Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-16 / 29. szám
4 BÉKÉS 1911. julius 16. 3690-1911. ikt, sz. Hivatalos hirdetés, Gyula városában az 1911. évre előirt közúti adó és napszámos útadó kivetési lajstrom a kir. pénz ügy igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi I. t.-cikk 23. §-a értelmében julius hó 15-től 30*ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1911 julius hó 14-én. Szikes György, s. k. 413 1—1 adóügyi tanácsnok. 3875—1911. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. A vm. közkórház betegforgalma a f. év máso- dik negyedében Felvétetett április 1-től junius 30-ig 1349 beteg, a harmadik évnegyedre visszamaradt 776. Elhalt az ápoltak közül 77 egyén. Az ápolási napok száma 72006-ot tett ki. Választás a városnál. Az elhalálozás folytán m-güresedett ellenőri és netán megüresedő egyéb állások betöltése céljából a f. hó 15-ére kitűzött választásait, a megye alispánja, tekintve, hogy 15-én Gyulán vásár van, e hó 24-ikére halasztotta el. A Pártfogó Egyesület e hó 19-én szerdán délután 4 órakor gróf Wenckheim László elnöklésével közgyűlést tart a kir. törvényszék II. sz tanácstermében, melyre az egyesület tagjainak tömeges megjelenését kéri az egyesület elnöksége, miután igen fontos tárgyak felett kell határozni. A tárgy- sorozat legjelentősebb száma a javitó intézet létesítésére vonatkozó felhatalmazásnak az elnökség részére való megadása, ami azért aktuális, mert ugyanazon a napon fog határozni a városi közgyűlés a felett, hogy a javitó intézet céljaira telket ád. Az alapszabályokat azonkívül a belügyminiszter módosíttatni kívánja s e kívánság felett is a közgyűlés feladata lesz határozni. a vármegyei közkórház jövő évi költségvetését a belügyminiszter az igazgatói szaksegéd kivételével jóváhagyta Az uj költségvetésben benne van az a többlet is, amely a közkórházi alkalmazottak íizetésrandezése következtében vált szüks'gessé. Gyula városában az 1911. évre előirt III. oszt. kereseti adó és IY. oszt. kereseti adó pótkivetési lajstrom a kir. pénzügy igazgatóság által ■ számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cikk 16. §-a értelmében julius hú 17-től 25-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat kozzám adják be. Gyula, 1911 julius hó 14-émSzikes Gyöngy, s. k 414 í—i adóügyi tanácsnok. !£l Ire ír. Az arad bi.kési ág. ev. egyházmegye közgyűlését julius 19-én fogja tartani dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő és Csepregi György esperes elnöklete alatt az aradi egyházban, a felsőkereskedelmi iskola nagytermében A közgyűlés sorrendje : Julius 18-án délelőtt 9 órakor iskolaszéki ülés, délután 6 órakor egyházmegyei gyűlés előértekezlet- ; julius 19-én délelőtt 8 órakor tartandó istentisztelet után, melyen imát Liffa János szemlaki ev. lelkész mond, fél 9 órakor gyámintézeti közgyűlés, 9 órakor az egyházmegyei közgyűlés kezdete. Felebbezések. A vármegyei állandóbiráló választmánynak a gyulai második kerületben megtartott megyebizottsági tagválasztásnak dr. Jeszenszky Nándorra vonatkozó részét megsemmisítő határozatát, Jeszenszky Nándor, mig a szarvasi negyedik kerületben megtartott megyebizottsági tagválasztások ügyében hozott állandóbiráló választmányi határozatot dr. Haviar Gyula volt választási elnök felebbezték meg. A jogorvoslatok felett a közigazgatási bíróság illetékes határozni. A gyulai elsőkerületben megtartott választás ellen beadott felebbezést visszautasító állandóbiráló választmányi határozat ellen nem adatott be jogorvoslat, a választás tehát jogerős. A vármegye közbiztonsági állapota. A csendőrség jelentése szerint a múlt hóban előfordult 146 bűneset, amelyből felderítetlen 4 maradt. Elfogatás 9 esetben történt. A bűnesetek közül 39 lopás, 10 gyújtogatás, 17 testi sértés, 6 rágalmazás, 3 pénzhamisítás, 2 rablás, 1 sikkasztás, 1 ember élete elleni bűncselekmény volt. A vármegye központi választmánya a gyomai és orosházi országgyűlési képviselőválasztók jövő évi névjegyzéke ellen beadott felszólamlások elinté- i zése végett julius 11-én délután Ambrus Sándor al- j’ispán elnöklete alatt ülést tartott. A központi választmány az országgyűlési képviselőválasztók jövő ! évi. névjegyzékébe — a beadott) felszólamlások foly tán — felvette az alább megnevezetteket: Torszin lilék kétegyházi. Izsák Jakab szeghalmi, Weisz- brunn Pál füzessryarmati, dr Megyaszai Sándor, Petrisevies Mátyás és Weisz Miksa orosházi lakosokat. Ellenben nem adott helyt dr. Kemény Rezső I és Aczél Aladár öcsödi, továbbá dr. Tardos Gáspár . gyomai lakosok által beadott felszólamlásoknak, mert állításaikat illetőleg jogcímüket mivel sem igazolják. Végül Barta György kóröstarcsai lakos felszólamlással élt amiatt, mert több kóröstarcsai lakos felvétetett a névjegyzékbe, jóllehet az illetőknek a felvételre nincs törvényes jogcímük. A választmány, jóllehet mjgáliapítolta, hogy a felszólamlás legnagyobb részében helyt álló, azt mégis 'elutasította, mert a felszólamlás a megengedett batáridő után, tehát elkésve nyujtatott be. A kir. adóhivatalok köréből. A pénzügyminiszter a rendes félévi előléptetések során, a vármegyebeli kir. adóhivataloknál a következő előléptetéseké), kinevezéseket és áthelyezéseket eszközölte: Rácz Károly gyulai adóhivatali pénztárnokot a IX. fizetési osztályból a VlII-ba, Nagy Antal szeghalmi ellenőrt a X. fizetési osztályból a IX-be, jelenlegi állomáshelyükön való meghagyás mellett előléptette ; Hoffmann Imre békési ellenőrt ugyanoda pénztárnokká, Bartos József gyulai kir. adótisztet a gyulai adóhivatalhoz ellenőrré, ugyancsak a gyulai adóhivatalhoz Kovács Ferenc sepsiszentgyörgyi gyakornokot adótisztté kinevezte; Terney Béla gyulai ellenőrt a békési, Szabó Lajos gyulai adótisztet a tordai, Rózsa Márton berettyóujfalusi adótisztet a gyulai kir. adóhivatalhoz saját kérelmükre és hasonló minőségükben áthelyezte. Egyidejűleg a pénzügyminiszter Romvári János békési m. kir. adóhivatali főpénztárnokot saját kérelmére 40 évi állami szolgálata után nyugdíjazta. Az érdemes főpénztárnok a 40 szolgálati évből 35 évet töltött el, mint a békési adóhivatal vezetője. Mint ritka esetet fel kell említenünk róla, hogy ezen hosszú idő alatt sem ellene, sem a hivatal ellen, de még egyetlen tisztviselője ellen sem volt soha semmiféle panasz, vagy vizsgálat. Emberséges és igazságos főnök volt. Tisztviselői szerették, polgártársai pedig tisztelettel és becsüléssel vették körül. Kitartó munkássága és szorgalmával tisztviselői fizetéséből tekintélyes vagyont gyűjtött, s mint földbirtokos, adója alapján több éven át virilis jogon a megye törvényhatóságának is tagja volt. Négy évtizedes becsületes munkálkodás után jó egészségben, friss kedéllyel vált meg hivatalától. Kívánjuk, hogy még évek hosszú során át erőben egészségben töltse a nyugalom éveit. Kinevezés. A A pénzügyminiszter lurai Ferenc gyulai pénzügyi számtisztet számellenőrré nevezte ki. Nagy megdöbbenést és annak nyomán még nagyobb részvétet keltett folyó hó 10-én özv. Ladies Györgyné Stojanovits Krisztina halála hire. Első hallásra mindenki kétellyel is fogadta, hisz a boldogult úrnő alig két hétlel ezelőtt a lehető legjobb egészségben utazott el Párádra, nem is gyógyulás, a mire nem volt szüksége, hanem csak üdülés végett. A fürdőben vele volt leánya Irén, Ebner Lajósné, a kitől a hétfői nap folyamán riasztó távirati tudósítások jöttek Gyulára az édesanya hirtelen és súlyosan történt megbetegedéséről. Ladics- nét ugyanis a múlt hét végén orvul megtámadta egy súlyos betegség, a mellyel szemben hasztalan volt a legodaadóbb ápolás, tehetetlen az orvosi tudomány. Az otthon levő család a nagyfokú rosszullétet tartalmazó sürgönyök után, a déli órában mély megdöbbenéssel és fájdalommal vette a katasztrófa, a halál birét is. A boldogult fia dr. Ladies László az első vonattal Párádra utazott és édesanyja bolt testét hazaszállittatta Gyulára, melyet a családi házban szerdán délelőtt ravataloztak fel. A kedves, derék úrnő 68 évet élt köztiszteletben. Bár társadalmi pozíciójánál, s egyéniségénél fogva hivatott és illetékes lett volna rá, disztingvált szerénysége visszatartotta a nyilvános, zajos szerepléstől, a nélkül azonban, hogy társadalmi kötelezettségeit különösen a jótékonyság terén ne teljesítette volna. Egyébként megelégedett mig jóemlékü férje élt, a szerető hitvesi, s élte fogytáig a példásan gondos anyai hivatással és ezt a kettőt mintaszerűen töltötte be. Az életben sok öröm, de még több bt.bánat jutott osztályrészül, a legnagyobb bánat és fájdalom, kéf viruló szépségű, kedves, fiatal leánya korai gyászos halála folytán. Temetése csütörtökön délelőtt 10 órakor volt Gyula város összes intelligenciájának jelenléte, s fájó részvéte mellett. Koszorúkkal elhal - mázott ravatala felett dr. Lindenberger János plébános, teljes segédlettel tartotta az egyházi gyászszertartást és sokan kisérték ki őszinte könnyeket hullatva örök nyugalma helyére. A halálesetről kiadóit családi gyászjelentés a következő : »Ladies László és neje Kliment Margit és gyermekük ; Klara, Tamás, György, László és Margit; Ladies Irén és férje Ebner Lajos és kis leányuk Adrienne ; Ladies Gyula ; báró Drechsel Gyula és kis fia Antal; továbbá özv. Reck Józsefné szül. Stojanovits Izabella, mély szomorúsággal tudatják, hogy forrón szeretett édes anyjuk, a legjobb nagyanya és testvér özv. Ladies Györgyné született Stojanovits Krisztina rövid súlyos szenvedés után 68 éves korában julius hó 10-én délelőtt háromnegyfd 11 órakor Párádon elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó év és hó 13-án délelőtt 10 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli református temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Lelkeüdvéért az engesztelő szent-mise-áldozat folyó év és hó 14-én reggeli 8 órakor fog a róm. kath. annya templomban az Ég urának bemutat- tatni. Gyula, 1911. évi julius hó 11-én. Áldás és béke poraira. Templomrablás. Folyó hó 10-ére virradó éjjel a róm. ka b. nagytemplomba ösmeretlen tettes behatolt az utcára szolgáló kórusajtón, mely átlag többet van nyitva hagyva, mint bezárva. Az elszánt gonosztevő ez ajtón könnyű szerrel bement. A kórusnál van egy gyenge ajtó, azt egy vállnyomással benyomta ; igy eljutott az orgonához. Itt a magával hozott kötelet odaerősítette az orgonához s leereszkedett a templom hajójába s hozzálátott célja kiviteléhez, a perselyek megdézsmálásához. Sorba feltörte a formás kis kazettákat . . . Mikor bevégezte a munkáját, a menekülés után 'nézett. Talált a templomban két létrát, azokat egymás hegyébe állította s igy feljutott újból a kórusra, onnan a szabadba. A rendőrség másnap bevezette a nyomozást. A terepszemle után azonnal tisztába jöttek azzal, hogy a betörést nem szakember végezte, mert semmi a templomban levő értékes dologhoz nem nyúlt: de járatlansága mellett bizonyít az is, hogy e műveletet hétfőre virradó éjjel követte el, holott az köztudomású, hogy a perselyek tartalmát minden Özv Ladies Györgyné
