Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-16 / 29. szám
2 BÉKÉS 1911. julius 16. amely nemcsak a szemnek kellemetlen, hanem a levegőt is megfertözteti. A bizottság a felszólalás folytán a vármegye alispánját megfelelő eljárásra utasította. Az ülésen jelen voltak: Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor vmegyei főjegyző, dr. Z'óldy Géza vmegyei t főügyész, Sárossy Gyula árv. elnök, dr. Z'óldy János vármegyei t. főorvos, Roediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök, dr. Horváth Dezső kir. s.-tanfelügyelő, továbbá dr. Ladies László, dr. l'ór'ók Gábor. Mervay Mihályv Veres József, Dombi Lajos és gróf Wenckkeim Dénes választott bizottsági tagok, végül Heks Miksa törvényhatósági főállat- orvos Elnöklő alispán az ülést 9 órakor megnyitván, első sorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amely észrevétel nélkül fogadtatott el. Az alispáni jelentés a kövekezőképen szól: A személybiztonság egy gyilkosság és egy erőszakos nemi közösülés kísérletével, egy mérgezéssel, egy veszélyes fenyegetéssel, négy súlyos és öt köny- nyü testi sértéssel, összesen 13 esetben támadhatott meg, a vagyonbiztonságot pedig vagy 30 — 35 esetben, legtöbbnyire csekélyebb értékek ellopása zavarta meg. A tettesek alig egy-két kivétellel kinyomoztattak és ellenük megindittatott a büntető eljárás. Öngyilkosság 11 esetben és öngyilkossági kísérlet két esetben történt, mig baleset 13-szor fordult elő, amelyek közül hét halálos kimenetelű és pedig hatszor vizbefuladás volt. Tüzeset 17-szer volt, kigyuladt 6 lakóház és több melléképület, elégett 65 drb táviróoszlop, több kocsi, szalma, takarmány és kev-s ruhanemű A múlt hónap folyamán az időjárás eléggé kedvező volt a gabonák fejlődésére és érlelésére, bár a kevés eső, különösen a szeghalmi járásban és részben a szarvasi járásban a terméskilátásokat gyöngítette, de egyes helyeken, különösen a munkát és műtrágyát nem kímélő nagyobb uradalmakban fényes búzatermés Ígérkezik. Általában a kellő időben jött esők a takarmány-növények, tengeri, répa, dohányültetvények kapálására és növekedésére kedvezően hatottak. Jégverés emlitésreméltó károkat nem okozott a gabonafélékben, de a tulbuja és megdőlt búzákat a rozsda néhol meglepte, a tavaszi árpa és zab pedig csak gyönge közepes termést igér. A szőlőben és gyümölcsösben a májusi fagy meglehetős kárt tett. Nagyon kellemetlen baj a gazdákra nézve, hogy a száj- és körömfájás miatt több község zárlat alatt van, nemcsak azért, mert ez az állatforgalmat korlátozza és az értékesítést megnehezíti, hanem leginkább a miatt, hogy az állatok lesoványodásával tetemes veszteség áll elő, bár most zöld takarmányon a baj mégis könnyebben kilábolha'ó, mint télen, a mikor száraz takarmányt kellene étetni. Egyéb -ént a szénatermés kitűnőnek mondható. Az aratás a szikesebb és hátasabb helyeken már Péter-Pálkor megkezdődött és ma már mindenütt folyik. A remélhető termés Békés vármegyében — ha ezután még valami csapás nem éri — katasztráUs holdanként talán megüti a 10 métermázsát. Az árpatermés ezidő szerint 8—9 mm.-ára becsülhető és a zabtermés katasztrális holdja szintén igér 8 métermázsát. Az arató-sztrájkról eddig nem lehet hallani. A munkások a hónapvégi aratásól eltekintve a kapásnóvények másodszori kapálásával, őszi árpa- és rozsvágással, here- és szénakapálással és gyűjtéssel és trágyahordással foglalkoztak. Keresetük bőven volt, amennyiben munkabérük 2 korona 40 fillér és 5 korona között váltakozott, de 3 koronánál kisebb napszám alig fordult elő. Az aratási munkálatokat j nem nyert kevés munkás 5—6 korona napi biztosíték mellett vasút- és töltésépítési munkákra szegődött el. Az általános nyugalmat csak kát eset zavarta meg a gyomai járásban. Ugyanis az ottani Zsófia- majori gazdaságban az egyik gazdatisztet veszélyesen megfenyegették, amiért ellenük a büntető eljárás megindittatott, a póhalmi gazdaságban pedig a cselédek között a gazdától eredmények kicsikarását célzó összebeszélés nyomai észleltetvén, az 1907. évi XLY. t -c. 57. §-ának II. bekezdésében előirt eljárás folyamatba tétetett. Az ipar, kereskedelem és ipari munkásmozgal- | mák terén főként csak az abból származó némi fellendülés észlelhető, hogy a munkabérek és az igények folytonos emelkedése folytán az iparos- és kereskedő-osztály is — az őstermelőkhöz hasonlóan — bővebb fogyasztásra talál és nagyobb k- resetet ér el A tótkomlósi ipartesteiét 25-éves fennállását junius 25-én népünnepély keretében ünnepelte meg J s ugyanakkor nyílt meg a 8 napra tervezett helyi j iparkiállitás, amely szép sikerűnek mondható. A múlt; hónap 4-én pedig a szarvasi ipartestület fennállása- ! nak szintén 25-ik évfordulója alkalmából nagyszabású zászlószentelési ünnepség keretében disz-közgyülést j rendezett. A vármegyei és községi közigazgatás menete j általában zavartalan volt. Farkas József rnezőberényi községi iktatót azonban hivatali kötelességének megsértése miatt a közig, bizottság fegyelmi választmánya jogerősen hivatalvesztésre Ítélte, mig Csáky Elek gyomai községi írnokot botrányt okozó cselekménynyel elkövetett fegyelmi vétség miatt a járási főszolgabíró 10 korona pénzbírsággal sújtotta. A lemondás folytán megüresedett endrődí gyámpénztári ellenőri á lásra Iványi Lajos, a gyomai segéd végrehjjtói állásra Szilágyi Ambrus és a békéscsabai községi segédgyámi állásra ifj. Kolpaszky László választattak meg. Yégül megemlítem, hogy junius 3-án az »Általános titkos egyenlő választójog szarvasi fiókja« Szarvason budapesti szónokok közreműködésével nagyon látogatott népgyülést rendezett, amely minden rendzavarás nélkül folyt le. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan a törvény- hatósági állatorvos jelentése tárgyaltatott. A törvényhatósági főállatorvos Heks Miksa bemutatta egyben jelentését a vármegye területén teljesített ellenőrző vizsgálatának eredményéről, amelynek következtében a bizottság az alábbiakat rendelte el: A békéscsabai közvágóhíd bőrszáritó telepének talaja beton vagy cementtel burko'andő és a bőr- szíritó-szinben összehalmozott anyagok 8 naponként az illető iparosok által kitakaritandók. A község a közvágóhídon még egy forraló üstöt tartozik felállítani, mert a forgalomban levő egy üst elégtelen. A közvágóhidhoz vezető ut kikövezésére a község figyelme felhivatott. A rossz állapotban levő és szilaj állatok befogadására alkalmatlan nyári koplal- tató kijavítandó. Weisz Ede mészáros-iparossal szemben, minthogy hüs-sátra igen piszkos, a megtorló e'járás folyamatba tétele rendeltetett el.. Az orosházi vágóhid egyike a legforgalmasabbaknak, de emellett a legprimitívebb és legpiszkosabb s alkalmatlan helyen is van. A bizottság elrendelte, hogy egy uj modern vágóhid felépítése iránt az előmunkálatok haladéktalanul folyamatba teendők, úgy, hogy az uj vágóhid a jövő évben már rendeltetésének átadható legyen. Dr. Z'óldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak, az előző hónapkhoz viszonyítva jobbak. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bantal- mai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. difteria 43 megbetegedésssel és 7 haláloz. 2 vörhenv 124 » » 20 » 3. kanyaró 120 » » 6 4. hasi hagyniáz 8 » » 2 S> 5. fzamárköhög. 22 » 3 » 6. vérhas 1 » 1 összesen 318 megbetegedéssel és 39 (12%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok kőiül a vörheny volt az uralkodó, amely valamennyi fertőző bajnak több mint egyharmadát tette ki. Lefolyása középsúlyos nak mondható, amennyiben a halálozási százalék- ’6 volt. Tömegesen csupán Gyulán (12) és Füzesgyar- matou (11) mutatkozott. Tetemesen kevesbbedett a difteriások és kanyarós betegek száma. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 510, hullán 11 esetben, orvos törvényszékit pedig 17 könnyű és 4 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavva! beoltottak 29 egyént, akik közül meggyógyult 28. meghalt 1. Védőoltást 2 esetben végeztek sikerrel. t A halva születtek száma 14, elvetélteké 16. — bizonyította a kis Esztike s megkérdezte, hogy nem jött-e tőle azóta levél ? — Nem irt azóta, kis virágszálam. Nincs ám szegénynek pénze bélyegre. Különben te is tudnál róla. Hivattalak volna felolvasni a levelét, mert magam nem tudom -már egy sorát sem elolvasni, annyira elgyengült a szemem Az ajtón kívül erős lábdobogás hallatszott, csizmájáról verte le valaki a havat Fürgén, mint egy kis evet, ugrott a leányka ajtót nyitni. A level- hordó volt s levelet nyújtott be. — Levél, levél! a Bélácska irta Felbonthatom, kedves néni ? — kiáltott fel kitörő örömmel a kis Esztike. — Bontsd, galambom gyermekem. Addig ketrecbe teszem a ludat A kis diák levele most is nagyobbrészt arról szólt, hogy haza szeretne jönni a karácsonyi szünidőre. Kérdezősködött a kis Esztikéről is. Hogy tanul ? Nincs-e valami baja ? . . . Különben is jól tudta, ki írja neki nagymamája helyett a leveleket. — Haza jöhetsz, gyermekem, haza, haza ! — mondogatta az öreg néni. — írjuk meg neki, kis virágom, minél előbb, hogy jöhet. Hadd örüljön a szegény gyermek. — Jó lesz, néni, — mondta boldogan ugrabugrálva a kis leány — írjuk meg még ma. Előbb azonban haza nézek, megmondom a mamámnak, hogy ne keressenek addig. Azzal elszaladt a kis Esztike. Egy almát kért j a mamájától, melyből nagyokat harapva sietett I vissza az öreg nénihez. Arra az már meggyujtotta a lámpát s a kályhába készült begyújtani. De a nedves fa oly soká fogott tüzet. Biz’ a kis Esztikének összegémberedtek az ujjacskái, mig az öreg néni unokájának szóló levelét diktálta neki leírásra Már a levél boritékát irta a kis leány, mikor az öreg asszony felkelt ülőhelyéből : — Jaj, hogy elfelejtettem vizet tenni a ludam elé. Azonnal jövök kicsikém Jött is rögtön, kétségbeesve, könnybeborult erccal, ölében a hizó luddal, mely egy, légzőcsővébe tévedt kukoricaszemtől megfulladt az alatt, mig a levélírás történt. — Nézd, vége van, megfuladt! . . . Jaj Istenem, nem jöhet haza az a szegény gyermek karácsonyra ! . . . Tépd széjjel azt a levelet leányom. Mást kell majd Írni helyette Azzal kitette az elpusztult jószágot a konyha földjére s görcsös zokogással borult rozoga díványára A kis Esztike szeme is megtelt ragyogó gyöngyszemekkel, melyek arcocskáján végiggurulva hulltak a kezében szorongatott levélre. Sokáig állt ott némán, nagy fájdalommal kis szivében, mig végre kiosont onnét. Hosszantartó sírásában elaludt az öreg néni. Kis unokájáról és ludacskájáról álmodott. Egyszerre jöttek be a szobaajtón mind a ketten. Elől a lúd gágogva, utána a fiú mosolyogva Mellé álltak. A lúd szoknyája alját csipegette s unokája pedig a kezét csókolta meg Hirtelen felébredt. Szeme még most is nedves volt a könytől. Megdörzsölte, hogy ébren van-e, vagy álmodik ? Mert a gágogást még most is hallotta. Felkelt s kinézett a konyhába ... lm a lúd a padra tett vizes dézsába nyújtogatta a nyakát. — Óh, én Uram, Istenem ! . . . hogy köszönjem meg ezt neked — sóhajtott föl szent ihlettel az öreg néni. Majd ölébe vette a ludat s összevissza csókolta * A kis Esztike korán lefeküdt. Azt mondta mamájának, hogy igen fáj a feje Összekuporodva bujt az ágyába, láz reszkető kicsi testét s folyton azt suttogta összekulcsolt kezecskékkel! — Édes jó Istenkém, segíts meg engemet! Édes anyja még künn foglalatoskodott a ház körüli teendőkben. S egyszer csak kikelt arccal jött a szobába : — No, apjok, — mondta némi elkeseredéssel a csizmatalpat kalapáló urának — nekünk csak nincs szerencsénk a ludhizlaláshoz Megfulladt megint a szerencsétlen, mint a tavalyi, egy szem kukoricától — Üsse a part, — mondta mosolyogva a májszter — legalább nem adod el; megesszük magunk.
