Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-03 / 36. szám
1911. szeptember 3. BÉKÉS Megvadult lovak. Reith Antal csabai kenyérgyáros múlt hónap 24-én, mikor a vasúti átjárón haladt át a kocsijával, lovai a gyorsvonattól megijedtek; a kocsit elragadták. Reith kiesett a kocsiból s több erősebb természetű sérülést szenvedett. Villámcsapás. Augusztus 23-án este 9 óra tájban nagy zivatar vonul el Orosháza fölött. Dörgött, villámlott. Egy villám lecsapott Iglicz Pál háza közelében s három villanyoszlopot szilánkokra hasogatott. Igliczék épen vacsoránál ültek. Két kis gyermekük a nagy légnyomásra leesett a székről s az egyik kis fiú még ma is betege az ijedségnek. Agyonszurt legény. Adász Mihály orosházi 20 éves legény többed-magával Petrozsény mellett, az úgynevezett Yulkán-telepen dolgozott. 26 án este, fizetés után, jó pajtásaival betért egy korcsmába mulatni. Mulattak. Ittak, daloltak. Később, hogy a szesz erősen rányomakodott a kisagyukra, némi nézeteltérés támadt a különben jó cimborák között. Az ügyet szóval nem bírták kisimítani, hát ölre mentek. Üvegekkel, bicskákkal kezdték egymást érdekelni, miközben egyik pajtás bicskájával Adászt szivén szúrta. A fiatal legény ott nyomban meghalt. A tettest letartóztatták a csendőrök. Orosháza község képviselőtestülete múlt hónap 26-án tartott közgyűlésén Kecskemét város károsultjainak 100 koronát szavazott meg egyhangúlag. Akasztósdi játék vége. Hrabovszki György csabai gazda múlt hó 29-én tanyájáról bement a városba. A tanyán két fia maradt, meg a 16 éves béres-gyerek, a Pali. A három fiú egyideig beszélgetéssel töltötte az idejét, majd hogy a beszéd során Szalma István felmagasztaltatása is szóba jött, akasztósdit kezdtek játszani. Pali, a béres-gyerek kihozott az istállóból egy kötőféket, felmászott az udvaron levő eperfára s ott annak rendje és módja szerint hurkot vetett a nyakába. Egyideig kalimpá- lódzott, melyen a két kisebb gyerek jóizüeket nevetett, aztán felhagyott a kapkodásával, megfuladt. A kis béres hulláját a gazdája vette le a kötélről. A vizsgálatot megindította a csabai rendőrség. Véres verekedés. Bélmegyer-pusztán bevégezték az aratást, cséplóst. Ennek örömére a munkások bálát rendeztek két vályogvető cigány zenekara mel lett. A fiatalok táncra perdültek. Varga Rózsi volt a bálkirálynö, azaz őt kapkodták legjobban a gyolcsgatyás szeladonok. G. Nagy Istvánnak nem tetszett ez a sor. Azt szerette volna, hogy mindig csak ő mártogassa a Rózsit. Ám a Rózsi meg Szabó Bálinthoz húzott. Ebből támadt a veszedelem Rózsi épen a Bálinttal ereszkedett táncba, mikor Nagy Istvánban feltámadt a nagy érzés. XTjjai ökölbe csavarodtak s Szabó Bálintra rohant. Ez kivette szájából a pipáját, hogy annak szárával védekezzék. Hogy történt, hogy nem, egy pillanat müve volt — Nagy István szemébe fúródott a pipaszár, mire az összeesett. A súlyosan megsebesült legényt azonnal or- nosi kezelés alá vették, ki azonban valószínűleg belepusztul sérüléseibe. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexinnel történtek próbák, beigazolódott, hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy festést nem piszkit, nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél, Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. H6 21-26 A magyar repülőkért. Irta : Massány Ernő dr., az Országos meteoroligai intézet assistense és a Magyar Géprepülők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Nem tudom, vájjon helyesen cselekszem-e, ha már most, talán időnek előtte fogok e sorok Írásához? A Magyar Géprepülők Szövetsége még csak f. évi augusztus hó 3-ikán alakult meg s most készíti elő azt a tervezetet, amelynek alapján majd az ország társadalmi előkelőségének bevo'5 násával, a magyar aviatikusok érdekében országos mozgalmat indít. Ha tehát annak dacára, hogy tulajdonképen csupán a kezdet legelején vagyunk, mégis a nyilvánosság' elé lépünk, tesszük ezt azért, mert Békéscsabán és Szarvason a közeli hetekben olyan esemény van készülőben, amely a maga nemében az aviatika történelmében szinte páratlanul álló s igy nemcsak a Szövetség érdekében cselekszünk, hanem mozgalmunknak Békésvármegyében való megkezdésével annak az eseménynek egyéb súlyt és jelentőséget kívánunk tulajdonítani. Fél évtizede immár annak, hogy a nyugaton megülte az emberi elme egyik legimpozánsabb diadalát — feltalálta a repülés lehetőségének módját. Amikor Wright testvérek első repüléseinek hire elérkezett Európába, hitetlenül ráztuk fejünket. De amikor ők maguk átkeltek az Óceánon s kísérleteik sikeréről meggyőztek bennünket, amikor ennek nyomán az aviatikának egész gárdája támadt s Blériot mint első szállt át a La-Manche csatorna felett, a tamáskodók is meginogtak. Az emberiség évezredes álmának valóra válása megremegtette szivünket. Az a tudat, hogy mi is felemelkedhetünk végre vágyainknak eleddig elérhetetlen világába, a magasban úszó felhők honába, felrázott bennünket fásultságunkból s egyre-másra akadtak olyanok, a kik lelki és testi energiájuk teljességét a szent célnak — az aviatika fejlesztésének — szolgálatára rendelték. Ekkor támadtak a levegő Hősei 1 Ekkor születtek azok a névtelen katonák, akik mindenüket, életüket és vérüket feláldozták, csakhogy a levegő meghódításának küzdelmében elesetteket százan és százan pótolhassák. Ma Franciaországban a pilóták száma közel ezer s a németek azon keseregnek, hogy még csak nemrégen tette le a századik német aviatikus a repülőgép-vezetői vizsgát. Nos és mi magyarok! Vájjon mi tétlenek voltunk és vagyunk ennek az uj korszaknak küszöbén? Mi nem kérünk részt ebből a gigászi munkából s nem merünk kilépni ennek a korszakalkotó küzdelemnek porondjára ? Avagy talán azt várjuk, mig a repülés problémáját véglegesen megoldják s az idegen Tatrangi Dávidok jármába hajtanak bennünket? Elszalasztjuk nemcsak a hirt, dicsőséget, hanem az egyedül kínálkozó alkalmat, hogy hazánkban olyan iparágat teremtsünk, amely a népek ezreit és százezreit egy uj jövedelmi forráshoz juttatná, mint Franciaországban, a hol a repülőgépipar révén csak az elmúlt esztendőben is több, mint százhúsz millió korona volt a nemzet jövedelme ? Úgy lászik, a történelem még most sem tanított meg önerőink felismerésére, a múltak tapasztalataiból még nem szereztünk okulást. A magyar aviatika alig fejlettebb még ma is, mint volt ezelőtt másfél esztendővel Az első kudarc, amely tulajdon- képen nem is annyira a magyar aviatitusokat, mint inkább néhány üzletembert ért, elkedvetlenített bennünket, szárnyunkat szegte s nyomában halálosan néma csend állott be. Ami aviatikái események hírét vettük, ez nem volt honi keletű s a legcsodálatosabb, a legemberfölöttibb vállalkozások végrehajtóiban, mindig csak idegen nemzet fiait csodálhattuk. Közben pedig egynéhány elszánt s törhetetlen fiú dolgozott itthon csöndben, hangtalanul, szivében a remények és vágyak végtelenségével, de elhagyottan, meg nem értve. Haladásuk lassúsága, boldogulásuk lehetetlensége a mi nemzetünk bűne és vétke, mert ők mindent megtettek, mi pedig mindent elmulasztottunk. Pedig ha az ország fel tudta volna fogni a mostani idők jelentőségét s nem gyakorolna alamizsnáskodást, akkor ma nem kellene a külföldre mennünk lelkesítő példák után. Még igy is, ilyen rettentően sanyarú viszonyok közepette a Rákoson mükdő aviatikusok mindegyike ott tart, hogy bátran állíthatja magáról, miszerint legalább egyszer már a levegőben tartózkodott. Ez azonban nem elég. Fáradozásukat meg kell becsülni és jutalmazni is tudnunk Azokat pedig, akik anyagiak teljes hiánya miatt önfenntartásuk, biztosítása céljából akaratlanul is idegenek érdekeit képviselik, idegen gépeken kénytelenek céljaik felé törtetni, vissza kell hódítanunk, alkalmat kell nekik adnunk, hogy á magyar haza szolgálatában gyümölcsöztessék tudásukat és lelkesedésüket. et A ma működő magyar aviatikusok egyik legkiválóbb tehetség, legvakmerőbb s a mellett legügyesebb pilótája Székely Mihály Békésvármegye szülötte, aki elsőnek bizonyította be, ebben az országban, hogy a magyar faj pilóta kvalitásai még a franciakénál is különbek. Ritkán volt fnég' alkalma pilótának az ő tudását szükebb s kisebb hazájában bemutathatni. Az ilyen esetek kivételek,s kivétel Székelynek abécsujhely—budapesti ut többszörös megtevőjének is, A két hét múlva Békéscsabán és Szarvason bemutatandó repüléseket az teszi egyedülálló eseménnyé, a Székely vállalkozásának sídyt és jele?itőséget pedig az kölcsönöz, hogy ugyanekkor és ott az ő közvetlen környezetéből indul ki az az első társadalmi akció, mely éppqn annak a Szövetségnek támogatását tűzte ki célul, amely tagjai közé sorolja Magyarország összes e.z idő szerinti aviatikusait. .■ is As. Szilárd meggyőződésünk, hogy nemcsak Székely, az ő végtelenül kedves egyéniségével s produkcióinak csodával határosságával, hanem maga a törekvés nemessége és szükségessége is híveket szerez zászlónknak s mindazokat táborunkba gyűjti, akik az aviatika iránt szintén érdeklődnek, akik a magyar aviatikusokat eddigi sivár helyzetükből kiragadni óhajtják. Ezzel a határtalan bizalommal megyek le a jövő hét folyamán Békésmegyébe s fogom az ottani társadalom összességét és egyeseit a Szövetség támogatására felkérni s ezért megyek elfogulatlan szívvel a repülés idején is Békéscsabára és Szarvasra, hogy ott szóval és tettel bizonyíthassuk be azt. amiért minden magyar ember amúgy is érez és tud, hogy t. i minden nemzeti ideál, akár kicsiny akár nagy, csak összetartással, .együttérzéssel érhető el. A magyar aviatikának nemzeti missiót kelj teljesítenie; hivatása a külföldivel merőben ellentétes, mert neki egykor még magasabb hivatásokra kell vállalkoznia, hogy Magyarország nemcsak nagy, hanem Nagy is legyen. PwzÁrfiirrtn BudaPesíen Nyári és téli 0y°syUOClű/iftlllü UU hely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kő- és márványfürdők ; hőlég, szénsavas- és villamos-vízfürdők. A fürdők kitűnő eredménnyel használtatnak, főleg csuzos bántalmaknál és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszervek kurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba, Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zene- díj nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld 94 8—14 az igazgatság. Közgazdaság. A szarvas-szentesi és a szarvas-endrödi törvényhatósági utak kiépítésére vonatkozó műszaki műveleteket a megtartott közigazgatási bejárás alapján a kereskedelmi miniszter már régen jóváhagyván, az említett utak költségeit 537000 koronában állapította meg ; a munkálatok kivitelét azonban nem engedélyezte, mert a költségekből hiányzó részt a törvényhatóság abból a 440.000 koronás kölcsönből kívánja fedezni, amelyet a vármegye legutóbb megszavazott, amely kölcsön akkor még elintézés álaft állott. Mivel pedig a kérdéses kölcsön jóváhagyására vonatkozó iratok már felterjesztettek a miniszterhez és kilátás van rá, hogy a jóváhagyás rövid időn belől leérkezik, ennélfogva az alispán a szóban levő két ut épitési munkálatainak engedélyezése végett az iratokat a napokban felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez, egyben azt kérvén, hogy a földmunkálatoknak elvégzése ne vállalatilag történjék, hanem engedje meg a miniszter azoknak házilag való kivitelét annál inkább, mert az illető vidék lakosságának — munkával való ellátása — közérdekből szükséges.
