Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

XLIII. évfolyam. (iynla, 1911. november 12. 40. szám »I Eiöfizeíési árak: Egész évre* ... ... 10 K — f Fél évre ... ... __ 5 K — f Év negyedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A Zsilinszky-ägy a Curiáis. Az esküdtbiráskodásra nézve azt hittük eddig, hogy csak »extra muros peccatur« . . ! Mikor azonban folyó hó 7-én estefelé hire futa- modott városunkban, hogy a Curia a gyulai es- kíidtbiróságnak a Zsilinszky ügyben hozott Íté­letét megsemmisítette s az újabb eljárásra a budapesti esküdtbiróságot delegálta, és azután olvastuk a Curia határozatának indokolását és az azt kisérő mellékkörülményeket, — arra a szo­morú meggyőződésre jutottunk, hogy peccatur intra et extra . . . hiba van, — nemcsak kint, de bent is. Sokszor láttuk, hogy amióta főbenjáró ügyek­ben esküdtszék Ítélkezik, az ítélethozatalra minő vehemensen igyekeznek kívülről jövő, illeték­telen befolyások érvényesülni, nyomást gyako­rolni. Láttuk, hogy az esküdtek sok esetben nem voltak képesek megnyugtatni Ítéletükkel sem a szakbirák, sem a közvélemény lelkiisme­retét. Az eskiidtbirói intézmény — nálunk Szilágyi Dezső alkotása — 15 óv óta nem volt képes összeforrni jogéletünkkel. Ma is éppen olyan idegenül tűrjük és megadással viseljük terheit, mint az első pillanatban. Ugyde eddig csak magát az intézményt, úgy a hogy megal­kottatott, hibáztattuk és reménykedtünk, hogy a szakbiróság lehetőleg reparálni fogja azokat az eredendő bűnöket, amelyek az esküdtbirás- kodással együtt jöttek a világra és csak vele együtt fognak pusztulni. Reméltük, hogy a bíróság a maga niveaujához fogja emelni az esküdtbiráskodás színvonalát. És most ... azt véljük látni, mintha fordítva történnék. Hogy a Curia az Ítéletet megsemmisítette, azt kritika tárgyává nem tehetjük. Még ahhoz sem szólhatunk hozzá, hogy minő formában, minő indokok alapján és miuő alaki szabálytalanságok megállapításával mondta ki az Ítélet megsem­misítését. Arról a feltűnő jelenségről sem be­szélünk, hogy különösen az országos érdeklődést keltett ügyekben az utóbbi idők, a régebbi viszo­nyokhoz képest aránytalanul sok megsemmisítést mutatnak fel, holott az esküdtbiráskodásnak mégis csak a tökéletesedéshez való közeledését várnánk a folytonos gyakorlatban eltöltött idő előrehaladásától. De már ahoz jogosan hozzá­szólhatunk, hogy mindinkább gyakoribbá, mond­hatni divatossá válik az, hogy a Curia, ha va­lamelyik esküdtbiróság Ítéletét megsemmisíti, az ítéletet meghozott bíróság helyett egyúttal mindjárt más bíróságot delegál. Mi úgy tudjuk, hogy az igazságszolgáltatás és egyúttal az alkotmányos szabadság egyik rendkívül jelentős biztositéka az a szabály, mely szerint senkit illetékes bírójától elvonni nem szabad. Bűnvádi eljárásunk épen ebből kiindulva a biró-delegálás jogát kivette a kormány kezé­ből, a hol azelőtt volt s annak gyakorlását a Curiára, erre a nagytekintélyű testületre bízta, abban a feltevésben, hogy a kivételes esetekre feutartott biróküldést, nem ötletszerűen és nem hangulatok és látszatok, törvényen kívüli befo­lyások hatása alatt, hanem komoly szükség és indokok kényszerűségének folyománya gyanánt fogja gyakorolni. Ennek a várakozásnak azonban a jelen esetben nem felelt meg a Curia — mert van-e csak a legkisebb tárgyilagos jelensége is annak, hogy a gyulai esküdtbiróság részrehaj- lóan járt volna el? Ilyen jelenséget a Curia sem tudott megjelölni! De azután csak természetes, ha ilyen körülmények mellett a Curia ez ügyben hozott határozatát politikai okok és politikai tényezők befolyásának tulajdo­nítják, — mi ezt nem hisszük - de magában véve az is szomorú, ha a Curianak már nincs meg az a tekintélye, mely az ilyen feltevést mindenkivel szemben eleve kizárja. Másik meglepő körülménye a Curiánál tör­ténteknek Vargha Ferenc korouaügyész-helyettes magatartása. Nem tudjuk, a sajtó ide vonatkozó tudósítása megfelel-e a valóságnak. Ettől felté­telezetten azonban csodálatosnak találjuk azokat a nyilatkozatokat, a melyeket a különben nagy­eszű, illusztris koronaügyész, aki mellesleg Írva Gyulán kezdette meg fényes karrierjét és igy jó ismerősünk, jónak látott megkockáztatni. Első sorban azt hallottuk tőle, hogy az eljárt esküdt­biróság nem pártatlanul folytatta le az eljárást. Tehát a tárgyalást vezető elnök, a mellette működő bírókkal együtt úgy jártak el, a mely alkalmas volt az esküdtek megtévesztésére. Azután hallottuk, hogy az ügyész nem teljesí­tette a kötelességét, hibásan jelentette be a semmiségi panaszait. Az igazságszolgáltatás egyik legelőkelőbb helyéről a nagy nyilvánosságba belekiáltva hal­lunk olyan vádakat, a melyek a magas állás tekintélye alatt a valóság és hitelesség köntö­sében lépnek egy ország figyelme és érdeklődése körébe. Hallanunk kell olyan vádakat, a me­lyek megállapítására a koronaűgyészhelyettes nem illetékes. Elképzelni is nehéz, hogy az igazságot szolgáló egyik tekintélyes és előkelő tényező őt nem illető hatáskörbe (a fegyelmi hatóság hatáskörébe) illetéktelenül beleavat­kozva, pozíciójának tekintélyével támogatva, a nyilvánosság: egy ország szilié előtt hangoztat közhivatalnokok ellen olyan vádakat, melyeknek valóságát vagy valótlanságát annak a nagy orszá­gos közönségnek, mely előtt elhangzottak, nincs módjában ellenőrizni és a mely vádak megál­lapítására csak a fegyelmi hatóságot illeti a tör­vényes hatáskör. De úgy olvastuk, mondta a korouaügyész- helyettes azt is, hogy Gyulán a terror dolgozott a mikor a Zsilinszky fiukat felmentették. Ilye­neket csinálnak a »perifériákon« Terror, han­gulatkeltés, elfogultság, részrehajlás! Ezek ma­gokban, tényekre nem alapítva, üres frázisok, melyek nem illenek egy koronaűgyészhelyettes kijelentései közzé, ha az őt megillető tekintélyre, dekórumra igényt tart. Már pedig tárgyilagos indokokat, melyekre ezek az állítások alapítva lettek volna, nem hallottunk nemcsak a Curiá- tól, de még a korouaügyészhelyettestől sem. Terror, zavar — szinte csodálatos, hogy nem volt Gyulán, — de tényleg nem volt, mi­kor az ügyet tárgyalták és az Ítéletet meghoz­ták, sőt. helyt állunk érte, mikor azt mondjuk, hogy a dédelgetett Pesten soha egyetlen na­gyobb ügyet nem tárgyaltak le a bíróság, ügyész­ség, védelem és közönség olyan önfegyelmezett és méltóságos magatartása mellett, mint Gyulán a Zsilinszky ügyet. A mi pedig a »perifériák«-at illeti, lehet, hogy azok sok vizet hajtottak az esküdtbirás­kodás elvi ellenségei malmára, de együttvéve sem annyit — - beleértve a Haverda ügyet, — mint a mennyit a Nyuli Mihály esetében a buda­pesti esküdtbiróság által hozott és örök idők botránykövét képező hírhedt Ítélet. Hát akkor minő terror, részrehajlás, törvénytelenség játsz­hatott közre — csak a Zsilinszky-ügyben hasz­nált kifejezésekkel argumentálunk vissza, — mikor egy a saját fele irányában kötelességet teljesítő ügyvédet, őt is a saját házában, az éle­tétől megfosztó ellenfelet felmentettek. És ekkor a Curiának nem volt szava az Ítélethez, nem talált szabálytalanságot, semmi­ségi okot, mondjuk ki nyíltan: nem keresett és nem talált ürügyet, mint a Zsilinszky ügyben, hogy a bűnvádi eljárásunk ellenére az Ítélet érdeméhez hozzáférhessen, holott a Zsilinszky ügyben keletkezett Ítélet a Békéscsabán felfor­dult közállapotok tekintetében a béke és nyu­galom helyreállítását jelentette, mig a Nyuli- féle Ítélet egy országos közvélemény felháboro­dását váltotta ki. Egyébként is különös sziliben tünteti fel a Curia a budapesti esküdtbiróságot, midőn delegálásaival különös bizalmát fejezi ki iránta, hogy az előző Ítélettel szemben, a Curia meg­semmisítő határozatából levonható következtetés szerinti, a Curiának tetsző Ítéletet fog hozni! A magyar nemzet jövőjét az igazságszol­gáltatás tekintetében is, jobban biztosítva látjuk a magyar alföld józanabb judiciumu bírái, ügyé­szei, és esküdtbirái ítélőképességével, és minden karakterisztikus tulajdonságával, mint a főváros raffinált, nagyhangú, okoskodó fölényeskedésével. Éhez további kommentár nem kell. H Sirolin Roche biztos = gyógyhatást nyújt ka tarrhu soknál E= hörghurutnál, asthmanál, influenza után. EEE SÍrolÍn"Roche" kezdődő tüdőbetegséget = Csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvá= zmz: gyravaló kedvező befolyása megkönnyítik = a Sirolin“Roché'-al való hosszabb kúrákat! A légzési szervek m IíieohÜIeseit legbiztosabban a E== Siroíin "Roche"_ al kezelik. Ezért HEE ne'lkülözhetetlen ezen elismert és === bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógytárakban = határozottan Sirolin “Rodie - t kérni. === I_ia,:p'u.n.ls: mai szama S old.al.

Next

/
Thumbnails
Contents