Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-16 / 29. szám
1911. julius 16. BÉKÉS 3 A. kir. pénzügyigazgató Roediger Gyula jelentése szerint az egyenes adókban való befizetések — a múlt év hasonló szakához viszonyítva — 800158 koronával, inig a hadmentességi adóban 7677 koronával kedvezőbbek. A pénzügyigazgatónak a jelentésen kívül egyéb ügydarabja nem volt. A kir. tanfelügyelőt dr. Horváth Dezső segédtanfelügyelő helyettesítette, akinek jelentése szerint a tan-felügyelők a múlt hóban 10 napot töltöttek külszolgálatban. A jelentés szerint az összes iskolák belső élete erős fejlődésben van és a taneredmény teljesen meg felelőnek találtatott. A gyulai görög keleti nem magyar tannyelvű iskolákban a magyar nyelv tanítása sikeresnek mondható es ezen iskolák örvendetes mólon igyeksz-nek hozzásimulni a miniszter által kiadott tantervben körvonalazott nemzeti irányú nevelés elveihez. Felszerelései és a rendtartások azonban felette hiányosak. Azok pótlása céljából a tanfelügyelő közvetlen megkeresést intézett a görög keleti egyházmegye püspökségéhez. A tanfelügyelői előadmányok közül említést érdemel : Imre István kétegyházi állami iskolai igazgató, továbbá felesége és Schindlberger Albert állami iskolai tanítók ellen elrendelt fegyelmi ügy. Nevezett tanítók ellen azon oknál fogva rendelte el a bizottság a fegyelmi eljárást, mert f. év. május 19-én az iskola épületében a gyermekek és idegenek előtt összeszólalkoztak és egymást tettleg inzultálták. Perszina Alfréd kir. államépitészeti főnöknek jelentése szerint úgy az ál amutak, mint a kiépített törvényhatósági utak — a múlt hóban -- jókarbau voltak. A ki nem épített törvényhatósági utak pedig — amelyek a sok esőtől megrongálódtak — kijavíttattak. A feketekörösi remetei híd építési munkálatai serényen haladnak előre, jelenleg a hídfők falazási munkái és a földmunkák vannak folyamatban. A -szeghalmi fokihid munkálatai teljesen be vannak fejezve. A szeghalom-füzesgyarmati szárnyvonal földmunkái is kezdetüket vették és az őszre be is lesznek fejezve. A kőpálya építése azonban a tavaszra marad. A most említett ut Szeghalom községen át vonuló belső szakaszának építése függőben van azért, mert az eredetileg megállapított útiránynak megváltoztatását kéri egy nagy érdekeltség és azt kívánja, hogy Szeghalom község belső területén az ut a vásártéren és a gőzmalom felé vitessék, amely ugyan hosszabb mint az eredeti útirány, azonban sokkal több érdeket elégít ki. Ezen újabban kért belső útszakaszra a tervek munkában vannak és azután közigazgatási bejárás tartatik, amelynek eredménye felett a kereskedelmi miniszter dönt, Az újabban kért útirány költségeire az érdekeltek 13000 koronát adtak össze. A dobozi hid, valamint a sarkadi utón levő fehérkörösi hid műszaki terveinek átdolgozását Bu- day Béla műszaki tanácsos elrendelte és igy alapos kilátájs van arra, hogy ezen két hid újjáépítése még ez évben megkezdetik. A gyomai fattyasi, továbbá a szarvasi, ször- lialmi tehéntartó gazdák legelő-rendtartását jóváhagyta a bízott-ág. Az államutaknak e hóban megtartandó törzskönyvi hitelesítési munkálataihoz a kereskedelmi miniszter Breznay Géza miniszteri főmérnököt rendelte ki. A füzesgyarmati határban levő Csillag-tanya és Macskás-rakodó kitérők között létesítendő uj rakodóra a bizottság Kishagymás elnevezést hozta javaslatba. Az árvaszéki elnök : Sárossy Gyula jelentése értelmében az árvaszéknél rend uralkodik és úgy az előadók, mint az iroda működése kifogástalan. A vármegyei árvaszéknél a f. év első felében érkezett 12,390 ügydarab, ebből eliutéztetett 12,368, tehát csak 22 darab vár feldolgozásra A békéscsabai árvaszékuél az említett idő alatt elintézendő volt 2364 ügydarab, feldolgozatlan abból 131. A kir. főügyészi helyettes az ülésen nem volt jelen és igy a gyulai kir törvényszéki fogház állapotáról jelentés nem tétetett a bizottsághoz. A közigazgatási bizottság teljes ülése már d. e. 11 órakor véget ért és még délelőtt ülésezett az árvaügyi felebb viteti küldöttség, amely Sárossy Gyula árvaszéki elnök előadása alapján 15 felebbe zett ügyet intézett el. Egyéb albizottsági ülés nem volt. Az uj főispán. Kéry Gyula Békésvármegye főispánjává történt kinevezését a hivatalos lap szerdai száma a következőkben közli: A belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére idősb Kéry Gyula nyugalmazott földművelésügyi minisztériumi miniszteri titkárt Békésvármegye főispánjává kinevezem. Kelt Lainzban, 1911. évi julius 6-án. Ferenc József s k Gróf Héderváry Károly, s k A hivatalos lappal egyidejűleg a fővárosi lapok, a félhivatalos kőnyomatos alapján szintén jelezték Kéry Gyula főispáni kinevezését, pártállásra való tekintet nélkül valamennyien a legmelegebben és a legnagyobb elismeréssel méltatván Kéry Gyulának kiváló egyéniségét, a közéletben, s publicistái téren kifejtett jelentőségteljes működését. Kéry Gyula, zsenge ifjú korában végezte be jogi tanulmányait, s lépett be a Deák-párt idejében a belügyminisztérium tisztviselői kötelékébe, különös hivatottsággal, s a legszélesebbkörü képzettséggel foglalkozván a közrendészeti ügyekkel. Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter külföldi tanulmányútra küldötte. A bécsi világkiállítás idejében egy' esztendeig Bécsben működőit és Bécsben tanulmányozta az ottani államrendőrséghez beosztva a közrendészetet, a melynek érdekében a 70-es években kiváló publicistái működést fejtett ki a Fáik Miksa szerkesz tése alatti, magyar hazafias irányú Pester Lloydban, amelynek éveken át egyik vezércikk írója volt. A régi csendbiztosi s csendlegényi elavult intézménynek feladása jobbadán az ő publicistái agitációjának* következménye. Ő készítette, s az ő koncepciójában lépett életbe a fővárosi állam rendőrségi törvény- is. A tisztviselői pályát egyelőre megszakítva, kizárólag publicistái tevékenységet fejtett ki. Belmunka- társa voít a Kállay Béni által alapított és- szerkesztett „Kelet népe“ cimü napilapnak. A tragikus véget ért, fényes fehetségü Grünvald Bélának testilelki barátja volt, együttesen utaztak be Grünvafd- dal több külföldi államot, a mely utjükről annak idejében a legelőkelőbb lapokban értékes tanulmányokat irt. Hat éven át Gromon Dezső mellett ügyvezető titkára volt a csángó telepítésnek Pan- csován ez alatt Kérj' Gyula kezdeményezésére több hazafias intézmény keletkezett, mely az exponált délvidéken máig is oszlopa a magyar államészmének Majd újra tisztviselői kötelékbe lépett. Székelyudvarhelyen főispáni titkár lön és ugyanilyen minőségben helyeztetett át Gyulára a kormánybiztossá is kinevezett Reis2ig Ede főispán mellé. Gyulán hat évet töltött, előkelő, élénk részt véve a köz- és társadalmi életben. Essay szerű remek felolvasásai s előadásai, amelyeket az úri kaszinóban, a kereskedők és kereskedő ifjak társulatában tartott, a közönség előtt másfél évtized múlva is élénk kedves emlékezetben maradtak. 1898-ban mint segédtitkár a földmivelésügyi minisztérium kötelékébe lépett, hol a miniszter .megbízásából, miután előzőleg Posenben a porosz telepítést tanulmányozta, elkészítette a telepítési törvényt és egyébb kodifi cacionalis munkálatokat is teljesített. Mint miniszteri titkár egy évtized előtt nyugalomba lépett, azóta csendes visszavonultságban élve s csak időközökben lépve nyilvánosság elé egy-egy tanulmánnyal, a melyek közzül kettő, nevezetesen a horvát kérdésről és Deák Ferencről irt és pár év előtt az „Az Ujság“- ban vezércikk alakban megjelent klasszikus tanulmányai országra szóló szenzációt és ebből kifolyólag az uj korszak alakulására vonatkozólag politikai következményeket is keltettek. Különösen ünnepelték akkor a régi Deák-párt még élő veterán jelesei, a kik közé, politikai érzületét illetőleg, mint Deák] Ferenc megingathatlan hive ő maga is tartozik. Publicistái működésének egyik zajtalan, de annál hasznosabb tere a felvidéken megjelenő magyar hazafias irányú tót nyelvű sajtó, amelybe Kéry Gyula, ki szóban és írásban tökéletesen bírja a tót nyelvet, a tótság hazafias érzületét fentartó magvas cikkeket különösen pedig 48—49-re vonatkozó visszaemlékezéseket ir. A vármegyéhez szerdán reggeli postával érkezett meg szintén Khuen Héderváry Károly gróf miniszterelnök, mint belügyminiszternek leirata, mely szószerint a következő : 4383—1911. ein. sz. — Ő császári és Apostoli kir. Felsége folyó évi julius 6 án kelt legfelsőbb elhatározásával előterjesztésemre idősb Kéry Gyula nyugalmazott földművelésügyi minisztériumi miniszteri titkárt Békésvármegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott Erről a vármegye közönségét ezennel értesítem. Budapest, 1911. évi julius hó 10-én. Gróf Khuen Héderváry Károly, A járási főszólgabirák és azok utján a községi elöljáróságok, törvényhatósági bizottsági tagok és kaszinók telefon utján még a délelőtt folyamán értesültek Kéry Gyula kinevezéséről és hogy a kinevezés mindenütt megelégedést és örömet keltett, bizonyítja az a százon felüli meleghangú sürgöny, a mellyel a Budapesten lakó főispánt már a szerdai nap folyamán Békésvármegyéből üdvözölték. Az üdvözlő sürgönyök között volt első helyen a vármegye alispánjáé a tisztikar nevében is. Békésvármegyén kívül Budapestről is elárasztották Kéry Gyulát a legőszintébb gratulációkkal régi barátai s tisztelői, ezek között a kormány tagjai, az államtitkárok, a minisztériumok vezető tisztviselői, ország- gyűlési képviselők, a fővárosi publicisták elitje, kik Kéryben európai látkörü legdistingváltabb ízlésű veterán társukat tisztelik és nagyrabecsülik, a kik mindnyájan a legőszintébb örömöt érzik, hogy igaz ember jutott jogos ambíciójának és hivatottságának megfelelő pozícióhoz. • Arnbrus Sándor alispán pénteken felutazott Budapestre a beiktatás napjának megbeszélésére. Lapunk zártakor még nem tudjuk a beiktatás positiv napját, csak annyit, hogy az valószínűleg julius végnapjai valamelyikén lesz. Az installációs közgyűlésre vonatkozó meghívó-levelek e hét folyamán még szétküldetnek a törvényhatósági bizottság tagjainak, akik a nagy munkaidő s annak dacára, hogy sokan fürdőben üdülnek, mégis nagy számban fognak a beiktatáson résztvenni Tanügy. Értesítő. A békéscsabai ág. ev. Rudolf-főgim- náziuin 46-ik értesítőjét az 1910—11. iskolai évről Bukovszky János igazgató állította össze. Első cikke a pünkösdi budapes't—balatoni kirándulással foglalkozik, melybtn három tanár vezetése alatt 4L tanuló vett részt A cikk részletesen beszámol az utirány- nyal, a tapasztalatokkal. Az iskola év története, egészségi es valláserkölcsi állapotok, iskolalátogatás, ünnepek, hangversenyek^ továbbá a jótékonyság és adakozásról külön fejezetek szólnak. A tanári kar névsora után az egyes osztályok tananyagbeosztása, majd a lanügyek, a katonai kiképzés, céllövészet s a tanulók névsora következik egy humánus újítással, nevezetesen a gyengébb tanulók nincsenek kiállítva a piacra, természetesen igy az- erősek sem hivalkodhatnak, azaz nincsenek a tanulók osztályozva Elég mindenkinek a maga terhe...! A statisztikai adatok után az érettségiről, a könyvtarak és szertárak állapotáról, gyarapodásáról, majd a gyámintézet és segitő-egyesületről, az alumneumról, az önképzőkör ez évi működéséről számol be egy-egy fejezet. Végül a használt tankönyvek jegyzéke vau és a jövő tanévre szóló figyelmeztetés. A javító és pótló vizsgálatok augusztus 31-én lesznek, a beiratások 1. 2. és 4-én. Pályázat tandíjmentességre. Az aradvárosi felső kereskedelmi iskolánál az 1911—912. tanév kezdetével az aradi kereskedelmi és iparkamara által tett alapítvány értelmében egy tandíjmentes hely lévén betöltendő, felhivatnak mindazon kamara-kerületbeli szegénysorsu kereskedőknek és iparosoknak szorgalmas, jóelőmenetelü, kereskedelmi iskolai vagy a kereskedelmi iskolába lépni kívánó fiai, kik a kedvezményt elnyerni óhajtják, hogy iskolai és vagyontalansági bizonyítvány nyal felszerelt kérvényüket a kereskedelmi és iparkamarához augusztus hó 15-dikéig nyújtsák be.
