Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-12 / 7. szám

XLIII. évfolyam. Gyula, 1911. február 12. 7. szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Évnegyed re......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Népszámlálás Békésvármegyében. A vármegye területén lefolyt népszámlá­lás adatait nagyjában és hozzávetőleg már közöltük egyik régebbi számunkban. Időközben az elöljáróságok által beter­jesztettek a vármegye alispánjához a hivatalos jelentések és igy módunkban áll teljesen pon­tosan alábbiakban közölni községenként, járá­sonként és az egész vármegyére kiterjedőleg az 1911. éveleji népszámlálás eredményét. A vármegye székhelyének Gyula városá­nak ezidőszerint 24473 számú lakossága van, vagyis a régi 22129-el szemben 2344-el több, mint az 1900. évben. Ez a többlet 106 szá­zalék emelkedésnek felel meg. A békéscsabai járás községei közül Békéscsaba lakóinak száma 43323, (volt 37128) vagyis 6195-el van jelenlegtöbb, mint amennyi az utolsó népszámláláskor volt. A szaporulat 16 6 százaléknak felel meg. Újkígyós község a régi számaránnyal, 4293-al szemben csupán 113 szaporulatot tün­tetett fel, vagyis jelenleg 4406 lelket számlál. Az emelkedés tehát mindössze 2‘6 százalék. A békéscsabai járásban tehát volt 41421, jelenleg van 47879 lakos. Szaporulat tehát 6408, vagyis 15*4 százalék. A gyomai járásban: Gyoma községének volt 11543, jelenleg van 12034 lakosa. Többlet tehát 491, ami 4’2 százaléknak felel meg. Endröd községnek volt 11833, most van 14343, vagyis 2510-el több lakosa, mint a múltban. Emelkedés 21-2 százalék. Ezek szerint a gyomai járás lakosainak jelenlegi száma 26377, ami a volt 23376-al szemben 3001 többletet tüntet fel és 12-8 százalék szaporodásnak telel meg. A szarvasi járásban: Szarvas községének volt 25164, most van 26919 lakosa, tehát 1755-el több, mint a múltban. Szaporulat 6.9 százalék. Öcsöd községének volt 8007, most van 8425 lakosa. Szaporulat 418, vagyis 49 szá­zalék. Kondoros községnek volt 3653, most van 5323 lakosa. Az 1670 többlet 45*7 százalék emelkedésnek felel meg. Békésszentandr ásnak volt 7251, most van 8426 lakosa. A szaporulat tehát 1175, ami 16.3 százalék emelkedést jelent. Ezek szerint tehát a szarvasi járásban az 1900. évi népszámlálás alkalmával talált 44128 lakossal szemben a jelenlegi lélekszám 49093. A 4965 többlet 11 százalék szaporu­latnak felel meg. Az orosházi járásban: Orosházának volt 21153, most van 22804, tehát 1651-el több lakosa, mint a múltban. Szaporulat 77 százalék. Tótkomlós községnek volt 10237, most 10666, tehát 429-el több lakosa, mint a múlt népszámlálás alkalmával. Szaporodás 47 szá­zalék. Csorvásnak volt 4959, jelenleg van 5955, tehát 996-al több lakosa, mint a múltban. Sza­porulat 20 százalék. Nagyszénásnak volt 3475, jelenleg van 4799 lakosa. Az 1324 főnyi többlet 37 szá­zalék szaporodásnak felel meg. Szentetornya községnek volt 4841, je­lenleg van 5390 lakosa. Az 549 többlet 11*3 százalék szaporulatnak felel meg, Gádoros községnek volt 3836, most van 3984 lakosa. A 148 főnyi emelkedés 3‘8 szá­zalék szaporulatot tesz ki. Pusztaföldvár községnek volt 2731, je­lenleg van 2708, lakosa, tehát az apadás 23 fő, vagyis 08 százalék. Békéssámson községnek volt 3929, je­lenleg van 4230 lakosa. A 301 többlet 7-6 százalék szaporulatnak felel meg. Az orosházi járásban tehát volt 55161, jelenleg van 60107 lakos. A 4946 főnyi sza­porulat 89 százaléknak felel meg. A gyulai járásban: Kétegyháza községnek volt 4362, most van 4522 lakosa. A szaporulat 160, ami 3m6 százalék emelkedést tesz ki. Gyulaváriban volt 3356, jelenleg van 3600. A 244 főnyi szaporulat 7*2 százalékot jelent. Dobozon volt 5892, most van 6913 la­kos. Az 1021 főnyi többlet 17 százaléknak felel meg. A gyulai járásnak tehát volt 13610, je­lenleg van 15035 lakosa. Az 1425 főnyi sza­porulat 104 százalék emelkedést tüntet fel. A békési járásban: Békés községnek volt 25473, jelenleg van 27675 lakosa. A 2202 főnyi szaporodás 8*7 százalék emelkedést tesz ki. Mezőberénynek volt 12861, jelenleg van 13450. Szaporulat 589 lélek, ami 4-6 száza­lék emelkedést jelent. Köröstarcsának volt 5448, jelenleg van T A R C A. Küzdelem a tüdővész ellen. Irta: Lukács György. Azok között a nagy korkérdések között, me­lyek az emberi társadalmat napjainkban foglalkoz­tatják, óriási szociális és nemzeti jelentőségénél fogva a tüdővész ellen való védekezés és a törek­vés a tüdővész kipusztitására méltán sorakozik az első vonalba. A kultúrát korunkban már csak a nagy né­pességű államok vihetik előre, mert csak ezeknek körében állhat elő az erőknek és tehetségeknek az a nagy differenciálódása, mely a kulturális haladás alapja. Közgazdaságilag is a tömegtermelésre be-; rendezett és tömegfogyasztással rendelkező sürü népességű államok nyomulnak előtérbe. Nem is kell bizonyítani, mert érezzük mindannyian, hogy a nemzet legdrágább kincse annak emberanyaga. Ebből folyólag a közösségnek mindent el kell kö­vetnie azon veszedelmek ellensúlyozására, melyek az emberanyagot idő előtt — mielőtt a nemzeti kultúra és a nemzeti gazdaság terén szerepét elvé­gezhetné — elpusztítja vagy munkaképességében állandóan megakasztja és ezzel a társadalomnak kettősen kárt okoz, mert nemcsak azt akadályozza meg, hogy a sinlődő erők kulturailag és gazdasá­gilag érvényesülhessenek, hanem a társadalom ere­jének egy részét is leköti a reménytelenül állan­dóan sinlődők eltartására és ápolására. A statisztika konstatálta már, hogy a nemze­tek emberanyagának legrémesebb ellensége, legna­gyobb pusztítója a tüdővész. Hogy csak néhány adatot említsek : hazánkban állandóan félmillió tüdő­beteg van és tuberkulózisban évente 70—80 ezer ember pusztul el. A tuberkulózisban egymaga mint­| egy harmadfélszer annyi emberéletet pusztít el, mint az összes többi fertőző betegségek — tífusz, himlő, vörheny, difteritisz stb — együttvéve. A tuberkulózisban való elhalálozások száma az összes halálozások egy heted részét teszi ki. Tessék meg­gondolni, a nyomor és a szenvedés mily iszonyú tengerét zúdítja ez az óriási pusztulás a társada­lomra 1 És gazdaságilag is mily rettentő átok a tüdővész. Az az évenkint elpusztuló 70—80 ezer tüd„vészes évek során át, átlag 6—8 éven keresz­tül sinlődik munkaképtelenül, mig szenvedéseitől meg nem váltja a halál. Ez az évkig tartó munkátlan sinlődés pedig éppen a legmunkabiróbb korra esik, mert tudvalevőleg a tüvész legmunkabiróbb korban, 20 és 30 év közötti életkorban pusztít leginkább. Már most az átlagos keresetet csak 400 koronára téve, milyen horribilis a családok és a nemzet vesz­tesége keresetben a családfő vagy a családtag í hosszú munkátlan sinlődése alatt! És a szociális nyomort mennyire fokozza az, hogy a tüdővész nemcsak kidönti a meglevő munkaerők tömegét az aktiv munkások sorából, hanem a társadalom és a hozzátartozók improduktív terhét óriásian fokozza azáltal, hogy a java kereső korban levőket el kell tartani, gondozni kell, meg támogatásban kell ré­szesíteni — már olyanban, amilyenben — azokat, akiknek eltartása a tüdővészben sinlődő beteg fel­adata lenne ! Tengert megtöltene az a könyár, me­lyet az állandóan, napról-napra, szüntelenül és kö­nyörtelenül pusztító tuberkulózis és kiszámíthatatlan az a gazdasági károsodás, melyet a tüdővész a csa­ládokra és a nemzetre hárít. S ha vizsgáljuk, az emberiség eme könyör­telen ellenségével szemben mit tett az állam és a társadalom, elképedve kell konstatálnunk, hogy a legutóbbi időig, a múlt század 70-es, 80-as éveinek bekövetkeztéig úgyszólván semmi sem történt a századokon át korlátlanul terjeszkedett és állandóan behelyezkedett rémes betegség erejének megtörésére Dicséretes kivétel számba csupán Anglia megy, a mint arról később meg fogok emlékezni. Ezt a megdöbbentő közönyt és tétlenséget az a meggyőződés idézte elő — s csakis ez teszi meg- érthetővé is — hogy a tüvővész ellen való küzdel­met teljesen hiábavalónak tartották. Gyógyíthatat­lannak tekintették a titokzatos bajt, kifejlődött az átöröklés elmélete, azt hitték, hogy az esetek leg­nagyobb részében leszármazás által, átöröklés utján jut az emberi testbe a betegség csirája, amely a szervezetben kérlelhetetlen szükségszerűséggel kifej­lődik és elpusztítja azt. Maga a tudomány is a tel­jes lemondás álláspontjára helyezkedett- a társada­lom pedig nyögte, szenvedte az emberhullást, tenni azonban nem tett semmit, mert azt hitte: úgyis hiábavaló a küzdelem. Végre az emberiség egy nagy jóltevője, Koch Róbert 1882-ben a tuberkulózis bacillusának felfe­dezésével szétlebbentette a titokzatosságnak azt a fátylát, mely az emberiség legádázabb ellenségét, a tuberkulózist az emberi elmének megfoghatatlanná tette s amely a legpusztítóbb népbetegséggel szem­ben államot és társadalmat tehetetlenné, lemondóvá, közönyössé alakított. A tuberkulózis bacillusának felfedezésével a tudomány nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a tüdő­vész fertőző betegség s hogy a fertőzést a beteg testrész váladéka, a bacillusokat tartalmazó köpet okozza, amely belélegzés utján vagy más módon szervezetekbe jutva, előidézi a további megbetege­déseket. A baj okozója ismerté válván, az orvosi tudomány óriási apparátussal fogott hozzá a gyó­gyítás módjának kikutatásához s ha még mindez- ideig a specifikus gyógyszer nincs is feltalálva, olyan gyógymód — az u. n. htgiénás-diétás gyógy­mód — igenis van, amelynek segélyével a nem túlságosan előrehaladott tuberkulózis tényleg meg­gyógyítható és a tuberkulotikus beteg munkaképes­sége visszaállitható. A Brehmer által a görbersdorfi Xjap*u.ia.ls zn.a,i száma lO oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents