Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-08 / 41. szám
1911. október 8.* BÉKÉS 7 Kondoros kösség vasúti távbeszélő állomása. A kereskedelmi miniszter a törvényhatóság felterjesztésére megengedte, hogy a kondorosi vasúti állomáson távbeszélő állomás létesittessék oly módon, hogy a hálózat a községben levő törvényhatósági telefon-hálózattal kapcsoltassék egybe. Heti piac. Gyula, október 6. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán ga- bonanemüekben szilárd volt az irányzat, a búza ára 20—30 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon nem felelő kínálat, eladatott: Búza Árpa Zab Tengeri Tengeri (csöves) Lucernamag . volt a keresletnek meg . 21-— 2240 . 18-20 18-40 . 18-20 18'40 . 19 20 19-40 . 10-60 10-80 . 100— 120-— Fatalizmus a szőlőícuyésztésbcn. Értem a honorácior szőlőbirtokosnak elkedvet lenedését és leinoi dasát, mikor a tu csigázott napszám és ellenséges mdulatu munkás kielégítése dacára nem tud megküzdeni a szőlőre zuduló csapásokkal, de nem értem a munkás birtokosnak fatalizmusát, mikor egyedül tőle Pgg a csapásokat ellensúlyozni és szorgalmas, odaadó munkájával a sikert elérni s az ebből származó hasznot zsebre rakni. Elfelejtem, hogy a siker érdekében tanulni is kellene és a tanulás — valljuk meg őszintén — nem fülik a magyar fogához ; különösen pedig nem a gyulai munkás fogához. Hetyke, hányi-veti, jó szót, tanácsot elvető, goromba, urat, tudóst, szakembert nem becsülő, megbizhatlan és hüségtelen ; ezek a tulajdonságok díszítik ma azoknak a munkásoknak százait, kiket — mint e sorok Írója is — emberi mivoltuk érzületének magaslatára törekszik emelni a demokráciáért küzdő nadrágos elem. Ismétlem, hogy az olyan szőlőbirtokos fatalizmusát nem értem, aki maga képes szőlőjét megmunkálni. Sok baj, sok csapás szakad évente a szőlőtermelő nyakába, az igaz. Filokszéra, peronoszpora, cidium, blakk-rott, szőlőmoly, fagy, forróság, sok eső, szárazság, köd, jégeső, cirpelő tücsök, szajkó, kendermag-bogár, veréb, szarka, rigó, seregély, a szomszédok kutyái és tyúkjai, gaz suhaucok, mindmind olyan tényezők, amelyekkel számolni kell. Mikor azután a termés a hordóban van, akkor jön a legnagyobb ellenség: a korcsmáros. Nagylelkűen megígéri a 20 koronát hektójáért annak a bornak, melyben — 16 fokos cukortartalom mellett — 14 korona 8 fillér áru cukrot ád vissza a termelő s igy voltaképen azt a másfél mázsa szőlőt, melyből egy hektoliter bor lett, 5 korona 92 fillérért állította elő; ezért dolgozott tavasztól őszig, ezért leste aggodalommal a felhőket, ezért imádkozott, ezért káromkodott József-naptól Szent Mihályig. De hát meg vagyon Írva a szent Kapzsiság senki által meg nem törvényesített könyvében, hogy »A korcsmá- rosnak pár nap alatt kell kétszer annyit keresnie, mint a szőlőtermelőnek egy év alatt, nem számítván a befektetési tőkét.« Igaz,, hogy sok mentsége van. A helyiség drága bére, italadó, szolgáló személyzet tartása, berendezés, stb. Legfőképen pedig az, hogy a drága bort nem fogyasztja még az sem, aki tehetné, mert már sörre szokott, pálinkába sze- relmesedett. A szegény ember két garas áru pálinkától úgy becsip, mint egy forint, ára bortól. így leszünk erkölcsösebbek, mint atyáink voltak ! A munkás szőlőtermelő azonban nem ezen okok miatt lesz lemondóvá A sok ellenség elleni küzdelemben fásult lett, a kísérletező szaktudós ta nulmányainak eredménye iránt kétkedő. Különösen ez az utóbbi ok azután megölője nemcsak a szőlő- termelésnek, hanem a szakember munkakedvónek is. Máshol egymásnak adják a kilincset az emberek, hogy megtanulhassák az alanyfajok között ismerni a legjobbakat, nálunk ? hiába lettem kísérletezéseim szegénye, a kutya sem ugat meg. Hej pedig a RipáriaXRupesztrisz 101l4, a RipáriaXÉu- pesztrisz 10114 között talált Szilágyi—Domonkosféle, továbbá a Mourvéder Rupesztrisz, a Szoló- niszXKipária Sz. 16, a Berlandíeri—Pécs 157, a Berlandieri—Teleki, a gyulai RipáriaXSzolóniszX Rupesztrisz, általam Mismásnak keresztelt alanyfajok nélkül, végül a Rupesztrisz—Metallika nélkül nem lesz sem Gyulán, sem az Alföldön szőlőtermelés soha semA peronoszpora elleni küzdelemben is azért vagyunk vesztesek, mert fösvénykedünk és itnmel- ámmal dolgozunk. A peronoszpora és oidium csiráit már most ősszel kell, amennyire lehet elpusztítani. Ezen dologban akarok ta rácsot adni polgártársaimnak, azért vettem még egyszer a tollat a kezembe, hogy úgy az én, mint más szakemberek tanulmányainak eredményét közzé tegyem. Levélhullás után a — nem lemetszett, hanem — termésre metszett tőkéket, úgy amint vannak, tehát vesszőstül együtt, sőt még a földet is, permetezzük be a következő szerrel: 100 liter vízhez, illetve vízbe tegyünk 2 és fél — harmadfél — kilogramm kénmájat és 1 kilogramm égetett méazből készített mésztejet. Ez a szer vörös szinü, nagyon erős, a tőke repedéseiben fészkelő gomba-csirákat, moly-petéket és minden kártékony rovarokat megöli. A cseresnye, meggy, ribizli és pöszméte moni- liáját, oidiumját, a szilvafa rozsdáját stb. elpusztítja. A lehullott levelekkel a földbe került csirákat megrontja. Nyitás után rögtön, tehát a fák és szőlő kihajtása előtt, kora tavasszal, jó időben, február végén, március elején ismételjük meg ezen szerrel a permetezést. A kénmáj kapható 68 fllértől 86 fillérig Mayerfi gyógyszerésznél Kecskeméten. A hozzávaló permetező pedig Hódmezővásárhelyen, a Népbanknál 40 korona árért A permetező légnyomáson alapul és „Haladás" a neve, 4 körlég nyomással az utolsó cseppig kiszórja ködszerüen a permetet, ha egy percig szivattyúztuk bele a levegőt. A szőlő első permetezéséhez ne fél, vagy egy százalék kékgálicot vegyünk, hanem rögtön 2 százalékot A második permetezést virágzás előtt okvetlenül végezzük el, mert ezzel biztosítjuk termésünket ; ekkor már 3 százalékos oldattal kell permeteznünk és pedig nemcsak a leveleket, hanem a fürtöket is, úgy hogy azok úgy tűnjenek föl, mintha a permetbe belemártva lettek volna Ezek után is mindig 3 százalékos, sőt 4 százalékos oldattal kell permeteznünk. Soha se várjuk azt az időpontot be, mikor a perenoszpora vagy oidium már fellép, mert akkor mar termésünk kétha mada oda van. Ha a perenoszpora, oidium vagy monilia fellépett, akkor is kénmájjal kell permetezni, mely megöli azonnal ezeket. A növény kizöldülése után azonban már a következő oldattal kell permetezni: 100 liter vízhez veszünk 1 kilogramm kénmájat és fél kilogramm rézgálicot. A kénmáj magában is, mésszel keverve is lesüti a leveleket és gyümölcsöt, de félannyi rézgáliccal keverve ártalmatlan a növényre nézve, mig a gombákat azonnal megöli. Ez a keverék legjobb megölője a molynak is. Nálam egyetlen egy sem mutatkozott, míg Tarnaynál a vasúton errül, napszámos asszonyokkal kellett a megtámadott bogyókat kiollózni. Ha néhány évig kitartóan mindannyiau permetezünk őszszel és tavaszszal kénmájjal, akkor egy pár év múlva nem lesz szükség már erre, megöljük a kártékony gomba csirákat. Végül egy pár olyan ótás nélkül is ültethető filokszerának, perenoszpwrának ellentálló fajra hívom fel a figyelmet, melyeket részben már én is termeltem, részben az idén Perjámoson a plébános szőlőjében tala'tam. Neveik: az I-nek Puritán, gyümölcse fehér, ezt a peronoszpora meglepi, de nem nagyon árt neki; a II-iknak Százszoros, gyümölcse fekete, enuek a perenoszpora nem árt, a 111-iknak Delaváre, gyümölcse piros, csakhogy ez nem való az alföldre, mert itt nincs olyan alkatú föld, amelyet szeretne. Lehet, hogy ezekről még irok egyet-mást a következő alkalommal, vagy felolvasok a télen valamelyik körben, ha ugyan meghallgatnak. Domonkos János, nyug. tanító. Irodalom. A Magyar Figyelő október elseji száma uj évnegyedet kezd meg. Ez a kezdet beváltja a Magyar Pigyelő-höz fűzött merész várakozásokat, másrészről sokat ígérő perspektívát ad a jövőre nézve. Aktuális politikai kérdéseinkkel foglalkozik Plósz Sándor súlyos cikke, amelyben Andrássy Gyula gróf felfogásával az obstrukcióról polemizál és dr. Kun József tanulmánya „A magyar parlamentárizmusról,“ amelyben Réz Mihály és Andrássy Gyula gróf által felvetett kérdések tisztázására vállalkozik. Kortörténeti tanulmányt gróf Tisza István irt „Az angol főrendiház válsága“ címen, amelyben a nagy államférfiu- nak kvalitásaival és a kiváló történésznek ragyogó stílusával ismerteti azon eseményeket, amelyek az angol főrendiház utolsó válságához vezettek. Alexander Bernát „A magyar tanárság psychéje“-ről mond el elméletileg és gyakorlatilag súlyos és megfontolandó igazságokat. A természettudomány kérdését Palágyi Menyhért vitte bele a számba „A darwinizmus válsága“ címen. Teljesen eredeti tételeket állít fel, amelyek a szaktudoínány világában bizonyára méltó feltűnést fognak -kelteni. Nagyon érdekes a Kacsóh Pongrác tanulmánya a pataki énekes codexről, amely kottákkal együtt zenetörténetünk ezen kiváló forrását mutatja be. A-szinházrovatot Ambrus Zoltán cikke teszi súlyossá. A szám irodalmi részét Szabolcska Mihály egy gyönyörű verse és Kisbán (gróf Bánffy Miklós) ragyogó tollal megirt novellája ékesítik. Ha házzávesszük még a »Följegyzések« változatos rovatát, bízvást mondhatjuk, hogy a Magyar Figyelő uj évnegyede irodalmunknak eddigi részén szokatlan tökélyét Ígéri és kétségtelenül be is fogja váltani. A Magyar Figyelő előfizetési dija negyedévre 6, félévre 12 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, YI. Andrássy-ut 10. Li bamájbevásárlás a legmagasabb napi árakon: DAUERON FRÉRES Budapest, VII., Klauzál-tér 9. sz. Főiizlct és gyárak: PÁItlS-ban. Beküldők a vidéken mindenütt kerestetnek. ::: Küldjék be ajánlataikat minél ::: előbb a budapesti cég címére ::: Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Lopás. Szokol Jánosné tótkomlósi lakos, a csendőrségnél feljelentést tett arról, hogy ez év május havában padlásáról -a lakat lefeszitése után ismeretlen tettes 7 darab galambot ellopott. A csendőrség nyomozást tartott és kiderítette, hogy a lopást ifj. Zahorecz Márton 19 éves tótkomlósi legény követte el, aki azt be ismerte s azzal védekezett, hogy a lopást azért követte el, mert 1909. év őszén ő az apjától V9 métermázsa búzát lopott és azt Szokol Jánosnénak 4 koronáért eladta, de abból Szokolné csak két koronát fizetett meg, 2 koroná- | val pedig adós maradt Ezt akarta a galambokkal ! lekvittolni Ifj. Zahorecz Mártont apja nem kívánta j megbüntetni, amiért tőle búzát lopott és igy csupán a Szokolné kárára elkövetett galamblopásért Ítélte el a bíróság 7 napi fogházra. Azonban Szokol Jánosnét is bűnösnek mondották ki orgazdaság bűntettében, amiért ifj. Zahorecz Mártontól az apja kárára ellopott búzát megvette s e cselekményéért 3 napi fogházat kapott. Testi sértés. Ifj. Pikó Mihály gyulai lakos, nem a legjobb viszonyban volt az apjával, id. Pikó Mihállyal. Ez év május 29-én délelőtt összetalálkoztak a zöldségpiacon Beszélgetés közben id. Pikó Mihály sértő nyilatkozatot tett elhalt feleségéről. Ifj Pikó Mihály nem engedte sérteni elhunyt anyját s apjával előbb összeszólalkozva, utóbb összeverekedve, azt fellökte. Nagy csődület támadt, a gyulai piac szenzációra éhes publikuma összefutott és látható gyönyörűséggel szemlélte a jelenetet. Hogyne! hiszen nem az ő bőrükre ment, hanem az öreg Pikóéra, ki két hétig gyógyuló sérülést szenvedett. A rendőr megje enése véget vetett a látványosságnak és a bíróság ifj. Pikó Mihályt a megtartott főtárgyalás után felmenő ágbeli rokonon elkövetett súlyos testi sertés vétsége miatt 14 napi fogházra büntette. Vádlott felebbezett az ítélet ellen Sikkasztás. A bilaki béruradalom tulajdonosai Kuhn Menyhért, Klein Béla és Pap Miklós bilaki lakosok ez év elején felfogadták ifj. Kmetykó Márton
