Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-29 / 44. szám
XLIII. évfolyam. Gyula, 1911. október 29. 44. szám 6 Előfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre ............... 5 K — f Évnegyed re ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A Pártfogó Egyesület ülései. A Békésmegyei Pártfogó Egyesület következetesen halad egyik legfőbb célja megvalósítása felé. Jól tudjuk, hogy ez nem egyéb, mint a gyulai javitóintézet felállítása. Nehéz feladat semmiből valamit teremteni. Az ország fővárosában könnyű helyzetük van azoknak, akik a kulturális munka szolgálatába állottak. Ott, a vagyoni erő gócpontjában szinte hetek, napok alatt össze lehet gyűjteni annyi összeget, amennyiből a gyulai javítóintézetet mindenestől, fél év alatt fölállíthatnánk. Hiszen egy ország munkásságának összefutó központjában kell is, hogy hatalmas életerő lüktessen. De egy vidék, egy vármegye, a saját erejére utalva, nem képviselheti azt a képességet, ami ott a központi helyzetben az ország mezőgazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, ipari tevékenységének összhatása, eredője gyanánt mutatkozik. Ennek dacára a magyar alföld ősereje még meg van s a jelen szétágazó szükségletetei, fokozódó igényei mellett sem marad el a kor kulturális színvonalától. Ez az őserő, mely a kulturális szükségletek felismerésében és e szükségletek iránti áldozatkészségben is megnyilvánul, biztosítja, hogy a Pártfogó Egyesület nemes törekvését siker fogja koronázni. Az egyesületnek folyó hó 2u-án, pénteken tartott választmányi ülése, valamint a 22-én, vasárnap tartott közgyűlése folyamán meggyőződtünk róla, hogy minden tényező, melynek befolyása van a javítóintézet . sorsára, a legnagyobb jóindulattal támogatja a szép tervet. Gyula város nagylelkű telekadománya volt az, mely az első lökést megadta a leendő intézet felállításához fűződő mozgalomnak. Nyomban utána következett a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület azzal a határozatával, mellyel az építkezés költségeinek amortizációs kölcsön alakjában való biztosítását kimondta. A legnehezebb kérdések tehát megoldottaknak tekinthetők s hogy a másodrendű feladatok is sikerrel fognak kibontakozni a bizonytalanság homályából, az iránt a biztató jelenségek hatása alatt nincs kétségünk. Legfelebb csak az a körülmény aggaszt bennünket, hogy vájjon a még ilyen kulturális törekvések ellenében is hangoztatott kétely és gáncsoskodás nem fog-e nagyobb befolyást gyakorolni az ügy sorsára, mint amennyit megérdemelne, mert az bizonyos, hogy minden jó ügynek legnagyobb ellensége a személyi tekintetek beékelődése, munkásainak elkedvetlenítése. Aggódva láttuk a választmányi ülésen és némileg a közgyűlésen is ennek jeleit. Reméljük, hogy ez csak múló jelenség. Hiszen még a mi kisebb arányú közéletünkben is van tere bőven mindenkinek az alkotó munkásság terén érvényesülni, a nélkül, hogy e tekintetben a mások munkájának a -hátráltatására volna szorítva. A vátasztmányi ülésről és a közgyűlésről egyébként a következőkben van alkalmunk tudósítást adni : A Pártfogó Egyesület választmányának október 20-án pénteken délután 4 órakor a kir. törvényszék III. sz. tanácskozó termében dr. Konrád Ernő kir. ügyész, ügyvezető titkár elnöklete alatt megtartott ülésének egyedüli tárgya a javitóintézet ügyének a közgyűlésre való előkészítése volt. A választmányi tagok teljes számban jelentek meg Az ülés megnyitása után ügyvezező titkár előterjesztette dr. Martos József pénztárnoknak és Novak Árpád ellenőrnek a pénztár állapotára vonatkozó jelentéseit, amelyet a választmány egyhangúlag tudomásul vett. Ezután ugyancsak az ügyvezető titkár ismertette a javitóintézet ügyében eddig tett intézkedéseket és az ügy állását. Elmondotta, hogy Gyula városa által a remetei parcellákból az egyesület javára történt terület ajándékozást á megyei törvényhatóság jóváhagyta. Az intézet terveit felkérése folytán Molnár Albert, városi mérnök szívességből elkészítette. Ezek felküldetvén a minisztériumba felülvizsgálás végett, főelrendezésükben helyeseknek I találtattak. Hozzávetőleges számítás szerint az intézet 80—100000 koronába kerül. A szükséges összeget amortizációs kölcsön alakjában a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület hajlandó biztosítani. Az igazságügyi kormány a 40 gyermekre berendezett intézetben elhelyezett gyermekek mindenikéért évenként 400 koronát fog fizetni. A hivatalos becslés adatai szerint az intézet céljaira ajándékozott 20 katasztrális hold terület holdankint 5—600 koronát, összesen tehát 10—12000 korona tiszta jövedelmet igér. Miután eként az intézet létesítése és fentartása nagyjából biztosítva vau, az előadó indítványozta, hogy a választmány javasolja a közgyűlésnek : mondja ki, hogy a gyulai javítóintézetet felállítja, az elnökségnek ez irányban tett eddigi intézkedéseit jóváhagyja s további intézkedések megtételére felhatalmazza. Dr. Nagy Kálmán kir. járásbiró az ügyet nem tartja megérettnek arra, hogy közgyűlés elé vitessék. Csak az esetben találja felállithatónak az intézetet, ha arra megfelelő százezrek gyüjtettek. Tekintve végül, hogy a javítóintézetek felállítása nem társadalmi, henem állami feladat, a javaslat elfogadását ellenzi. Csatlakozott a dr. Nagy Kálmán felfogásához dr. jSerényi Ármin ügyvéd is, ki három Ízben való felszólalásában hevesen ellenezte az előadó indítványának elfogadását, mert a Pártfogó Egyesületben első sorban szegényeket segélyező egyletet vélt felfedezni, melynek feladata pénzt osztogatni. És miután az előtte szóló sem tartotta elégségesnek a rendelkezésre álló anyagi erőket, tehát ő is kifogásolja e részben az előadó munkálatát és ámbár ő is állami feladatnak tartja a javítóintézetnek felállítását, mégis bizottságot kíván kiküldeni az ügy tanulmányozására. Dr. Ladies László, Kiss László, dr. Martos József és Mikler Sándor pártolták és elfogadásra ajánlották az előadó javaslatát, saját módosításaikkal megtoldva. Elnöklő titkár felvilágosító szavai után a választmány az előadó javaslatát a módosítások elvetése után elfogadta. Október 22-én ugyanazon tanácskozó teremben tartotta az egyesület közgyűlését gróf Wenckheim László elnöklete alatt. Az ülés megnyitása után dr. Martos József pénztárnok előterjesztette az egyesület vagyoni mérlegét, mely szerint vagyona van az egyesületnek alapitó tagsági dijakból 500 korona, rendes tagdijakból 806 korona 56 fillér, államsegély címen 500 korona, adományokból 318 korona 44 fillér, patrenage-bál jövedelme címén 1056 korona 78 fillér, betéti kamatok címén 25 korona 35 fillér, összesen 32u8 korona 13 fillér, melyből kiadatott 129 korona 46 fillért és igy a jelenlegi eredmény 3077 korona 67- fillér. Ennek tudomásulvétele után dr. Konrád Ernő ügyvezető titkár előterjesztette, hogy az Egyesület alapszabályait a belügyminisztérium nem hagyta jóvá, mert azokban bizonyos módosítást kíván. A vonatkozó észrevételek pontonkénti letárgyalása után előterjesztetett a tikári je- tés, mely ismertette az egyesület akcióját, a prosti- tucionális szabályrendelet szigorítása, valamint a 15 éven aluli gyermekeknek a korcsmákból távoltartásának figyelemmel kisérése tárgyában. Kitűnik továbbá a titkári jelentésből, hogy a kassai III. orsz. patronage kongresszus tárgyaiul kitűzött kérdésekre az Egyesület nevében az elnök véleményt adott. Jelentette a titkár, hogy dr. Augyal Pál pécsi jogakadémiai tanárt a patronage-munkásság körüli érdemeiért őfelsége kir. tanácsosnek nevezte ki, indítványára a közgyűlés a kitüntetés alkalmából őt melegen üdvözli annál is inkább, mert még élénk emlékezetében van a gyulai közönségnek az a szép előadás, melyet dr. Angyal Pál tartott nálunk az egyesület megalakítása iránti előértekezleten. A titkári jelentésből még kiemeljük, hogy a patronage egyesületek országos szövetsége Budapesten felállította a Patronage munkaközvetítőt ; továbbá, hogy az igazságyminisztérium az egyesületnek az 1911. évre 500 kor. államsegélyt utalványozott, végül, hogy az fm ,01030^5“ m !..tJr;o°5i:-S="t0g Sö niegbeteg Orvosilag njsnloH | szer a légzőszerveit összes IB •negbercgeoésc.ncl. 1 Fehöttetenek 3 Gyermekeknek 1Ána H pÄß ,e*skanallal 1 • ff korona. :i ’Roche’ közkedveltségét bebizonyult kiváló tulajdonságainak köszöni, mert a tüdőt erősiti. e mellett étvágyserkentő és jóizü, ézért évek óta orvosok és patiensek. előnyben részesítik. — Sirolin ’Roche’ a köhögés, hurutok, hörghurut, influenza legjobb sikerrel vált be és görvélykóreiien A légzőszervekre kiváló előnyös befolyással van és meghűlés kezdetén alkalmazva felette meglepő könnyítőén hat. — Már néhány nap múlva a tüdötevékenység szabályoztatik és a természetes hang, nemkülönben az általános közérzet helyreáll. Joggal nevezik a Sirolin ’Roche’-t a legjobb óvszernek tüdöbajok ellen“ Laptanlr mai száma lO oldal.
