Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

2 BEK L911 augusztus 27. akarja kiépíteni, a gőzfürdő helyén 20,000 ko­rona költséggel egy uj ártézi kutat létesít és 12,000 korona költséggel a nem sikerült má­sodik ártézi kutat újból megfuratja. A község­nek idevonatkozó határozatai sürgős természe­tüknél fogva igénylik a törvényhatóság mielőbbi felülbirálatát. Békésszentandrás község megtagadta a járványkórháznak felépítését és a szabályrende­let szerint előirt közegészségügyi rendőri állás szervezését, A községnek ezen renitens eljárása felett a törvényhatóság fog bírálatot mondani. Gyula városa a városház mellett levő Schwimmer-telket tudvalevőleg megvette. A vonatkozó szerződés csakis a törvényhatóság jóváhagyása után válik jogerőssé. Szarvas község a segéd- és kezelőszemély­zet részére fizetésük 5 százalékát szavazta meg drágasági pótlékul. A törvényhatóság bi­zonyára készséggel fogja a község vonatkozó határozatát megerősíteni. A gyulai Novák-utca kisajátítása folytán megmaradt telkek eladására vonatkozó szerző­dések jóváhagyása nemcsak a város, hanem kü­lönösen az illető magánosok érdekéből és a telekkönyvi állapot rendezése szempontjából sürgős. A legutóbbi tisztújító széken pénztári tisztté Ludvig Józsefet választotta meg Gyula város képviselőtestülete. A választást megfe- lebbezték Kálié János és Gajevszky Géza, a megválasztottnak volt ellenjelöltjei és a válasz­tás megsemmisítését kérik azért, mert a pénz­tári tiszt elöljáró, tehát községi választónak és az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzé­kében szintén benne kell lennie. Ludvig Jó­zsefnek azonban felebbezők állítása szerint — nincs meg a most említett törvényes képe­sítése. Ha a felebbezési állítások a tényeknek megfelelnek, akkor a választás megsemmisítése elkerülhetetlen. Szarvas község az iparostanonc iskoláuál egy közismeretit tanítói állást szervezett a f. évi szeptember 1-től kezdődőleg. Ez a határo­zata törvényhatósági jóváhagyást igényel. Békés község már régebben elhatározta, hogy 80,000 korona költséggel újabb beton­járda munkálatokat fog a község utcáin végez­tetni. A munkálatokat azonban árlejtés mellő­zésével Schreiber Izidornak Ítélte oda. A tör­vényhatósági bizottság a község határozatát közbe Káldy — azért tartjuk signore Cam- pillit . . . — Signore Campillit? — Haha! — kacagott olasz rejtelmességgel az agg signora, azt is én ta­nítottam táncolni ezelőtt negyven évvel Milanóban, az is kapott tőlem nem egy oldalba bökést. Aztán sokra vitte az a signore Campilli! Engem férjem­mel együtt Párisba, Madridba, Szentpétervárra szer­ződtettek, ő pedig csak Budapestre jutott. Külön­ben, ha nem tetszik önnek az én metódusom, hol­naptól kezdve ön táncolhat a leányom helyett akár a feje tetején, signore Káldy . . . Tetszik érteni? Signore Káldynak volt elég önmérséklete le­rakni a fegyvereket, minthogy a harc a legjobb esetben is meddőnek ígérkezett De a legérdekesebb típust a művészet kibicei között a színházi férjek szolgáltatják Kitűnő Bra- mabasz-alakok, kik mindig úgy beszélnek, úgy ágálnak s oly pose-okat használnak, mintha a ne­jük által szerzett színpadi dicsőség mind az ő fe­jüket ragyogná körül. Jaj a szegény halandónak, kit lefülelhetnek, mert azt agyonbeszélik nejük di­adalaival, szóval egy égész szinészeti kiállítással babérkoszorustól, ékszerestül, szalagostul, a hogy a városligetben volt látható Téved azonban, ki azt hiszi, hogy e derék férjek himnuszaiban szélhámosság rejlik. A világért sem ! Hanem annyira megszokják, hogy második természetükké'válik, beledeklamálják magukat egy érzésbe, melyről később maguk is azt hiszik, hogy szent igaz. — Ah az én nőm ! — hallottam nem egyszer mondogatni — Luciában kell meghallgatni . . . milyen koloratura . . . hát még a sztakkátói . . . a piánója . . vagy mikor az őrült áriát énekli! la, la, la, la ... ! Es énekli a remek szoprán áriát impertinens baritonjával, hogy bebizonyítsa miszerint nagy mű­vésznő a felesége. megsemmisítette és elrendelte, hogy a munká­latok szabályszerű árlejtésen adassanak ki. Az árlejtés megtörtént és a munkálatokat a köz­ség ismét Schreiber Izidor vállalkozónak Ítélte oda majdnem egyhangúlag. Ezen határozat ellen N. Szabados József gyulai vállalkozó felebbe- zéssel élt és kéri a közzég határozatát meg­változtatni, mert az ő ajánlata 5600 koronával előnyösebb, mint a Schreib éré. N. Szabados ajánlatát a község azért nem vette figyelembe, mert alaki kifogásai voltak az ajánlattal szem­ben. Mivel azonban ezek a kifogások lényegte­lenek, nem lehetetlen, hogy a törvényhatósági bizottság a község határozatát feloldja és uj határozat hozatalát rendeli el. Mindenesetre érdekes vitára van kilátás, aminthogy a békési betonügyekben a törvényhatósági bizottságnak már többször volt ilyenekben része. A most említett tárgyakon kívül még 4 ügy szerepel a tárgysorozaton és pedig két sürgősebb természetű adásvételi ügy és még két jelentéktelenebb érdekű, de szintén mielőbbi elintézésre váró községi tárgy. A közgyűlés remélhetőleg még a délelőtti órákban véget fog érni. 4404—1911. ikt. sz. 476 1 — 1 Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1911. évre előirt általános jövedelmi' pótadó kivetési lajstrom a kir. pénz ügy igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-o. 16. §-a értelmében 1011 aiiífiisKtus 33-tól 31-ig a városi adóhivatal helyiségében köz­szemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstrom­ban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom ki­tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek meg­róva, adójuknak könyvecskéjükbe tör­tént bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1911. augusztus hó 22-én. Dr*. Bucskó Koriolán, főjegyző, h. polgármester. A művészet legrokonszenvesebb kibicei tagad­hatatlanul a színházi udvarlók és mübarátok és legkevésbé sem túlzók, ha azt mondom, hogy egy­től-egyig Igen müveit, jóizlésü és ami szintén nem megvetendő : igen jól szituált úri emberek. Ismete tes, hogy ők a művészetért általában és a művé­szet nőnemű képviselőiért specifikusan rajonganak De tessék elhinni, nincs könnyebb dolog, különö­sen az előadó művészetnél, mint a szubjektumot összetéveszteni az objektummal. Ugyancsak filozó­fus legyen a talpán, aki e kettőt külön tudja mél­tatni és méltányolni. Nem is volna ezekkel semmi baj, ha a kibi- cek gyarlóságával örökösen bele nem szólnának a dologba, De hát, mi tagadás, beleszólnak, sőt meg­állapítható, hogy a művészi hiúság ezektől a disz- > tingvált kibic uraktól hízik meg az önbálványozásig. Hogy azonban a művészi kibicek ez előkelő í osztályának sem csupa selyem az élete, hogy ró­zsákat szakítva, keztyüs kezeiket gyakran tövisek is tépik, azt e rövidke történet is eléggé illusztrálja. Miklósy színtársulata D . . hirdette a szin­költészet igéit dús erkölcsi, de meglehetős gyér ! anyagi sikerrel A társulat két drámai primadon- ! náját röviden, habár kissé udvariatlanul igy kell I jellemeznem: az egyik csodaszép, a másik pom- j pás színésznő volt Hogy az előbbi kibicek nélkül ! nem szűkölködött, azt fölösleges rr^ondanom Nem hagyhatom azonban emlitetlenül a kedves Sz. bárót, kinek erős ötvenéves szivében nagy fogékonyság lakozott a művészi szép iránt. A viszony közte és a szép művésznő között ez volt: ő a művésznő kegyét, a művésznő pedig a közönség kegyét áhí­totta Nincs könnyebb, mint az ilyesmit össze- j egyeztetni s midőn a szép művésznő kijelentette, i hogy Stuart Máriát szeretné játszani, a gavallér báró, mint kibic, rögtön vállalkozott, hogy azt neki kicsinálja. Egy szép napon (az udvarlónak minden nap Tanügy. A gyulai rom. kath. főgimnáziumban a jövő is­kolaévet megnyitó teendők sorrendje a következő; Augusztus 30-án délelőtt 10 órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig javitóvizsgálatok. Augusztus 31-én reggel 8 órától 12-ig és délután 3-tói 6-ig fölvételi pótló és magánvizsgálatok és a javító vizsgálatoknak ne­talán elmaradt része. Szeptember 1-én, 2-án és 3-án délelőtt 8—12-ig beiratások. Szeptember 4-én reggel nyolc órakor Yeni Sande a józsefvárosi templomban, utána felolvasás és osztályrendezés. Szeptember 5-én rendes előadás. A beiratásokra vonatkozólag a mé­lyen tisztelt szülők és gyámok figyelmébe ajánljuk a következőket: A szerződés 10. pontja szerint a jelentkező tanulók valláskülönbség nélkül, egyenlő tandij mellett vétetnek fel, de túlnépesedésnél első­sorban a békésvármegyei katholikus ifjak, ezután a gyulai lakosok fiai valláskülönbség nélkül, harmad- sorban a nem békésvármegyei ifjak bírnak előnnyel a fölvételre nézve. Mivel a II—VIII. osztályokban túlnépesedés nem várható, e pont csak az I. osz­tályra jelentkező tanulóknál fontos. A felvételnél mind a tanulónak, mind atyjának, vagy anyjának, esetleg ezek megbízottjának személyes megjelenése szükséges. A felvételre jelentkező tanuló tartozik magával hozni 1. legutolsó bizonyítványát. 2. Szüle­tési bizonyítványát (az 1895. október 1. után szüle­tettek az állami anyakönyvi hivatalból) 3. Ujraoltási bizonyítványát. (Aki ujraoltási bizonyítványát inté­zetünknél egyszer már bemutatta, azt újra elhozni nem tartozik.) A más középiskolából jövő tanulók kötelessek összes középiskolai bizonyítványaikat és a legutóbb végzett iskolaévről szóló értesítőjüket is bemutatni s egyszersmind az intézet változtatás okát adni. Az igazgatónál történt jelentkezés és fölvétel után a tandijkezelőnél le kell fizetni fel­vételi és egyéb dijak címén 16 koronát és a 60 kor. tandíjnak legalább első negyedrészét. — Ugyanekkor a »Vakokat gj'ámolitó országos egyesület« és inté­zetünk »Segélyző egyesülete« részére könyörado- mányokat gyűjtünk. Tandíjmentességért szeptember és február hó 19-ig lehet folyámodui az igazgató­ság utján a főgimnáziumi bizottsághoz. Az első fél­évre I. oszt. tanu'ó tandíjmentességet nem kaphat. A köteles dijak lefizetése után az osztályfőnél kell jelentkezni s a szülők vagy szállásadók lakásának utcáját és házszámát pontosan bejelenteni. Szállást fogadni csak az iskolai hatóság előleges tudtával szabad. A beiratások alkalmával az iskolaorvos min­den felvett tanulót megvizsgál. Ez alkalommal teljes szép) a báró beállít Miklósyhoz s a szokásos ba­nális bevezetés után igy szólal meg: — Uram, nekem úgy tetszik, hogy műsora kissé egyoldalú Igen helyénvalónak találnám né­hány klasszikus darabot fölvenni, teszem Schil­lertől . . . — Úgy van. de színházi ruhatáram ama része, melyben az angol és kék skót öltözetek vannak, 330 forint zálogkölcsönnel van terhelve Azonfölül nincs trónterem Már pedig egy önérzetes igazgató | trónterem nélkül . . — Jó, jó . . . hát mennyibe kerül egy trón­terem ? Csekélység ... 120 forintért pompásat fes­tetek. — Nem bánom, azt is magamra vállalom, te­hát 330 és 120, összesen 450 forint. Küldjön el délután hozzám valakit ez összegért. S a darab minden további fönnakadás nélkül ! szinre került és csak egy csekélyke hiba esett a j kréta körül. A nagy parkjelenésben ugyanis meg- I esett, (máskor is megtörtént) hogy Erzsébet ki- i rá ynő személyesitője legyűrte Stuart Máriát, és j mig az önfeláldozó lovagkibic szép pártfogolja csak | gyér tapsokat kapott, addig a riválist töbszörösen i hitták a lámpák elé. Néhány nap múlva igazgató és báró talál- |koznak : — Báró ur tudatom, hogy a jövő héten is­mét adatok valamit Schillertől. — Hagyjon nekem békét Schillerrel ... ki nem állhatom . . . merő frázis az egész. Aztán ki látott egy darabban két egyforma fő és nőszere­pet ? Hisz ez nyilvánvaló megbolygatása a drámai egység elvének . . . Szegény báró! Életében csak egyszer volt dramaturg, az is 450 forintjába s ami még bosszan­tóbb: egy szivbéli kudarcába került. Úgy látszik a dramaturgia nem kibicek számára lett föltalálva.

Next

/
Thumbnails
Contents