Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-23 / 30. szám
2 BÉKÉS 1911. julius 23. kai semmit sem törődést, közönyt és szívtelenséget. Pedig ezeknek egyikét sem szeretnék feltételezni a mi gazdáink részéről. Azért most, amikor a határban hordják a kereszteket és zug a cséplőgép, most élünk azzal a figyelmeztető szóval, hogy az elhangzott s éppen egy megyebeli gazdát súlyosan érintő kúriai | Ítélet után, gondoskodjunk róla, hogy mi ne1 következzünk utána. A IíossiiIIi-Iít rendezése. Úgy Gyula város közönségének, mint a gyulai vásárokat látogató vásári közönségnek régi óhaja fog teljesedésbe menni annak következtében, hogy Gyula város képviselő-testülete a f. hó 19-én tartott közgyűlésében a tér rendezési munkálatait a 16-án 'tartott versenytárgyalás alapján vállalatba adta s a kötött szerződések alapján a munkálatok ez évben befejezést nyerhetnek. A versenytárgyalás eredménye a következő volt: 1. Föld és kövező munkára pályázott : Dimitrievics Udmucse gyulai kövezőmester 196068-— K. A kissebesi gránitkő bánya részvénytársaság budapesti cég 199896 - K. 2. A beton járdákra: N. Szabados József gyulai vállalkozó, építőmester 15307T0 K. A kissebesi gránitkő bánya részénytársaság 16922 75 K. 3. Az asphalt-ut burkolatra : A Magyar asphalt részv.-társ. A The Menchatel asphalt Company Cunited 6730 80 K 6816'— K I Ajánlattevők közül a föld és kövező munka- I lattal Dimitrievics Udmucse kövezőmester ; a betonjárdák készítésével N. Szabados József építőmester ; j az asphalt ut előállításával a Magyar Asphalt Rész- j vénytársaság budapesti cég bizatott meg. A költségeket a város aként fogja fedezni, I hogy az e célra ez ev végéig remélhetőleg össze- j gyűlő 50.000 koronán felüli 160—170 ezer kor.-t és annak időközi kamatait évi 20.000 koronás részletekben fogja törleszteni. E kölcsönt a város egyelőre ideiglenesen veszi fel a helybeli pénzintézetektől az osztrák-magyar b ink mindenkori kamatlábánál 2 százalékkal magasabb kamatláb és 4 havi lejáratra szoló váltó fedezet mellett. A munkálat tulajdonképpen nem terjed ki az egész Kossuth-térre, mert — sajnos — a teret I átszelő csúnya gátat ez idő szerint leszállítani nem 1 lehet S m után e gat tulajdonjoga is vitás, mert azt az állam magáénak tartja, — holott jól tudjuk, hogy az, mint a városi közterületek, utcák része ősidők óta városi tulajdont képez, ennélfogva egyelőre a gát jelenlegi alakban tartandó, mindaddig, mig a város ez utat átveheti A rendezés tehát a gát két oldalán fekvő térre vonatkozik s az aként fog végrehajtatni, hogy a tér járdákkal és utcákkal átszelve kisebb piac-terekre fog felosztatni. Járda : A gimnázium előtti járda 3 méterre fog szélesb- bittetni, a tér nyugati és déli oldalán levő tégla járda helyett is beton járda épül, ilyen járda fog vezetni a Schillinger telektől a Királyig egyenesen és az ut másik oldalán a József főherceg laktanyától az ivlámpáig, ahol megfordulva a Jeszenszki házig vezet A Schmidt ház előtti lépcsőtől a halpiac nyugoti szélén is beton járda fog vezetni. Utak: A gimnázium során, a józsefvárosi hídtól a Király felé, a József főherceg laktanya két sarkánál az átellenes oldalra vetített ponttól az ártézi kút felé az ott kihagyandó kis térre, a József főherceg laktanya keleti sarkától a Burda házig és tovább a Jeszenszki házig, a régi búzapiac két oldalán és a mutatványosok terén át, ahol a vasúttal párhuzamosan a kocsik most is átjárnak, 6 m szélességben nyers kocka és ciklops burkolatú utcák fognak kihagyatni Az ucák és járdák közötti terek kőszegélyt nyernek s azokra csak a helyenként hagyott kocsijárókon lehet behajtani Az összes utak a meglevő kövezett utakhoz bekapcsoltatni fognak. A tér a járdák mellett és az utak mindkét oldalán fásitva lesz. A burkolatokhoz szükséges kőanyagok a gyulai m. kir államépiteszeti hivatal közbejöttével választattak ki. Ezek szerint: az ucák fele korláti bazalt kővel, a fele pedig és a terek terméskő burkolata kissebesi gránitkővel fog készíttetni A gimnázium előtt elvezető ut a gimnázium épülete előtti szakaszán asphalt burkolatot nyer, mert ezen a burkolaton keletkezik a legkisebb zaj. Amidőn ezekben vázlatosan beszámoltunk a kérdéses munkálatokról, örömmel .adjuk ezt a közönség tudomására és reméljük, hogy a tartandó vásároknak a rendezés folytán is fokozódó emelkedése a munkálatot Gyula városára nézve hasznos befektetéssé teszi. Tanügy. Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Osvátk János békéscsabai állami polgári iskolai igazgatót hasonló minőségben Mórra, — az ő helyére pedig Pataki János körmendi polgári iskolai igazgatót Békéscsabára helyezte át. A kettős áthelyezés vegyes érzelmeket kelt Békéscsabán és a vármegyében. Osváth áthelyezése megelégedést és megnyugvást kelt, amenyiben kedvező megoldása ama konfliktusnak, amely a békéscsabai állami iskolai gondnokság és az Achim-ügyből kifolyólag Békéscsaba társadalma és az igazgató között keletkezett és hovatovább tűrhetetlenné vált. Másrészről azonban őszinte sajnálatod kelt, hogy Békéscsabára nem az az érdemes tanférfiu neveztetett ki, aki a békésmegyei közművelődési bizottság felolvasásai rendezése körül országszerte páratlanul álló akciót fejtett ki és eme ténykedésével is hervadhatlan érdemeket szerzett magának és aki közérzületileg legszívesebben vallott jelöltje volt a békésmegyei közvéleménynek az exponált, nagy fontossága békéscsabai igazgatói állásra. Békés község állami iskolája. Békés község az iránt folyamodott a közigazgatási bizottság utján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez; hogy egy tanyai iskolát — áilamköltségen — létesítsen.. Kérelmét azzal támogatja, hogy a községnek iskolák fentartása cimén évenként 68000 korona állandó kiadása van, ami az állatni adók 26 százalékának fe- fel meg, ezenfelül a fékkezetek által fentarto-tt iskolák költségei cimén is mintegy 15—20 százalékkal vannak megterhelve a községi lakosok. A közigazgatási bizottság a kérelem tárgyában a legközelebbi ülésen fog határozni és bizonyara támogatni fogji a község jogos és méltányos kérelmét. alkalmatosság s nem messze a tüztől simán földet ért. A közönség hozzá rohant, legelsőnek a főkapitányság két kiküldötte: Drewenka István detektív és Walter Vilmos határrendőrségi tisztvisélő. Elfelejtették, hogy milyen utasítással rendelték őket a térre: jobbról-balról összecsókolták az aviatikus olajtól, koromtól szinte feketére festett arcát, vál- lukra emelték őt s harsányan énekelték : — Isten áldd meg a magyart! . . . A tömeg együtt énekelte el velük a Himnuszt, maga Székely Mihály könnybe lábadt szemmel szintén énekelt. Amikor elhangzott az ének utolsó akkordja, Pivny Béla titkár, a Magyar Aero Klub nevében néhány meleg szóval köszöntötte Székelyt, aki, mint mondotta, megmentette a magyar aviatika becsületét Székely gépét, amelynek egyetlen porcikája sem sérült meg a nagy utón, betolták egy hangárba, ahol az aviatikus levetette pilótakabátját és sapkáját Friss vízben meg is mosakodott, ami láthatóan felüditette. Később automobilra ült és a rákosi aviatikusok kíséretében a Pannónia-szállóba ment és ott megvacsorázott. Tudósítónk fölkereste őt a szálló étkezőtermében. Székely Mibályon, aki csinos, barna ifjú, egy csöppet sem látszott meg a veszedelmes ut izgalma. Nyugodt, derűs kedvű, szerény. Útjáról a következőket mondotta el munkatársunknak: — Nem akartam én versenyezni, hiszen akkor a Zeit dijáért is indulhattam volna. Egyetlen célom az volt, hogy a magyar aviatikának, amelyet a külföldön, sőt itthon is folyton gúnyolnak, becsületet szerezzek. Nem pénzért kockáztattam az életemet, hanem a magyar becsületért. Ezért aztán nem is ütöttem meg a reklám dobját, ha sikerül az utam, gondoltam, úgy is megtudja a világ. Hát sikerült. — Ma reggel 5 órakor szálltam föl Bécsújhelyen. Aeroplánom Pischof-féle monoplán Iskolagép s N. W.-motora hatvan lóerős volt, amikor uj volt, most talán negyvenet sem fejt ki. Ezért aztán nem is értem el időbeli rekordot, amit különben nem is akartam Mivel a monoplán csak iskolagép, hosszabb útra nem lehet ellátni benzinnel s igy előre három leszállást terveztem, hogy benzint vegyek föl a nyomomban járó automobilról, amelyben Zvierzina, a Pischof-cég titkára és Hieronymus barátom követett. Ideálisan csöndes volt a levegő s reggel 6 óra 13 perckor első etappomhoz, a somogymegyei Miklóshalma község fölé érkeztem. Megkerültem a templom tornyát s a falusi nép ujjongása közben leszálltam a közlegelőn. Ezt a 75 kilométeres utat 73 perc alatt tettem meg. — Miután a később odaérkező automobilról benzint öntöttem a gépembe, reggel 9 órakor újra fölrepültem Most már nagyon kellemetlen széllel kellett küzdenem, amely nem volt egyirányú, hanem ide-oda dobálta aeroplánomat Átlagosan 600—700 méter magasságban röpültem. Győrbe, a mely 53 kilométernyire van Miklóshalmától 9 óra 37 perckor érkeztem s a katonai lövőtéren szálltam le Ott a lövőtéren levő katonaság parancsnoka, Müller főhadnagy, továbbá Petz dr városi főorvos és nagy közönség fogadott. Mivel múlt éjszaka csak három órát aludtam, igen ki voltam merülve. Ezért szerény ebéd után lefeküdtem és néhány óra hosszáig pihentem. Délután négy órakor már künn voltam a repülőgépemnél, hogy fölszálljak, de heves szél fújt. Végre háromnegyed hat órakor, a midőn a szél némileg gyöngült, de még ekkor is hatméteres volt, elhatároztam, hogy folytatom az utamat. — Szerencsére kedvezett a szél iránya, mert hátba fújt. Sikerült fölröppennem és a Duna irányában elszállnom. Egyáltalában egész utamon irányadóm a Duna volt. a melyet vagy ötször át is röpültem A vasúti vonal fölött is gyakran szálltam. Esztergomtól nem messze, Kenyérmezőn, a hol katonai barakok vaunak, 7 óra 37 perckor leereszkedtem a földre. Ez az etapp 80 kilométer volt. 'A tisztikar, a mely ott időzött, nagyon szívesen fogadott Csak rövid időt töltöttem Kenyérmezőn, mert már sötétedett. Nyolc órakor újra startoltam s háromnegyed óra alatt tettem meg az utolso 38 kilométernyi útszakaszt Ezer méternyi magasságban, teljes sötétségben érkeztem meg a budai hegyek felé. Előttem ragyogó panoráma, az esti fényben csillogó főváros. A Jánoshegyet jobbkézről hagyva, a Margithid és a Vár közt keltem át a Dunán s a Kossuth Lajos-utca és a Rákóci-ut fölött repültem a rákosi mező fölé. Ott csakhamar észrevettem a figyelmeztető máglya- tüzet. Két körben szálltam le, miközben kétszer is elállitottam a motort. Összegezve az utat és az időt : a 246 klmt 267 perc alatt jártam meg. Elmondta még tudósítónknak, hogy most néhány napig Budapesten marad s az a terve, hogy egy-kétszer nappali időben keresztül-kasul fog repülni a főváros fölött. A mai nap hőse, Székely Mihály szarvasi születésű, huszonhat esztendős ifjú, a ki két évvel ezelőtt végezte Budapesten a műegyetemet. A múlt év tavaszán elmés szerkezetű biplánt épített, a mely- lyel ugyan nem ért el jelentős sikert, de mindjárt íelőször, a mikor ráült. m junius 14-én, fölemel-^ kedett a levegőbe s vagy hatvan méternyi utat tett meg. Résztvett a budapesti repülőversenyen is, a mélyen a magyar aviatikusok részére kiirt második dijat nyerte el Az utolsó versenynapon összetörte a gépét. Később újra megépítette a biplánt s annyira haladt, hogy egv-két kilométeres utakat tett meg rajta. A midőn a kereskedelmi kormánjuól 3500 korona tanulmányi ösztöndíjat kapott, Franciaországba utazott és ott beiratkozott a Pischof-féle repülő-iskolába. Oly nagyszerű kvalitást mutatott, hogy szerződtették őt a juvisy-i iskolába, majd, a midőn a bécsújhelyi Pischof-iskolában nem volt megfelelő vezető, meghívták erre az állásra, a hova á tavasszal érkezett meg. A múlt hónapban Bécsújhelyen rendezett verseny előtt két nappal tette le a pilótavizsgát és a versenyen a négy első dij közül hármat ő nyert el, ezzel is bebizonyítva kiváló képességeit. A minap Bécsújhelyről Fisamendbe és vissza repült, a mi első turautja volt-
