Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-23 / 30. szám
XL1I1. évfolyam. Gyula, 1911. julius 23. 30. szám j) Előfizetési árak: Egész évrt ........ 10 K — f Fé l évre............. 5 K — f Év negyedre ... ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A főispán! beiktatás. Békésvármegye törvényhatósági bizottsági tagjainak. A m. kir. belügyminiszter urnák folyó évi julius hó 10-én 4383. ein sz. a. kelt leirata szerint Ő császári és apostoli királyi Felsége, a folyó évi julius 6-án kelt legfelsőbb elhatározásával, Békésvármegye főispánjává idősb Kéry Gyula urat, nyug. földinivelésügyi minisztériumi miniszteri titkárt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A kinevezett főispán ur 0 Méltóságának ősi szokás szerint való beiktatása végett, a vármegye törvényhatósági bizottságát a folyó évi julius hó 31-ik napjának d. e. 10 órájára rendHítviili közgyűlésre ezennel egybehívom és ezen ünnepélyes közgyűlésre, valamint azt megelőzőleg délelőtt fél 9 órakor a gyulai római katliolikus nagytemplomban s ezt követőleg a református templomban tartandó isteni tiszteletre a bizottság tagjait tisztelettel meghívom. Gyulán, 1911. évi julius hó 19-én. Ambrus Sándor, alispán. Zug a cséplőgép. A várost megüli a kánikulának tikkasztó melege és a por ; kint a határban pedig az Istennek bőséges áldását gyűjtik garmadába. Zug a csóp a határon és a gazdag keresztek uj élete bőven ömlik a zsákba, a gazda gyönyörűségére. A szép termés, mely jobbára az egész országban örömmel tölti el az embereket, ez idén még hozzá nem is aggaszthat, hogy ebből aztán a búzaárnak rohamos olcsóbbodása következik, mert olyan kilátások vannak, hogy Magyarország még nagyobb búzatermése esetén is, a mai gazdára nézve elég tisztességes ár maradna. A gazdára tehát a mai helyzet kétségtelenül előnyös ; más kérdés, hogy a készfizetésből élő hivatalnoki osztály megbirja-e ezt az állandó drágaságot és nem roppan-e meg alatta ? Oly súlyos a kérdés, hogy legjobb felette uom gondolkozni és a pusztaszeuttornyai dohánykertósszel elmondani: »Hogy valahogy j csak lesz, mert úgy, hogy még sehogyse lett volna, sohasem volt.« Hauern hogyha már a gazdákra nézve mindnyájunk örömére ilyen kellemes és régóta várt idő következett, amikor a kitartó munka tisztességes gyümölcse ért meg részükre, ez a helyzet kétségtelenül arra kell hogy bírja őket már a saját érdekükben is, hogy alkalmazott munkásaikat biztosítsák baleset ellen. Amiért ezt mondjuk, arra a héten a Kúriának két közzétett ítélete birt. A legfelső biróság ugyanis két gazdát ítélt arra, hogy a cséplósnól megsérült munkásnak és hozzátartozóinak anyagi kárpótlást nyújtson, mert az illetők (egyike megyebeli gazda) nem gondoskodtak a buzácséplós alkalmából alkalmazott munkásaik balesetre való biztosításáról. Pedig hogy mennyire fontos dolog a buzacsóplésnél alkalmazottak biztosítása, kitűnik abból, hogy már eddig is, jóllehet a csóplési szezoii elején vagyunk, hétszázötven- négy a buzacsóplésnél támadt balesetet jelentettek be, melynek igen nagy százaléka halálesettel járó volt. Már most ha arra gondolunk, hogy a legfelsőbb biróság a gazdát kártérítésre kötelezheti, mert a cséplésnól alkalmazott munkásait nem biztosította baleset ellen, szemben e súlyos anyagi teherrel, komolyan kérjük a gazdákat, hogy a mulasztást sürgősen pótolják. Nálunk, ahol gépeknél nem forgó és amúgy is vigyázatlan munkásnéppel van dolgunk, szerfölött gyakori a szerencsétleuség. A múlt esztendőben a gazdasági munkások és cselédek segitő pénztára kilencezerliáromszáz esetben osztott ki baleseti segélyt, hatezerháromszáz- huszonöt ember részesül állandóan rokkantsági segélyben. Ezeknek java olyanokra esik, akik cséplőgép munkája közben sérültek meg. A jelzett intézményről szóló törvény intézkedik a felől, bogy a cséplőgépnél alkalmazott munkásokra kollektiv biztosítási szerződések köttessenek, nem akarjuk tehát a gazdaközönséget nagy költségbe vinni, az azonban kétségtelen, hogy a muukások biztonságáról gondoskodni annak feladata, aki a munkát adja. Az országos munkás- és cseiédsegitö pénztárba baleseti biztosításra évi egy korona befizetéssel be lehet íratni munkásaikat. Aki tehát ennek az egy koronának a befizetését elmulasztja, azt még szánalom sem illeti meg, ha a Kúria költséges kárpótlásra ítélte, mert itt éppen az altruizmus ellentétét látjuk fennforogni, vagyis a mások<Megállók a gyaloguton . . . Megállók a gyalog utón Végig nézek a hullámzó vetésen! Szememmel a messze szálló •Dalos madár rópülését kisérem. Elrepül az erdő felé . . . Bizonyosan arra van a párja, Aki őt egy lombos ágon Csicseregve, vidám dallal várja . . , Boldog madár — irigyellek ! Arra szállhatss, amerre a párod, Akivel e lombos erdőt, Vadvirágos berket össze járod! Lásd, én arra nem járhatok Ahol ő jár — el van tiltva tőlem! . . . Nem láthatom édes arcát; jó ideje, hirt se hall felőlem ! . . . Pedig hidom, hogy titokban Várja jOttóm, hogyha jó az este ! Kitekint a rácsos ajtón Reménykedve, szivdobogva, lesve . . , . . . Zárd be azt a rácsos ajtót Nekem azon nem szabad belépni . . . Nekem többé nem szabad már Imádkozva szép szemedbe nézni! . . . Rácz Etus. íSékésmegyei awiafikus esagjf sikere. — Székelj" Mihály Bécsújhelyről Budapestre repült. — Szerdán este magasan lobogó máglyatüz égett Budapesten, a rákosi repülőtéren s ennek a kísérteties fényénél a sötét magasságból egy karcsú monoplán ereszkedett le a földre : Székely Mihály magyar aviatlkus érkezett még Bécsújhelyről Budapestre a levegő égen keresztül A lelkesült közönség nem tapssal és éljenzéssel fogadta a derék pilótát, aki ezzel az utjával beiktatta a' magyar nevet is az aviatika nemzetközi hőseinek sorába, hanem a Himnusszal. Megható és érdekes volt ez a jelenet: egy hazafias fölbuzdulásábán szinte őrjöngő tömeg, amely vállára kapva a fiatal aviatikust, percekig énekli a hazafias dalt s erre a képre az imbolygó, hol fölcsapó, hol kihunyó tűz vet fantasztikus világosságot. Örvendetes dolog ez a bravúros repülés, mert a magyar aviatika, amely úgy látszott, hogy Zsélyi Aladár szerencsétlen bukásával maga is elbukott, egyszerre kizökkent tétlenségéből s most már remélhető, hogy ez a siker nem marad magában. Kívánatos lenne, hogy Székely itthon maradjon s ne szaporítsa a bécsújhelyi jeles aviatikusok számát. Bennünket békésmegyeieket az országos siker annyiban érdekel és érint kellemesebben bárki másnál, mert a hazájának nagy dicsőséget szerzett Székely Mihály szarvasi születésit s illetőségű fiatal ember, akit nemcsak Szarvason, hanem az egész vármegyében sokan ösmernek és akik sikeréhez, amely az alig huszonhat éves ifjút az ország legjelesebb fiai közé avatja, velünk együtt szivünk mélyéből gratulálnak. A magyar aviatika krónikájában korszakalkotó nagy eseményről a „Budapesti Hírlap“ csütörtöki száma a következő értesítést hozza: A rákosi repülőtéren ma -estefelé a rendes munkát végezték a künn gyakorlatozó magyar aviatikusok : gurultak, vagy pedig rövidke időre a j levegőbe röppentek. Számottevő eredményt Prodán ) gyógyszerész ért el, aki Horváth Ernő monoplán- | ján fölemelkedett s néhány száz méternyi utat tett meg a levegőben. Holnap, hir szerint Szacelláry i György ötszáz koronás dijáért fog indulni, amelynek föltétele egy kör berepülése. Délután hire kelt, hogy Székely Mihály, aki ; a Pischof-cég első pilótája, főiszállt monoplánján ! Bécsújhelyen s estére megérkezik a rákosi repülő- j térre Nagy izgalom lepte meg erre a hírre a repülő- ! téren levő embereket, akiknek száma egyre növekedett A Magyar Aero Klubban is megkapták a hirt, í hogy Székely Mihály kora reggel fölszállt Bécsújhelyen s elröpült Budapest felé. Majd -egymást kö- 1 vették a táviratok, hogy a magyar pilóta leszállt i Mosonmegyében, később Győrött s onnan délután | hat óra tájban újra fölrepült Bár Székely hivata- j losan nem értesítette a klubbot merész vállalkozá- ! sáról, Krisztinkovich igazgató és Pivny titkár mégis | a repülőtérre hajtatott s ott megtett minden előké- | születet, hogy Székely baj nélkül kiköthessen. : Rendőrök záriák el a térség közepét s mivel már erősen sötétedett, hatalmas máglyát gyújtottak, ami a pilótának az, ami hajóknak a világitó-torony. Múlt az idő s a győri jelentés óta nem érkezett hir Székelyről. Kilencedfél órakor, amidőn már vaksötét volt mindenfelé, azon a körzeten kívül, amelyet a máglya bevilágrott, a közönség nagy része eltávozott abban a hitben, hogy a monop án valahol útközben leszállóit. Krisztinkovich igazgató is bement a városba. Vagy kétszáz főnyi közönség azonban híven kitartott, mert bízott a magyar áviatikusbatij aki az utóbbi betekben szép utakat tett már meg a levegőben. És nem is csalódtak. . Pontosan háromnegyed kilenckor motorkattogás hangzott a magasból. Látni ugyan nem lehetett a repülőgépet, de bizonyos volt immár, hogy Székely megérkezett Egy-két izgalmas perc, azután lecsapott a csillagos, holdvilágtalan égből a karcsú X-apianls: mai szama Q ©Ida,!.
