Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

IMII. augusztus 27. B E K E b 3 bizalommal mondják el a szülők a tanulók eset­leges fogyatékosságait (rövidlátás, nagyot hallás, szívbaj, sérv stb), bogy ezek alapján az esetleges főimentéseket kieszközölhessük s e fogyatékosságra az év folyamán tekintettel lehessünk. Németi József igazgató. A női kereskedelmi tanfolyamba a beiratások szeptember 1., 2. és 4-én délután 3—5-ig lesznek a tanfolyam igazgatójának lakásán (Bonyhádi-ut 4.) Felvehetők a tanfolyamba mindazok, akik a polgári vagy felsőbb leányiskola és gimnázium negyedik, illetve a felső leányiskola második osztályát sikerrel elvégezték. A beiratáskor az erről szóló iskolai bi­zonyítvány, születési anyakönyvi kivonat és ujra- oltási bizonyitvány bemutatása szükséges. Iskolázott­ságukat bizonyitványnyal igazolni nem tudó, de 16. életévöket betöltött nők felvételi vizsgálat alapján vehtlők fel. Ennek tárgyai: magyar nyelv, német nyelv, számtan, földrajz ; dija 20 korona. Huszonöt éven felüli nők csak a tanári kar külön határozata alapján vehetők fel. A beiratáskor fizetendő dijak : felvételi dij 6 korona, géphasználatért 10 korona; ezenkívül befizetendő még a félévi, negyedévi vagy havi részletekben fizethető 100 korona évi tandíj első részlete is. Azon tanulók, akik részleges vagy egész tandíjmentesség kedvezményében részesülni óhajtanak, a női kereskedelmi tanfolyam felügyelő­bizottságához czimzett bélyegtelen folyamodványai­kat szeptember hó 10-ig tartoznak az igazgatóság­hoz beadni. E folyamodvány melléklete: szegény­ségi vagy vagyontalansági bizonyitvány. Megjegy­zendő azonban, hogy tandíjmentesség csak a körül­ményekhez képest korlátolt számban osztható ki. A női kereskedelmi szaktanfolyamok uj szervezetét a múlt hó elején adta ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter. A régi szervezettel összehasonlítva, az évek során át nyert tapasztalatok alapján több te­kintetben lényeges változást tartalmaz ez, különösen a tananyag beosztása és az évvégi vizsgálatok rendje tekintetében. A gépírás e szerint most már rendes tantárgy, minden növendék köteles tanulni, amely intézkedés különben, tekintettel ennek a kereske­delmi élet szempontjából való nagy fontosságára, tel­jesen indokolt is. Az intézet azon esetben nyitható meg, ha arra legalább is 25 tanuló vétetett fel. Az eddigi előjegyzések .számából következtetve, Gyula város női kereskedelmi szaktanfolyamában előrelát­hatólag a kikötött minimális létszámon felül fog emelkedni a beirott növendékek száma, úgy, hogy a megindításnak valószínűleg mi akadálya sem lesz, Addig is, mig az intézet végleges elhelyezése, lehet­séges lesz, ami az állami iskola építésétől van füg­gővé téve, a tanfolyam ideiglenes helyiségben fog helyet foglalni. Végül megjegyzem, hogy miként eddig is, úgy a beiratások idejéig is naponta 9—10. és 4—5. között lakásomon az érdeklődök rendelke­zésére állok. Mérey Gyula a tanfolyam igazgatója. A gyulai állami polgári leányiskolában az 1911— 1912. évi beiratások folyó évi szeptember hó 1., 2. és 4-én délelőtt 9 órától 12-ig lesznek ; a javító és tántervkülönbözeti vizsgálatok pedig szeptember 1-én délután két órakor kezdődnek. Más intézetből át­lépő tanulók a beírás alkalmával születési anya­könyvi kivonatot ujraoltási és i-kólái bizonyítványt tartoznak felmutatni. Beiratáskor 10 korona első félévi tan- és 7 korona 70 fillér mellékdíj e őre le­fizetendő. Szegénységi és legalább is jó osztályzatú bizonyitvány alapján a tanulók 25 százaléka — a tandij fizetésének kötelezettsége alól felmenthető. A tandij-mentességért a kir. tanfelügyelő úrhoz cím­zett, szegénységi és iskolai bizonyitványnyal felsze­relt kérvények a beiratkozás alkalmával az igazgató­nál nyújtandók be. Gyula, 1911. augusztus hóban. Az igazgatóság. Er esités. A gyulai róm. kath. fiú- és leány­iskolákban a jövő tanévre a beiratások szeptember hó 1-től 8-ig, mindennap reggel 7—10-ig tartat­nak. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 8-án reggel hét órakor lesz, s másoap 9-én a rendes tanítás veszi kezdetét. Gyula, 1811. augusztus 25-én Az igazgatóság. A gyulai izr. fiú- és leány elemi népiskolában a beiratások az 1911—12. iskolai évben szeptember 5. és 6-án tartatnak meg. A tanítás kezdete szep­tember 7-én lesz. Az iskolaszék. 473 1—3 Az állami elemi (fiú és leány) iskolákban a beiratások szeptember hó 1-től 10-ig bezárólag na­ponta csak délélőtt 8—11 óráig tartatnak meg a fiúiskola I-ső oszt. termében a vallás- és közokt. minitzier urnák 1909 évi április hó 30-án 53000. sz, a. kelt s alább sorolt rendelkezései alapján. 1. A beiratási dij 50 fillér. 2. Az elemi iskolába a 6 évet még be nem töltött gyermek rendszerint fel nem vehető. 3. Oly gyermekek, akik eléggé fejlet­tek és akiknek a 6 év betöltéséhez a beiratáskor legfeljebb 3 hónapjuk hiányzik, csak azon esetben vétetnek fel, ha elegendő hely áll rendelkezésre, illetve ha a 6 évet teljesen betöltött tankötelesek mind felvétettek. 4. A más intézetből jött tanulók nyilvános bizonyítványuk felmutatása után, a bizo­nyitvány nélkül jelentkezők pedig felvételi vizsga sikeres kiállása után vétetnek fel a bizonyítványuk­nak, illetve ismereteiknek megfelelő osztályába. E vizsga díjmentes. 5. Az oltási bizonyítványt minden taunló köteles a beiratáskor vagy a beoltást más módon igazolni. 6. Az a tanuló, aki a tanév folya­mán tölti be a 12-ik életévét, köteles a tanév vé­géig a mindennapi iskolába járni, kivéve ha a Vl-ik osztályt sikeresen elvégezte. 7. A ragályos bajban szenvdö vagy undorító betegségben levő avagy hü­lye tankötelesek nem vétetnek fel. 8. Az a szülő, gazda vagy gyám, akinek gyermeke vagy gyámoltja a beiratáskor bármi okból visszautasittatott, a gond­noksághoz panasszal 'élhet. 9. A hatóságilag igazolt teljesen vagyontalan szülők gyermekei korlátolt szám­ban a „Napközi Otthoniban ingyen ebédet, továbbá az iskolának meglévő tankönyveiből — mig a kész­let tart — ingyen kapnak, ha azt a szülők a be­iratáskor kérelmezik. 10. Tájékozásul; Úgy a fiú-, mint a leányiskola még a folyó évben ujonan épí­tett helyiségbe megy. 11. A tanyai iskolákban a be iratás szeptember 1-től 17-éig bezárólag tart, Kardos igazgató. 477 i_2 A gyulai áll. segélyezett községi iparos inas iskolában az 1911 —12. tanévre szóló beiratások a következő napokon lesznek : 1811. szdptember 5-én, kedden este ö órától azok a tauoncok vétetnek fel, akik az 1910—11. tanévben az előkészítő osztályba ártak. Szeptember 6-án, szerdán este 5 órától az 1910—ll évi I. osztály, szeptember 7-én, csütör­tökön este 5 órától az 1910 — 11. évi II. osztály szeptember 8-án, délelőtt 8 órától az 1910—11. évi III. osztály tanulói, szeptember 9-én, szombaton este 5 órától 'azok a tanoncok vétetnek fel, akik még nem jártak inasiskolába. Végül az építő iparos téli tanfolyam tanulóinak (ács-, kőmives-, szobafestő tanoncok) felvétele szeptember 10-én, vasárnap dél­előtt 8 órától lesz. A beiratáskor minden tanuló 2 kor. tanszerdiját tartozik fizetni. Gyula, 1911. aug. 25-én. Az igazgatóság. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Gulyás Samu orosházi állami polgári iskolai segédtanítót a X. fizetési osztályba rendes tanítóvá nevezte ki. A király ösztöndíja. A békéscsabai Rudolf főgimnáziumban az idén tette le az érettségi vizsgát jeles eredménnyel Loykó Béla. Tanulmányait a bu­dapesti tudományegyetem bölcsészeti karán akarja folytatni. Anyagi viszonyai azonban meglehetősen mostohák. A fiatalember ennélfogva gondolt merészet és nagyott és folyamodott a királyhoz azért a 300 aranyforintos alapítványért, melyet saját magán- pénztárából tett a tudomáuyegyetemen „Ferenc József-Erzsébet-alapitvány“ címen. És Loykó Béla vállalkozását siker is koronázta. A napodban meg­kapta Becsből, hogy a király neki adta az ösztön­díjat. Kapja évről-évre egészen addig, mig meg nem szerzi az oklevelet. A 300 arany forint mostani értéke 714 korona. Az endrödi 17-ik róm. kath. iskola tanítójának államsegélye. Endrődön a róm. kath. hitközség 16 elemi iskolát tart fenn. Mivel azonban a tankötele­sek száma mindinkább fokozódik, szüksége állott elő annak, hogy egy uj iskola építtessék, amely a 17-ik róm. kath. iskola lesz. Ez az uj iskola illető­leg tanterem a belterületi mihóvégi iskola mellé épült és annak építési költségeit és felszerelését Ze- linka János esperes plébános elismerésre méltó ne­mes áldozatkészséggel saját terhére vállalta el. Most azután folyamodik az endrődi róm. kath. hitközség a közigazgatási bizottság utján a miniszterhez, hogy az uj tanító fizetés kiegészítésére szükséges 900 koronát adja meg, annál inkább, mert az uj tanító járandóságait a hitközség a rendkívüli magas 25%-os egyházi adó mellett, viselni képtelen. Ire ír. Plébános helyettes Kétegyházán Glatfelder Gyula Csanádi püspök Kelemen Andrást Kétegyházára plébános helyettesnek nevezte ki. Áthelyezett káplán. A váradi püspök Kobech István endrődi káplánt a várad-velencei plébániára áthelyezte. A vármegyei tiszti nyugdijszabályrendeletet, amelyet a vármegye lényegesen módosított, a bel­ügyminiszter végre jóváhagyta. Ä módosítások, ame­lyek a szabályrendeleten keresztül vezettettek, a kö­vetkezők : A tiszti nyugdíjintézet tagjai közé felvé­tettek a rendszeresitett állásokra kinevezett dijno- kok, akiknek jogai és kötelezettségei részletesen sza­bályoztalak a szabályrendeletben. A dijnokok a többi nyugdijintézeti tagok által fizetendő 4 százalékos hozzájárulás helyett fizetésüknek csak 2 százalékát kötelesek fizetni. A dijnokok özvegyeinek nyugdija a férj fizetésének 50 százalékában van megállapítva. A tisztviselők és segéd kezelőszemélyzet özvegyei­nek ellátása tekintetében az a változás történt, hogy az özvegyi ellátás a múltban 1200 koronáig 50 százalék és azontúl a férj fizetése minden további 100 koronája után 20 százalékban volt megállapítva, most pedig az 1200 korona felemeltetett 1600 ko­ronára, tehát a jelenlegi rendelkezés az özvegyekre jóval kedvezőbb. A szolgák özvegyei a férj fizetésé­nek egyharmadát kapják. A nevelési járulék a szol­gáknál minden gyermek után 48, mig a dijnokok- nal 50 korona, tisztviselőknél pedig az eddigi 160 és 120 korona helyett az özvegyi ellátás egyötödé­ben lett megállapítva. A nevelési járulékot a tiszt­viselők és dijnokok gyermekei és pedig a fiuk 20-ik, a leányok 18-ik, mig a szolgák gyermekei 16, ille­tőleg 14 éves korukig kapják. Községi, orvosok fizetése. A községi orvosok fizetése és korpótlékának fedezésére, a belügyminisz­ter, a vármegyei orvosi alap részére folyó évi második felére 40215 kor. utalványozott. Gyula város regále kötvényének értékesítése, Gyula város 461000 korona értékű regále kötvényét a benedeki földvétel alkalmával 355000 kor. erejéig a pesti kereskedelmi banknál elzálogosította. Később újabb szükségletek fedezésére még 105000 korona lombard kölcsönt vett fel az említett pénzintézetnél. A város időközben azt határozta, hogy az említett kötvény értékéből a fent említett adóság levonása után fenmaradó összeget a városház építési alaphoz csatolja és kérte, hogy az említett regále kötvénynek eladása megengedtessék. A belügyminiszter értesíti a vármegyét, hogy a pénzügyminiszter az említett regále kötvénynek a kötményezés alól való feloldá­sát megengedte és utasította az államkincstárt, hogy az említett kötvénynek 461000 korona ellenértékét fizesse ki. Az Alsó-Fehér-Körösi társulat folyó hó 25-én délelőtt gr. Széhenyi Antal elnöklete alatt rendkí­vüli közgyűlést tartott, amelyen részt vettek Novak Árpád alelnök, dr. Jautsovits Emil jogtanácsos, dr. Hoffmann Károly, Haan Béla, Ondrus Cyrill, K. Schriffert József, Balázs József, Bíró Pál, Csőke István, dr. Ladies László, Morvay Mihály, Sebes­tyén Mihály, Konsitzky Janos, Szathmáry Gábor, Korosy László, Áchim Gusztáv, Kovács Mátyás, Aszalay Gyula, dr. Bucskó Koriolán, összesen 279 szavazattal, továbbá Bodoky Kálmán kir. főmérnök, mint miniszteri megbízott-helyettes, Künzl Ernő igazgató-főmérnök és Kilényi Kálmán szakaszmérnök. A közgyűlést órákig tartó választmányi ülés előzte meg és a tárgysorozat töob pontjánál erősen kontra- verz nézetek ütköztek össze, Három tárgy, neveze­tesen az alapszabályok, szolgálati s illetmeny-szabá bályzatra vonatkozók a közgyűlés napirendjéről le is vétettek s ezek újbóli átdolgozására dr. Ladies László, dr. Jantsovits Emil és dr. Szegedi Kálmán­ból álló bizottság küldetett ki, mely előterjesztését a legközelebbi közgyűlésre teendi meg A föld- mivelésügyi miniszter a Fekete-Körözsön létesített partbiztositási munkálatokhoz 4000 korona állam­segélyt utalványozott ki s további 4000 koronát helyezett kilátásba az állami kezelés alatt nem álló folyó szakasz partjain előálló omlások megszünte­tésére alkalmas munkálatokhoz. A Fekete-Körözs folyó legalsó szakaszán, nevezetesen a Szanazug kö­rül végrehajtandó mintegy 2 és fél m. hosszúságú területen végrehajtandó meder-rendezési munkákhoz szükséges anyagokat a társulat az államnak fel­ajánlja. Eme rész kotrásával a Fekete-Körözsi meder- rendezési munkák be is lesznek fejezve. Hosszas tár­

Next

/
Thumbnails
Contents