Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-19 / 47. szám

6 BÉKÉS 1911. november 19. teli oly szerétről gondostodni, melyet ezen veszé­lyes bajok ellen biztos védelmet nyújtanak. Itt el­fojtsuk, bogy mar legelején hatásosan leközdjök, mikor a baj még az ártat'an hurut vagy nátha ké­pét mutatja. Mindezen esetekben legjobban bevált, ha naponta az ismert Sirolin »Roche«-ból nehány theáskanálnyit bevettek. Ezen tudományes alapon készült kreosot-készitménynek rendkívül jótékony fertőtlenítő és megóvó hatása van a légzőszervekre és mindig nagy megkönnyebbülést szerez. Ezenkívül az ize is kellemes. A ceres dijkiirás határideje meghosszabbítva. A mint a ceres-müvek igazgatósagától értesülünk, a 30,000 koronás ceres-dijkiirásra vonatkozó pályaza- lok beküldési határideje közkívánatra ez év decem­ber 1-ig lett meghosszabbítva. Jogában áll tehát azon vevőknek is, akik már egyszer beterjesztették pályázatukat, még több szalagot a határidő végéig beküldeni, amelynek minden 5 darabjáért egy újabb sorsjegyszámot kapnak. A mázolo szerencséje. 20.000 koronás pénz­tárcát talalt néhány hó előtt egy szegény mázoló, aki a Lánchídon apróbb javításokat végzett. Szépen elhalgatta az ipse a talált összeget és mivel csupa ezerkoronásokból állt, nem merte a pénzt felváltani, hanem a következőképen akart segíteni magán: A 20 drb. ezresbankót elrejtette a könyvtarba annál a főmérnőknénél, ahol takari ásért egy kis lakást ka­pott. A könyvtárba 20 kötet Tolnai Vilaglagja volt összegyűjtve és a mázoló mindegyik kötetbe egy egy ezrest rejtett el. Időközben a mázoló Gödöllőre utazott, hogy ottan egy megkezdett munkát befejez­zen és mire hazaérkezett, a mérnökné, az egész könyvtárat eladta egy antiquáriusnak. így szabadult meg a szegény mázoló annak a gondjától, hogy váltsa fel az ezreseit és igy a Tolnai Világlapjának 20 kötete 20000 korona értékű volt. Ha ennyit nem is ér ez a kitűnő lap, mégsem mulasztjuk el az al­kalmat felhasználni, hogy ennek a pompás lapnak olvasását, melyet ma a családok százezrei olvasnak szives figyelmébe ne ajánljuk. KOYÁCS SÁNDOR zongora készítő és hangoló városunkba érkezett Előjegyzéseket elfogad: DOBAY JÁNOS könyvárus üzlete, Gyula. £tyu1ai élet. CA szenvedők városában.) Kedves gyulai polgártársam, aki hajnali pa­csirtaszó mellett hasogatod három rossz lovacskád­dal a barázdát, vagy te elvtárs, aki nagy fene pöröly - lyel kezedben cifrázva kalapálod az üllőn a hitzelő vinklivasat, vagy te szervezett szaktárs, aki sodrott cigaretta mellett pofozod pfandlival a leplájozott falat, avagy te aki mig a gérvésővel egy lyukat pisz­kálsz, magas bariton hangon énekled, hogy »éhség nyomor velünk« (miközben zsebrevágsz 50 fillér órabért) — tudjátok-e hogy ti vagytok a világ leg­boldogabb emberei ? Miért ? Mert meg van az a kincsetek, amit semmi pénzen meg nem lehet sze­rezni — ha egyszer elveszett: a jó egészség! Nagy tőke amig meg van, pótolhatatlan, ha az hiányzik. Vagy tán nem is hiszitek? Bebizonyítom, gyertek velem a szenvedők városába! * * * A gyulai országoshirü kórházról a gyulai nép legnagyobb része még mindig csak annyit tud, hogy „leszakadtSajátságos hogy a civilizált világ egyik legnagyszerűbb intézménye oly kevés érdek­lődésre tart számot; itt van helyben s mégis szinte fel kell fedezni. Egy egész külön város ez ; közel ezer ember lakja állandóan Orvosai között több országoshirü kapacitás ; berendezése tiszta és mo­dern, ápolás és kiszolgálás figyelmes, konyhája jó (finom süteményekben kitűnő), felügyelete kato­násan gondos és szakszerű. A külvilágban élők azt vélik, hogy itt minden zugban a halál leskelődik, holott épen ellenkezőleg áll, az élet reménysége tükröződik a szenvedő arcokon Csak előre bátran barátom! A szenvedők városa 5 osztályból áll. Mindenik egy^ nagy kaszárnya ám ! Van belgyógyászati, tüdőbeteg, elmegyógy, fertőző és sebészeti osztály. Maradjunk csak a sebészeti osztályban. Ez a leg­félelmetesebb; ide kerülhetsz te emb.r legkönnyeb­ben és egészen véletlenül. Gyönyörű uj épület szép virágos ablakokkal. Mondhatnám berendezése túlságosan elegáns, de ez sem baj! Aki a mütő • asztalra kerül, az sokszor úgyis az élet és halál válaszutján van, környezze tehat őt minden lehető kényelem 1 Tegyük fel most már, hogy egy szálka ment az ujjadba, mellyel együtt betokozta magát Valami félelmes bacillus, mely 1—2 nap alatt vér­mérgezést okoz és te bejössz ide. Körül állanak derék orvosok, élénk érdeklődéssel tájékozódnak bajod eredete felől, oly bátorítólag, hogy meg­nyernek és te levágod magad az üvegasztalra A többi azután gyorsan megy. Számláígatsz 1—2 stb. közben nagyokat lélekzel 50—51, nehezeit akar haladni a számlálás, 89 -90, egyet nyújtózol, valami homály borul az egész valódra s alszol, mint a bunda. Míg te alszol, addig az orvosi tudomány ragyogó fénye világol nagy álmaid felett. Úgy fél­álomban érzesz ugyan valami jóleső hasítást a bőrödön, mintha derelyemetszővel csiklandoznának, azután annak is vége. — vége mindennek : repülsz te már barátom az álmok országában. Kivehetik az atyuskák akár a vesédet is, (mint ahogy ezt is megteszik, nem bánt téged semmi földi fájda­lom. Megszabadítanak a bajtól; mindent rendbe visszatesznek a helyére és bekötöznek. Nagy dolog! Ezt nevezik orvosi műtétnek, népiesen operá­ciónak. Azt tudnod kell barátom, hogy az operáció rendesen sikerülni szokott. Megesik ugyan, hogy a páciens annak dacára is meghal, de ennek ma­gához az operációhoz semmi köze nincsen. A műtét után úgy egy óra múlva nyitogatni kezded a szemedet, körülnézel, egy szép szobában találod magadat. Melletted áll egy bácsi, egy ápoló, aki kérdéseidre felvilágosit, hogy a kórházban vagy. Erre te visszafeleselsz ilyenformán, hogy : „Ne be­széljen bolondokat, ki hitta magát ide? Én otthon vagyok!“ Hogy ezt bebizonyítsad', szólítod a fele­ségedet, kéred a papucsodat és a reggelidet. De a drága nőcske csak nem jelentkezik. Végre is befelé fordulsz nagy durcásan, akárcsak egy pezsgős va­csora után volnál. De jajj ! valami fajdalom riyilallik a szivedig. Mi ez ? Akkor látod, hogy babád van s csaknem a kötésre feküdtél Erre aztán teljesen ki- józanodol. Mert azt is tudnod kell, hogy az elalta- tás éther-alkohol belélegzésével történik, ami nem egyéb, mint az embernek mesterséges módon holt­részeggé tétele. A sebészeti tudományban feltétle­nül megbízhatsz (ha muszáj), de a gyógyulási határidőknek ne ülj fel, ebben az orvosok nagy kujonok. Napokban beszélnek de heteket gondol­nak. így marad elég időd, hogy a szenvedések nagy városát megtapasztald. Első sorban is felkeltik csodálatodat a leg­újabb berendezésű antiseptikus mütőtermek, sterili­zálók, laboratóriumok, röntgenező, finsen-kamrák, szép fürdők. Mindenütt ragyogó tisztaság, üveg, mozaik-falak, vízvezeték, központi gőzfűtés stb. Látod amint guritják kényelmes kis kocsikon társaidat a kötözőbe, hol a sebészet közszeretetben álló másod főorvosa (Dr. Rochet Aurél) naponkint tetőtői-talpig bekötözi páratlan türelemmel és ember­szeretettel a bőrgombás kis cigánygyereket, aki há­lából mindig összeszidja a doktor bácsit A műtő­ből éppen akkor guritják ki azt a szép elegáns ifjú nőt, aki tegnap jött be. Minő mélyen alszik a kis kocsin szegény ! ? De tiz nap múlva már gummi- rádlison repítik haza vidáman övéi. Meg van mentve az életnek. Irodalom. A magyar Figyelő most megjelent 22. száma méltóan sorakozik a kitűnő folyóiratnak eddig meg­jelent füzetei mellé. Gróf Tisza István „Nemzet és társadalom1, címen magas szempontokból magyarázza a nemzeti egyéniség felismerésének tudományos fel­adatait. Fejtegetéseit történelmi példákkal illusztrálja és alkalmasak arra, bogy pártkülömbség nélkül minden magyar politikus magáévá tegye őket. Na­gyon figyelemre méltó Villec Jánosnak Görgey Ar­túrról Írott cikke, amely Görgey Artur emlékiratá­nak most megjelent magyar kiadása alkalmával Íra­tott meg. Hornyánszky Gyula a »Radikalizmus« címen társadalom-filozofiai cikksorozatot kezd meg, Szabó* Endre pedig „adatok a pánszlávizmus törté­netéhez feliratú dolgozatában eredeti forrástanulmá­nyok alapján nemzeti érdekű szempontokat nyújt e mindig aktuális kérdéshez. Érdekes dr. Janovits Jenő kis tanulmánya „A dán Bessenyeidről, mely­ben Ludvig Holberg nálunk teljesen ismeretlen dán iró és Bessenyei között von párhuzamot. A szép- irodalmi részben Móritz Zsigmond gyönyörű novel­láját „Ki a tanyára“ találjuk. A gazdag „Feljegy­zések“ rovat egészíti ki a tartalmas és érdekes szá­mot. Előfizetési ára negyedévre 6 korona. Kiadó­hivatal Budapest VI. Andrássy-ut 10. Közgazdaság. Iparhatósági megbízottak választása. A gyulai iparhatósági megbízottak választása december hó 5-én lesz a városháza nagytermében. Választásra kerül Gyulára tiz kereskedő és tíz iparos ; a gyulai járási főszolgabiróság mellé szintén tiz kereskedő és tiz iparos. A választás, mely szavazólapok utján tör­ténik, délután 8 órától délután 4 óráig tart. A pótvásárral szemben hangoztatott bizalmat­lanságunk nem volt egészen jogosult, amennyiben úgy a külső állat, mint a belső vásárok a remélt­nél jobbaknak bizonyultak. Semmi sem bizonyítja jobban a gyulai vásároknak messze vidékre szóló hír­nevét és ebből kifolyó vonzerejét, mint az állatvá­sárokról szóló mufiheti tudósításunk. Ily nagy felhajtás még egyetlenegy pótvásáron sem fordult elő, az ország egész területén. Az állatvásárok sikerét azon­ban nemcsak a meglepő nagy állatállomány, hanem a nagy kereslet is előmozdította. A vasárnapi belső­A különböző osztályokon százával hever szép fehér ágyakon a sok operált beteg. Meglátogatod és kikérdezgeted őket. Fogalmat szerezhetsz ma­gadnak az emberi nyomorúságról. Sok szenvedés után sok visszaszerzett élet, sok tanulság, sok oku­lás. De minden arc nyugodt, minden szív hálás. Ahány ajak, annyi magasztalás azon férfiúra, aki annyi baj felett tudás és kézügyességben olyan magasan áll. Ez Dr. Kaczvinszky János, a sebészeti osztály feje Persze mindezen emberi tudománynak felette áll egy, még hatalmasabb főorvos, az örök Isten, vagy orvosi nyelven a termeszét, mely sokat segít az orvosi beavatkozásnak, sőt néha még annak dacára is. De azért le a kalappal a tudomány előtt! Tudomány nélkül nem lenne vasekéd, sem vésőd ; mert a vasat, ámbár a munkás bányássza elő, de tudós mérnök kell, aki a vas leihelyét kinyomozni tudja.. Ez ezt ismét tudós tanároktól tanulta meg. így fonódik egymásba a társadalom minden rétege. De az egész vonalon felül áll az orvos, kinek hiva­tása az életet, a legdrágább földi kincset menteni. E nagy várost állandóan épitik, bővítik, mégis alig van benne üres ágy. Oly ottnonos, oly nyu galmas itt minden, hogy nemde szinte kívánkozol ide? Vagy nem? Miért nem? Azzal felelsz, hogy inkább a kopasz földön hálsz, mint e szép patyolat ágyon ? No latod, meg vagy fogva ! Az egészséges) munkabíró ember a világ legboldogabb embere. Ha bajok környékeznek, ne csüggedjél, nézz magad körül, hogy hányán vannak, akiknek még sokkal rosszabbul foly sorsuk mint neked. * * •* Az ilyen dolgot persze nem egy ember csinálja meg, hanem egész nemzedék vállvetett munkássága amint az órát sem egy kerék hajtja, hanem több! De ezt a több kereket is csak egy rugó indította meg ; ha ez nincs, megáll a sok kerék. Végy búcsút ezúttal barátom e falaktól és hajtsd meg a zászlót dr. Berkes Sándor kórházigazgató érdemei előtt akinek döntő része van abban, hogy ez intézet ilyen nagyszabásúvá fejlődött. n. vásár szántén elég forgalmas volt és nem igazolta kereskedőink tekintélyesebb részének különben ért­hető tartózkodását, hogy áruikat ki sem szállí­tották. A város maga, ha nem is teljes, de elég szép ívkompenzációt ny.-rt az őszi vásár alkalmá­val elmaradt belypénzszedésért. A Drágán-völgyi villamos müvek. A »Magyar Vasúti-Forgalmi r.-t.« az biharmegyei Remec község határában, a Sebeskörös főmellék ágainak, a Drágán- és Jadnak vízgyűjtő völgyeit elzárva, igen nagysza­bású hydroelektromos müvet szándékozik létesíteni és innen a körülbelül 70—75,000 vollt feszültségű villamos áramot távolsági vezeték utján nagyobb te­rületen tervezi elosztani villamos világító és munka- átvitelű célokra. A távolsági vezeték három főirányba vezetődnék, úgy mint: Arad—Világos—Csermő— Talpas—Árpád; Arad — Szinánd—Nagyzerint—Ilye ; Sarkad—Gyula—Békéscsaba. Vármegyénket ez utóbbi fővezeték érdekli c-ak. A mely mintegy 19 kilomé­ter hosszban vezettetnék be a vármegyébe. A vál­lalat terve az, hogy a Drágán és a Jád völgyében 30—50,000 lóerejü villamos-müvet létesíteni, s az ekként előállított villámáramot fővezetékbe szétosztva bocsátaná az egyes / városok és községek rendelkezé­sére. Az áram természetes erőmüvi előállításának módját tekintve, jóval olcsóbb lenne a mostani vá­rosi villanyáramoknál, úgy hogy hektovát óránként 3 — 4 fillérbe kerülne. Gyula város közönségét a ter­vezőit mü létesítése igen közelről érdekli, mert ily módon reménye lehet rá, hogy a mostani vilanyvi- lágitásra és ipari célokra szolgáló áramot ugyan­attól a vállalattól ez utón szerezheti be. Természe­tesen a létesítmény még csak a tervezés legkezdetén van. A folyó hó 16-án, 17-én és 18-án volt Aradon az első helyszíni tárgyalás Hollós József kereske­delemügyi miniszteri műszaki főtanácsos vezetése inellett, a melyen Békés vármegye képviseletében Kiss László vármegyei tb. főjegyző és Perszina Al­fréd műszaki tanácsos vettek részt, Ezúttal csupán a közbiztonsági óvintézkedések állapíttattak meg, a mi ilyen nagyszabású villamosmü létesítésénél igen fontos szerepet játszanak. A mü létesítése 2—3 évet vesz igénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents