a mint arról később meg fogok emlékezni. Ezt a megdöbbentő közönyt és tétlenséget az a meggyőződés idézte elő — s csakis ez teszi meg- érthetővé is — hogy a tüvővész ellen való küzdelmet teljesen hiábavalónak tartották. Gyógyíthatatlannak tekintették a titokzatos bajt, kifejlődött az átöröklés elmélete, azt hitték, hogy az esetek legnagyobb részében leszármazás által, átöröklés utján jut az emberi testbe a betegség csirája, amely a szervezetben kérlelhetetlen szükségszerűséggel kifejlődik és elpusztítja azt. Maga a tudomány is a teljes lemondás álláspontjára helyezkedett- a társadalom pedig nyögte, szenvedte az emberhullást, tenni azonban nem tett semmit, mert azt hitte: úgyis hiábavaló a küzdelem. Végre az emberiség egy nagy jóltevője, Koch Róbert 1882-ben a tuberkulózis bacillusának felfedezésével szétlebbentette a titokzatosságnak azt a fátylát, mely az emberiség legádázabb ellenségét, a tuberkulózist az emberi elmének megfoghatatlanná tette s amely a legpusztítóbb népbetegséggel szemben államot és társadalmat tehetetlenné, lemondóvá, közönyössé alakított. A tuberkulózis bacillusának felfedezésével a tudomány nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a tüdővész fertőző betegség s hogy a fertőzést a beteg testrész váladéka, a bacillusokat tartalmazó köpet okozza, amely belélegzés utján vagy más módon szervezetekbe jutva, előidézi a további megbetegedéseket. A baj okozója ismerté válván, az orvosi tudomány óriási apparátussal fogott hozzá a gyógyítás módjának kikutatásához s ha még mindez- ideig a specifikus gyógyszer nincs is feltalálva, olyan gyógymód — az u. n. htgiénás-diétás gyógymód — igenis van, amelynek segélyével a nem túlságosan előrehaladott tuberkulózis tényleg meggyógyítható és a tuberkulotikus beteg munkaképessége visszaállitható. A Brehmer által a görbersdorfi Xjap*u.ia.ls zn.a,i száma lO oldal,
