Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-30 / 31. szám
2 BEK a S 19111 julius 30. városi képviselőtestület hét tagú felügyelőbizottságot küldött ki, melynek tagjai: dr. Lövi eh Ödön, dr. Föl ma un János, dr. Ladies László, Lukács Endre, Schröder Kornél, Weisz Mór és a női keresk. tanfolyam mindenkori igazgatója. E felügyelői bizottságot a képviselőtestület felruházta mindazon jogokkal, a melyek Gyula városát, mint iskola fenntartót, megilletik. Gondoskodik az intézetnek alkalmas helyiségekben való elhelyezéséről, fűtéséről és világításáról, megválasztja a tanfolyam tanári karát és az igazgatót a város képviselőtestületének f. évi április hó 29. közgyűlésén megállapított pénzbeli hozzájárulásból és a befolyt tandijakból és esetleges adományokból utalványozza a kiadásokat. E bizottság alakuló ülésén megválasztotta a női kereskedelmi tanfolyam tanári karát, amelynek tagjai: igazgató Mérey Gyula főgimnáziumi tanár, tanítja a kereskedelmi számtant és a gyorsírást ; H o r t i Béla pénzügyi számvizsgáló tanítja a könyvitelt, a kereskedelmi és váltó ismereteket, az irodai munkálatok és kereskedelmi levelezést; Mutschen- b a c h e r Gyula főgimnáziumi tanár tanítja a német nyelv és levelezést és a szépírást ; Schreiber Ottó főgimnáziumi tanár tanítja a kereskedelmi földrajzot. A szervezet előírásai szerint a tanfolyam növendékei állandóan női felügyelet alatt állanak. Ez állásra a bizottság özv. Ball a Ká- rolyné m. kir. honvédszázados özvegyét választotta meg, ugyan ő tanítja a gépírást is. Az előadási órák — számuk hetenként 20 — naponként fél 3-tól fél 6-ig és csütörtökön cl. e. 8 — 10-ig lesznek. Ez időkben tartatnak meg a rendes tárgyak tanórái. A gépírás tanítására és begyakorolása az egyes napok dél- előttjei fognak szolgálni, még pedig olyanformán, hogy a növendékek csoportokba osztva, minden fajta írógépen, minden héten elegendő ideig külün gyakorolhassák magukat. A dijakat a bizottság a következőkép állapította meg : felvételi dij 6 koroua, évi tandíj 100 kor, gépirástanitásdij és géphasználat dija évi 10 koroua. Felvételi- és tandíjat minden növendék tartozik fizetni, ellenben gépirásdijat csak azok fizetnek, a kik a gépírást tanulják is. Az évi tandíj mindenesetre magasnak tetszik. Alacsonyabb összegben való megállapítása azonban nem lehetséges, mert csak ezen alapon érhető el, hogy a tanfolyam önmagát tartsa fenn, a fenntartó testületnek aránylag csekély (évi 1000 K.) hozzájárulása mellett. Különben is ez a szokásos tandíj összeg, sőt az ország egyes női kereskedelmi tanfolyamaiban ennél jóval magasabb tandíjat szednek. A tandíj befizetésének könnyebb teljesíthetősége céljából azonban ez összeg nemcsak egész évi, hanem félévi, negyedévi, sőt havi egyenlő részletekben is fizethető, de mindenkor az előirt határidő pontos betartásával. A szegény tanulók részleges vagy teljes tandíjmentességének lehetőségét a felügyelő bizottság társadalmi utón kívánja és fogja biztosítani. E célból aláirási-iv bocsáttatott ki, de ezenkívül is bármily összegű adományt készséggel és köszönettel fogad a felügyelő-bizottság és az ezen nemes célra adományozni szándékozókat ez utón is felkérem, hogy jószivii adományaik összegét vagy dr. Lovich Ödön polgármesternél, mint a felügyelő bizottság elnökénél, vagy pedig alólirottnál, mint a női kereskedelmi tanfolyam igazgatójánál bejelenteni szíveskedjenek. Még egy jelentőséges körülményre óhajtok kitérni. Az intézet vezetőségének törekvése oda fog irányulni, hogy ne csak a szükséges tudnivalókat sajátíthassák el növendékei, hanem a lehetőség szerint igyekezni fog végzett növendékeinek állást is. keresni, kenyérkeresetet is biztosítani. ígéretet természetesen ebben a tekintetben nem tehetünk, de az intézet vezetősége különösen a helybeli és környékbeli összes pénzintézetekkel, kereskedelmi és ipar- vállalatokkal, irodákkal stb. összeköttetést keres és tart fenn a végből, hogy a kereskedelmi tanfolyamot végzett növendékeit a lehetőség szerint kenyérkereső álláshoz juttathassa. A női kereskedelmi tanfolyamba a beiratások szeptember hó első napjaiban lesznek. A miniszteri szervezet szerint: ,,a női keres- kedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygimnázium negyedik — va^y a felső leányiskola második osztályát sikerrel végezték, ezek felvételi vizsgálat nélkül felvehetők, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar* nyelvből számtanból és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják. A felvételi vizsgálatnál megkívánandó : 1. a magyar nyelv ismerete alak- és mondat- tanilag s jártasság a fogalmazásban ; 2. számtanból jártasság a négy alapműveletben egész és törtszámokkal s a hármasszabályhoz tartozó hasznos ismereteit, amelyekkel majd méltán tarthat háziasságra jogcímet. A magyar és német levelezés fejleszti irályát, a kereskedelmi számtan és könyvitel megismerteti a takarékosság és helyes elszámolás titkaival, a kereskedelmi földrajz és áruisme föltárja a termelés eredeti forrásait, beszerzési helyeit és megtanítja a hamisított élelmi szerektől való ova- kodásra. A tanfolyamon a tantervileg előirt tárgyak a következők : kereskedelmi számtav, könyvvitel, kereskedelmi és váltóismeret, irodai munkálatok és kereskedelmi levelezés, kereskedelmi földrajz és áruismeret, gyorsírás, szépírás, gépírás. (Ez utóbbi a régi szervezet szerint még rendkívüli tárgy, de az uj szerint tekintettel nagy elterjedettségére és fontostágára, előreláthatólag már rendes tárgy lesz!) Mindezeket pedig a tauterv szerint nemcsak megtanulják, hanem kellőképen be is gyakorolják, hogy az irodai munkálatokban kellő jártasságuk és készségük legyen. A gépírást naponkint gyakorolják, különböző rendszerű Írógépeken. Szóval a tanfolyam teljesen képzett és használható alkalmazottakat igyekszik nevelni, olyanokat, akik ha álláshoz jutnak azonnal megállják helyűket. Tévedések elkerülése végett szükségesnek látom kijelenteni, hogy ezen intézmény nem lesz magániskola, vagy pláne valamilyen zugiskola. Egyáltalában nem. Gyula város női kereskedelmi tanfolyama miniszterileg kiadott Szervezet alapján álló iskola (az országban ilyeu mintegy 30 -vau, Békésvármegyében pedig eddig még egy sincs), amelynek tanulságait, tanítás- tervét az említett Szervezet előírja, amelyben a tanítás menetére, a tanfolyam működésére a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az iparoktatási főigazgató utján gyakorol felügyeletet, a kereskedelmi minisztérium pedig kiküldött szakközegeivel ellenőrizteti. A rendes 10 hónapos iskola óv végén az iparoktatási főigazgató elnöklése és a kereskedelmi minisztérium kiküldöttjének társeluöklete alatt tartatik meg az Írásbeli és szóbeli részből álló évzáró vizsgálat, melynek eredményéről rendes, bélyeges, tehát közérvényü elbocsátó bizonyítványt kapnak a sikeresen vizsgázók. Tanulmányi szempontból tehát az iskola teljesen az állam, felsőbb tan- hatóságok alatt áll. Az intézet anyagi ügyeit az iskolát fenntartó Gyula városa intézi. E végből az érdemes Péter körül vakargatta a tarkóját. — El kelne ugyan mindkettő — Hát a kenyér, meg egy kis ruha . . . Aztán az aszony hozzátette : — Oszt azzal is mög ne csajják kendet ! — Engöm ? S méltatlankodva nézett Péter az asszonyra. Hogy tehet fel ilyet ? Majd kicsinylőleg legyintett a kezével: — Az én eszömön még nem járt túl senki! Az asszony akadékoskodott: — Hát a mázsánál ? — No . . . — Az uj mázsához kend sem ért! Péter köhintett egy-kettőt, miközben végigfutott fejében az az aggályos gondolat, hogy a mázsánál csakugyan hiba történhetik, mert való igaz, hogy az urak már a mázsát is megforgatták, hogy ebben is beköthessék a szegény emberek szemeit. Nem kilókat tesznek rá, hanem csak amolyan hitvány kis platinákat, aztán arról olvassák le : ennyi, meg ennyi. Vagy igaz, vagy se. Csak embercsalás. Nono. Kicsinylőleg félrehúzta a bajuszát s azt mondta az asszonynak : — Csak eccö möglássam azt az uj mázsát! Kitanulom én annak mindön fifikáját! * Mikor beértek a városba, Péter egy alkalmatosnak ígérkező helyen kiállította a hízót s aztán azt mondta a gyereknek : — Hallod-e hé ! ? — Hallom . . . — Hát én elnizök egy kissé, te csak mondd hatvan krajcárra kilóját, de abbu aztán ne engeggy! Különben egy szempillantás alatt itt löszök. — Hová mögy kend ? — Hova ? — No . . . — Hát vöszök egy kaszaküvet. Péter nem messze tudott egy jó vasárus boltot. Benyitott Az üzletben sokan voltak, de azért Pétert is észrevették. — Mi tetszik ? Péter megsodorintotta a bajuszát. — Hogy micsoda ? Hm, hm . . . Hát majd szétnézök. S nézelődni kezdett, miközben megingatta a fejét. No, sok kemény vas egy rakáson. Kicsi, nagy. Fényes, meg rozsdás A rozsdás már régi idejű. Egy sarokba hosszú vastengők voltak egymásra támogatva. Nagy, nehéz szekér alá valók. Inkább uraságnak, mint szegény ember lovának. Mellettük, körülöttük szép vaskályhák álltak Egyiken- másikon még ember is volt kipingálva. No, ezek drága jószágok. Egy ezüstözöttnek az ajtaját Péter kinyitotta, mire egy segéd azonnal mellette termett s jóindulatulag biztosította, hogy ilyen égő és melegítő kályha nincs több egész Európában, csak ez az egy. Koksszal fütik, de igen jó fa alá is. Olcsó, valóságos ajándék. — Úgy ? A segéd mennyre-földre esküdözött. Péter eközben egész véletlenül egy mázsához lépett — Minimál mázsa ! — intett a segéd. — Márhogy ez ? — Ez, ez . . . Grammnyi pontossággal mér. A legjobb, ami „létezik“. Péter tamáskodva csóválgatta a fejét, mire a segéd még jobban esküdözött S hogy bizonykodásának végérvényes súlyt adjon, elővett nehány vaslemezt. — Álljon rá kigyelmed Megmutatja ez egykettőre, egész pontosan, hogy hány kila . . . Hiszen Péter is ezt akarta. Felállt hát a mázsára s aztán erősen vigyázta, hogy a segéd mit mivel. De hiába, sehogy sem tudott rajta eligazodni. — Hetven kila, punt hetven kila — igy szólt a segéd. Péter lelépett a mázsáról s mintha csak most látta volna meg a pulton a sok kaszakövet, felkiáltott : — Nini, kaszakü! Hát ezt is árulnak ? — Igen. — Péter azt mondta: — Ej, ej . . . Azt hittem, hogy csak vasat. Hát kaszaküvet is ? S nézegetni kezdte a köveket. Forgatta, must- • rálgatta őket Alapos vizsgálat után kiválasztott
